Az idén életbe lépett jogszabályok nyomán súlyos helyzetbe kerülnek a rokkant és sérült emberek. A kormányzat rajtuk is spórol.
Nem kapnak állami bértámogatást július 1-je óta azok a cégek és vállalkozások, amelyek akkreditált szervezetként megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatnak. A 18-19 ezer munkavállalót érintő állami spórolás alapjaiban veszélyezteti a munkahelyek fenntartását. Ezen felül hamarosan ellehetetlenülhet mintegy húsz védett szervezeti szerződéssel rendelkező nonprofit gazdasági társaság is, amely súlyosan fogyatékos, illetve egészségkárosodott embereket foglalkoztat, de az úgynevezett költségkompenzációs támogatásban részesülőket foglalkoztatók is kénytelenek lehetnek megválni az alkalmazottaiktól, mivel a jelenleg hatályos kormányrendelet szerint, csak augusztus végéig számíthatnak állami pénzforrásra. Utóbbi forráselzárás további 20 ezer embert érint. A bértámogatást igénybe vevő cégek jellemzően néhány főt foglalkoztató kisvállalkozások, amelyeknek a puszta létéhez is nélkülözhetetlen az állam segítsége, így ezeket most a megszűnés fenyegeti. Idáig késett ráadásul idén a fogyatékosokkal foglalkozó civil szervezetek megítélt idei költségvetési támogatásának kifizetése. A jellemzően foglalkoztatásban is érintett szervezetek a jelen szabályok szerint elesnek az állami támogatásra való jogosultságtól, amennyiben köztartozást halmoznak fel - ezért többnyire nem is választhattak aközött, hogy befizetik-e a járulékokat (mert ez nem maradhatott el), vagy kifizetik a dolgozóik bérét.
Két minisztérium között őrlődik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának ügye: a Figyelő Online információja szerint Balog Zoltán, Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője kiáll a támogatások kifizetése mellett, s az illetékes szakmai főosztály már ki is adta az engedélyt a munkaügyi központoknak, hogy év végéig hosszabbítsák meg az érintett cégekkel és szervezetekkel a támogatási szerződéseket, a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium - bár rendelkezik a pénzkerettel - blokkolja az ügyet.
"A fogyatékos emberek szisztematikus ellehetetlenítése zajlik" - összegzi az idén történteket Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke. Magyarázatképpen sorolja: tömegeket érint az ellátások összegének csökkentése illetve megszüntetése, a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjára fordítható költségvetési források folyamatosan apadnak, miközben semmiféle garancia nincsen arra, hogy a "rehabilitálhatónak" nyilvánított személyek valaha munkahelyhez jutnak. A január elsejével életbe lépett rokkantsági törvény ugyanis megszüntette a rokkantsági nyugdíjat, illetve a rendszeres szociális járadék ellátást és egészségügyi felülvizsgálatra kötelezett a mintegy 110 ezer, enyhébb fokú károsodással élő embert. Az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek nyugellátásban részesülnek. Az aktív korosztályok rokkantnyugdíj helyett, a felülvizsgálat döntésének eredményeképpen, vagy rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátást kapnak.
Az új rendszer legnagyobb vesztesei azok, akiket a 4-5 fős, orvosokból, szociális és jogi szakemberekből álló bizottság "rehabilitálhatónak" ítél, azaz azt mondja: három évig részesülhet ellátásban, az után a nyílt munkaerőpiacon kell a megélhetését biztosítania. Az ellátás összege döbbenetesen alacsony, a minimálbér legfeljebb 50 százaléka lehet, ami arra biztosan nem elég, hogy egy sérült ember megéljen belőle, és emellett az egészségét is a munkaképességig helyreállítsa. A rokkantsági ellátásban részesülők jelentős része korábbi bevételük mintegy felét fogja megkapni.
Hónapok óta nem kapnak ellátást az egészségkárosodottak tízezrei. A meglehetősen abszurd helyzet Korózs Lajos, az MSZP szakpolitikusa szerint úgy jött létre, hogy elveszett, vagy soha nem is létezett az a szoftver, amely a felülvizsgálaton átesett rokkantak adatait, így a járulékra való jogosultságukat is tartalmazza. A szocialisták felszólították Orbán Viktort és kormányát, hogy vizsgáltassa ki a történteket, illetve azonnal fizessék ki az érintettek sok esetben május óta elmaradt járandóságát.
A MEOSZ és mintegy negyven egyéni panaszos kezdeményezésére Szabó Máté ombudsman megvizsgálta a decemberben elfogadott, a megváltozott munkaképességű emberek ellátásáról szóló, idén január 1-jén életbe lépett jogszabályt. Az alapvető jogok biztosa lényegbevágó alkotmányossági aggályok miatt július végén a törvény felülvizsgálatát és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. A törvény eltörölte a rokkantnyugdíjat, s egyben ismételt felülvizsgálatra kötelezte a rokkantnyugdíjasokat, csakhogy a helyébe lépő támogatások (rehabilitációs illetve rokkantsági ellátás) összege jelentősen csökkent, miközben az ellátás mellett végezhető keresőtevékenységet kizárta. Szabó Máté szerint a törvény megsérti "a szerzett jogok fenntartásába vetett bizalom követelményét". Az esélyegyenlőség elvét sértik továbbá azon rendelkezések, amelyek nem teszik lehetővé az alacsony összegű ellátás folyósítását abban az időszakban, amikor az ellátásban részesülő rokkant ember keresőtevékenységet végez. Önmagának az átminősítési procedúrának az ellenőrzésére pedig átfogó vizsgálatot indított az ombudsman, mivel az egyes esetekben felmerülhet az emberi méltósághoz, a tisztességes eljáráshoz, illetve a szociális biztonsághoz való joggal összefüggő visszásság gyanúja - különösen az egyszer már munkaképtelennek nyilvánított rokkantak állapotának felülvizsgálatakor.
Derera Mihály, a MEOSZ oktatási központjának igazgatója a Figyelő online kérdésére elmondta: az új szabályok szerint, meglehetősen cinikus módon rehabilitálható kategóriába sorolható akár olyan személy is, akinek hiányzik két keze és egy lába. Hegedűs Lajos ezt úgy pontosította: megtörtént eseteket gyűjtött a szervezet, rengeteg panaszos bejelentés érkezett. Rehabilitálhatónak minősítettek többek között rákos beteget, aki öt éve él a betegséggel; végbél-kivezetéses végbélrákos; kimozgott csípőprotézises; végtaghiányos és stroke miatt fél oldalára lebénult emberek. Egy combközép-amputált például csak 36 százalékos egészségkárosodottnak számít, azaz rehabilitálható kategóriába kerül. Amennyiben a rehabilitációs ellátásban részesülő munkát vállal, úgy elveszíti a támogatásra való jogosultságát. Hegedűs megemlítette még azt is, hogy korábban a legsúlyosabb fokú rokkantakat nem fenyegette az, hogy felülvizsgálaton kell részt venniük. Egy új rendelettervezet szerint azonban 2013. január 1-től csak akkor vállalhatnak munkát, illetve akkor tarthatják meg jelenlegi munkahelyüket az állam által támogatott munkahelyeken, ha elmennek orvosi vizsgálatra, ahol azonban már az új szabályok szerint sorolják őket különböző rokkantsági kategóriákba. A MEOSZ elnöke szerint a fent említett gyakorlat miatt nagyon sokan nem merik megkockáztatni a vizsgálatot, mert esetleg rehabilitálhatónak nyilvánítják, és elveszíti az ellátását.
"A jelenlegi rokkantaknál sokkal több embert érint az új szabályozás - figyelmeztet Hegedűs Lajos. - A későbbiekben egészségkárosodást szenvedőket súlyos csapásként fogja érni, hogy az ellátásuk független a korábbi keresetüktől. Így egy parlamenti képviselő például egy közlekedési balesetben elszenvedett maradandó sérülés után arra ébredhet, hogy korábbi, milliós bevétele helyett a minimálbér felét fogja kézhez kapni." Ilyen esetben a politikusok a saját maguk kárán is megtapasztalhatják, hogy miképpen lehet 47 ezer forintból megélni ma Magyarországon.
2012 augusztus 12.
Sághy Erna
Figyelő Online