Aktuális

A nyári szabadságokra tekintettel elképzelhető, hogy nem találkozott mindenki a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos  online kérdőívvel (http://www.kerdoivem.hu/kerdoiv/1003162631/1/), ezért ezúton ismételten szeretnénk kérni, hogy a kérdőívről, valamint a kitöltés fontosságáról tájékoztassátok tagtársaitokat, ösztönözve őket és minden általatok ismert gyógyászati segédeszköz használót a kitöltésre. Nagyon fontos, hogy minél többen töltsék ki a kérdőívet, szükség van a tapasztalataitokra, az aktuális helyzet ismeretére a gyógyászati segédeszközök területén.

Felhívom a figyelmet, hogy a kérdőív kitöltésének határideje: 2018. 08. 31. A határidő letelte után a kérdőívet lezárjuk, ezt követően már nem lesz lehetőség az online kitöltésre.

A MEOSZ egyedülálló projektjének bemutatására országszerte 20 tájékoztató- és toborzónapot szervezünk mozgáskorlátozott emberek és szociális szakemberek számára. Projektünkben 600 súlyosan mozgáskorlátozott személynek tudunk segítséget nyújtani, hogy az infokommunikációs akadálymentesítés révén önállóan tudják intézni mindennapi ügyeiket.

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy tegyen érdemi lépéseket a közvetlenül 53 980 ápolási díjon élő, közvetve több százezer családtagot is érintő ápolási díj ügyében. A MEOSZ elnöke arra kéri Orbán Viktort: tegye lehetővé, hogy személyesen egyeztessenek a helyzetről és a szükséges szakpolitikai lépésekről. Továbbá, a miniszterelnök kezdeményezze az érintett tárcák és a hat országos érdekvédelmi szervezet képviselőiből álló konzultációs testület létrehozását.

A konzultációs testület dolgozza ki a szakpolitikai intézkedési tervet, stratégiát a szükséges lépésekről, és tegyen konkrét javaslatokat a megoldások jogszabályban való rögzítésére. A stratégia megvalósítására pedig a 2019. és 2020. évi költségvetésben teremtsék meg a fedezetet. A nyílt levél, melyben a MEOSZ elnöke az országgyűlési képviselőket, valamint a kormánypárti és ellenzéki politikusokat is megszólítja, itt olvasható.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatát kezdeményezi a közeljövőben a felelős tárcánál. Az alábbi kérdőív kitöltésével – ha Ön korábban már használt vagy jelenleg is használ gyógyászati segédeszközt -, így tapasztalataival hozzájárul a MEOSZ javaslatának megalapozottságához, segítve a gyógyászati segédeszközök jelen szabályozásával (pl. felírás, javítás, forgalmazás, kölcsönzés stb.) kapcsolatosan felmerülő problémák feltérképezését.

Kérjük a 18 éven felüli, felnőtt gyógyászati segédeszköz használókat, hogy a kérdőív kitöltésével segítsék munkánkat. A kérdőív kitöltése önkéntes és anonim.

A kérdőív az alábbi linkre kattintva érhető el:

www.kerdoivem.hu/kerdoiv/1003162631/

A kérdőív kitöltésének határideje: 2018. augusztus 31.

Amennyiben kérdése van a kérdőív kitöltésével kapcsolatban, úgy a következő telefonszámon: 06-1-388-2388 vagy a jogasz2@meosz.hu e-mail címen tud elérni bennünket.

Segítségét köszönjük!

A MEOSZ “Korlátok nélkül– mozgáskorlátozott emberek info-kommunikációs akadálymentesítése” című projektje keretében 600 mozgáskorlátozott ember infokommunikációs akadálymentesítését tűzte ki célul, annak érdekében, hogy könnyebbé tegye számukra a közügyek intézését, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, elősegítve ezzel a mozgáskorlátozott emberek társadalmi felzárkózását és az önrendelkező életet.

Kérjük, a kitöltés előtt olvassa el a felhívás szövegét amelyben információkat talál a jelentkezés menetéről, feltételeiről: Felhívás mozgáskorlátozott emberek részére – “Korlátok nélkül” program

Az alábbi linkre kattintva tudja elérni a jelentkezéshez szükséges kérdőívet: https://drive.google.com/open?id=1H-mSn3deNhdpJYgzLHf04cJ55g3LOLfuZ69C1uGydi0

Már kapható a Libri hálózatában www.libri.hu/konyv/arnyekban-szuletett-csillagok-i-ii-kotet.html a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége (MEOSZ) kiadásában megjelent,  Nádas Pál által szerkesztett, Árnyékban született csillagok. Paralimpiatörténeti tanulmányok című tanulmánykötetet.

Az 1929-ben indult, 1945 és 1975 között betiltott, majd ezután újraindult sportmozgalomról készült kétkötetes, közel 1000 oldalas tanulmánykötet 375 dokumentum, fotó és táblázat segítségével mutatja be a hazai paralimpiai mozgalmat, annak társadalompolitikai hatásait, nemzetközi kapcsolatait, a szervezeti fejlődését, a sportolók sikereit és azok kudarcait is. A kötet e-könyves változata, további 146 dokumentumot – amelyből 88, több mint 5 óra időtartamban filmrészleteket tartalmaz – tesz hozzáférhetővé az érdeklődők számára. A Nádas Pál által szerkesztett és 39 társszerző által jegyzett tanulmánykötet részletesen feldolgozta  az újrakezdést, az 1970-es éveket követő időszakot, a napjainkban paralimpiai játékokként ismert mozgalom – hazai és nemzetközi fejlődéstörténetét.

Budapest, 2018. május 31.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége az alapvető jogok biztosához fordult, hogy folytasson le vizsgálatot a tartós ápolást végzők időskori támogatásával kapcsolatos törvényi szabályozás kapcsán. A MEOSZ szerint ugyanis diszkriminatívak a törvény jogosultsági feltételeket megszabó rendelkezései. A Szövetség kéri: amennyiben az alapvető jogok biztosa jogsértést állapít meg, úgy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a jogszabály alaptörvénybe ütközésének megállapítását. A MEOSZ hosszú évek eredménytelen lobbija után jelentős előrelépésnek tartja, hogy január 1-jétől  nyugdíjuk mellett havi 50 ezer forintos kiegészítő támogatásban részesül az ápolást végzők meghatározott köre. A MEOSZ azonban azért küzd, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatását megkülönböztetés nélkül minden érintettre terjesszék ki.

A MEOSZ rendkívül diszkriminatívnak tartja, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatásával kapcsolatos törvényi szabályozás indokolatlanul tesz különbséget a tartós ápolást végzők között a szerint, hogy gyermeküket, vagy más családtagjukat gondozták-e. Indokolatlan a különbségtétel, mert azok, akik hosszú távon gondozzák családtagjukat, ugyanúgy elszenvedték, illetve szenvedik annak hátrányait (például a munkából való kiesés következtében alacsonyabb összegű nyugdíj, stb.) függetlenül attól, hogy a gondozásra szoruló családtag a gyermekük, esetleg házastársuk, vagy állandó felügyeletet, ápolást igénylő szülőjük. Mindegyikükre elmondható, hogy ezen felül az intézmények tehermentesítéséből is azonos módon veszik ki részüket azáltal, hogy maguk ápolják családtagjukat.

A törvény hatályba lépését követően a MEOSZ-hoz számos jelzés érkezett arra vonatkozóan is, hogy a rendelkezések a fentieken túl azok között is számos igazságtalanságot okoznak, akik tartósan ápolták vagy ápolják gyermeküket. Volt, akinek azért utasították el támogatásra irányuló igényét, mert – bár több, mint 20 éve ápolja gyermekét -, azonban az ápolási díj mellett nem gyermekgondozási díjban, hanem magasabb összegű családi pótlékban részesült. Más esetben az volt az elutasítás indoka, hogy a szülő – bár saját háztartásában gondozta gyermekét -, azonban ápolási díjat ezért nem vett igénybe, más módon próbálta a család anyagi gondjait megoldani. A kizárólag a gyermekek tartós ápolását preferáló szabályozás olyan jogosulti kört szűkítő feltételeket rögzít, melyek a gyermeket ápoló hozzátartozók csoportján belül is további egyenlőtlenséget, igazságtalanságot okoznak.

A MEOSZ szerint a jogszabály hátrányos megkülönböztetést tesz a gyermeküket ápoló szülők és más hozzátartozók közt, mivel a szülők megkapják a tartós ápolást végzők időskori támogatását, míg a rokonukat tartósan ápoló más hozzátartozók nem. Ezen túlmenően diszkriminál a szabályozás a gyermeküket tartósan ápoló szülők csoportján belül is, mivel az ápolás tényének és időtartamának igazolására kizárólag az ápolási díj (illetve maximum tíz év időtartamra gyermekgondozási segély vagy gyermekgondozást segítő ellátás) folyósítását veszi figyelembe, más családtámogatási ellátás folyósítását nem.

A fentiekre tekintettel a MEOSZ arra kéri az alapvető jogok biztosát: vizsgálja meg, hogy a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó személyek között fennáll-e megkülönböztetés, és amennyiben igen, az önkényes-e, illetve van-e tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka.

Budapest, 2018. május 11.

A MEOSZ az  alapvető jogok biztosához írt levele itt olvasható!

Százmillió forint – az elmúlt évi összeg kétszerese – áll rendelkezésre idén a súlyosan mozgáskorlátozott személyeknek gépkocsivásárlásra az Autóplusz 2018 pályázat keretében – közölte Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége székházában tartott hétfői sajtótájékoztatóján. A tájékoztató helyszínéül azért választotta a MEOSZ székházát, mert a konstrukciót a MEOSZ-al közösen dolgozták ki, s ez az a szervezet, mely hitelesen képviseli a mozgáskorlátozott emberek érdekeit.

Czibere Károly elmondta: az Autóplusz elnevezésű pályázatot – mely a lehetőségautó program kiegészítése – először tavaly írta ki a minisztérium, melyre akkor több száz igény érkezett. Ezért a 2018-as költségvetésben megduplázták a keretet, így idén százmillió forint áll rendelkezésre két körben. Az első körben már 17 nyertest hirdettek, a másodikra pedig május 31-ig lehet beadni a pályázatot. Az államtitkár hangsúlyozta, a pályázatban a másik lehetőséggel szemben nincs kötelező hitelfelvétel, nincs márka sem modellkötöttség, és a támogatási összeg is lényegesen magasabb. Az államtitkár kiemelte: a kormány fontosnak tartja, hogy a fogyatékos emberek társadalmi integrációja során megszűnjenek azok az akadályok, melyek elszigetelik őket a társadalomtól, a közszolgáltatások igénybevételétől. Mindez a kormány fogyatékosságügyi programjának is kulcseleme.

– „Nem hagyhatjuk a fogyatékos embereket magukra, nem hagyhatjuk azt, hogy a fogyatékosság egyenlő legyen az elszigetelődéssel, a magára hagyottsággal, a négy fal közé szorulással” – fogalmazott az államtitkár. Ezt a célt szolgálják a fogyatékos emberek számára biztosított autóbeszerzési támogatások – fűzte hozzá. Kitért arra, hogy a 2012-ben indult Lehetőségautó programban hitelfelvétel mellett Suzuki modellek közül választhattak a pályázók, és hat év alatt több mint 4600 autót vásároltak mintegy 3,5 milliárd forint kormányzati támogatással. 2018 januárjától a MEOSZ és az érintettek jelzései alapján ezt a rendszert is rugalmasabbá tették azzal, hogy jogszabályilag megszüntették a támogatás feltételeként szabott kötelező hitelfelvételt.  Mint mondta, szükség van a Lehetőségautó és az Autóplusz pályázatokra egyaránt, illetve azok továbbfejlesztésére is, hogy egyre jobban igazodjanak a fogyatékos emberek szükségleteihez, társadalmi integrációjuk erősítéséhez.
Szekeres Pál, az EMMI fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa kiemelte: az Autóplusz pályázatban két kategóriában indulhatnak a súlyosan mozgáskorlátozottak. Külön pályázhatnak magasabb összegre az elektromos kerekesszéket használók – akik közül sokan nem is tudnak átszállni a gépkocsik ülésébe – és külön az önhajtós kerekesszéket vagy elektromos mopedet használók. Szekeres Pál úgy fogalmazott: ilyen típusú gépkocsipályázat a rendszerváltás óta nem volt.
Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke hangsúlyozta: a Szövetség közel négy évtizedes érdekvédelmi munkája során mindig a mozgássérült emberek társadalmi hátrányainak felszámolása érdekében fejtette ki tevékenységét. A MEOSZ érdekvédelmi munkája során az egyik nagyobb mérföldkőnek tartja, hogy évtizedekkel ezelőtt a Szövetség munkája nyomán létrejöhetett a súlyosan mozgássérült emberek társadalmi hátrányát kompenzáló közlekedési kedvezmények rendszere. – Tekintve, hogy egy részben magunkénak is érezzük ezt, a mozgáskorlátozott emberek számára fontos rendszert, kötelességünknek tartjuk, hogy a tagság érdekében folyamatosan monitorozzuk. A Szövetség érdekvédelmi munkája során minden esetben a mozgássérült emberek által megfogalmazott problémákat összegzi és arra alapozott módosítási javaslatokat nyújtja be a felelős tárca felé annak érdekében, hogy jelezze: a rendszer milyen változtatásra szorul. Mivel egyetlen rendszer sincs kőbe vésve és annak alkalmazkodnia kell az érintettek igényére, ezért egy jól gondolkodó állam hajlandó annak felülbírálatára és finomítására – fogalmazott Kovács Ágnes.

Ennek sorába illeszkedik, hogy a MEOSZ két évvel ezelőtt a közlekedési kedvezmények felülvizsgálata során egy szakmai anyagban nyújtotta be javaslatát, hogy az akkori rendszer milyen felülvizsgálatokra szorulna. 2018 januárjáig számtalan előrelépés történt, így például a Lehetőségautó programban megszűnt a kötelező hitelfelvétel, a kötelező modellválasztás (csak Suzuki lehet az új autó) azonban nem oldódott meg. Miután a MEOSZ valamennyi érdekvédelmi munkája során az egyéni szükségleten alapuló támogatási rendszert tartja kizárólag elfogadhatónak, jelentős előrelépésnek ítélte meg, hogy az államtitkárság elfogadta a MEOSZ javaslatát, hogy a Lehetőségautó program mellett legyen lehetőség arra, hogy a súlyosan mozgássérült emberek az egyéni szükségleteiknek, életkörülményeiknek megfelelő autótípust maguk választhassák ki. Abban is meg tudtunk egyezni, hogy az Autóplusz programban lényegesen magasabb legyen a támogatási összeg, mert ez a pályázati rendszer azt a célcsoportot célozza meg, amelyik mozgássérültségéből eredően a legnagyobb közlekedési hátrányban van – mondta Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke, aki úgy vélte, a MEOSZ-nak e munka során sikerült konszenzusra jutnia a minisztériummal a súlyosan mozgássérült emberek érdekében.

MEOSZ/MTI

Budapest, 2018. május 7.

A MEOSZ ismételten az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult a közlekedőképesség-minősítési rendszer átalakítása érdekében.  A MEOSZ szerint a jelenlegi komplex minősítési rendszer alkalmatlan betölteni a feladatát, így a ténylegesen érintettek nagy része nem kaphatja meg a „közlekedésében súlyosan akadályozott” minősítést, ennek folytán pedig az őket megillető kedvezményeket. A MEOSZ jelezte: a tárca korábbi ígérete nyomán tagja akar lenni a minősítési rendszer felülvizsgálatára létrehozott munkacsoportnak. Továbbá, részt kíván venni a minősítési rendszer esetleges felülvizsgálatát megalapozó kutatásban is, ugyanis gyakorlati tapasztalataival hatékonyan tudná segíteni a munkát.

Elfogadhatónak tartja a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége a félpályás liftekkel megvalósuló akadálymentesítést a 3-as metróban. Ha ezeket felépítik, a népszavazásra sem lesz szükség.

A cikk folytatása az Infostart.hu-n olvasható!