Nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége......
Nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) az európai esélyegyenlőségi nap alkalmából; Orbán Viktornak írt levelükben "csalódottságuknak adtak hangot azzal kapcsolatosan, amit a kormány tevékenysége során tapasztaltak a fogyatékos emberek életét befolyásoló kérdéseket illetően" - közölte a szövetség szerdán.
A közlemény szerint a fogyatékos emberek sokáig küzdöttek azért, hogy méltó kifejezéssel illessék őket. Az új alkotmányban most mégis úgy szerepelnek, mint "elesettek". E kategóriát ráadásul a magyar jogrend sem ismeri. A MEOSZ szeretné tudni, hogy a kormány garantálja-e a szociális biztonságukat, vagy csak törekszik erre, ahogy az alkotmányban is szerepel.
A MEOSZ nemtetszését fejezi ki a tekintetben is, hogy "az érdekegyeztetési folyamat a fogyatékos emberek érdekképviseleti szervezeteivel - korábban soha nem látott - mélypontra süllyedt". A fogyatékos emberekkel kapcsolatban a kormány nem alkalmazza a világban általánosan elfogadott és a hatályos magyar törvényben is megerősített "Semmit rólunk nélkülünk" elvet. Az elmúlt évben egyetlen alkalommal sem hívták össze a kormány tanácsadó testületeként megjelölt Országos Fogyatékosügyi Tanácsot - áll a közleményben.
A szövetség szerint a kormány nem konzultált a fogyatékos emberek érdekképviseleti szervezeteivel az új alkotmánynak a fogyatékos emberek jogaival kapcsolatos rendelkezéseiről, a nemzeti szociális, valamint az oktatási koncepcióról. Nem kérte ki a véleményüket a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatására vonatkozó koncepcióról, illetve a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításáról.
A MEOSZ egyetért azzal, hogy kiszűrjék a visszaéléseket, de tiltakozik az ellen, hogy - egyfajta kollektív bűnösséget sugallva - a jogosan rokkantsági nyugdíjas fogyatékos embereket a kormányzati kommunikációban negatív módon tüntessék fel, és így a társadalom ne kapjon reális képet róluk, illetve e problémáról.
A MEOSZ a levélben ismételten felajánlja segítségét a kormánynak. Az Európai Fogyatékosügyi Fórum Magyarországon tartja közgyűlését május 28-án. A 600 ezer fogyatékos ember és családjaik bíznak abban, hogy kérdéseikre addigra érdemi választ kapnak Orbán Viktortól - írták az európai esélyegyenlőségi nap (május 5.) alkalmából.
Dr. Hegedüs Lajosnak, a MEOSZ elnökének nyílt levele Magyarország Miniszterelnökének.
Dr.Orbán Viktor
Magyarország Miniszterelnöke
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) rendkívüli elnökségi ülésen foglalkozott:
- a fogyatékos emberekkel kapcsolatban, a kormányzat elmúlt évi tevékenysége során tapasztalt helyzettel,
- a meghirdetett kormányzati programok (Széchenyi Terv, Széll Kálmán Program, Konvergencia Program) alapján várható változásoknak a fogyatékos emberekre vonatkozó lehetséges hatásaival,
- a kormányzati kommunikációban a rokkantsági nyugdíjrendszer radikális átalakításának módjával, amely célként a rokkantsági nyugdíjasok számának 100 -150 ezres nagyságrendben történő csökkentését irányozza elő, valamint
- az új Alkotmány elfogadásával kapcsolatos, abból levezethető változások lehetséges hatásaival.
Mindezek alapján, eleget téve a mintegy 600 ezer fős fogyatékos réteg és családtagjaik elvárásának, szükségesnek érezzük, hogy felhívjuk a figyelmet a fogyatékossággal élő emberek és az őket képviselő országos érdekérvényesítő szervezetek helyzetére és egyben felajánljuk segítségünket a kormányzat előtt álló hatalmas feladatok megoldásához.
Levelünk mellékleteként megküldjük a kérdéseinket, kétségeinket és az elvárásainkat tartalmazó "Nyílt levelünket".
Kérjük Miniszterelnök Urat, segítsen nekünk és az általunk képviselt embereknek abban, hogy megérthessük, elfogadhassuk és lehetőségünk szerint, támogathassuk a kormány pozitív változtatási szándékait. Felvetéseink hatásáról 2011. május 28-án az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) Budapesten tartandó Küldöttközgyűlése kapcsán szeretnénk tájékoztatni a fogyatékos embereket és a nyilvánosságot.
Kérjük és várjuk a hatáskörébe tartozó kérdésekben személyes válaszát, lehetséges intézkedéseit, illetve a pozitív intézkedések meghozatalára vonatkozó személyes, politikai és kormányzati támogatását.
Tisztelettel:
dr.Hegedüs Lajos
a MEOSZ elnöke
Levelünket másolatban megküldjük: dr.Kövér László országgyűlés elnöke, dr. Navracsics Tibor miniszterelnök helyettes, Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes, dr. Réthelyi Miklós miniszter, Soltész Miklós államtitkár, dr.Hoffmann Rózsa államtitkár, Balog Zoltán államtitkár, Bernáth Ildikó miniszteri biztos részére.
________________________________________
Nyílt levél
Kérdések, kétségek, és elvárások
az Európai Esélyegyenlőségi Nap kapcsán
(május 5.)
Észlelve azokat a változásokat, amelyek a fogyatékossággal élő embereket az elmúlt egy évben közvetlenül érintették, illetve azokat a várható változásokat, amelyek az új Alkotmány szövegéből, a meghirdetett új konvergencia programból, a Széll Kálmán tervből, valamint a kormányzati kommunikációból következtethetők, megosztjuk Önökkel kérdéseinket, kétségeinket, félelmeinket és elvárásainkat, a fogyatékossággal élő emberek nevében és képviseletében.
Közel 200.000 mozgássérült tagunk, illetve a tagsági jogviszonyban nem álló, de általunk ugyanúgy képviselt mintegy további 120.000 mozgássérült ember, joggal várja el tőlünk, hogy segítséget nyújtsunk számukra az életüket érintő változások értékelésében, ezért az Önök válaszairól tájékoztatni fogjuk Őket.
Az elfogadott új Alkotmánnyal kapcsolatos kérdéseink
1. Mit ért az Alkotmány a "Nemzeti Hitvallás"-ban az "elesettek" kifejezés alatt?
- Az "új Alkotmány" alkalmazásában kik minősülnek "elesettnek"? - hiszen a magyar jogrend ez ideig nem ismerte ezt a kategóriát. Mi lesz az "elesettekkel"? Őket csak "védi" a társadalom, vagy jogokat ad nekik? Elképzelhető az, hogy a "nem-elesettek" a védelem égisze alatt az "elesettek" megkérdezése nélkül, adott esetben a "Semmit rólunk nélkülünk "elvének figyelembe vétele nélkül döntenek ez utóbbiak sorsáról?
2. Mit jelent a szociális biztonság a fogyatékos emberek szempontjából? (XVIII. cikk)
- Pontos értelmezését kérjük a XVIII. cikk első fordulatának azon kitételének, amely szerint "Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.". A korábbi Alkotmány "70/E. §. (1) bekezdése a következőket tartalmazta: "A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz.". Milyen hatást gyakorolhat a fogyatékossággal élő emberek szociális biztonságára a "törekszik" kifejezés alkalmazása, a "joguk van" kifejezés helyett? Hogyan értelmezhető az (1) bekezdésben alkalmazott "törekszik" kifejezés mellett, az új alkotmány ugyanezen cikkének (2) bekezdésében olvasható "biztosítja" szófordulat?
3. Változtathat-e a kiszámíthatóságon az, hogy a rokkantsági nyugdíj helyett, a rokkantak ellátása a szociális ellátások körébe került át?
- A hatályos 1997. évi LXXXI. Törvény, a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot - az öregségi nyugdíjhoz hasonlóan - meghatározott életkorhoz rendelt szolgálati idő megszerzéséhez köti, továbbá a rokkantsági nyugellátás mértéke a rokkantsági nyugdíjra jogosulttá váló ember korábbi jövedelmének egy meghatározott százaléka - amely az ellátást, a járulék befizetésével fedezett ellátások körébe utalja. Az új Alkotmány szövege szerint, ez az ellátási forma a szociális ellátások területére kerül át. Fennáll - e annak veszélye, hogy ha a jövőben ezen alkotmányos felhatalmazás alapján a rokkantsági nyugdíj, az árvaellátás, az özvegyi nyugdíj, valamint a baleseti-rokkantsági nyugellátás átkerül a szociális ellátó rendszerbe, ez csökkenti az eddigi relatív biztonságot, tervezhetőséget, kiszámíthatóságot?
Kétségeink
Az új Alkotmány szellemisége alapján kétségtelen, hogy a fogyatékos emberek élethelyzetét, életkörülményeit befolyásoló szabályok sarkaltos és feles törvényekben kerülnek megállapításra, ezekhez azonban az új Alkotmány csak igen laza támpontokat nyújt a "törekszik" kifejezés többszöri használatával és a "biztosítja" (garantálja) kifejezés ritka megjelenítésével.
Kétségeinknek támpontot ad az a tény is, hogy az elmúlt egy éves Országgyűlési és Kormányzati tevékenység során a fogyatékos emberek érdekképviseleti szervezeteivel való érdekegyeztetési folyamat soha korábban nem látott mélypontra süllyedt, annak ellenére, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban Fogyatékosügyi Miniszteri Biztos került kinevezésre.
Az érdekegyeztetés elmaradásával kapcsolatos kérdéseink
1. Miért nem alkalmazza a Magyar Kormány a fogyatékos emberekre vonatkozóan a világban általánosan elfogadott és hatályos magyar törvényben is megerősített, "Semmit róluk nélkülük" elvet?
A kérdés indoka:
A fogyatékossággal élő emberek érdekképviseletét ellátó nagy országos szervezetek - amelyek az 1998. évi XXVI törvényben megállapított fogyatékosság kategóriába tartozó mintegy 600.000 ember több mint felét tagsági viszony formájában is tömörítik, az elmúlt egy évben nem kaptak tényleges lehetőséget a saját sorsukat érintő jogszabályok kialakítása során, a fogyatékos emberek érdekeinek megjelenítésére.
Sem a különböző fogyatékossággal élő emberek országos szervezetei önállóan, sem az általuk közös ernyőszervezetként létrehozott Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa, sem az Országos Fogyatékosügyi Tanács nem volt abban a helyzetben, hogy a jogalkotás folyamatában megjeleníthette volna a fogyatékos emberek érdekeit.
E megállapításunk alátámasztására a következő fontosabb példákat soroljuk fel:
- Nem történt egyeztetés, de még tájékoztatás sem, a súlyosan mozgássérült személyek gépjárműadó kedvezményének szabályozásával kapcsolatosan, amelynek eredménye a korábbi kedvezmények jelentős szűkítése, annak ellenére, hogy egy Alkotmánybírósági határozat, a korábbi kormány által hozott egyes szűkítő rendelkezések felülvizsgálatára kötelezte csupán a jelenlegi Kormányt. Ehhez képest a törvény további jelentős szűkítéseket alkalmazott, lényegében megszüntetve a korábbi adómentesség lehetőségét.
- Nem került megvitatásra a fogyatékos személyek jogainak és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat, amely pl. megváltoztatta a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány jogállását.
- Nem kerültek bevonásra a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezetei a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció előkészítésébe, ami pedig a fogyatékossággal élő emberek életkörülményeit alapvetően érinti.
- Nem kerültek bevonásra a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezetei a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatására vonatkozó koncepció kialakításába.
- Nem került sor konzultációra az Oktatási koncepció kialakítása során, pedig ez számos pontján érintheti a fogyatékossággal élő tanulók integrált oktatásának kérdését.
A koncepciók kialakítására létrehozott szakértői bizottságokba egyetlen, a fogyatékos emberek érdekvédelmét ellátó szervezet egyetlen képviselője sem került meghívásra.
- Nem került sor még a Kormány tanácsadó testületének (Országos Fogyatékosügyi Tanács) megkérdezésére sem az új Alkotmánynak, a fogyatékos emberek alapjogaival kapcsolatos rendelkezéseinek megvitatása érdekében.
- Legutóbb április 20-án az EU Fogyatékosügyi Stratégiáját megtárgyaló Magas Szintű Szakértői Csoport ülésén, - a korábbi elnökséget ellátó tagországok gyakorlatától teljesen eltérően,- egyetlen fogyatékos emberek érdekérvényesítését ellátó szervezet sem kapott felkérést előadás tartására - miközben az ülés valamennyi szónoka kiemelten hangsúlyozta a "semmit rólunk nélkülünk" elv alapvető betartásának jogi és erkölcsi kötelezettségét.
- Egyetlen alkalommal - egy nem - fogyatékosügyi jogvédő szervezet média kampányához csatlakozva, ennek eredményeképpen került sor ez év elején egy egyeztetésre, - mintegy kikényszerítve azt - a fogyatékos embereket ellátó nagylétszámú intézmények törvényi kötelezettség alapján történő kitagolása érdekében meghirdetni szándékozott EU Program koncepció kapcsán.
Ebből arra kell következtetnünk, hogy csak negatív média kampánnyal van esélyünk rész venni az érdekegyeztetés folyamatában?
2. Miért nem került összehívásra az elmúlt egy év során a fogyatékos emberek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben, a Kormány tanácsadó testületeként megjelölt Országos Fogyatékosügyi Tanács?
Arra következtethetünk, hogy a Kormány a törvény által létrehozott tanácsadó testületének véleményére nem kíváncsi?
Természetesen, az OFT civil tagszervezeteinek képviselői külön - külön és együttesen több, alkalommal kezdeményezték az Országos Fogyatékosügyi Tanács összehívását a Nemzeti Erőforrás Minisztérium illetékeseinél, ez azonban sajnos nem vezetett eredményre.
A fentiekben ismertetett problémák azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy az új Alkotmány garanciális szabályainak átalakulása, lazábbá válása és az érdekegyeztetés elmaradása következtében, a sarkalatos és egyéb törvények, más jogszabályok létrehozása során, a fogyatékos emberek érdekei nem jelennek meg kellő hangsúllyal a társadalmi rétegek érdekei közt annak ellenére, hogy a fogyatékossággal élő emberek és a velük együtt élő családtagok a társadalom mintegy 20 %-os rétegét jelentik.
Nemrégiben, a civil szervezetek által fenntartott szociális intézmények finanszírozási problémáinak kapcsán dr.Lázár János FIDESZ frakció vezető úrnak írt levélre kapott válasz, a következőket tartalmazza:
..."A FIDESZ Magyar Polgári Szövetség kiemelten foglalkozik a fogyatékossággal élők helyzetének támogatásával. Az Orbán kormány különös figyelmet fordít a fogyatékossággal élők élethelyzetének javítására"..
Nagy öröm lenne számunkra, ha a mindennapi életünk során a válaszban leírtak jeleit ténylegesen tapasztalhatnánk, vagy az intézkedésekről legalább az érdekegyeztetés mechanizmusában véleményt nyilváníthatnánk, illetve az intézkedések kialakítását az átélésen alapuló szakértelmünkkel, legalább a törvények által meghatározott keretek között átadhatnánk a Kormánynak.
Elvárásaink
Szeretnénk Magyarország felemelkedésében erőnkhöz mérten, pozitív, hozzájáruló, alakító módon részt venni és nem egy leszakadó réteg keserű, dühös, csalódott képviselőiként, a társadalmi jogérvényesítés eszközeivel fellépni.
Kérjük, hogy kétségeinkre, kérdéseinkre, ne a fentebb idézett általános mondatokkal, hanem a réteg nagyságának, súlyának, társadalmi helyzetének megfelelő konkrét, a kérdéseket megválaszoló, a kétségeket eloszlató, a reális elvárásainknak megfelelő érdemi intézkedésekkel szíveskedjenek választ adni.
Tisztelettel:
Dr.Hegedüs Lajos
A MEOSZ elnöke