Aktuális

Az MTV közvetítése alapján lejegyeztük a rokkantnyugdíjakról szóló interpellációt és az erre adott államtitkári választ.

Elnök:
Tisztelt országgyűlés! Varga László képviselő úr az MSZP képviselője interpellációt nyújtott be a nemzeti erőforrás miniszterhez:
Mikor tudják meg a rokkantnyugdíjasok, hogy mi lesz velük? címmel.
Varga László képviselő urat illeti a szó, parancsoljon képviselő úr.

Varga László:
Köszönöm a szót elnök úr.
Tisztelt képviselő társaim, tisztelt államtitkár úr!
Úgy látom, hogy Ön ad választ a kérdésemre, ami a rokkantnyugdíjasokkal kapcsolatos, hiszen tavasszal a kormány hadat üzent nekik. Azt üzenték, hogy akitől csak lehet, elveszik a rokkantnyugdíjat és elküldik őket dolgozni. Ezek után elindult egy látványos bűnbak-képzés, azt üzenték a rokkantnyugdíjasok társadalmának, hogy ők élősködnek és kihasználják az adófizetőket. Megjegyzem, egy 700.000-es társadalomról van szó, amelyek közül 330.000-en korhatár alattiak és az ő átlagos jövedelmük nem éri el a 70.000 ft-ot sem. Én úgy ítélem meg, hogy a szakminisztérium ehhez a folyamathoz asszisztált, úgy asszisztált, hogy egyébként majd egy év alatt igazából érdemi döntés, ugyanakkor szakmai előterjesztés nem született. Nyáron láthattunk egy Brüsszelnek készült anyagot, sok ilyen anyagot láthattunk már más témákban is persze. Amelynek kapcsán ugyan itthon nem kommunikált ügyet, elmondtak mégis Brüsszelnek. Azt írták ebben az anyagban, hogy 2012-ben, tehát nem idén, hanem csak 2012-ben indulna el az ő felülvizsgálatuk és 220.000 embert érintő folyamatról lenne szó, amelynek során 120.000 embert szeretnének a munkaerő piacra visszaterelni. Megjegyzem arra a munkaerő piacra, amelyben érdemi növekedés nincsen, sőt a következő évi költségvetés stagnálással kalkulál, az a költségvetés, amely 1,5 százalékos növekedésre van tervezve úgy, hogy már szinte mindenki recesszióról beszél. Nyár óta, ez óta a dokumentum óta semmi érdemi nem hangzott el ebben a kérdésben és azt hiszem az a kérdés itt ma, hogy mi fog történni? Hiszen a rokkantnyugdíjasok félnek, bizonytalanok, nem tudnak semmit arról, hogy mi fog velük történni. Annyit látni mindösszesen, hogy ők már nem is nyugdíjasok az önök logikáján, legalábbis a korhatár alattiak, hanem egyfajta szociális ellátásra jogosultak. Én azt hiszem, hogy ez a bizonytalanságukat mindenképpen növeli. Adottak a kérdések, logikusan vetődnek föl: Januártól bármiféle emelésre ez a réteg számíthat-e? Egyáltalán mi fog velük ténylegesen történni? Tájékoztasson erről államtitkár úr. Nyugodt-e a lelkiismeretük ebben a tekintetben, hogy ez a folyamat megfelelő szakmaisággal az érintettek körének teljes figyelembe vételével történt-e.
Nagyon örülök, hogy ön ad államtitkár úr választ. Azért örülök annak, mert remélem, hogy a szakterületért felelősként, szociális ügyekért felelősként, valóban tartalmi és érdemi választ fog tudni adni és ezt a 6-700.000 embert meg fogja tudni nyugtatni és nem egy olyan választ fogok kapni majd négy percben, ami tisztán a nyolcévezéssel és semmiféle szakmaisággal nem lesz ellátva, úgyhogy én nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit fog erre mondani államtitkár úr. Köszönöm szépen.

Elnök:
A válaszra Soltész Miklós államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon államtitkár úr.

Soltész Miklós:
Köszönöm a szót elnök úr.
Tisztelt országgyűlés!
Hogy ki üzent hadat a rokkantnyugdíjasoknak szeretnék fölolvasni egy idézetet önnek:
„Ha van botrány, akkor az, hogy ma minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas és ez utóbbiak közül minden második még aktív korban van. Akár dolgozhatna is, akár a munka adhatna értelmet életének.”
Tisztelt képviselő úr!
2007. február 12.-én Gyurcsány Ferenc mondta ezeket a szavakat. Tehát hogyha valaki hadat üzent volna a rokkantnyugdíjasoknak, akkor azt hiszem, tőle kellene megkérdezni, hogy miért akarta ezt 3,5 évvel ezelőtt megtenni. De azért, hogy azért a válaszaira mégiscsak valami konkrét választ is kapjon, mert nyilván Gyurcsány Ferenctől nem fogja ezt megkapni, ezért néhány gondolatot had mondjak el önnek. Az egyik, amit mindenki nagyon jól tud, hogy az tarthatatlan egy országban, egy tízmilliós országban, hogy ma rokkantnyugdíjon, vagy rokkantnyugdíj szerű ellátáson 940.000 ember él. 940.000 ember él. Hatalmas nagy szám. És hogyha ebből levonjuk, levonjuk azt, hogy 380.000-en vannak körülbelül azok a rokkantnyugdíjasok, akik már a korhatárt meghaladták, akkor még mindig egy nagyon nagy számról beszélünk. Közel 600.000 főről beszélünk. Éppen ezért azt kell mondanom, hogy ez a szám, ez aránytalan egész Európának a rokkantnyugdíjas arányához, számarányához és éppen ezért teljesen jogos az, hogy a rokkantnyugdíj rendszert valamilyen módon felül kell vizsgálni. De a felülvizsgálat az nyilván igazságos kell, hogy maradjon. Nyilván azoknak az embereknek az ellátását, és azoknak az embereknek a támogatását meg kell tartania, meg kell az új ellátási rendszernek, akik valóban rászorultak, akik valóban rokkantsági élethelyzetben élnek, akiknek valóban az egészségkárosodása az olyan szintű, ami miatt nem tudnak vagy elhelyezkedni, vagy ha el is tudnak helyezkedni, akkor is a bizonytalanság miatt valamilyen ellátásra rászorulnak. A harmadik, amit szeretnék jelezni Önnek, hogy az elmúlt időszak rokkantnyugdíjasítása munkaügyi probléma volt Magyarországon. Ön nem tudom pontosan, melyik területről érkezett, mint képviselő, de azt azért mindenki tudja, hogy az ország keleti, észak-keleti vidékein bizony a bányák, az iparvállalatoknak a bezárása miatt nagyon sokan kerültek rokkantnyugdíjas státuszba és nem kapták meg azt a lehetőséget hosszú távon, hogy ezek az emberek, ezek dolgozhassanak, vagy pedig máshonnan szerezhessenek jövedelmet. Éppen ezért tisztelt képviselő társam a következőt szeretném önnek mondani:
Akik már rokkantnyugdíjban vannak és elérték már a nyugdíj korhatárt ők nyugdíjasok lesznek ugyanazt az ellátást meg fogják kapni és nem kell a nevük mellett ott tartani azt, hogy rokkantnyugdíjasok. Akik öt évvel a mindenkori nyugdíjkorhatár előtt vannak és élnek azok sem kerülnek felülvizsgálatra kivéve azok az emberek kivéve azok, akiknek adja isten az egészségi állapota helyrejött az elmúlt időszakban. A jelenlegi római 1 és római 2-es csoportban lévőknek pedig nem kell semmitől sem félniük, hiszen olyan állapotban vannak, hogy nagyon nehéz a foglalkoztatásuk. Tisztelt képviselő úr nyilván van egy hatalmas nagy tömeg közel 200.000 ember, akiket fölülvizsgálat során eldönt a szakértői bizottság, hogy ezek az emberek rehabilitálhatók, avagy nem rehabilitálhatók. Amennyiben nem rehabilitálhatók ugyanúgy megkapják az ellátást. Ha rehabilitálhatóak, akkor pedig nyilván azt a segítséget mind a munka területén mind pedig az ellátás területén meg kell, hogy kapjanak azért, hogy ne legyen támadás, ne vegyük el tőlük az ellátást. Önök tervezték el tisztelt képviselő úr tehát ne vádoljon minket olyannal, ami nem igaz.
Köszönöm a figyelmüket. 
 

2011 október 13.
 
MTV

Erőemelő Európa Kupa Versenyt rendeznek Egerben.

November 14-18-ig Erőemelő Európa Kupa Versenyt rendeznek Egerben.

A sportprogram a Hotel Eger Parkban lesz megtartva. (Eger Szálloda u. 1.)
További információ kérhető: Dajkó Ildikótól

Megrendezés dátuma: 2011 november 18.

A MEOSZ, valamint a fogyatékossággal élő emberek országos érdekérvényesítő szervezetei, közös felhívással fordulnak Magyarország lakóihoz.

A MEOSZ, valamint a fogyatékossággal élő emberek országos érdekérvényesítő szervezetei: Autisták Országos Szövetsége (AOSZ), Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ), Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ), Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), a Siketvakok Országos Egyesülete, a Szervátültetettek Országos Szövetsége, valamint a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) és annak tagszervezetei elhatározták, hogy közös felhívással fordulnak Magyarország lakóihoz.

Illeszkedve a Kormány által az utóbbi időben alkalmazott "Szociális konzultáció" módszeréhez, a mellékelt kérdőívvel "Társadalmi párbeszédet" kezdeményezünk a magyar polgárokkal.
A "Társadalmi párbeszéd" célja annak felmérése, hogy a Magyar Köztársaság polgárai milyen módon tartják elfogadhatónak a hátrányos helyzetben lévő fogyatékos és megváltozott munkaképességű állampolgárok számára rendelkezésre álló egyes társadalombiztosítási ellátások átalakítását, valamint milyen módon tartják szükségesnek és elfogadhatónak a réteg társadalmi be, illetve vissza -illeszkedésének támogatását.

Kérjük, nyújtson segítséget ahhoz, hogy a mellékelt "Társadalmi párbeszéd kérdőív" minél több emberhez eljusson személyes átadással, postai küldeményként, elektronikus levél formájában, internetes letöltéssel, vagy bármely más alkalmas módon és az emberek minél nagyobb számban adjanak választ a kérdőívben feltett kérdésekre.

Ha szükséges, akkor az egyes kérdések tartalmának értelmezésével is nyújtson segítséget azok számára, akik vállalják a válaszadást.
A válaszadás történhet névvel, vagy név nélkül is. Természetesen a név vállalása nagyobb elkötelezettséget jelent a kérdésekre adandó válaszokkal kapcsolatosan, azonban semmiképpen sem célszerű a név szerinti válaszadást erőltetni, a lényeg az önkéntes szabad döntés tiszteletben tartása.

Kérjük, hogy a válaszadókat semmilyen módon ne befolyásolja a szabad akaratból történő válaszadásban!

Kérjük, nyújtson segítséget abban, hogy a kérdőívek minél nagyobb számban visszajussanak a kérdőívet kibocsátó érdekérvényesítő szervezetek valamelyikéhez (MEOSZ, vagy más kibocsátó szervezet) nyomtatott, vagy elektronikus formában, annak érdekében, hogy a társadalom szándékait az érdekérvényesítő szervezetek közvetíthessék a döntéshozók számára.

A kinyomtatható kérdőív (PDF) letöltéséhez kérjük kattintson ide!

Az elektronikus kérdőív kitöltéséhez kérjük kattintson ide!

 

Miért nem szervez tüntetést a MEOSZ? Kérdezik sokan honlapunk fórumain, email címeinken, az ismert levelező listákon, sőt egyre több telefont is kapunk. Dr. Hegedűs Lajos elnöktől is ezt kérdezzük elsőként, amikor egy minisztériumi és szakértői tárgyalásokkal teli nap estéjén fogad bennünket.

 

 

 

 

Miért nem szervez tüntetést a MEOSZ? Kérdezik sokan honlapunk fórumain, email címeinken, az ismert levelező listákon, sőt egyre több telefont is kapunk. Dr. Hegedűs Lajos elnöktől is ezt kérdezzük elsőként, amikor egy minisztériumi és szakértői tárgyalásokkal teli nap estéjén fogad bennünket.

 

 

- Nagyon sokan kérdezik, és nagyon nehezen értik meg, nincs itt az ideje. Tisztázzunk néhány dolgot. Szövetségünk pártpolitikával sohasem foglalkozott, ez a kulcsa annak, hogy 30 éve rendszereken és kormányokon át képesek voltunk mindig arról beszélni, ami a lényeg: a mozgássérültek helyzetéről és ennek jobbításáról. Ehhez az kell, hogy minden kormány értse: az a szerepünk, hogy keményen kritizáljuk, ugyanakkor tudja: nem a politikai konkurencia szócsövei hanem sorstársaink érdekvédői vagyunk. Minket nem érdekel, ki a miniszter vagy a miniszterelnök, melyik párt van hatalmon, mi azt tesszük mérlegre, mit tesznek értünk vagy éppen ellenünk. Nekünk mindenkivel beszélő viszonyban kell lennünk és maradnunk, mert a ma kormánya a holnap ellenzéke, de bárki is képviseli az éppen meglévő többséget, mindnek dolga van velünk.

 

- Rendben, de most nem úgy tűnik, hogy ?szeretnek? minket.

 

- Sajnos éppen ellenkezőleg, a kormány kommunikációja sokszor azt célozza, hogy a gazdasági bajok bűnbakjául az ?élősködő? rokkantakat, a munka nélkül előnyökhöz jutó csalókként ábrázolt fogyatékosokat, a közösségi szolidaritás jogtalan haszonélvezőinek bemutatott megváltozott munkaképességűeket állítsák be. Tény, hogy Magyarország erőn felül költ szociális ellátásokra, különösen, ha gyenge gazdasági teljesítményünket vesszük alapul és az is tény, hogy lehetetlenség államadósságból fedezni a szociális kiadásokat. Ennek orvossága azonban nem az, hogy létbizonytalanságba és nyomorba döntsünk embereket ? és családjaikat ? csekélyke nyugdíjuk megvonásával, hanem az, hogy munkába állítsuk az egészséges munkanélkülieket és munkát adjunk azoknak a fogyatékossággal élő embereknek is, akik nyugdíjuk vagy járadékuk mellett még szivesen dolgoznának. Ők fogják megteremteni a szociális védelemhez szükséges és fenntartható fejlődés forrásait.

 

- Ez elég bonyolultan hangzik.

 

- Mondom egyszerűbben: ha van egy rokkantnyugdíjasod és adsz neki munkát, abból a jövedelméből adót fizet, a munkáltató járulékot fizet és máris megvan a neki kiutalt nyugdíjacska jórésze. Ha elveszed a nyugdíját, arra se lesz pénze, hogy elutazzon a szomszéd faluba munkát keresni. Nő a nyomor és a kilátástalanság. Kinek jó ez?

 

- Akkor maradhatnak nyugdíjasok a csalók?

 

- Tisztázzuk: a rokkantnyugdíjasok nem maguknak ítélték meg a nyugdíjat, hanem egy nemzetközi standardnak megfelelően orvosi bizottságok állapították meg, hogy rokkantak. Mindenkinél, akit korrupció útján ?zsűriztek le?, egy korrekt vizsgálat ezt ki tudja deríteni. Ők ne számítsanak semmi jóra, de azok az orvosok sem, akik ezt lehetővé tették. De kizárt dolog, hogy százezrek esetében fordult volna elő korrupció. Nagyon csodálkozom, hogy az orvosok még nem emelték fel a szavukat az ilyen feltételezések ellen.

 

- És ha a korhatár alatti nyugdíjakat szociális juttatássá minősítik?

 

- No, ha ez tényleg megtörténik, akkor sokszoros jogtiprás történik és ez az a pillanat, amikor akár az utcára is ki kell mennünk.

Mert egyfelől a rokkantsági nyugdíj járadék alapú ellátás. A Társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékban fizetünk azért, hogy ha megbetegszünk és részben vagy egészen munkaképtelenek legyünk, legyen ellátásunk. Ez nem kegy, ezért mindenki megdolgozott. Az ellátás akkor jár, ha bizonyos szolgálati idő fedezet van mögötte, és csak olyan mértékű, amilyen mértékű munkabér után járulékot fizettünk a költségvetésnek. Még egyszer mondom, a rokkantnyugdíj nem kegy és társadalmi adomány, hanem az adófizető polgár munkával megszerzett jogosultsága. Csak halkan jegyzem meg, az utóbbi néhány évben már nagyon szigorú vizsgálatokkal és igen szűkmarkúan mért jogosultsága, mely általában alig fedezi a megélhetés minimális költségeit.

 

Másfelől, ha ezt el lehet vonni, akkor el lehet vonni egy másik tollvonással az öregségi nyugdíjat is, vagy éppen be lehet menni a kamránkba és elvinni a kolbászt, mondván, az országnak szüksége van az élelmiszerre. Volt már persze ilyesmi is Magyarországon az ötvenes években, de nem hiszem és nem fogadom el, hogy ide kell visszalépnünk.

 

- Ez politikai megjegyzés volt.

 

- Ez történelmi megjegyzés volt, de ha úgy tetszik, ennyivel tartozom azoknak a sorstársainknak, akik 1956-ban rokkantak meg. De ha úgy tetszik, tartozom azoknak a gyermekbénulásban szenvedő tízezreknek, akik az ötvenes évek politikája miatt nem jutottak hozzá az évekkel korábban Amerikában feltalált ellenszérumhoz és ezért betegedtek meg. És ha úgy tetszik, tartozom azoknak, akik a hatvanas, hetvenes, de még a nyolcvanas években sem jutottak hozzá betegségük vagy sérültségük miatt a megfelelő oktatáshoz, munkahelyhez, akik mindenfajta érdemi támogatás nélkül rokkantan nevelték fel a gyerekeiket. De tartozom ezzel azoknak is, akiket az Úniós csatlakozás előtt helyeztek rokkantnyugdíjba, hogy szebb legyen a munkaügyi statisztika, vagy akik a csoportos létszámleépítések miatt kerültek közénk, de 50-55 évesen már esélyük sincs az újrakezdésre.

 

Szeretném tudatni, a mai helyzet döntően nem a lusta, csaló egyének, hanem a politikai felelőtlenség hibájából állt elő. Értem a kormány törekvését, hogy meg kell oldanunk ezt a helyzetet és nem várhatunk tovább. De jogtiprással és emberéletek tönkretételével még sosem oldottak meg társadalmi problémát.

 

 

- Akkor mi a teendő?

 

- Én abban reménykedem, hogy a kormány meghallja a hangunkat amikor azt mondjuk: van jobb megoldás. Számtalan javaslatot tettünk és teszünk konkrét, megvalósítható, gyors hasznot hajtó javaslatot. E mellett pártoljuk azt is, hogy aki valóban csaló, azt zárják ki a rendszerből. Pártoljuk azt is, hogy aki rokkant és a nyugdíja mellett dolgozni kíván, azt segítsük hozzá a munkához. Pártoljuk még azt is, hogy aki rokkantsági nyugdíjat vagy járadékot, esetleg bármilyen segélyt kap, az fenyegetve legyen azzal, hogy ha feketén vállal munkát, azt elveszítheti. Egyszóval: a tisztességes és emberséges megoldásokat támogatjuk. Sőt, azt mondjuk ezzel sokkal gyorsabban jutnánk előre, mint a most felsejleni látszó megoldásokkal.

 

- Tehát mi a teendő?

 

- Mi most egyenként keressük fel az országgyűlési képviselőket, hogy tudassuk velük álláspontunkat. Egyesületeink vezetői a Sarokpontok c. dokumentumot átadják nekik és szóban is elmondják, mit, hogyan szeretnénk.

 

- Tehát ellenállnak a gyökeres változtatásoknak, melyeket Orbán Viktor szükségesnek lát.

 

- Tegyük akkor helyére ezt is. Mi 30 évvel ezelőtt, akkor, amikor ez még egyáltalán nem volt divat, polgárjogi mozgalmat hoztunk létre. A polgári értékeket nem most tanuljuk, ezekért 30 éve harcolunk. A mozgássérültek ? de mondhatom, minden fogyatékossággal élő ? érdekében azóta sürgetünk gyökeres változásokat. Amikor első kulturális fesztiválunkon 1986-ban ökumenikus istentiszteletet is szerveztünk, sorstársaink ezzel akkori állásukat is kockára tették, mégis boldogsággal fogadták Várszegi Asztrik szószékről elhangzott áldó köszönetét. Alapító egyesületi elnökeink és szövetségi vezetőink közt volt hithű kommunista partizán és az 56-os sortüzekben megrokkant áldozat, mégis egységesek voltunk, mert az emberi szolidaritás, a jobb élet iránti tettrekészség, a változtatási szándék, az esélyegyenlőség kiharcolása olyan polgári értékrend, amely politikai nézeteken felül áll.

 

Ha úgy tetszik, megfogalmazhatom magatartásunkat a ma oly divatos ?nemzeti elkötelezettség? oldaláról is. Amikor elvonták a 13. havi nyugdíjat, szervezetünk nem követelte annak visszaállítását, mert láttuk, az ország bajban van és ezért nem dolgoztunk meg. Alázattal vettük tudomásul, hogy a fogyatékossági támogatás sok éve nem nőtt, pedig a súlyosan sérült emberek döntő többsége a megélhetés határán van. Szomorúan, de tudomásul vettük, hogy segédeszközeinkért egyre többet kell fizetnünk, holott ezek nélkül nem élhetünk. Családaink a gyerekek utáni adókedvezményekből alig kapnak valamit, mert alig van vállalkozó, aki egy sérült embert a minimálbér fölött foglalkoztat, mondván, az úgyis kap rokkantnyugdíjat.

 

Amikor alelnökünk nemrég Barroso elnökkel találkozott, közösen állapították meg, nem helyes, ha a gazdasági válság árát a legkiszolgáltatottabbak fizetik meg. Hangsúlyozták, hogy a fogyatékossággal élők feje fölött hozott döntések súlyosan sértik a ?Semmit rólunk, nélkülünk? elvét.

 

Mi tehát minden változtatást támogatunk, még akkor is, ha bennünket nehezebb helyzetbe hoz, ha emberséges, tisztességes, szolidáris, méltányos megegyezéseken alapul, nem sodorja mélynyomorba a sérült embereket és tiszteletben tartja emberi méltóságukat. ?A múltat végképp eltörölni? próbálták már korábban úgy, hogy megpróbálták az embereket ?eltörölni?. Ez nem sikerülhet. Jövőt építeni csak együtt lehet, nem kényszerrel, hanem összefogással.

 

- Mondatai keserűek.

 

- Közgyűlésünkön 300 sorstársunk volt jelen kétszázezres tagságunk képviseletében. Bátran állíthatom, többségük ? az országgyűlési választáshoz hasonló arányban ? erre a kormányra szavazott. De egységesen hatalmazták fel elnökségünket, hogy ha kell, minden törvényes eszközzel lépjen fel jogaink csorbítása ellen. Érthető a csalódottság, ha egy polgárjogi mozgalomnak egy polgári kormánnyal kell polgári értékek fennmaradásáért küzdenie.

 

Ezen nem nekünk, hanem a politikusoknak kell elgondolkodniuk.

 

 

Temetésére 2011. május 13-án 10.00 órakor kerül sor a Kozma utca 6. szám alatti Izraelita temető nagy ravatalozójában.

 

79 éves korában elhunyt Rádai Sándor, a MEOSZ alapító tagja, az egyik legismertebb és legnagyobb tudású mozgáskorlátozott sorstársunk. Sinyu, Sanyi, Sanyi bácsi - ki hogyan ismerte - ezreknek adott műszaki tanácsokat és százezrek életét könnyítette meg, amikor vezetésével létrejött a parkolási engedély rendszere, a benzinjegy, az akadálymentesítési szabványok sora, a vasúti beemelők és alacsony padlós buszok meghonosítása és megannyi létfontosságú dolog, amit műszaki tudásával, páratlan alaposságával "átgyűrt" a bürokrácia rendszerein, amíg csak törvénybe foglalt joggá nem vált.

 

Hét éves korában gyermekbénulás tette szinte teljesen mozgásképtelenné, de egész életében főállásban dolgozott, a BHG egyik vezető mérnökeként, és haláláig cégek külsős szakértőjeként tevékenykedett, miközben minden szabadidejét a mozgáskorlátozottak ügyének szentelte. A hetvenes évek elejétől a budapesti egyesület megalapításáért küzdött, majd a szövetség alapjait segített lerakni. Évtizedekig az elnökség tagja volt, néhány hete is még az elnökségi ülésen szakértőként szólt hozzá hihetetlen tudással és alapossággal a vitás témákhoz.

 

Amikor imádott feleségét néhány évvel ezelőtt elveszítette, főállású segítőt fogadott, hogy életét otthonában folytathassa. Tartozom ezzel magamnak, a fiaimnak és az unokáimnak, ellátom magam - mondta és továbbra is dolgozott nap mint nap és segített akinek csak tudott.

 

Nemcsak munkája, élete is példamutató volt, töretlen jókedve, tenni-akarása mindannyiunknak erőt adott. Humora, bölcsessége, elismert polihisztori tudása mellett példát mutatott szerénységből és közvetlenségből is, türelmesen magyarázva ezredszer is az értetleneknek a maga jól átgondolt véleményét. Meghajlottak előtte a kisemberek, mert érezték, hogy rá mindig számíthatnak, de meghajlottak előtte a hatalmasságok is, mert pontos érveivel és világos érvelésével képes volt meggyőzni őket.

 

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy mozgalmunk egyik legnagyobb alakja távozott közülünk.

Nem adhatnak ki többé a mozgáskorlátozottak parkolásához igazolást a háziorvosok.

 

Változott a mozgáskorlátozottak autóvásárlási és átalakítási támogatási rendszere - mondta a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének irodavezetője az InfoRádióban. Szakály József kifejtette: nem adhatnak ki többé mozgáskorlátozott parkolási igazolványhoz szükséges igazolást a háziorvosok, ezt a jogkört a jövőben várhatóan a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal illetékes orvosi bizottsága gyakorolja majd. A kormány ezzel a lépéssel megkezdte az ilyen igazolványok kiadásának szigorítását - tette hozzá.

 

Szakály József szerint jelenleg országos szinten nagyjából 230 ezer parkolási engedély van forgalomban. Erre a vakok és gyengén látók, az autista, értelmileg sérült személyek is jogosultak.

 

Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke kiemelte: nem a háziorvosokon múlott, hogy sok hamis, vagy jogtalanul kiállított igazolvány is forgalomba került. A változtatás révén az orvosok már nem fognak kapcsolatba kerülni olyan erőszakos emberekkel, akik bármit megtettek volna, hogy hozzájussanak a parkolási igazolványhoz - tette hozzá-. Selmeczi Kamill szerint majd a gyakorlat mutatja meg, a későbbiekben lesz-e visszaélés.

Az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) vezetői, Vardakastanis elnök és Szőllősiné Földesi Erzsébet alelnök (a MEOSZ alelnöke) vezetésével Barroso elnökkel találkoztak.

 

Az Európai Bizottság elnöke biztosította tárgyaló partnereit arról, hogy a válság idején is fontosnak tartja rászorítani a tagállamok vezetőit arra, biztosítsák a fogyatékkal élő emberek jogait és igéretet tett arra, hogy ennek érdekében nyomást gyakorol a hatóságokra.

 

Jose Manuel Barroso elnök hangsúlyozta, az EDF a legfontosabb fogyatékosügyi szervezet Európában.

 

A június 1-én Brüsszelben megtartott megbeszélésen kiderült, hogy az EU fogyatékosügyi állásfoglalását mind az Európa Tanács mind az Európa Parlament támogatja, s erről Van Rompuy és Buzek elnökök tájékoztatták Barroso urat.

 

Ugyancsak kulcsfontosságúnak minősítették az ENSZ Konvenciót a Fogyatékosok jogairól, melyet a gyakorlatba kell átültetni.

 

Vardakastanis az EDF elnöke éppen az egyezmények és a gyakorlat közti szakadékok áthidalására helyezte a hangsúlyt és örömét fejezte ki a Barroso elnök által is hangsúlyozott politikai elkötelezettségnek a fogyatékkal élő emberek jogainak érvényesítéséért. Kiemelte, az EDF biztosítékokat kér arra, hogy nem a fogyatékossággal élők fizetik meg elsőként a válság árát.

 

Mivel egész Európában szociális megszorítások vannak, az Európai Bizottság a társadalom legsérülékenyebb tagjai védelmére szólította fel a tagállamok kormányait.

A MEOSZ tagegyesületei sorra szervezik a találkozókat az országgyűlési képviselőkkel, hogy elmondják nekik a legfontosabb problémáinkkal kapcsolatos közös álláspontunkat. Sorra érkeznek a beszámolók, amelyek időnként csakugyan meglepő tapasztalatokról szólnak.

 

Újra és újra azt tapasztaljuk, a képviselők tele vannak jóindulattal a mozgáskorlátozott emberek iránt, de amikor például arra kérdeznek rá, miért és hogyan akarják megszigorítani például a rokkantnyugdíj rendszerét, szinte mindig így kezdődik a válasz: „Értsék meg, ez a történet a csalókról szól. Lássák be, hogy például a parkolási kártyák használatának ellenőrzésekor is…”

Szükségesnek tartom, hogy mi is szóljunk a csalókról, a kormányzati kommunikáció ugyanis olyan sikeres volt, hogy úgy tűnik, ma már a jóindulatú emberek is úgy gondolnak a mozgássérültekre, mint csalókra.

 

Nézzük a tényeket.

 

A parkolási engedéllyel csalók kizárólag egészséges emberek. A mozgáskorlátozottak ugyanis jogosan használják azokat. Más kérdés, hogy azok az egészségesek, akik visszaélnek hozzátartozóik engedélyével, többnyire a 80 éves nagymamitól kapták a papírt (legyen nálad kisfiam, úgyis te viszel, ha kell), vagy éppen más fondorlattal jutottak hozzá (mint Liptai Claudia aki állítólag halott édesanyja engedélyével parkolt). Lehet persze kárhoztatni a nagymamit is, de a csaló nem az, aki odaadja, hanem az, aki jogtalanul használja.

 

Mi a helyzet a rokkantnyugdíjjal? Először is tudni kell, hogy a rokkantnyugdíj megállapítását egy bizottság végzi, nem a rokkant ember mondja ki magáról határozat formájában, hogy rokkant. Ha tehát csalás történt, elsősorban a bizottság csalt. Persze lehet, hogy megvesztegetés történt, ez esetben a jogtalan jogosult is csaló. Csaló egészséges, aki rokkantnak nyílváníttatta magát.

 

Jó lenne, ha a kormány, a képviselők és a nagyközönség is elgondolkodna azon, a fogyatékossággal élő emberek az épek csalásának áldozatai. Nem őket kell büntetni, hanem a visszaélőket.

 

A képviselőkkel a Sarokpontok. c. dokumentumot ismertetik egyesületeink. Reméljük, a nyár folyamán mindenki megérti a lényeget.

 

 

 

Dr Derera Mihály

Országos felmérést indít a szociális államtitkárság, hogy megtudja, mely régiók maradtak el az akadálymentesítéssel, amelynek határideje a múlt év vége volt, írja a Magyar Nemzet.

 

 

Bár 1998 óta egyetlen ingatlan sem épülhetne akadálymentesítés nélkül, rendre kiadják így az építési engedélyeket, az építészek ugyanis gyakorlatilag semmiféle képzést nem kapnak ezen a területen.

 

A kormány nyolcmilliárd forintot különített el a 2011-2013-as időszakra, hogy országos szinten megvalósulhasson az akadálymentesítés. A kabinet úgy véli, ezt az összeget csak abban az esetben használhatják fel felelősségteljesen, ha országos felmérést készítenek arról, mely régiókban, mely közfoglalkoztatás-típusok esetében van még szükség állami beavatkozásra.

 

A lap szerint a kutatás összege 62,5 millió forint lesz, amelyet várhatóan uniós forrásból fedeznek majd.

Nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége......

 

 

Nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) az európai esélyegyenlőségi nap alkalmából; Orbán Viktornak írt levelükben "csalódottságuknak adtak hangot azzal kapcsolatosan, amit a kormány tevékenysége során tapasztaltak a fogyatékos emberek életét befolyásoló kérdéseket illetően" - közölte a szövetség szerdán. 

A közlemény szerint a fogyatékos emberek sokáig küzdöttek azért, hogy méltó kifejezéssel illessék őket. Az új alkotmányban most mégis úgy szerepelnek, mint "elesettek". E kategóriát ráadásul a magyar jogrend sem ismeri. A MEOSZ szeretné tudni, hogy a kormány garantálja-e a szociális biztonságukat, vagy csak törekszik erre, ahogy az alkotmányban is szerepel. 

 

A MEOSZ nemtetszését fejezi ki a tekintetben is, hogy "az érdekegyeztetési folyamat a fogyatékos emberek érdekképviseleti szervezeteivel - korábban soha nem látott - mélypontra süllyedt". A fogyatékos emberekkel kapcsolatban a kormány nem alkalmazza a világban általánosan elfogadott és a hatályos magyar törvényben is megerősített "Semmit rólunk nélkülünk" elvet. Az elmúlt évben egyetlen alkalommal sem hívták össze a kormány tanácsadó testületeként megjelölt Országos Fogyatékosügyi Tanácsot - áll a közleményben. 

 

A szövetség szerint a kormány nem konzultált a fogyatékos emberek érdekképviseleti szervezeteivel az új alkotmánynak a fogyatékos emberek jogaival kapcsolatos rendelkezéseiről, a nemzeti szociális, valamint az oktatási koncepcióról. Nem kérte ki a véleményüket a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatására vonatkozó koncepcióról, illetve a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításáról. 

 

A MEOSZ egyetért azzal, hogy kiszűrjék a visszaéléseket, de tiltakozik az ellen, hogy - egyfajta kollektív bűnösséget sugallva - a jogosan rokkantsági nyugdíjas fogyatékos embereket a kormányzati kommunikációban negatív módon tüntessék fel, és így a társadalom ne kapjon reális képet róluk, illetve e problémáról. 

 

A MEOSZ a levélben ismételten felajánlja segítségét a kormánynak. Az Európai Fogyatékosügyi Fórum Magyarországon tartja közgyűlését május 28-án. A 600 ezer fogyatékos ember és családjaik bíznak abban, hogy kérdéseikre addigra érdemi választ kapnak Orbán Viktortól - írták az európai esélyegyenlőségi nap (május 5.) alkalmából. 

Dr. Hegedüs Lajosnak, a MEOSZ elnökének nyílt levele Magyarország Miniszterelnökének.

 

Dr.Orbán Viktor

Magyarország Miniszterelnöke 

Tisztelt Miniszterelnök Úr! 

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) rendkívüli elnökségi ülésen foglalkozott: 

- a fogyatékos emberekkel kapcsolatban, a kormányzat elmúlt évi tevékenysége során tapasztalt helyzettel, 

- a meghirdetett kormányzati programok (Széchenyi Terv, Széll Kálmán Program, Konvergencia Program) alapján várható változásoknak a fogyatékos emberekre vonatkozó lehetséges hatásaival, 

- a kormányzati kommunikációban a rokkantsági nyugdíjrendszer radikális átalakításának módjával, amely célként a rokkantsági nyugdíjasok számának 100 -150 ezres nagyságrendben történő csökkentését irányozza elő, valamint 

- az új Alkotmány elfogadásával kapcsolatos, abból levezethető változások lehetséges hatásaival. 

Mindezek alapján, eleget téve a mintegy 600 ezer fős fogyatékos réteg és családtagjaik elvárásának, szükségesnek érezzük, hogy felhívjuk a figyelmet a fogyatékossággal élő emberek és az őket képviselő országos érdekérvényesítő szervezetek helyzetére és egyben felajánljuk segítségünket a kormányzat előtt álló hatalmas feladatok megoldásához. 

Levelünk mellékleteként megküldjük a kérdéseinket, kétségeinket és az elvárásainkat tartalmazó "Nyílt levelünket". 

Kérjük Miniszterelnök Urat, segítsen nekünk és az általunk képviselt embereknek abban, hogy megérthessük, elfogadhassuk és lehetőségünk szerint, támogathassuk a kormány pozitív változtatási szándékait. Felvetéseink hatásáról 2011. május 28-án az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) Budapesten tartandó Küldöttközgyűlése kapcsán szeretnénk tájékoztatni a fogyatékos embereket és a nyilvánosságot. 

Kérjük és várjuk a hatáskörébe tartozó kérdésekben személyes válaszát, lehetséges intézkedéseit, illetve a pozitív intézkedések meghozatalára vonatkozó személyes, politikai és kormányzati támogatását.

Tisztelettel:

dr.Hegedüs Lajos

a MEOSZ elnöke

Levelünket másolatban megküldjük: dr.Kövér László országgyűlés elnöke, dr. Navracsics Tibor miniszterelnök helyettes, Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes, dr. Réthelyi Miklós miniszter, Soltész Miklós államtitkár, dr.Hoffmann Rózsa államtitkár, Balog Zoltán államtitkár, Bernáth Ildikó miniszteri biztos részére.

________________________________________

Nyílt levél

Kérdések, kétségek, és elvárások 

az Európai Esélyegyenlőségi Nap kapcsán

(május 5.)

Észlelve azokat a változásokat, amelyek a fogyatékossággal élő embereket az elmúlt egy évben közvetlenül érintették, illetve azokat a várható változásokat, amelyek az új Alkotmány szövegéből, a meghirdetett új konvergencia programból, a Széll Kálmán tervből, valamint a kormányzati kommunikációból következtethetők, megosztjuk Önökkel kérdéseinket, kétségeinket, félelmeinket és elvárásainkat, a fogyatékossággal élő emberek nevében és képviseletében.

Közel 200.000 mozgássérült tagunk, illetve a tagsági jogviszonyban nem álló, de általunk ugyanúgy képviselt mintegy további 120.000 mozgássérült ember, joggal várja el tőlünk, hogy segítséget nyújtsunk számukra az életüket érintő változások értékelésében, ezért az Önök válaszairól tájékoztatni fogjuk Őket.

Az elfogadott új Alkotmánnyal kapcsolatos kérdéseink

1. Mit ért az Alkotmány a "Nemzeti Hitvallás"-ban az "elesettek" kifejezés alatt?

- Az "új Alkotmány" alkalmazásában kik minősülnek "elesettnek"? - hiszen a magyar jogrend ez ideig nem ismerte ezt a kategóriát. Mi lesz az "elesettekkel"? Őket csak "védi" a társadalom, vagy jogokat ad nekik? Elképzelhető az, hogy a "nem-elesettek" a védelem égisze alatt az "elesettek" megkérdezése nélkül, adott esetben a "Semmit rólunk nélkülünk "elvének figyelembe vétele nélkül döntenek ez utóbbiak sorsáról? 

2. Mit jelent a szociális biztonság a fogyatékos emberek szempontjából? (XVIII. cikk)

- Pontos értelmezését kérjük a XVIII. cikk első fordulatának azon kitételének, amely szerint "Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.". A korábbi Alkotmány "70/E. §. (1) bekezdése a következőket tartalmazta: "A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz.". Milyen hatást gyakorolhat a fogyatékossággal élő emberek szociális biztonságára a "törekszik" kifejezés alkalmazása, a "joguk van" kifejezés helyett? Hogyan értelmezhető az (1) bekezdésben alkalmazott "törekszik" kifejezés mellett, az új alkotmány ugyanezen cikkének (2) bekezdésében olvasható "biztosítja" szófordulat? 

3. Változtathat-e a kiszámíthatóságon az, hogy a rokkantsági nyugdíj helyett, a rokkantak ellátása a szociális ellátások körébe került át?

- A hatályos 1997. évi LXXXI. Törvény, a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot - az öregségi nyugdíjhoz hasonlóan - meghatározott életkorhoz rendelt szolgálati idő megszerzéséhez köti, továbbá a rokkantsági nyugellátás mértéke a rokkantsági nyugdíjra jogosulttá váló ember korábbi jövedelmének egy meghatározott százaléka - amely az ellátást, a járulék befizetésével fedezett ellátások körébe utalja. Az új Alkotmány szövege szerint, ez az ellátási forma a szociális ellátások területére kerül át. Fennáll - e annak veszélye, hogy ha a jövőben ezen alkotmányos felhatalmazás alapján a rokkantsági nyugdíj, az árvaellátás, az özvegyi nyugdíj, valamint a baleseti-rokkantsági nyugellátás átkerül a szociális ellátó rendszerbe, ez csökkenti az eddigi relatív biztonságot, tervezhetőséget, kiszámíthatóságot?

 

Kétségeink

Az új Alkotmány szellemisége alapján kétségtelen, hogy a fogyatékos emberek élethelyzetét, életkörülményeit befolyásoló szabályok sarkaltos és feles törvényekben kerülnek megállapításra, ezekhez azonban az új Alkotmány csak igen laza támpontokat nyújt a "törekszik" kifejezés többszöri használatával és a "biztosítja" (garantálja) kifejezés ritka megjelenítésével.

Kétségeinknek támpontot ad az a tény is, hogy az elmúlt egy éves Országgyűlési és Kormányzati tevékenység során a fogyatékos emberek érdekképviseleti szervezeteivel való érdekegyeztetési folyamat soha korábban nem látott mélypontra süllyedt, annak ellenére, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban Fogyatékosügyi Miniszteri Biztos került kinevezésre.

Az érdekegyeztetés elmaradásával kapcsolatos kérdéseink

1. Miért nem alkalmazza a Magyar Kormány a fogyatékos emberekre vonatkozóan a világban általánosan elfogadott és hatályos magyar törvényben is megerősített, "Semmit róluk nélkülük" elvet?

A kérdés indoka:

A fogyatékossággal élő emberek érdekképviseletét ellátó nagy országos szervezetek - amelyek az 1998. évi XXVI törvényben megállapított fogyatékosság kategóriába tartozó mintegy 600.000 ember több mint felét tagsági viszony formájában is tömörítik, az elmúlt egy évben nem kaptak tényleges lehetőséget a saját sorsukat érintő jogszabályok kialakítása során, a fogyatékos emberek érdekeinek megjelenítésére.

Sem a különböző fogyatékossággal élő emberek országos szervezetei önállóan, sem az általuk közös ernyőszervezetként létrehozott Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa, sem az Országos Fogyatékosügyi Tanács nem volt abban a helyzetben, hogy a jogalkotás folyamatában megjeleníthette volna a fogyatékos emberek érdekeit.

E megállapításunk alátámasztására a következő fontosabb példákat soroljuk fel:

- Nem történt egyeztetés, de még tájékoztatás sem, a súlyosan mozgássérült személyek gépjárműadó kedvezményének szabályozásával kapcsolatosan, amelynek eredménye a korábbi kedvezmények jelentős szűkítése, annak ellenére, hogy egy Alkotmánybírósági határozat, a korábbi kormány által hozott egyes szűkítő rendelkezések felülvizsgálatára kötelezte csupán a jelenlegi Kormányt. Ehhez képest a törvény további jelentős szűkítéseket alkalmazott, lényegében megszüntetve a korábbi adómentesség lehetőségét.

- Nem került megvitatásra a fogyatékos személyek jogainak és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat, amely pl. megváltoztatta a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány jogállását.

- Nem kerültek bevonásra a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezetei a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció előkészítésébe, ami pedig a fogyatékossággal élő emberek életkörülményeit alapvetően érinti.

- Nem kerültek bevonásra a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezetei a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatására vonatkozó koncepció kialakításába.

- Nem került sor konzultációra az Oktatási koncepció kialakítása során, pedig ez számos pontján érintheti a fogyatékossággal élő tanulók integrált oktatásának kérdését.

A koncepciók kialakítására létrehozott szakértői bizottságokba egyetlen, a fogyatékos emberek érdekvédelmét ellátó szervezet egyetlen képviselője sem került meghívásra.

- Nem került sor még a Kormány tanácsadó testületének (Országos Fogyatékosügyi Tanács) megkérdezésére sem az új Alkotmánynak, a fogyatékos emberek alapjogaival kapcsolatos rendelkezéseinek megvitatása érdekében. 

- Legutóbb április 20-án az EU Fogyatékosügyi Stratégiáját megtárgyaló Magas Szintű Szakértői Csoport ülésén, - a korábbi elnökséget ellátó tagországok gyakorlatától teljesen eltérően,- egyetlen fogyatékos emberek érdekérvényesítését ellátó szervezet sem kapott felkérést előadás tartására - miközben az ülés valamennyi szónoka kiemelten hangsúlyozta a "semmit rólunk nélkülünk" elv alapvető betartásának jogi és erkölcsi kötelezettségét.

- Egyetlen alkalommal - egy nem - fogyatékosügyi jogvédő szervezet média kampányához csatlakozva, ennek eredményeképpen került sor ez év elején egy egyeztetésre, - mintegy kikényszerítve azt - a fogyatékos embereket ellátó nagylétszámú intézmények törvényi kötelezettség alapján történő kitagolása érdekében meghirdetni szándékozott EU Program koncepció kapcsán.

Ebből arra kell következtetnünk, hogy csak negatív média kampánnyal van esélyünk rész venni az érdekegyeztetés folyamatában?

 

2. Miért nem került összehívásra az elmúlt egy év során a fogyatékos emberek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben, a Kormány tanácsadó testületeként megjelölt Országos Fogyatékosügyi Tanács?

Arra következtethetünk, hogy a Kormány a törvény által létrehozott tanácsadó testületének véleményére nem kíváncsi?

Természetesen, az OFT civil tagszervezeteinek képviselői külön - külön és együttesen több, alkalommal kezdeményezték az Országos Fogyatékosügyi Tanács összehívását a Nemzeti Erőforrás Minisztérium illetékeseinél, ez azonban sajnos nem vezetett eredményre.

 

A fentiekben ismertetett problémák azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy az új Alkotmány garanciális szabályainak átalakulása, lazábbá válása és az érdekegyeztetés elmaradása következtében, a sarkalatos és egyéb törvények, más jogszabályok létrehozása során, a fogyatékos emberek érdekei nem jelennek meg kellő hangsúllyal a társadalmi rétegek érdekei közt annak ellenére, hogy a fogyatékossággal élő emberek és a velük együtt élő családtagok a társadalom mintegy 20 %-os rétegét jelentik.

Nemrégiben, a civil szervezetek által fenntartott szociális intézmények finanszírozási problémáinak kapcsán dr.Lázár János FIDESZ frakció vezető úrnak írt levélre kapott válasz, a következőket tartalmazza:

..."A FIDESZ Magyar Polgári Szövetség kiemelten foglalkozik a fogyatékossággal élők helyzetének támogatásával. Az Orbán kormány különös figyelmet fordít a fogyatékossággal élők élethelyzetének javítására"..

Nagy öröm lenne számunkra, ha a mindennapi életünk során a válaszban leírtak jeleit ténylegesen tapasztalhatnánk, vagy az intézkedésekről legalább az érdekegyeztetés mechanizmusában véleményt nyilváníthatnánk, illetve az intézkedések kialakítását az átélésen alapuló szakértelmünkkel, legalább a törvények által meghatározott keretek között átadhatnánk a Kormánynak.

Elvárásaink

Szeretnénk Magyarország felemelkedésében erőnkhöz mérten, pozitív, hozzájáruló, alakító módon részt venni és nem egy leszakadó réteg keserű, dühös, csalódott képviselőiként, a társadalmi jogérvényesítés eszközeivel fellépni.

Kérjük, hogy kétségeinkre, kérdéseinkre, ne a fentebb idézett általános mondatokkal, hanem a réteg nagyságának, súlyának, társadalmi helyzetének megfelelő konkrét, a kérdéseket megválaszoló, a kétségeket eloszlató, a reális elvárásainknak megfelelő érdemi intézkedésekkel szíveskedjenek választ adni.

Tisztelettel:

Dr.Hegedüs Lajos

A MEOSZ elnöke