A MEOSZ kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a társadalmi mobilitás részeként a mozgáskorlátozott emberek számára is elérhetővé váljanak a tömegközlekedési szolgáltatások. A MEOSZ Bártfai-Máger Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek (a levél itt olvasható) és dr. Mosóczi László államtitkárnak írt levelében egyebek mellett hangsúlyozza, hogy a mozgáskorlátozott emberek nem másodrendű állampolgárok, ugyanolyan jogok és szolgáltatások illetik meg őket a közösségi közlekedésben is, mint bárki mást. Erre, valamint az állam törvényi kötelezettségeire figyelemmel a Szövetség arra kérte korábban a tárcát, hogy a MEOSZT-t vonják be a közlekedéspolitikai stratégiai előkészítésének és gyakorlati megvalósításának folyamatába. Megkeresésünkre mindeddig nem kaptunk választ.
Hasonló, a fogyatékos emberek jogait semmibe vevő kormányzati hozzáállást tapasztalhattunk meg az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztési Koncepció kidolgozása során is, melybe úgyszintén nem vonták be a MEOSZ-t, ráadásul a koncepció említést sem tesz az egyenlő esélyű közlekedésről. De ez tapasztalható a MÁV és a Volán vállalatok eszközbeszerzése és a megvalósított beruházások üzemeltetése tekintetében is. Az üzemben lévő tömegközlekedési eszközök jelentős része alkalmatlan arra, hogy azokon a kerekesszékes emberek utazni tudjanak. Az elmúlt időszakban ugyan egyre több –elsősorban a fővárosban – az egyenlő esélyű közlekedésre alkalmas járművek száma, azonban a MÁV és a Volánbusz rendre figyelmen kívül hagyja az akadálymentesség követelményét a járműbeszerzései során. A hazai tervezett járműfejlesztéseknél annak ellenére nem szempont az egyenlő esélyű közlekedés biztosítása, hogy arra a kormány maga vállalt kötelezettséget. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az újonnan beszerzett, illetve a tervezés alatt álló járművek sem alkalmasak arra, hogy azon a mozgáskorlátozott emberek is utazni tudjanak, ugyanis azok nem felelnek meg az egyenlő esélyű használatra kialakított járművek nemzetközileg elfogadott műszaki paramétereinek. Történik mindez úgy, hogy a kérdéskörben a Kúria és a Fővárosi Törvényszék egyedi esetekben ugyan, de elvi éllel már több alkalommal is állást foglalt.
A MEOSZ a fentiek alapján az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztési Koncepció haladéktalan felülvizsgálatát kéri.
Budapest, 2019. március 21.
