Tisztelt Küldöttek!

         Az egyesület vezetőségének határozata, valamint az egyesület Alapszabályában meghatározottak alapján a Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesületének küldöttközgyűlését összehívom.

Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati

Egyesülete

Balassagyarmat

Rákóczi út 13

Telefon: 06/209309403

              06/209309404

M E G H Í V Ó

Tisztelt Küldöttek!

         Az egyesület vezetőségének határozata, valamint az egyesület Alapszabályában meghatározottak alapján a Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesületének küldöttközgyűlését összehívom.

A közgyűlés helye: Balassagyarmat Rákóczi út 13 (Projektek Háza Bírósággal szemben lévő irodaház)

A közgyűlés időpontja: 2015. március 27-én du. 14 óra.

Napirendi pontok:

1./Beszámoló az egyesület 2014 évi közhasznúsági beszámolójáról és tevékenységéről, az Ellenőrző Bizottság munkájáról.

Előadó: Juhászné Kovács Judit Elnök

Máté Józsefné EB. Elnök         

2./ Az elhangzott beszámolók   megvitatása, hozzászólások, a vita összefoglalása.

3./ a 2015 évi költségvetés előterjesztése, megvitatása

Előterjesztő: Juhászné Kovács Judit Elnök

4./ 1 fő küldött megválasztása a MEOSZ Küldöttközgyűlésén történő részvételhez

Előterjesztő: Máté Józsefné

5./ Egyebek

A Küldöttközgyűlés fontosságára való tekintettel kérem pontos megjelenésüket.

.

Balassagyarmat, 2015. március 09.               Tisztelettel

                                                                Juhászné Kovács Judit s.k.                                                                                                                            Elnök     

"Egyéni szocprobléma" – így veszik el a családoktól az ápolási díjat

Márciustól megszűnik a méltányossági ápolási díj: az, aki ezek után otthon ápolja valamelyik családtagját, és alanyi juttatásra nem jogosult, nemhogy egy fillér támogatást nem kap, de az ápolással töltött évek sem számítanak majd bele a szolgálati időbe a nyugdíj meghatározásánál, és még a saját egészségbiztosítását is fizetnie kell. Mivel a változás többféle betegségcsoportban viszonylag kevés embert érint, és az igények is az önkormányzatoknál jelentkeztek, a kormánynak nem kell hangos ellenállással számolnia.

Magyarországon nagyjából 10 ezer lehet azoknak a száma, akik méltányossági ápolási díjat kaptak az önkormányzatuktól. A szociális törvény szerint alanyi jogon az jogosult ápolási díjra, aki súlyosan fogyatékost – tekintet nélkül az életkorra – vagy tartósan beteg gyermeket ápol. Fogyatékosnak a jelenlegi szabályok szerint a különböző érzékszervi fogyatékosok, a mozgáskorlátozottak, autisták, értelmi fogyatékosok számítanak. Ezen felül az állapottól függően számít valaki súlyosan fogyatékosnak, illetve szintén ebbe a kategóriába tartoznak az olyan kromoszóma-betegségben szenvedők, akik önálló életvitelre képtelenek.

Ugyanakkor számos beteg, illetve betegség nem tartozik ebbe a kategóriába, akkor sem, ha a beteg önálló életvitelre nem alkalmas. Ilyenek lehetnek például egyes pszichiátriai betegek, enyhébb fokú demenciában szenvedők, de akár egy végstádiumban szenvedő rákos beteg is. Bár az ápolási díjat sokan hajlamosak szociális kérdésként kezelni, itt mégis arról van szó, hogy a hozzátartozók kvázi állami feladatot vállalnak át, hiszen a súlyos beteg hozzátartozójukat 24 órában gondozzák. Az ápolást végző maximum négy órában dolgozhat mellette, vagyis az ápolás a „főfoglalkozása”. Az alanyi jogon járó ápolási díj összege 29 500 forint havonta, illetve fokozott ápolást igénylőknél emelt összeg jár, ami jelenleg 44 250 forint.

Vagyis hiába vállalja valaki, hogy súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg rokonát főállásban ápolja és így nem az amúgy is zsúfolt intézményrendszert terheli, még a minimálbér összegét sem kapja meg havonta. Csak a példa kedvéért: ha ugyanez az ember magánzóként vállalna napi 8 órában házi ápolást, havonta minimum150 ezer forintot keresne. Még rosszabb helyzetben vannak, akik alanyi jogon nem kaphattak ápolási díjat. Ők eddig a helyi önkormányzattól kérhettek méltányossági ápolási díjat, amelynek összege 23 600 forint volt. Mivel a méltányossági ápolási díj eddig is csak adható volt, így az önkormányzatok hatáskörébe tartozott, hogy adott településen kaphat-e valaki méltányossági ápolási díjat, és ha igen, kicsoda.

A HVG cikke itt olvasható teljes terjedelmében.

Betegebb mint valaha, mégis munkaképessé minősítették

A rokkantnyugdíj feltételein még 2012-ben szigorított a kormány, azóta több mint 190 ezer rokkantnyugdíjas jogosultságát vizsgálták felül. Az RTL Klub híradójának egy nő beszélt a "felülvizsgálatról", ahol az orvos gyakorlatilag hasraütésre lőtte be, hogy mostantól 52%-os legyen a rokkantsága.

A Mozgás Korlátozottak Érdekvédelmi Szövetségének adatai szerint a rokkantak 20%-a esett ki a rendszerből, 35%-uk pedig jóval alacsonyabb besorolást kapott, ami miatt kevesebb anyagi támogatás jár nekik. Az érdekvédelmi szervezet szerint a felülvizsgálatok átlagos időtartama kevesebb, mint 10 perc, ennyi idő alatt pedig képtelenség egy átfogó, objektív vizsgálatot elvégezni. Az RTL híradója kereste a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt, szerintük az érintettek 17%-ának javult az állapota.

A MEOSZ várja a konkrétumokat az útdíj-kompenzációval kapcsolatban

Ma kiderült: a kormány a D2 kategóriába tartozó kisbuszokkal közlekedő mozgáskorlátozottaknak és nagycsaládosoknak áprilistól kompenzációt tervez adni. A MEOSZ üdvözli a döntést, és várja az ezzel kapcsolatos konkrétumokat. A Szövetség ugyanakkor szeretné, ha a támogató szolgálatok gépjárműi is kompenzációban részesülnének, és reméli, hogy az áprilisig kidolgozott kompenzációs rendszer további pozitív változásokat fog hozni a mozgásukban korlátozott emberek számára.

A MEOSZ korábban levélben és közleményben is kifejezte tiltakozását a januártól bevezetett új útdíjjal kapcsolatban, Hegedüs Lajos elnök pedig részt vett azokon a szakmai egyeztetéseken, amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága szervezett a témában.

A megbeszéléseken az elnök az útdíjjal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az aránytalan terhet ró az amúgy is nehéz körülmények között élő, súlyosan mozgáskorlátozott, kerekesszékes emberekre, akik főként a városok peremére települt, akadálymentes, tágas hipermarketekben tudnak bevásárolni, ahová januártól már csak fizetősen lehet eljutni. A MEOSZ nevében kérte, hogy a városokat elkerülő gyorsforgalmi utak és az autópályák azon szakaszai, amelyeken elérhetők ezek a nagyáruházak, ne legyenek fizetősek. Az elnök ismertette a támogató szolgálatok rossz anyagi helyzetét és azt kérte, hogy a szolgálatok kisbuszainak, amelyek a mozgáskorlátozott, fogyatékos embereket, gyermekeket iskolába, munkába, orvoshoz vagy fejlesztésre viszik, ne kelljen megfizetniük az új útdíjat. Hegedüs Lajos azt is javasolta, hogy a közlekedőképességükben súlyosan akadályozott mozgáskorlátozott emberek is kapjanak mentességet az útdíj fizetése alól, de hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a kérésnek a kormányzat részéről nincs realitása.

Fónagy János a mai kormányszóvivői tájékoztatón ismertette a kormány döntését, miszerint február 1-jétől több helyen mégsem kell majd útdíjat fizetni. Ezek közt van elkerülő út is, ám a budaörsi vagy a dunakeszi nagyáruházakhoz vezető autópálya szakaszokon továbbra is fizetni kell. Kompenzációt fognak kapni ugyanakkor azok a mozgáskorlátozottak, akik D2 kategóriába tartozó gépjárművel közlekednek. Ezzel kapcsolatban az MTI szerint államtitkár úgy fogalmazott: „ …a 4 vagy többgyermekes nagycsaládok és mozgásukban korlátozottak számára utólagos kompenzációt biztosítanak a D2 és D1 kategóriák közti különbség megtérítése érdekében, de ennek a jogszabályi feltételei áprilisra teremthetők meg.”

A MEOSZ bízik abban, hogy a támogató szolgálati autók is kaphatnak majd útdíj-kompenzációt, és reméli, hogy a kompenzációs rendszer a mozgáskorlátozott emberek számára további pozitív változásokat hoz, mert a ma bejelentett kedvezmény érdemben nem javít a közlekedési helyzetükön. A Szövetség a kompenzációk kidolgozásához felajánlja a segítségét és az együttműködését a kormánynak.

Ady Endre: Karácsony - Harang csendül...

Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.

A templomba
Hosszú sorba'
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

II.

Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
- Úgy mint régen -
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.

De jó volna, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

III.

Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.

Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget.
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni...
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.

Magyarországon mintegy félmillióan élnek fogyatékossággal. Helyzetük a hozzátartozóikat, a családtagjaikat és a barátaikat is beleértve mintegy 1.8 millió embert közvetlenül érint.

Fogyatékossággal élőket és velük szimpatizálókat vár a Rehab Critical Mass mozgalom vasárnap 15 órakor az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé (1054 Budapest, Akadémia u. 3.).  Surányi Judit főszervező tájékoztatása szerint a minisztériumtól induló közös felvonulással szeretnék felhívni a figyelmet a fogyatékossággal élők társadalmi kirekesztésére, azokra a súlyos problémákra és hiányosságokra, melyek haladéktalan megoldást igényelnek.

Néhány téma, amelyben a fogyatékossággal élők közössége egyenlő bánásmódot és az egyenlő esélyek megteremtését szeretné elérni: akadálymentesítés, integráció, inkluzív oktatás, rehabilitáció, támogatószolgálat továbbfejlesztése és kiépítése, a tömegintézmények helyett lakóotthonok, munkalehetőségek biztosítása, védett munkahelyek, ápolási díj, a sérült gyermeket nevelők számára megfelelő juttatás. A rendezvényen mozgáskorlátozottak, siketek és vakok szeretnének segíteni ép tásaiknak abban, hogy jobban megértsék, érezzék a fogyatékossággal élők helyzetét.

Magyarországon - a 2011-es adatok szerint - 457 ezren élnek fogyatékossággal. Helyzetük - ha hozzászámoljuk a hozzátartozóikat, családtagjaikat, barátaikat, mintegy 1.8 millió embert közvetlenül érint. A felvonulás az Erzsébet téren zárul, ahol kulturális programok – mások mellett a Budapest Bár és a Republic is fellép - várják az érdeklődőket. Ugyanott civil szervezetek tartanak bemutatókat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az Országos Fogyatékosságügyi Tanács pénteki ülésén szólalt fel.

A fogyatékosságügy területén az államtitkárság élő, a korábbinál intenzívebb párbeszédre törekszik a szakmai szervezetekkel, a civil szervezetekkel, a működtetőkkel, az érintettek képviselőivel - mondta Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára az Országos Fogyatékosságügyi Tanács pénteki ülésén. A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár az államtitkárság megalakulása óta először összeülő tanács ülésén azt ígérte, hogy nemcsak a szabályozásban előírt időközönként, hanem gyakrabban üléseznek.

Az államtitkárság, ő maga és a minisztérium is igényli a gyakoribb véleménycserét, mert "elég sok feladat van előttük", egy részük azonnali beavatkozást igényel, egy részük pedig a középtávú tervekkel függ össze - fejtette ki. Az államtitkár hangoztatta: a szakpolitika szintjén is folyamatos egyeztetésekre van szükség, hogy a fogyatékossággal élőknek minél jobb szolgáltatást tudjanak biztosítani.

Elmondta: az ellátórendszert érintő egyik változás, hogy visszaállítják az úgynevezett támogató szolgálatok - elsősorban a fogyatékossággal élők közlekedését, nappali ellátását segítő szervezetek - korábbi finanszírozását, a hároméves ciklusról áttérnek a folyamatos finanszírozásra, és 2016-tól megszüntetik a pályázati rendszert.

Bejelentette: idén 42 millió forint többlettámogatást nyújtanak a támogató szolgálatoknak. Jelezte: folytatni kell az úgynevezett kitagolást, vagyis a fogyatékossággal élőknek lehetővé teszik azt, hogy a nagy intézményekből "kiszabadítsák" őket, azaz biztosítsák nekik az önálló életvitel lehetőségét, amelyhez természetesen támogatást nyújtanak.

Szekeres Pál miniszteri biztos arról beszélt, bízik benne, hogy a találkozók gyakoriak, a kezdeményezések pedig innovatívak lesznek.

A zárt ülés napirendjén szerepel egyebek mellett az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának áttekintése és az új, 2014-2020 közötti program tervezése.

Kiss Csaba kezdeményezésére 2014. október 19-én, vasárnap 15 órai kezdettel az Emberi Erőforrások Minisztériumától (1054 Budapest, Akadémia u. 3.) életre kel egy civil mozgalom: a RehabCritical Mass!

A MEOSZ a rendezvény céljaival egyetért, javasolja tagjainak, tagszervezeteinek, hogy a békés, politika mentes demonstráción, lehetőleg minél nagyobb számban vegyenek részt, mert a figyelemfelkeltés csak akkor lehet sikeres, ha ezen jelentős számú résztvevő jelenik meg.

A RehabCritical Mass! célja a társadalmi összefogás a fogyatékkal elő emberek életminőségének javítása érdekében.

Szeretnénk előmozdítani és megmutatni, hogy a magyar társadalom szolidáris és fogékony a benne élő különböző emberek problémáira, igényeire.

A RehabCritical Mass! egy alulról jövő civil kezdeményezés, amely mentes minden politikai szándéktól és szerveződéstől.

Ha egyetértenek mondanivalójával, a mozgalom céljával, jöjjenek el az eseményre, terjesszék azt, osszák meg, hogy minél többen csatlakozhassanak és részt vehessenek az eseményen.

Miért a RehabCritical Mass!?

A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyatékosséggal élő emberek társadalmi kirekesztésére.

A nem fogyatékosséggal élők körében a toleranciát, az elfogadást és befogadást kívánjuk erősíteni, illetve hogy a fogyatékkal élők egészségesebb énképpel rendelkezzenek és ezáltal hatékonyabban tudják képviselni a saját érdeküket.
Az érinett szervezetek között pedig szorgalmazzuk a párbeszéd megindulását a felsorolt problémák megoldásának érdekében.

Alapelvünk az emeberi, állampolgári és kissebbségi jogok érvénysítése, azaz esélyegyenlőség megteremtése. Célunk a megkülönböztetés és kirekesztés helyett tolerancia a társadalmi befogadás és sokszínúség erősítése. A társadalmi egyenlőtlenségből adódó problémák megértése, enyhítése, megoldása a fő szempontunk.

A fogyatékossággal élők alapvető emberi joga, a társadalmi életben való részvétel súlyos korlátokba ütközik ma Magyarországon.

Hazánkban több, mint 88.000 (ebből nagyjából 25.000 fogyatékossággal élő) ember él nagylétszámú intézetekben, holott az ENSZ Egyezményben foglaltak szerint minden embernek joga van szabadon megválasztani a lakóhelyét. Üdvözlendő a totális intézetek lebontásának megindulása, azonban az önálló életvitel támogatásának érdekében szükség van a közösségi támogató szolgálatok fejlesztésére, és a fogyatékossággal élők számára finanszírozható lakhatás megteremtésére.

A második problémás terület az egyenlő esélyű hozzáférés és az akadálymentesség kérdése. Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy akadálymentessé teszi az épített környezetet és a közösségi közlekedést, valamint megvalósítja a kommunkiációs akadálymentesítést. A határidők rég lejártak, ugyanakkor az egyenlő esélyű hozzáférés a mai napig nem valósult meg.

Az egyenlő esélyű hozzáférés az oktatás terén is kötelezettség lenne: a köznevelési rendszer azonban nem képes biztosítani az inklúzív oktatást, annak személyi és tárgyi feltételei nem állnak rendelkezésre. A fogyatékossággal élő emberek iskolai végzettsége ennek következtében jóval alacsonyabb, mint a teljes népességben (hivatkozás).

Az alacsony végzettségi/képzettségi szint előrevetítit azt, hogy a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatása messze elmarad az átlagostól. A foglalkoztatás a negyedik terület, ahol változást szeretnénk látni: az ésszerű alkalmazkodás munkahelyi megvalósítása révén lehetővé válna az, hogy a fogyatékossággal élő emberek nagy számban vállalhassanak munkát a nyílt munkaerőpiacon. Ezáltal nem lennének rászorulva az állam által nyújtott pénzbeli támogatásokra.

A hivatalos utakat végig járva, nem értünk el érdemi eredményeket, ráadásul közben rá kellett döbbeni, hogy bizonyos jól kitapintható érdekellentétek miatt nem is várható, hogy ebből a közeljövőben érdemi előrelépés történjen. Eközben generációk futnak ki az időből és az ellátórendszer hiányosságai miatt képességeik ellenére, kénytelenek egy sokkal rosszabb életminőséget nyújtó pályára állni.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöksége elképesztőnek és teljességgel elfogadhatatlannak tartja, hogy a MÁV olyan új Intercity-kocsikat tervez, amelyek nem akadálymentesek, és a kerekesszékes utasokat egy több évtizede hibás, ma már vállalhatatlan szemlélet jegyében külön vagonokban akarja utaztatni. A Szövetség felszólítja a MÁV-ot, hogy – eleget téve a nemzetközi, uniós és hazai jogi normáknak, továbbá korunk szellemiségének – az új kocsik és minden egyéb fejlesztése során biztosítsa, hogy a mozgáskorlátozott emberek ugyanúgy utazhassanak, mint bárki más.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöksége elképesztőnek és teljességgel elfogadhatatlannak tartja, hogy a MÁV olyan új Intercity-kocsikat tervez, amelyek nem akadálymentesek, és a kerekesszékes utasokat egy több évtizede hibás, ma már vállalhatatlan szemlélet jegyében külön vagonokban akarja utaztatni. A Szövetség felszólítja a MÁV-ot, hogy – eleget téve a nemzetközi, uniós és hazai jogi normáknak, továbbá korunk szellemiségének – az új kocsik és minden egyéb fejlesztése során biztosítsa, hogy a mozgáskorlátozott emberek ugyanúgy utazhassanak, mint bárki más.

Mint ismeretes, a Népszabadság szeptember 10-i számában arról számolt be, hogy a MÁV mintegy másfél milliárd forintból olyan új Intercity-kocsikat tervez (IC+), amelyek – több egyéb hiba mellett, – az akadálymentesség követelményeinek sem felelnek meg, kerekesszékkel ugyanis már a vonat ajtaján sem lehet beférni. A Szövetség elnökségének szombati ülésén elhangzott: az érintetteket különösen felháborította az, hogy a cikk szerint a MÁV ezt nem tartja érdemi problémának, hisz eleve nem is tervezték, hogy az IC+ kocsikon kerekesszékesek utazzanak, erre a célra külön vagonokat alakítanának ki.

A MEOSZ szerint egy újonnan megtervezett kocsi esetén semmilyen akadálya nincs annak, hogy akadálymentesnek épüljön. Európában és a világ fejlettebb részén ma már valószínűleg lehetetlen lenne bármely gyártótól nem akadálymentes vasúti kocsit rendelni, mert mára általánosan elfogadottá vált, hogy a vasúti kocsikat mozgássérült emberek is használják, ez csak Magyarországon nem egyértelmű. Ilyen szempontból a magyar fejlesztésű kocsik igazi hungarikumnak számítanak, és szomorú bizonyítványt állítanak ki a vasúttársaságról. Arról nem is beszélve, hogy a hazánk által is elfogadott, a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény vagy a transzeurópai vasúti közlekedésről szóló uniós direktíva is arra kötelezi a nemzeti vasúttársaságot, hogy tegyen eleget az egyenlő esélyű hozzáférés követelményének.

A MEOSZ elnöksége felszólítja a MÁV-ot, hogy mind a szóban forgó IC-kocsik, mind a többi fejlesztése, beruházása, felújítása esetén biztosítsa a mozgássérült emberek hozzáférését a vasúti közlekedéshez és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz. A Szövetség azt is kéri a vasúttársaságtól, hogy az ilyen fejlesztésekről konzultáljon az érintettekkel, erre a MEOSZ mindig is nyitott volt és a jövőben is az lesz. A MEOSZ továbbá arra a kéri a kormányt, hogy egyetlen olyan vasúti beruházást se hagyjon jóvá és ne támogasson az adófizetők, köztük a mozgáskorlátozott emberek pénzéből, amelyek nem teszik lehetővé, hogy mindenki azonos eséllyel férjen hozzá.

 

2014 szeptember 15.
 
Gábor Imola
sajtófőnök

2 napos az elődöntő

A szervezőbizottság a versenyzők és a kevésbé feszített műsor érdekében úgy döntött, hogy az elődöntő nem egy napos, hanem két napos lesz. Ennek értelmében az elődöntő új időpontja: október 6. (hétfő) és október 7. (kedd). Az elődöntő helyszíne: Angyalföldi József Attila Művelődési Központ (1131 Budapest, József Attila tér 4.). A részletekről a versenyzőket levélben, e-mailen értesítjük.

Az előadó-művészeti kategória zsűrije: Monspart Sarolta világbajnok tájfutó, Príma-díjas sportoló, a zsűri elnöke, a rendezvény egyik kezdeményezője, Dévai Nagy Kamilla Liszt Ferenc-díjas énekes, előadóművész, Kállai Bori színész, érdemes művész, László Attila Liszt-díjas érdemes művész, gitárművész, a Zeneakadémia tanára, Pozsgai Zoltán Artisjus-díjas zongoraművész, Gaudy Babette képző- és iparművész, balett- és pantomim művész, valamint Tóth Richárd színész-koreográfus, korábban a kaposvári Csiky Gergely színház tagja. Az elődöntőt és a döntőt Vincze Zoltán rendező rendezi.

Az alkotóművészeti kategóriákba beérkező alkotások zsűrizése az ősszel megtörténik, a legjobb alkotásokból álló kiállítást és a nyerteseket a tehetségkutatót lezáró, december ötödikei országos döntőn mutatjuk be.

Budapest, 2014. augusztus 4.

Üdvözlettel:
A szervezők