Aktuális

A groteszk a pimaszság művészete, de sokszor egyáltalán nem kell pimaszság a groteszk megalkotásához. Elegendő felsorolni a tényeket. Igaz, ez a lehető legnagyobb pimaszság. Különösen itt, e korántsem csendes közép-európai szegletben, ahol aprócska fülkékben zajlanak le a forradalmak, melyek másutt csatamezőnyi helyet igényelnek, és ahol szinte mindenki név szerint fel tudja sorolni a politikusokat, miközben a világ boldogabbik oldalán a „Ki Anglia miniszterelnöke?” - kérdésre többen is azt válaszolták: „A királynő”.

A groteszk torz, csúf és mégis igaz kép a valóságról, mely a karikatúra túlzásaival világít rá lényeges és fontos igazságokra. Az viszont már magyar sajátosság, hogy a groteszk megalkotásához nálunk semmiféle írói vagy képzőművészi fantázia nem szükséges. Elegendő, ha sorra vesszük a számokat vagy egymás mellé tesszük a politikusok mondatait.

Hát tessék, ilyen a magyar groteszk 2011 Karácsonyán:

LÁT

A lakástámogatási rendszer módosításával már nem az egyesületekhez, hanem közvetlenül az OTP-hez kell benyújtani a lakás akadálymentességi támogatások iránti kérelmet. Az „egyszerűsítés” megfosztotta az egyesületeket a kérelmenkénti 3000 Ft-os díjtól, amelyben munkájukért részesültek. (Választók, örvendezzetek, spórolunk nektek!). Az intézkedések eredményeképpen az a tényszerű eredmény született, hogy a korábban összesen 10-15.000 forintos költséggel megszerezhető 150.000 Ft-os támogatás ma az OTP áldásos közreműködésének köszönhetően 40-45.000 Ft-ba kerül. Úgyhogy nem a választók örvendeznek, hanem a kormány. Ugyanis a kiadott támogatások a korábbiak 10%-át se érik el. A groteszkhez hozzátartozik persze az is, hogy nemcsak a lakásukat akadálymentesíteni képtelen mozgássérültek jártak rosszul, hanem a zsíros üzletet remélt OTP is.

GÉPKOCSI TÁMOGATÁS

Csodálatos vívmányként jelentették be, hogy a korábbinál háromszoros támogatásban részesíti a kormány a mozgáskorlátozottak gépkocsi szerzését. Háromszáz ezerről kilencszáz ezerre nő a támogatás. Aki a részletekbe nem lát bele, el is hiheti, hogy a kormány humánus és nagyszerű intézkedése e nehéz időkben is kiáll az elesettek mellett. Éljen, éljen!

De sajnos van, aki közelről kénytelen nézni a helyzetet. Merthogy igénybe venné a hihetetlenül nagy támogatást. És mit lát? A kormány ad 900.000 Ft-ot, a Suzuki ad ugyanennyit flottakedvezményként, de mire az 1,8 milliós támogatás lecsurog a kedvezményezetthez, kétharmada eltűnik egy bank zsebében, hála a közpénzek elköltésére kiírt pályázat útvesztőinek.

Bár december 22-én átadják az első gépkocsit a boldog tulajdonosnak, valószínűleg ez a rendszer sem eredményez boldogságot sem az érintett választóknak, sem a milliárdos üzletben reménykedő vállalkozóknak. Az ugyanis valószínűsíthető, hogy csak kevesen lesznek rászedhetők arra, hogy a piaci kamat duplájáért vegyenek gépkocsit, úgyhogy a raktárakban feltehetően jónéhány járgány ottragad, miközben a korábbi évek csekélyke támogatásával legalább kicsit megsegített több ezer mozgássérült helyett néhány száz alaposan csőbehúzott gazdagítja majd a „haszonélvezők” listáját.

Honlapunk kérelmezte (legutóbb tértivényes levélben) az ide vezető pályázat nyomán született szerződés nyilvánosságra hozatalát, de eddig választ nem kaptunk. Csak egy groteszk – és nem hivatalos – információt, mely szerint ez a szerződés még meg sem született, tehát még akár abban is reménykedhetünk, hogy nem ilyen gyalázatos feltételek mellett zajlik majd le az egyébként már megindult akció.

ROKKANTNYUGDÍJAK ELTÖRLÉSE

Jegyezzük meg az időpontot: 2011 december.. 20-a hajnali három óra. Ekkor hozta meg teljes kormánypárti nézetazonossággal a megváltozott munkaképességű személyek újfajta ellátásáról szóló jogszabályát a parlament. Most ne elemezzük ennek súlyos igazságtalanságait, családokra és egyénekre gyakorolt negatív hatásait, megtesszük ezt majd még sokszor, hiszen a MEOSZ elnöksége úgy határozott, minden törvényes eszközzel továbbra is kiáll minden megnyomorító intézkedéssel szemben.

Viszont lássuk meg, hová merészkedett a magyar politikai groteszk műfaja, mivé nőtte ki magát a parlamenti jogalkotás művészi tökélyre fejlesztett gépezete.
Íme a végszavazás előtti módosító javaslat az Alkotmányügyi bizottság előterjesztésében, szó szerint idézve Dr. Salamon László elnök aláírásával hitelesített T5000/100-as dokumentum szerint:

Hogy mi köze a dohánytermékek jövedéki adójának a rokkantnyugdíjhoz? Talán csak annyi, hogy valakinek támadt egy kis bevételt szerző ötlete, de már nem volt hová besuvasztani, így aztán „A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról” szóló salátatörvénybe tuszakolták be. Megjegyzem, nem is berzenkednék, ha e szép bevételű javaslat (doboz ciginként úgy száz forintocska) bevételével a jónéhány megváltozott munkaképességű személynek kárt okozó jogszabály hatásait ellensúlyoznák, de a jogalkotó ilyen szándékát sajnos nem nyilvánította ki.

VAN AZÉRT JÓ HÍR IS

Tudom, gyakran ér bennünket a vád, hogy mindig csak érdekvédelmi hőzöngéseinknek adunk hangot. Nemrég egy magas rangú kormánytisztviselő egyenesen azt mondta, fel se tudja fogni, hogy a MEOSZ miért a kormány ellensége? (Híreink szerint később megérteni látszott, hogy a MEOSZ soha semmilyen kormánynak nem ellensége, de mindig minden kormánnyal szemben érdekeket véd).

Nos tehát, adjunk hangot és teret a kormányzat egyértelmű sikereinek is. December 17-én a Segítő vásáron jelentették be, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Magyar Posta Zrt. együttműködési megállapodást köt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról, a posta egyebek mellett arra is törekszik, hogy az 5 százalékos foglalkoztatási arányt elérje. A megállapodást a rendezvényen Soltész Miklós és Horváth Gergely Domonkos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója írta alá.

Ez csakugyan jó hír. De stílustörést azért nem okoz a groteszkről alkotott kis karácsonyi elemzésünkben. Fordítsuk le e hírt tényszerűen: az állam megállapodott az állami céggel, hogy igyekszik betartani az állami jogszabályt.

Nálunk már ez is nagy dolog, bármennyire is groteszknek tűnik.

2011 december 21.
 
Dr Derera Mihály

"Kívül, belül maradjon
Békében az ország;
A vásárra menőket
Sehol ki ne fosszák.
Béke legyen a háznál
És a szívredőben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben."

Arany János

Egyesületünk minden kedves tagjának

ÁLDOTT, BÉKÉS, BOLDOG KARÁCSONYT KÍVÁNUNK!

Vezetőség

Soltész Miklósnak a MEOSZ Párbeszéd konferenciáján elhangzott beszédéből az alábbi rendszer olvasható ki.

A jövőben háromféle rokkantsággal kapcsolatos ellátás lesz.

A -nyugdíj- a jelenleg rokkantnyugdíjasként (vagy rendszeres szociális járadékosként) számon tartott de az öregségi nyugdíj korhatárt meghaladott embereket illeti meg. Minden további szabály a normál nyugdíjasokéval azonos.

A - rokkantsági ellátás - a mai rokkant nyugdíj helyébe lép. Mértéke a rokkantnyugdíjjal azonos és éppúgy emelkedik, mint a nyugdíjak. Ide tartoznak a jelenleg I. és II. csoportba tartozó és az öregségi nyugdíj korhatárt 5 éven belül elérő rokkantnyugdíjasok, rendszeres szociális járadékosok és átmeneti járadékban részesülők. Ők a nyugdíj korhatár eléréséig ebbe a kategóriába tartoznak, felülvizsgálatukra nem kerül sor. Az ellátás a jelenlegi rokkantnyugdíjjal azonos mértékű lesz. Az ellátás mellett lehet dolgozni, de ha a bruttó munkabér a minimálbér 18-szorosát meghaladja az év folyamán, az év hátralévő részében a folyósítást felfüggesztik.

A - rehabilitációs ellátás - azoknak jár, akikről a felülvizsgálat során azt állapítják meg, hogy rehabilitálhatók. Ez az ellátás maximum 3 évig jár, mértéke 57.000 Ft, amiből 10% nyugdíj járulékot vonnak le. Ha az érintettnek sikerül munkába elhelyezkednie, az ellátás megszűnik.

Azok, akik jelenleg III. csoportú, 57 évnél fiatalabb rokkantnyugdíjasok vagy rendszeres szociális járadékosok, levelet kapnak majd arról, hogy hol kell felülvizsgálatra jelentkezniük. Akik nem jelentkeznek, azoknak az ellátásuk a határidő után megszűnik. Akik jelentkeznek, azok a felülvizsgálat alapján vagy a -rokkantsági ellátás-vagy a -rehabilitációs ellátás- kategóriába kerülnek.

A rehabilitációs járadékosok a járadék lejártáig maradnak a jelenlegi rendszerben. A bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka és a mezőgazdasági járadékosok maradnak a jelenlegi rendszerben.

Egyéb szabályok:

Mindazok, akik bejelentés nélkül (feketén) dolgoznak, elveszítik ellátásukat, sőt a felvett ellátást egy évre visszamenően vissza kell téríteniük.
Akik a versenyszférában kívánnak elhelyezkedni, kapnak egy „rehabilitációs kártyát”, ennek birtokában a munkaadó mentesül a járadék fizetés alól.

A fogyatékossági támogatás fennmarad.

A támogatott munkahelyek továbbra is támogatásban részesülnek.

További részletek

További részletek megtekinthetők a konferencián készült videóból a MEOSZ TV-ben.

Igazán a részletek a most készülő és még az idén elfogadásra kerülő jogszabályból ismerhetők majd meg. A jogszabály tervezet egyelőrfe nem ismerhető meg.

2011 november 12.
 
Dr Derera Mihály

Az MTV közvetítése alapján lejegyeztük a rokkantnyugdíjakról szóló interpellációt és az erre adott államtitkári választ.

Elnök:
Tisztelt országgyűlés! Varga László képviselő úr az MSZP képviselője interpellációt nyújtott be a nemzeti erőforrás miniszterhez:
Mikor tudják meg a rokkantnyugdíjasok, hogy mi lesz velük? címmel.
Varga László képviselő urat illeti a szó, parancsoljon képviselő úr.

Varga László:
Köszönöm a szót elnök úr.
Tisztelt képviselő társaim, tisztelt államtitkár úr!
Úgy látom, hogy Ön ad választ a kérdésemre, ami a rokkantnyugdíjasokkal kapcsolatos, hiszen tavasszal a kormány hadat üzent nekik. Azt üzenték, hogy akitől csak lehet, elveszik a rokkantnyugdíjat és elküldik őket dolgozni. Ezek után elindult egy látványos bűnbak-képzés, azt üzenték a rokkantnyugdíjasok társadalmának, hogy ők élősködnek és kihasználják az adófizetőket. Megjegyzem, egy 700.000-es társadalomról van szó, amelyek közül 330.000-en korhatár alattiak és az ő átlagos jövedelmük nem éri el a 70.000 ft-ot sem. Én úgy ítélem meg, hogy a szakminisztérium ehhez a folyamathoz asszisztált, úgy asszisztált, hogy egyébként majd egy év alatt igazából érdemi döntés, ugyanakkor szakmai előterjesztés nem született. Nyáron láthattunk egy Brüsszelnek készült anyagot, sok ilyen anyagot láthattunk már más témákban is persze. Amelynek kapcsán ugyan itthon nem kommunikált ügyet, elmondtak mégis Brüsszelnek. Azt írták ebben az anyagban, hogy 2012-ben, tehát nem idén, hanem csak 2012-ben indulna el az ő felülvizsgálatuk és 220.000 embert érintő folyamatról lenne szó, amelynek során 120.000 embert szeretnének a munkaerő piacra visszaterelni. Megjegyzem arra a munkaerő piacra, amelyben érdemi növekedés nincsen, sőt a következő évi költségvetés stagnálással kalkulál, az a költségvetés, amely 1,5 százalékos növekedésre van tervezve úgy, hogy már szinte mindenki recesszióról beszél. Nyár óta, ez óta a dokumentum óta semmi érdemi nem hangzott el ebben a kérdésben és azt hiszem az a kérdés itt ma, hogy mi fog történni? Hiszen a rokkantnyugdíjasok félnek, bizonytalanok, nem tudnak semmit arról, hogy mi fog velük történni. Annyit látni mindösszesen, hogy ők már nem is nyugdíjasok az önök logikáján, legalábbis a korhatár alattiak, hanem egyfajta szociális ellátásra jogosultak. Én azt hiszem, hogy ez a bizonytalanságukat mindenképpen növeli. Adottak a kérdések, logikusan vetődnek föl: Januártól bármiféle emelésre ez a réteg számíthat-e? Egyáltalán mi fog velük ténylegesen történni? Tájékoztasson erről államtitkár úr. Nyugodt-e a lelkiismeretük ebben a tekintetben, hogy ez a folyamat megfelelő szakmaisággal az érintettek körének teljes figyelembe vételével történt-e.
Nagyon örülök, hogy ön ad államtitkár úr választ. Azért örülök annak, mert remélem, hogy a szakterületért felelősként, szociális ügyekért felelősként, valóban tartalmi és érdemi választ fog tudni adni és ezt a 6-700.000 embert meg fogja tudni nyugtatni és nem egy olyan választ fogok kapni majd négy percben, ami tisztán a nyolcévezéssel és semmiféle szakmaisággal nem lesz ellátva, úgyhogy én nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit fog erre mondani államtitkár úr. Köszönöm szépen.

Elnök:
A válaszra Soltész Miklós államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon államtitkár úr.

Soltész Miklós:
Köszönöm a szót elnök úr.
Tisztelt országgyűlés!
Hogy ki üzent hadat a rokkantnyugdíjasoknak szeretnék fölolvasni egy idézetet önnek:
„Ha van botrány, akkor az, hogy ma minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas és ez utóbbiak közül minden második még aktív korban van. Akár dolgozhatna is, akár a munka adhatna értelmet életének.”
Tisztelt képviselő úr!
2007. február 12.-én Gyurcsány Ferenc mondta ezeket a szavakat. Tehát hogyha valaki hadat üzent volna a rokkantnyugdíjasoknak, akkor azt hiszem, tőle kellene megkérdezni, hogy miért akarta ezt 3,5 évvel ezelőtt megtenni. De azért, hogy azért a válaszaira mégiscsak valami konkrét választ is kapjon, mert nyilván Gyurcsány Ferenctől nem fogja ezt megkapni, ezért néhány gondolatot had mondjak el önnek. Az egyik, amit mindenki nagyon jól tud, hogy az tarthatatlan egy országban, egy tízmilliós országban, hogy ma rokkantnyugdíjon, vagy rokkantnyugdíj szerű ellátáson 940.000 ember él. 940.000 ember él. Hatalmas nagy szám. És hogyha ebből levonjuk, levonjuk azt, hogy 380.000-en vannak körülbelül azok a rokkantnyugdíjasok, akik már a korhatárt meghaladták, akkor még mindig egy nagyon nagy számról beszélünk. Közel 600.000 főről beszélünk. Éppen ezért azt kell mondanom, hogy ez a szám, ez aránytalan egész Európának a rokkantnyugdíjas arányához, számarányához és éppen ezért teljesen jogos az, hogy a rokkantnyugdíj rendszert valamilyen módon felül kell vizsgálni. De a felülvizsgálat az nyilván igazságos kell, hogy maradjon. Nyilván azoknak az embereknek az ellátását, és azoknak az embereknek a támogatását meg kell tartania, meg kell az új ellátási rendszernek, akik valóban rászorultak, akik valóban rokkantsági élethelyzetben élnek, akiknek valóban az egészségkárosodása az olyan szintű, ami miatt nem tudnak vagy elhelyezkedni, vagy ha el is tudnak helyezkedni, akkor is a bizonytalanság miatt valamilyen ellátásra rászorulnak. A harmadik, amit szeretnék jelezni Önnek, hogy az elmúlt időszak rokkantnyugdíjasítása munkaügyi probléma volt Magyarországon. Ön nem tudom pontosan, melyik területről érkezett, mint képviselő, de azt azért mindenki tudja, hogy az ország keleti, észak-keleti vidékein bizony a bányák, az iparvállalatoknak a bezárása miatt nagyon sokan kerültek rokkantnyugdíjas státuszba és nem kapták meg azt a lehetőséget hosszú távon, hogy ezek az emberek, ezek dolgozhassanak, vagy pedig máshonnan szerezhessenek jövedelmet. Éppen ezért tisztelt képviselő társam a következőt szeretném önnek mondani:
Akik már rokkantnyugdíjban vannak és elérték már a nyugdíj korhatárt ők nyugdíjasok lesznek ugyanazt az ellátást meg fogják kapni és nem kell a nevük mellett ott tartani azt, hogy rokkantnyugdíjasok. Akik öt évvel a mindenkori nyugdíjkorhatár előtt vannak és élnek azok sem kerülnek felülvizsgálatra kivéve azok az emberek kivéve azok, akiknek adja isten az egészségi állapota helyrejött az elmúlt időszakban. A jelenlegi római 1 és római 2-es csoportban lévőknek pedig nem kell semmitől sem félniük, hiszen olyan állapotban vannak, hogy nagyon nehéz a foglalkoztatásuk. Tisztelt képviselő úr nyilván van egy hatalmas nagy tömeg közel 200.000 ember, akiket fölülvizsgálat során eldönt a szakértői bizottság, hogy ezek az emberek rehabilitálhatók, avagy nem rehabilitálhatók. Amennyiben nem rehabilitálhatók ugyanúgy megkapják az ellátást. Ha rehabilitálhatóak, akkor pedig nyilván azt a segítséget mind a munka területén mind pedig az ellátás területén meg kell, hogy kapjanak azért, hogy ne legyen támadás, ne vegyük el tőlük az ellátást. Önök tervezték el tisztelt képviselő úr tehát ne vádoljon minket olyannal, ami nem igaz.
Köszönöm a figyelmüket. 
 

2011 október 13.
 
MTV

Erőemelő Európa Kupa Versenyt rendeznek Egerben.

November 14-18-ig Erőemelő Európa Kupa Versenyt rendeznek Egerben.

A sportprogram a Hotel Eger Parkban lesz megtartva. (Eger Szálloda u. 1.)
További információ kérhető: Dajkó Ildikótól

Megrendezés dátuma: 2011 november 18.

A MEOSZ, valamint a fogyatékossággal élő emberek országos érdekérvényesítő szervezetei, közös felhívással fordulnak Magyarország lakóihoz.

A MEOSZ, valamint a fogyatékossággal élő emberek országos érdekérvényesítő szervezetei: Autisták Országos Szövetsége (AOSZ), Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ), Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ), Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), a Siketvakok Országos Egyesülete, a Szervátültetettek Országos Szövetsége, valamint a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) és annak tagszervezetei elhatározták, hogy közös felhívással fordulnak Magyarország lakóihoz.

Illeszkedve a Kormány által az utóbbi időben alkalmazott "Szociális konzultáció" módszeréhez, a mellékelt kérdőívvel "Társadalmi párbeszédet" kezdeményezünk a magyar polgárokkal.
A "Társadalmi párbeszéd" célja annak felmérése, hogy a Magyar Köztársaság polgárai milyen módon tartják elfogadhatónak a hátrányos helyzetben lévő fogyatékos és megváltozott munkaképességű állampolgárok számára rendelkezésre álló egyes társadalombiztosítási ellátások átalakítását, valamint milyen módon tartják szükségesnek és elfogadhatónak a réteg társadalmi be, illetve vissza -illeszkedésének támogatását.

Kérjük, nyújtson segítséget ahhoz, hogy a mellékelt "Társadalmi párbeszéd kérdőív" minél több emberhez eljusson személyes átadással, postai küldeményként, elektronikus levél formájában, internetes letöltéssel, vagy bármely más alkalmas módon és az emberek minél nagyobb számban adjanak választ a kérdőívben feltett kérdésekre.

Ha szükséges, akkor az egyes kérdések tartalmának értelmezésével is nyújtson segítséget azok számára, akik vállalják a válaszadást.
A válaszadás történhet névvel, vagy név nélkül is. Természetesen a név vállalása nagyobb elkötelezettséget jelent a kérdésekre adandó válaszokkal kapcsolatosan, azonban semmiképpen sem célszerű a név szerinti válaszadást erőltetni, a lényeg az önkéntes szabad döntés tiszteletben tartása.

Kérjük, hogy a válaszadókat semmilyen módon ne befolyásolja a szabad akaratból történő válaszadásban!

Kérjük, nyújtson segítséget abban, hogy a kérdőívek minél nagyobb számban visszajussanak a kérdőívet kibocsátó érdekérvényesítő szervezetek valamelyikéhez (MEOSZ, vagy más kibocsátó szervezet) nyomtatott, vagy elektronikus formában, annak érdekében, hogy a társadalom szándékait az érdekérvényesítő szervezetek közvetíthessék a döntéshozók számára.

A kinyomtatható kérdőív (PDF) letöltéséhez kérjük kattintson ide!

Az elektronikus kérdőív kitöltéséhez kérjük kattintson ide!

Miért nem szervez tüntetést a MEOSZ? Kérdezik sokan honlapunk fórumain, email címeinken, az ismert levelező listákon, sőt egyre több telefont is kapunk. Dr. Hegedűs Lajos elnöktől is ezt kérdezzük elsőként, amikor egy minisztériumi és szakértői tárgyalásokkal teli nap estéjén fogad bennünket.

Miért nem szervez tüntetést a MEOSZ? Kérdezik sokan honlapunk fórumain, email címeinken, az ismert levelező listákon, sőt egyre több telefont is kapunk. Dr. Hegedűs Lajos elnöktől is ezt kérdezzük elsőként, amikor egy minisztériumi és szakértői tárgyalásokkal teli nap estéjén fogad bennünket.

- Nagyon sokan kérdezik, és nagyon nehezen értik meg, nincs itt az ideje. Tisztázzunk néhány dolgot. Szövetségünk pártpolitikával sohasem foglalkozott, ez a kulcsa annak, hogy 30 éve rendszereken és kormányokon át képesek voltunk mindig arról beszélni, ami a lényeg: a mozgássérültek helyzetéről és ennek jobbításáról. Ehhez az kell, hogy minden kormány értse: az a szerepünk, hogy keményen kritizáljuk, ugyanakkor tudja: nem a politikai konkurencia szócsövei hanem sorstársaink érdekvédői vagyunk. Minket nem érdekel, ki a miniszter vagy a miniszterelnök, melyik párt van hatalmon, mi azt tesszük mérlegre, mit tesznek értünk vagy éppen ellenünk. Nekünk mindenkivel beszélő viszonyban kell lennünk és maradnunk, mert a ma kormánya a holnap ellenzéke, de bárki is képviseli az éppen meglévő többséget, mindnek dolga van velünk.

- Rendben, de most nem úgy tűnik, hogy ?szeretnek? minket.

- Sajnos éppen ellenkezőleg, a kormány kommunikációja sokszor azt célozza, hogy a gazdasági bajok bűnbakjául az ?élősködő? rokkantakat, a munka nélkül előnyökhöz jutó csalókként ábrázolt fogyatékosokat, a közösségi szolidaritás jogtalan haszonélvezőinek bemutatott megváltozott munkaképességűeket állítsák be. Tény, hogy Magyarország erőn felül költ szociális ellátásokra, különösen, ha gyenge gazdasági teljesítményünket vesszük alapul és az is tény, hogy lehetetlenség államadósságból fedezni a szociális kiadásokat. Ennek orvossága azonban nem az, hogy létbizonytalanságba és nyomorba döntsünk embereket ? és családjaikat ? csekélyke nyugdíjuk megvonásával, hanem az, hogy munkába állítsuk az egészséges munkanélkülieket és munkát adjunk azoknak a fogyatékossággal élő embereknek is, akik nyugdíjuk vagy járadékuk mellett még szivesen dolgoznának. Ők fogják megteremteni a szociális védelemhez szükséges és fenntartható fejlődés forrásait.

- Ez elég bonyolultan hangzik.

- Mondom egyszerűbben: ha van egy rokkantnyugdíjasod és adsz neki munkát, abból a jövedelméből adót fizet, a munkáltató járulékot fizet és máris megvan a neki kiutalt nyugdíjacska jórésze. Ha elveszed a nyugdíját, arra se lesz pénze, hogy elutazzon a szomszéd faluba munkát keresni. Nő a nyomor és a kilátástalanság. Kinek jó ez?

- Akkor maradhatnak nyugdíjasok a csalók?

- Tisztázzuk: a rokkantnyugdíjasok nem maguknak ítélték meg a nyugdíjat, hanem egy nemzetközi standardnak megfelelően orvosi bizottságok állapították meg, hogy rokkantak. Mindenkinél, akit korrupció útján ?zsűriztek le?, egy korrekt vizsgálat ezt ki tudja deríteni. Ők ne számítsanak semmi jóra, de azok az orvosok sem, akik ezt lehetővé tették. De kizárt dolog, hogy százezrek esetében fordult volna elő korrupció. Nagyon csodálkozom, hogy az orvosok még nem emelték fel a szavukat az ilyen feltételezések ellen.

- És ha a korhatár alatti nyugdíjakat szociális juttatássá minősítik?

- No, ha ez tényleg megtörténik, akkor sokszoros jogtiprás történik és ez az a pillanat, amikor akár az utcára is ki kell mennünk.

Mert egyfelől a rokkantsági nyugdíj járadék alapú ellátás. A Társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékban fizetünk azért, hogy ha megbetegszünk és részben vagy egészen munkaképtelenek legyünk, legyen ellátásunk. Ez nem kegy, ezért mindenki megdolgozott. Az ellátás akkor jár, ha bizonyos szolgálati idő fedezet van mögötte, és csak olyan mértékű, amilyen mértékű munkabér után járulékot fizettünk a költségvetésnek. Még egyszer mondom, a rokkantnyugdíj nem kegy és társadalmi adomány, hanem az adófizető polgár munkával megszerzett jogosultsága. Csak halkan jegyzem meg, az utóbbi néhány évben már nagyon szigorú vizsgálatokkal és igen szűkmarkúan mért jogosultsága, mely általában alig fedezi a megélhetés minimális költségeit.

Másfelől, ha ezt el lehet vonni, akkor el lehet vonni egy másik tollvonással az öregségi nyugdíjat is, vagy éppen be lehet menni a kamránkba és elvinni a kolbászt, mondván, az országnak szüksége van az élelmiszerre. Volt már persze ilyesmi is Magyarországon az ötvenes években, de nem hiszem és nem fogadom el, hogy ide kell visszalépnünk.

- Ez politikai megjegyzés volt.

- Ez történelmi megjegyzés volt, de ha úgy tetszik, ennyivel tartozom azoknak a sorstársainknak, akik 1956-ban rokkantak meg. De ha úgy tetszik, tartozom azoknak a gyermekbénulásban szenvedő tízezreknek, akik az ötvenes évek politikája miatt nem jutottak hozzá az évekkel korábban Amerikában feltalált ellenszérumhoz és ezért betegedtek meg. És ha úgy tetszik, tartozom azoknak, akik a hatvanas, hetvenes, de még a nyolcvanas években sem jutottak hozzá betegségük vagy sérültségük miatt a megfelelő oktatáshoz, munkahelyhez, akik mindenfajta érdemi támogatás nélkül rokkantan nevelték fel a gyerekeiket. De tartozom ezzel azoknak is, akiket az Úniós csatlakozás előtt helyeztek rokkantnyugdíjba, hogy szebb legyen a munkaügyi statisztika, vagy akik a csoportos létszámleépítések miatt kerültek közénk, de 50-55 évesen már esélyük sincs az újrakezdésre.

Szeretném tudatni, a mai helyzet döntően nem a lusta, csaló egyének, hanem a politikai felelőtlenség hibájából állt elő. Értem a kormány törekvését, hogy meg kell oldanunk ezt a helyzetet és nem várhatunk tovább. De jogtiprással és emberéletek tönkretételével még sosem oldottak meg társadalmi problémát.

- Akkor mi a teendő?

- Én abban reménykedem, hogy a kormány meghallja a hangunkat amikor azt mondjuk: van jobb megoldás. Számtalan javaslatot tettünk és teszünk konkrét, megvalósítható, gyors hasznot hajtó javaslatot. E mellett pártoljuk azt is, hogy aki valóban csaló, azt zárják ki a rendszerből. Pártoljuk azt is, hogy aki rokkant és a nyugdíja mellett dolgozni kíván, azt segítsük hozzá a munkához. Pártoljuk még azt is, hogy aki rokkantsági nyugdíjat vagy járadékot, esetleg bármilyen segélyt kap, az fenyegetve legyen azzal, hogy ha feketén vállal munkát, azt elveszítheti. Egyszóval: a tisztességes és emberséges megoldásokat támogatjuk. Sőt, azt mondjuk ezzel sokkal gyorsabban jutnánk előre, mint a most felsejleni látszó megoldásokkal.

- Tehát mi a teendő?

- Mi most egyenként keressük fel az országgyűlési képviselőket, hogy tudassuk velük álláspontunkat. Egyesületeink vezetői a Sarokpontok c. dokumentumot átadják nekik és szóban is elmondják, mit, hogyan szeretnénk.

- Tehát ellenállnak a gyökeres változtatásoknak, melyeket Orbán Viktor szükségesnek lát.

- Tegyük akkor helyére ezt is. Mi 30 évvel ezelőtt, akkor, amikor ez még egyáltalán nem volt divat, polgárjogi mozgalmat hoztunk létre. A polgári értékeket nem most tanuljuk, ezekért 30 éve harcolunk. A mozgássérültek ? de mondhatom, minden fogyatékossággal élő ? érdekében azóta sürgetünk gyökeres változásokat. Amikor első kulturális fesztiválunkon 1986-ban ökumenikus istentiszteletet is szerveztünk, sorstársaink ezzel akkori állásukat is kockára tették, mégis boldogsággal fogadták Várszegi Asztrik szószékről elhangzott áldó köszönetét. Alapító egyesületi elnökeink és szövetségi vezetőink közt volt hithű kommunista partizán és az 56-os sortüzekben megrokkant áldozat, mégis egységesek voltunk, mert az emberi szolidaritás, a jobb élet iránti tettrekészség, a változtatási szándék, az esélyegyenlőség kiharcolása olyan polgári értékrend, amely politikai nézeteken felül áll.

Ha úgy tetszik, megfogalmazhatom magatartásunkat a ma oly divatos ?nemzeti elkötelezettség? oldaláról is. Amikor elvonták a 13. havi nyugdíjat, szervezetünk nem követelte annak visszaállítását, mert láttuk, az ország bajban van és ezért nem dolgoztunk meg. Alázattal vettük tudomásul, hogy a fogyatékossági támogatás sok éve nem nőtt, pedig a súlyosan sérült emberek döntő többsége a megélhetés határán van. Szomorúan, de tudomásul vettük, hogy segédeszközeinkért egyre többet kell fizetnünk, holott ezek nélkül nem élhetünk. Családaink a gyerekek utáni adókedvezményekből alig kapnak valamit, mert alig van vállalkozó, aki egy sérült embert a minimálbér fölött foglalkoztat, mondván, az úgyis kap rokkantnyugdíjat.

Amikor alelnökünk nemrég Barroso elnökkel találkozott, közösen állapították meg, nem helyes, ha a gazdasági válság árát a legkiszolgáltatottabbak fizetik meg. Hangsúlyozták, hogy a fogyatékossággal élők feje fölött hozott döntések súlyosan sértik a ?Semmit rólunk, nélkülünk? elvét.

Mi tehát minden változtatást támogatunk, még akkor is, ha bennünket nehezebb helyzetbe hoz, ha emberséges, tisztességes, szolidáris, méltányos megegyezéseken alapul, nem sodorja mélynyomorba a sérült embereket és tiszteletben tartja emberi méltóságukat. ?A múltat végképp eltörölni? próbálták már korábban úgy, hogy megpróbálták az embereket ?eltörölni?. Ez nem sikerülhet. Jövőt építeni csak együtt lehet, nem kényszerrel, hanem összefogással.

- Mondatai keserűek.

- Közgyűlésünkön 300 sorstársunk volt jelen kétszázezres tagságunk képviseletében. Bátran állíthatom, többségük ? az országgyűlési választáshoz hasonló arányban ? erre a kormányra szavazott. De egységesen hatalmazták fel elnökségünket, hogy ha kell, minden törvényes eszközzel lépjen fel jogaink csorbítása ellen. Érthető a csalódottság, ha egy polgárjogi mozgalomnak egy polgári kormánnyal kell polgári értékek fennmaradásáért küzdenie.

Ezen nem nekünk, hanem a politikusoknak kell elgondolkodniuk.

Temetésére 2011. május 13-án 10.00 órakor kerül sor a Kozma utca 6. szám alatti Izraelita temető nagy ravatalozójában.

79 éves korában elhunyt Rádai Sándor, a MEOSZ alapító tagja, az egyik legismertebb és legnagyobb tudású mozgáskorlátozott sorstársunk. Sinyu, Sanyi, Sanyi bácsi - ki hogyan ismerte - ezreknek adott műszaki tanácsokat és százezrek életét könnyítette meg, amikor vezetésével létrejött a parkolási engedély rendszere, a benzinjegy, az akadálymentesítési szabványok sora, a vasúti beemelők és alacsony padlós buszok meghonosítása és megannyi létfontosságú dolog, amit műszaki tudásával, páratlan alaposságával "átgyűrt" a bürokrácia rendszerein, amíg csak törvénybe foglalt joggá nem vált.

Hét éves korában gyermekbénulás tette szinte teljesen mozgásképtelenné, de egész életében főállásban dolgozott, a BHG egyik vezető mérnökeként, és haláláig cégek külsős szakértőjeként tevékenykedett, miközben minden szabadidejét a mozgáskorlátozottak ügyének szentelte. A hetvenes évek elejétől a budapesti egyesület megalapításáért küzdött, majd a szövetség alapjait segített lerakni. Évtizedekig az elnökség tagja volt, néhány hete is még az elnökségi ülésen szakértőként szólt hozzá hihetetlen tudással és alapossággal a vitás témákhoz.

Amikor imádott feleségét néhány évvel ezelőtt elveszítette, főállású segítőt fogadott, hogy életét otthonában folytathassa. Tartozom ezzel magamnak, a fiaimnak és az unokáimnak, ellátom magam - mondta és továbbra is dolgozott nap mint nap és segített akinek csak tudott.

Nemcsak munkája, élete is példamutató volt, töretlen jókedve, tenni-akarása mindannyiunknak erőt adott. Humora, bölcsessége, elismert polihisztori tudása mellett példát mutatott szerénységből és közvetlenségből is, türelmesen magyarázva ezredszer is az értetleneknek a maga jól átgondolt véleményét. Meghajlottak előtte a kisemberek, mert érezték, hogy rá mindig számíthatnak, de meghajlottak előtte a hatalmasságok is, mert pontos érveivel és világos érvelésével képes volt meggyőzni őket.

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy mozgalmunk egyik legnagyobb alakja távozott közülünk.

Nem adhatnak ki többé a mozgáskorlátozottak parkolásához igazolást a háziorvosok.

Változott a mozgáskorlátozottak autóvásárlási és átalakítási támogatási rendszere - mondta a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének irodavezetője az InfoRádióban. Szakály József kifejtette: nem adhatnak ki többé mozgáskorlátozott parkolási igazolványhoz szükséges igazolást a háziorvosok, ezt a jogkört a jövőben várhatóan a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal illetékes orvosi bizottsága gyakorolja majd. A kormány ezzel a lépéssel megkezdte az ilyen igazolványok kiadásának szigorítását - tette hozzá.

Szakály József szerint jelenleg országos szinten nagyjából 230 ezer parkolási engedély van forgalomban. Erre a vakok és gyengén látók, az autista, értelmileg sérült személyek is jogosultak.

Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke kiemelte: nem a háziorvosokon múlott, hogy sok hamis, vagy jogtalanul kiállított igazolvány is forgalomba került. A változtatás révén az orvosok már nem fognak kapcsolatba kerülni olyan erőszakos emberekkel, akik bármit megtettek volna, hogy hozzájussanak a parkolási igazolványhoz - tette hozzá-. Selmeczi Kamill szerint majd a gyakorlat mutatja meg, a későbbiekben lesz-e visszaélés.