Aktuális

Alapvető Jogok Biztosa
1051
Budapest
Nádor utca 22.

Tisztelt Biztos Úr!

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (1032 Budapest, San Marco u. 76.) törvényes képviselőjeként eljárva (Bírósági nyilvántartás másolata P/1. szám alatt csatolva) a következő

beadványt

terjesztem elő.

Kérem a Tisztelt Biztos urat, hogy az alábbiakban részletesen kifejtésre kerülő indokok alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvény kapcsán a Beadványozó által képviselt érintett emberek alapvető jogainak sérelmét állapítsa meg és a szükséges lépéseket tegye meg, ideértve különösen, de nem kizárólagosan, utólagos normakontroll eljárás kezdeményezését Magyarország Alkotmánybíróságánál.
Kérelmem anyagi jogi jogalapja: Magyarország Alaptörvényének B) cikk (1)-(2) bekezdései (jogállamiság elve), I. Cikk (3) bekezdése (szükségesség-arányosság teszt), II. Cikke (emberi méltósághoz való jog), XIII. Cikke (tulajdonhoz való jog), XV. Cikk (2) bekezdés (diszkrimináció tilalma), XIX. Cikk (szociális biztonsághoz való jog) XX. Cikk (testi és lelki egészséghez való jog).
Kérelmemet a Beadványozó nevében az Alaptörvény 30. cikke, az alapvető jogok országgyűlési biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 18. §-a és 34. §-a, valamint Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI törvény 24. § alapján terjesztem elő.
Magyarország Országgyűlése 2011. december 30-án elfogadta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényt (a továbbiakban: Tv.).
A törvény olyan alapvető változásokat hozott az érintettek életkörülményeiben, vagyoni és társadalmi körülményeiben, amelyek számos olyan közvetlen és közvetett hátrányt okoznak, amelyek álláspontunk szerint, több ok miatt alaptörvény-ellenes helyzetet eredményeznek a korábban rokkantsági nyugdíjban, illetve egészségkárosodásuk alapján rendszeres szociális járadékban részesült emberek, továbbá a 2012. január 1. napját követően, munkaképesség változást eredményező, tartós egészségkárosodást elszenvedő emberek számára.

I. A jogszabályváltozások "eredménye" az érintettek életében
A problémák bemutatásánál megjelölöm a Tv., illetve az egyéb jogszabályok vonatkozó szakaszait, majd a Beadvány utolsó részében összefoglalóan jelzem, hogy a kifejtett problémák mely okokból sértik az Alaptörvényt.

1) Alapvető, minden korábban érintett, vagy későbbiekben érintetté váló emberre vonatkozó, a garanciális szabályok változásából eredő jogsérelem:
A Tv. rendelkezései szerint, a megtartott munkaképességet érintő tartós egészségkárosodás fennállása alapján megállapítható pénzbeli rehabilitációs és rokkantsági ellátások mértéke, a bevezetett minimális és a rendkívül alacsony összegben, az esetek többségében a létminimum összege alatt meghatározott maximális összeg korlátozása, továbbá az ellátás összegének megállapítására alapot szolgáltató egy éves átlagkereset bevezetése miatt, együttesen rendkívül méltánytalan helyzetet teremt az ilyen ellátásokban részesülő személyek döntő többsége számára.
A 2011. december 31. napjáig érvényes korábbi rokkantsági nyugdíj ellátás, az egységes és kötelező társadalombiztosítási rendszerre vonatkozó, a korábbi Alkotmányban rögzített és az annak alapján létrejött törvény által szabályozott, egységes és kötelező társadalombiztosítás rendszerében megvalósuló biztosítási elv figyelembevételével, a munkavégzési időszakban teljesített befizetés és a munkaképesség változásának bekövetkezése után kapott szolgáltatás arányán alapuló, kiszámítható, biztonságos, és relatív szociális biztonságot eredményező ellátást jelentette.
A rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot, a törvényben meghatározott mértékű tartós egészségkárosodás súlyossága mellett, az érintett személy életkora alapján meghatározott, a társadalombiztosítási jogviszonyban töltött szolgálati idő, a biztosításban töltött idő alatt elért valorizált átlagkereset és az ennek alapulvételével, a munkavállaló és a munkáltató által befizetett társadalombiztosítási járulék alapozta meg.
E tényezők alapján megvalósult, a szolgáltatás – ellenszolgáltatás, biztosításmatematikai alapon számított megfelelő aránya, hiszen a hosszabb szolgálati idő, az ez idő alatt, a mindenkori jövedelem alapul vételével, a munkavállaló és a munkáltatója által befizetett járulék mértéke, valamint a bekövetkezett egészségkárosodás mértéke együttesen, a befizetéssel és az elszenvedett egészséghátránnyal is arányos ellátási szintet eredményezett.

Az ellátás minimális összegének törvényi meghatározása, illetve a fiatal korban bekövetkezett egészségkárosodás esetén is megállapítható ellátás lehetősége, garanciális jogbiztonságot és egyben relatív gazdasági és szociális biztonságot is eredményezett valamennyi érintett személy számára.
A Tv. hatályba lépését követően megállapítható rokkantsági és rehabilitációs ellátások esetén:
- az ellátás kikerül az egységes, biztonságos, kiszámítható társadalombiztosítás garanciális rendszeréből,
- sérül a szolgáltatás – ellenszolgáltatás aránya, mert a járulékbefizetés ideje, mértéke és a kapott ellátás összege közötti összefüggés minimálissá válik, a maximális ellátási összeg bevezetésével pedig, egy meghatározott szint felett teljesen megszűnik,
- "elvesznek" az adott esetben több évtized alatt a munkáltató és a munkavállaló által befizetett járulékok, hiszen az ellenszolgáltatás (ellátás) lényegesen alacsonyabb szintű, mint ahogyan az, a biztosítási elv alapján kiszámítható lenne és volt korábban,
- az Alaptörvény garanciális szabályt tartalmaz az öregségi nyugdíj ellátásra vonatkozóan, azonban, nem tartalmaz garanciális szabályt sem a rokkantsági ellátásra, sem a rehabilitációs ellátásra vonatkozóan, így ezek szabályai, összege bármikor, Alaptörvényi garanciális hivatkozási lehetőség hiányában, a mindenkori gazdasági helyzet és politikai akarat függvényében megváltoztatható,
- a későbbiekben részletezett módon, az ellátás puszta átnevezése számtalan hátrányos következménnyel jár az ellátottakra nézve.

2.) Az egyes érintett emberek eltérő élethelyzete alapján bekövetkező, jellemző hátrányok és jogsérelmek.

a. Kereső tevékenység és rehabilitációs ellátás összeférhetetlensége rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetén
A 2012. január 1. napján életbelépett törvény szerint, a 2011. december 31. napján III. kategóriás rokkantsági nyugdíjban, vagy egészségkárosodásra tekintettel folyósított rendszeres szociális járadékban részesülő egyes személyek ellátásai, a bevezetett "önkéntes" felülvizsgálatot követően, rehabilitációs ellátássá alakulnak át.
Ugyancsak ilyen ellátásra válhat jogosulttá az a személy, aki 2012. január 1. napját követően válik olyan tartós egészségkárosodottá, amely miatt, a munkaerő piacon való részvétele csak rehabilitációs eljárás segítségével biztosítható.
A rehabilitációs ellátás folyósítása mellett munkát vállalni még átmeneti jelleggel, részmunkaidőben sem lehet.
Ugyanakkor, a rehabilitációs ellátás folyósítása sem szűnteti meg a ténylegesen bekövetkezett egészségkárosodást, az abból eredő gyógyszer, gyógyászati segédeszköz igényből eredő többletköltségeket, illetve az egészségkárosodás miatt bekövetkező életviteli hátrányokat és többlet költségeket.
A Tv. szerint megállapítható rehabilitációs ellátás maximális összege is olyan alacsony, hogy az még a létminimum alatti átlagos életvitel költségeit sem fedezi, de végképp nem nyújt fedezetet az egészségkárosodás miatt korábban meglévő és a rehabilitációs ellátás után is megmaradó többlet költségekre, figyelembe véve a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatási rendszer folyamatosan csökkenő mértékét is.
A rehabilitációs ellátás mellett folytatott munkavégző tevékenység teljes megtiltása csökkenti a munka világába való visszatérés esélyét is, hiszen már egy átmeneti, akár próbaidőre létesített rész munkaidős munkaviszony létesítése esetén is megszűnik a rehabilitációs ellátásra való jogosultság annak ellenére, hogy az esetleges részmunkaidős, minimálbéren történő foglalkoztatásból származó jövedelemből sem lehet biztosítani a legalapvetőbb szintű megélhetés költségeit sem.
Ez a körülmény ellenérdekeltséget teremt az érintett személy számára az intenzív álláskeresésben és a "bármely" – akár részmunkaidőben végezhető munka elvállalásában.
Ez a korlátozó rendelkezés, mint az egyén és annak családja, mint a társadalom számára káros és súlyos mértékben sérti a szociális biztonsághoz való jogot és az érintetteknek, valamint családjaik számára ez a korlátozás, primér megélhetési gondot fog okozni
[Tv. 2. § (1), 7. § (4)].

b. Keresetkorlát bevezetése rokkantsági ellátás esetén
A Tv. 13. § (1) d) pontja értelmében a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha a kereső tevékenységből származó jövedelem, három hónap átlagában eléri a minimálbér 150%-át.
Ez a rendelkezés diszkriminatív, társadalmi és egyéni szinten is káros, hiszen azok, akiknek jövedelme akár egy átmeneti idénymunka elvállalása esetén is eléri ezt a korlátot, kénytelenek jövedelmük csökkentését kezdeményezni, annak érdekében, hogy rokkantsági ellátásukat megtarthassák, hiszen annak megszűnése után, már csak lényegesen kedvezőtlenebb feltételek szerint részesülhetnének az új rokkantsági ellátásban.
A jelenlegi – sajnos tartósnak látszó – munkavállalási körülmények között, a tartós, hosszú távra szóló munkavégzés lehetősége rendkívül bizonytalan.
Ezért, a három hónap átlagában meghatározott, - egyáltalán nem kirívó mértékű, éves szinten pedig rendkívül alacsony mértékű - kiegészítő jövedelem korlátozása, figyelembe véve a 2011. december 31. előtt megállapított átlagos rokkantsági nyugdíjak mértékét (2011. évben mintegy 70.000.-Ft/hó, valamint a 2012. január 1. után megállapításra kerülő, az ellátás maximális összegének alacsony szintű megállapíthatósága miatt, várhatóan ennél még lényegesen alacsonyabb rokkantsági ellátások mértékét, - súlyosan sérti a szociális biztonsághoz való jogot.

c. A korábbi rokkantsági nyugdíjhoz kapcsolódó utazási kedvezmények megvonása
A Tv. rendelkezése alapján, 2012. január 1. napjától, az érintettek nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak, így nem jogosultak kedvezményes közösségi közlekedési bérlet igénybevételére, sem a nyugdíjas személyeket és családtagjaikat megillető kedvezményes utazási utalványok használatára.
Ennek a kedvezménynek a megvonása alapvetően befolyásolja az érintettek életét, vagyoni helyzetét, hiszen nagyon gyakran kell orvosi kezelésre, rehabilitációra utazni sokszor távoli kerületbe, városrészbe, vagy vidékiek esetén másik településre.
Sokak számára ezeknek a kedvezményeknek a megvonása, egyben az egészségügyi ellátástól való (részleges) kiszorulást is jelenti a megnövekedett anyagi terheken túl, ami sérti az a testi-lelki egészséghez való alkotmányos jogot.

d. Kiegészítő vállalkozási tevékenység folytatásának ellehetetlenülése
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 4. pontja értelmében, a rokkantsági nyugdíjasként 2011. december 31. napjáig kiegészítő vállalkozási tevékenység folytatására jogosultak - minthogy a továbbiakban nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak – csak főtevékenységként folytathatják jövedelemkiegészítő vállalkozási tevékenységüket.
Ennek következtében, a ténylegesen elért bevételeiktől és adóköteles jövedelmüktől függetlenül, a jogszabály alapján meghatározott úgynevezett "elvárt jövedelem" alapján kell a közterheket megfizetniük, amely egy középfokú végzettséggel rendelkező vállalkozó számára minimálisan mintegy 57000 forint havonta.
A megváltozott munkaképességű, rokkant emberek, egészségkárosodásuk miatt általában nem tudnak olyan munkateljesítményt, és ezáltal olyan jövedelmet elérni, mint az ép emberek.
Döntő többségük valamely helyi, lakossági szolgáltatásként végzett kiegészítő vállalkozási tevékenységet, amelyből átlagosan legfeljebb összesen annyi jövedelme keletkezett, mint a jelenlegi szabályok alapján megfizetendő járulékok összege.
A kedvezményes feltételek mellett végezhető kiegészítő vállalkozási tevékenység folytatásának kényszerű megszüntetése sérti a szociális biztonsághoz való jogot, diszkriminatív helyzetbe hozza a korábbi rokkantsági nyugdíjasokat, a velük összehasonlítható helyzetben lévő öregségi nyugdíjasokhoz képest, akik továbbra is alanyi jogon végezhetnek kiegészítő vállalkozási tevékenységet, továbbá sérti a munkához és a vállalkozáshoz való alkotmányos jogot.

e. Alanyi jogon járó közgyógyellátásra való jogosultság elvesztése
A 2011. december 31. napjáig I. II. rokkantsági kategóriába tartozó, rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek, jövedelmi helyzetükre való tekintet nélkül, alanyi jogon voltak jogosultak közgyógy – ellátásra.
Közülük azok, akik betöltötték a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 2012. január 1. napjától öregségi nyugdíjasnak minősülnek, így elvesztették alanyi jogosultságukat a közgyógy – ellátás igénybevételére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény értelmében, és csak méltányossági eljárásban, jövedelmi helyzetük vizsgálata alapján részesülhetnek közgyógy ellátásban, amely alapvetően sérti a testi és lelki egészséghez való jogukat, hiszen fogyatékosságuk és ebből eredő gyógyászati segédeszköz igényük változatlanul fennáll, sőt a kor előrehaladásával, jellemzően súlyosabbá válik.

f. Egyéb kedvezmények elvesztése
Az Tv hatályba lépésével összefüggésben, az érintett személyek, további számos egyéb, az érintetteknek nagyon fontos kedvezmény igénybevételének lehetőségét is elvesztették:

f/1. korábban, rokkantsági nyugdíjasként, amennyiben nyugdíjuk nagyon alacsony volt, meghatározott időközönként élhettek a méltányossági nyugdíjemelésre vonatkozó kérelem benyújtásának lehetőségével és részesülhettek is méltányossági nyugdíjemelésben.
Mivel a Tv. rendelkezései alapján már nem minősülnek nyugdíjasnak így ezzel a lehetőséggel nem élhetnek, amely diszkriminatív helyzetet teremt, az összehasonlítható helyzetben lévő, e kedvezményben részesíthető öregségi nyugdíj ellátásban részesülő emberekhez képest, emellett sérti a szociális biztonsághoz való alkotmányos jogot.

f/2. a korábbi rokkantsági nyugdíjasok, nem válthatnak az öregségi nyugdíjasok számára biztosított kedvezményes belépőjegyeket gyógyfürdőkbe, strandokra, múzeumokba, színházakba, mozikba, turisztikai célú objektumokba, szórakoztató célú létesítményekbe, hiszen a továbbiakban nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak.
A korábban rokkantsági nyugdíjban részesülő emberek átlagos rokkantsági nyugdíjának összege 2011. évben mintegy 70.000.- Ft volt, a jelenlegi szabályok szerinti rokkantsági ellátások megállapítása esetén ez az átlagos összeg, a bevezetett maximális összegkorlátozás miatt, várhatóan jelentősen csökkenni fog.
Ebből következően az érintett emberek döntő többsége, önhibáján kívül, ezen kedvezmények nélkül egyszerűen nem engedheti meg magának egészségi állapota fenntartása érdekében a gyógyfürdőbe járás "luxusát" – figyelembe véve a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyfürdő ellátás folyamatos és jelentős csökkentését is, - de megszűnik a lehetősége annak is, hogy múzeumba, színházba, kulturális rendezvényekre járjon.
Ez utóbbi kedvezmények elvesztése, sérti a szerzett jogok védelmén és a diszkrimináció tilalmán túl, a művelődéshez, az egészségügyi ellátáshoz való jogot, a szociális biztonsághoz való jogot, de diszkriminációs helyzetet teremt az összehasonlítható helyzetben lévő öregségi nyugdíjasokhoz képest is, akik bármely jövedelem korlát és vizsgálat nélkül, ezekre és más a kedvezményekre alanyi jogon jogosultak.

f/3. A nyugdíjas státusz elvesztése sok településen, a helyi önkormányzati rendeletek által a nyugdíjasokra és nyugdíjszerű ellátásban részesülő emberekre vonatkozóan megállapított egyes önkormányzati szociális ellátásokból való kiszorulással, illetve egyes, a nyugdíjasok és a korábbi rokkantsági nyugdíjasok számára nyújtott különféle kedvezmények és mentességek elvesztésével jár.
Az általunk eddig megismert, helyi önkormányzati rendeletekben szabályozott kedvezmények és mentességek jellemzően, a következők:

• a helyi kommunális adó megfizetése alól biztosított mentesség, vagy jelentős kedvezmény
• lakbértámogatás igénybevételéhez nyújtott kedvezmények megszűnése.
• egyes a szociális törvényben nem alanyi jogon szabályozott szociális célú helyi kedvezmények igénybevételének lehetőségéből való kiszorulás.

Jelenleg vizsgáljuk az önkormányzati rendeletekben megállapított további kedvezmények elvesztésének körét.

g. Rendkívüli, "önként" kezdeményezett felülvizsgálat
A Tv. rendelkezései alapján, a korábban un. III. kategóriába tartozó rokkantaknak, illetve a korábban egészségi állapotuk alapján rendszeres szociális járadékban részesülőknek, ha a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez képest több mint 5 évük van még vissza, rokkantsági fokozatuk, illetve esetleges további ellátásra való jogosultságuk megállapítása érdekében, komplex rehabilitációs vizsgálatot kell kezdeményezniük.
Ha vizsgálatukat 2012. január 1. és március 31. közötti időszakban maguk nem kezdeményezik, akkor 2012. május 1. napjától megszűnik az ellátásuk.

A vizsgálat kezdeményezésére vonatkozó "kötelezettség" jellemzői:
- független attól, hogy mikor volt a korábbi "időszakos" felülvizsgálat időpontja, akár néhány hónap elteltével is kezdeményezni "kell"
- a vizsgálatot akkor is kezdeményezni "kell", ha a korábbi vizsgálat megállapítása szerint, az érintett személy állapotában javulás nem várható, ezért újabb felülvizsgálatát a korábbi vizsgáló bizottság (ORI, ORSZI, NRSZH) nem tartotta szükségesnek,
- a vizsgálatot akkor is kezdeményezni "kell", ha a végleges állapotot, jogerős bírói ítélet is megerősítette igazságügyi szakértői vizsgálat alapján.
- vizsgálatra kell bejelentkezni azoknak is, akiknek teljesen nyilvánvalóan nem változhatott pozitív irányba az állapota, mert például végtagjuk csonkolt, vagy véglegesen béna (pl. gyermekparalízis, agyi oxigénhiányos állapot, vagy egyéb ok következtében), vagy olyan egyéb maradandó egészségkárosodást szenvedtek, amely a tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható.
Következmények:
- Ezeknek az embereknek, egy teljesen felesleges új felülvizsgálati procedúrán kell átesniük, mely az érintettek vegzálásán kívül más értelmezhető célt nem szolgál, és ezért sérti az emberi méltósághoz való jogot, félelmet, teljes bizonytalanság érzetet kelt.
- A bírói ítélettel is alátámasztott végleges munkaképességi állapot ismételt megkérdőjelezése az "ítélt dolog" esetében kizárt újbóli bírósági eljárás indításának tilalmába is ütközik, amely sérti a jogbiztonsághoz való alkotmányos jogot.
- Az érintettek számára nem érthető egyértelműen a vizsgálaton való megjelenési kötelezettség igazi tartalma, így a szabályozás jogbizonytalanságot okoz.
- Bizonytalanságot okoz az érintetteknek, az un. rehabilitációs kártya igényelhetőségére vonatkozó kérdés eldöntése. Ezt a lehetősége, at törvény már említi, viszont ennek igénylésének és felhasználásának módjára vonatkozó részletszabályozás még nem született.
Ezzel összefüggésben, alkotmányosan ugyancsak rendkívül aggályos a nem megfelelő tájékoztatás, hiszen a korábban III. csoportos rokkantaknak, illetve rendszeres szociális járadékban részesülőknek, kötelezően nyilatkozniuk kell, hogy komplex felülvizsgálatot kérnek vagy rehabilitációs kártyát. Nem egyértelmű számukra, hogy mit jelent, ha egyiket vagy másikat választják, egyet jelölhetnek vagy mindkettőt. Ez összességében súlyosan sérti a jogbiztonság elvét.

II. Az Alaptörvény-ellenességet alátámasztó érvek
A fentiekben vázlatosan ismertetett problémák számos Alaptörvényben foglalt jogot sértenek, és önmagukban, de főként összességükben a vonatkozó teljes törvényi szabályozás alaptörvény-ellenessé nyilvánítását indokolják.

a. Alaptörvény B. Cikk – jogállamiság elve, kellő felkészülési idő hiánya
Az Alkotmánybíróság számos alkalommal kifejtette, hogy a jogállamiság egyik legfontosabb eleme a jogbiztonság, mely – egyebek közt – megköveteli, hogy meglegyen a tényleges lehetőség arra, hogy a jogalanyok a magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani [25/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992. 132.]. Az Alkotmánybíróság továbbá alkotmányos követelményként fogalmazta meg, hogy ha a jogalkotó valamely korábban, hosszú ideig fennálló és működő rendszerhez kapcsolódóan radikális változtatásokkal alapjaiban új rendszert vezet be, azt úgy tegye, hogy az érintetteknek megfelelő idő álljon rendelkezésre a rendszer egészének, valamint a részletszabályoknak nem csak a teljes körű megismerésére, hanem azok megértésére és alkalmazásuk elsajátítására is. A hatálybalépés időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre, az érintettek előre láthassák a változások következményeit [28/2005. (VII. 14.) AB határozat rendelkező rész, ABH 2005. 290.].
Jelen ügyben a fenti alkotmányos követelményben foglalt elvek súlyosan sérültek. A Tv.-t 2011.december 20-án fogadta el a Parlament, december 29-én kihirdették és 2012. január 1-én hatályba is lépett. Az érintetteknek és a jogalkalmazóknak is, két napjuk volt arra, hogy a teljesen új jogszabályszöveget megismerjék, annak alkalmazására felkészüljenek, és megtegyék az esetlegesen szükséges adminisztratív lépéseket (az már szinte apróság, hogy 2011. december 31-e szombatra esett, január 1-je pedig vasárnapra, ami teljesen illuzórikussá teszi még ezt az egy napos "felkészülési időt" is).

b. Alaptörvény XIII. cikk – tulajdonhoz való jog, szerzett jogok védelme
Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből vezette le a jogbiztonság, ezáltal a szerzett jogok tiszteletben tartásának követelményét. Az 1228/B/2010. AB határozat 37/2007. (VI. 12.) AB határozatot megerősítő megfogalmazása szerint "a társadalombiztosítási jogalkotást megítélő alkotmánybírósági gyakorlat visszatérő megállapítása, hogy a szerzett jogok megvonása sérti a jogállamisághoz szervesen kapcsolódó jogbiztonság elvét [elsőként: 11/1991. (III. 29.) AB határozat, ABH 1991, 34, 35.]."
Következetes az alkotmánybírósági gyakorlat a tekintetben, hogy "valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet az említett tilalomba ütközőnek, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit — erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint — a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell". [57/1994. (XI. 17.) AB határozat, ABH 1994, 316, 324.]".
Az előzőekben kifejtettek alapján megállapítható, hogy – sokak esetében éveken, évtizedeken keresztül történő kötelező járulékfizetéssel magalapozott rokkantsági nyugdíj, illetőleg az egyéb kedvezmények megvonása a szerzett jogok védelmének elvébe ütközik.

A 43/1995. (VI. 30.) AB határozat alapján az is kijelenthető, hogy a rokkantsági nyugdíjnak megváltoztatása a jogi pozíció lényeges megváltoztatását eredményezi, mivel a védelem szintje minőségileg gyengébbre változik, a bizalomvédelem szempontjából egy gyengébb kategóriába kerül az érintett, ezáltal megszűnik a tulajdonvédelem, ez pedig az Alaptörvény XIII. Cikke által deklarált tulajdonhoz való jog sérelmét idézi elő. Azáltal ugyanis, hogy a jogalkotó a jogosultat megillető nyugdíj helyett 2012 januárjától rokkantsági járadék folyósítását írja elő, a jogosultat szerzett jogként megillető szolgáltatást a biztosításból a segélyezésbe csúsztatja le.

c. XV. Cikk (2) bekezdés - diszkrimináció tilalma
Az Alkotmánybíróság számos határozatában értelmezte a diszkrimináció tilalmat, amelynek értelmében Magyarország az alapvető jogokat bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített álláspontja szerint a diszkrimináció tilalma elsősorban az alkotmányos alapjogok terén tett megkülönböztetésekre terjed ki.
Abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem emberi jog vagy alapvető jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az, az emberi méltósághoz való jogot is sérti.
Az Alkotmánybíróság ez utóbbi körben viszont kizárólag akkor ítéli alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási körbe tartozó jogalanyok között [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990. 73, 77-78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992. 280, 282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994.197, 203.].
Jelen ügyben a homogén csoportot a valamely okból tartósan keresőképtelen, vagy csökkent keresőképességű személyek alkotják. Hangsúlyosan ebbe a körbe tartoznak az életkoruknál fogva jogszabály alapján keresőképtelenek, azaz az öregségi nyugdíjasok. Ez utóbbi körrel összehasonlítva a rokkantsági nyugdíjasok (január elsejétől rokkantsági ellátásban részesülők) egyértelműen hátrányos megkülönböztetés áldozatai, melynek semmilyen ésszerű oka nincs, az teljesen önkényes. Ebben a körben különösen kirívó jogsértés a kiegészítő tevékenység végzésének de facto ellehetetlenülése, az utazási és egyéb kedvezmények megvonása.

d. II. Cikk - emberi méltósághoz való jog
Az Alkotmánybíróság az emberi méltósághoz való jogot az ún. "általános személyiségi jog" egyik megfogalmazásának tekinti. A modern alkotmányok, illetve alkotmánybírósági gyakorlat az általános személyiségi jogot különféle aspektusaival nevezik meg: pl. a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogként, az önrendelkezés szabadságához való jogként, általános cselekvési szabadságként, avagy a magánszférához való jogként. Az általános személyiségi jog "anyajog", azaz olyan szubszidiárius alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható [8/1990. (IV. 23.) AB határozat, ABH 1990. 44-45.]. Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan, mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva – a klasszikus megfogalmazás szerint – az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá. A méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az embert a jogi személyektől, amelyek teljesen szabályozás alá vonhatók, nincs "érinthetetlen" lényegük [64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991. 308-309.].

A rokkantsági ellátásokra vonatkozó szabályozási rendszer gyökeres átalakítása az emberi méltósághoz való jogot is sérti, ugyanis annyira megnehezíti az érintettek egy jelentős részének életkörülményeit, hogy az már nem tekinthető olyan szabályozásnak, amely érintetlenül hagyja az egyéniség legbelső magját.
A totális anyagi kiszolgáltatottság ugyanis elveszi azt a lehetőséget, hogy az ember ténylegesen rendelkezzen saját maga felett, egy pusztán létfenntartásra degradálódott élet nem tekinthető olyannak, mely "emberhez méltó", azaz összhangban van az emberi méltósághoz való joggal.

e. XIX. Cikk - szociális biztonsághoz való jog
Magyarország törekszik arra, hogy rokkantság esetén is mindenkinek biztosítsa a szociális biztonság minimumát. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében ebből csak az következik, hogy az állam, a polgárok megélhetéshez szükséges ellátáshoz való jogaik realizálása érdekében, társadalombiztosítási és szociális intézményi rendszert köteles létrehozni, fenntartani és működtetni. Az Alkotmány azonban e rendszerek működésére vonatkozó alapvető elveket és szempontokat már nem határozza meg. Az Alaptörvény szerint az egyedüli követelmény, hogy a társadalombiztosítási és a szociális intézményi rendszer a megélhetéshez szükséges ellátásra vonatkozó jogosultságot megvalósítja [26/1993. (IV. 29). AB határozat].
Nem megismételve az emberi méltóság körében kifejtetteket, a Tv. új szabályozási rendszere, éppen ezzel az alkotmányos joggal és alkotmányos céllal ellentétes, ugyanis nemhogy elősegítené, hanem éppen lerontja, vagy totálisan elvonja az érintettek szociális biztonságát, és magát a létfenntartást is veszélyezteti. Egy jogállamban álláspontom szerint, egy alkotmányos államcél teljes körű negligálása elfogadhatatlan.

f. XX. Cikk - testi és lelki egészséghez való
Az alkotmánybírósági joggyakorlat az Alkotmány 70/D. §-ának értelmezésében állandónak mondható. Eszerint a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogosultságként meghatározott alkotmányi követelmény az államnak azt az alkotmányos kötelezettségét jelenti, hogy a nemzetgazdaság teherbíró képességéhez, az állam és a társadalom lehetőségeihez igazodva olyan gazdasági és jogi környezetet teremtsen, amely a legkedvezőbb feltételeket biztosítja a polgárok egészséges életmódjához és életviteléhez.

Az Alkotmánybíróság elvontan, általános ismérvekkel csak egészen szélső esetekre korlátozottan határozhatja meg az állami kötelezettség kritikus nagyságát, vagyis azt a szükséges minimumot, amelynek hiánya már alkotmányellenességhez vezet.
A szélső eseteken túl azonban az Alkotmány 70/D. §-ának nincs alkotmányos mércéje. A lehető legmagasabb testi és lelki egészséghez való jog tehát önmagában alanyi jogként értelmezhetetlen, az, az Alkotmány 70/D. § (2) bekezdésében foglalt állami kötelezettségként fogalmazódik meg, amely magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy a törvényhozó a testi és lelki egészség bizonyos területein alanyi jogokat határozzon meg. [56/1995. (IX. 15.) AB határozat, ABH 1995, 260, 270.; 54/1996. (XI. 30.) AB határozat, ABH 1996, 173, 186, 198.; 1316/B/1995. AB határozat, ABH 1996, 735, 737.; 261/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 689, 692.]
Álláspontom szerint, a közgyógyellátás alanyi jogosultságából, egyéb körülmények változása nélkül (súlyos fogyatékosság változatlan megléte), pusztán a nyugdíjkorhatár betöltése miatt való kiesés, pontosan a fent említett olyan "szélsőséges eset", melyben az Alkotmánybíróság már megállapíthatja, hogy az érintettek körében az elvárható minimumot sem üti meg az a szint, melynek keretén belül az állam ellátja azon kötelezettség, hogy biztosítsa állampolgárai számára a testi és lelki egészséget.
Ennek a jogintézménynek, a kifogásolt törvény szerinti kiüresítése rendkívül súlyos jogsérelmet okoz az érintetteknek, hiszen pontosan fizikai, vagy érzékszervi állapotuk sérülése miatt bekövetkezett fogyatékosságuk az, amely miatt amúgy is hátrányosabb helyzetben vannak a társadalom többi tagjával szemben, és az új szabályozás pontosan azt az eszközt veszi el, illetőleg csökkenti az ehhez való hozzáférhetőséget radikálisan, mely ennek az objektíve létező hátránynak a csökkentését szolgálná.

A fentiek alapján kérem, hogy a Beadványban foglaltakat sürgősséggel kivizsgálni és a szükséges lépéseket megtenni szíveskedjen, ideértve különösen, de nem kizárólagosan, az utólagos normakontroll kezdeményezését Magyarország Alkotmánybíróságánál, ugyanis a probléma megoldását álláspontom szerint csak a Tv. megsemmisítése jelentheti.
A Beadványozó nem kéri adatai zártan kezelését, a T. Biztos úr eljárása azok nyilvánosságra hozatala nélkül is lefolytatható, azonban a Beadványozó szükség esetén hozzájárul adatai nyilvánosságra hozatalához is.
Budapest, 2012. 02. 21.
A Beadványozó képviseletében: dr.Hegedüs Lajos elnök

A MEOSZ létrehozta a mozgáskorlátozottakat negatívan érintő jogszabályok elleni bírósági, alkotmánybírósági, strasbourgi emberi jogi bírósági eljárások előkészítésével és folytatásával kapcsolatban felmerülő költségek finanszírozására azt a szolidaritási számlát, amely lehetővé teszi, hogy e célra bárki pénzt adományozzon.

A számlaszám: 11703006-20071790
Számla elevezése: MEOSZ Szolidaritási Alap

A döntés erkölcsi hátteréről itt olvashat.

Szövetségünk Elnöksége határozata alapján létrehoztuk a MEOSZ Szolidaritási Alapját, és megnyitottuk az elkülönített számlaszámát. Erre várjuk mindazoknak a támogatását, akik egyetértenek Szövetségünk érdekvédelmi tevékenységével, és az erkölcsi támogatásuk mellett anyagilag is tudják és akarják azt segíteni.

Úgy gondoljuk, nem adjuk meg azt a lehetőséget a "csaló rokkantnyugdíjasok" álságos propagátorainak, hogy azzal a váddal illessék tisztességes törekvéseinket, hogy az "állami intézkedések ellen állami forrásokból" szervezkedünk. Célunk a mozgáskorlátozottakat megillető emberi és társadalmi jogok kivívása, az elvett jogok visszaszerzése.

A számlára befizetett összegeket az elkövetkező időszakban folytatott bírósági, alkotmánybírósági, a strasbourgi emberi jogi bírósági eljárások előkészítésével és folytatásával kapcsolatban felmerülő költségeink finanszírozására kívánjuk felhasználni.

A Szolidaritási Alap állásáról, annak felhasználásáról a www.meosz.hu honlapon folyamatosan tájékoztatást adunk.

Támogatásukat köszönjük.

A számlaszám: 11703006-20071790
Számla elevezése: MEOSZ Szolidaritási Alap

Február végéig lehet pályázni üdülési támogatásra

Február végéig lehet pályázni az Erzsébet Program keretében a fogyatékossággal élő emberek pihenésének támogatására. A pályázat azokat a 18. életévüket betöltött fogyatékossággal élő embereket támogatja, akik fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában, vagy magasabb összegű családi pótlékban részesültek tavaly. Az elbírálásnál előnyt élvez az a pályázó, akinek havi teljes összegű ellátása nem haladja meg a nettó 120.000 forintot. A támogatási keretösszeg 500 millió forint. A Nemzeti Üdülési Alapítvány 40.000 forint értékű üdülési szolgáltatást biztosít 10.000 forint önrész megfizetése mellett. A kísérő (18. életévét betöltött személy) részére pedig 20.000 forint értékű üdülési szolgáltatást biztosít 5.000 forint önrész megfizetése esetén. További részletek: a http://nyugdij.kormany.hu/palyazatokés a  http://erzsebetprogram.hu/oldal.php?azon=41honlapon.

 

2011 júniusában az EDF megfigyelőközpontot hozott létre, mely nyomon követi, hogy a válság idején a tagországok kormányai milyen intézkedéseket hoztak, illetve terveznek, amelyek segítik, esetleg akadályozzák a fogyatékos embereket jogaik gyakorlásában.

A Fórum kérdőívet dolgozott ki, hogy valós képet kapjon arról, miként befolyásolja a válság – munkanélküliség, oktatás, kirekesztettség, szegénység – a fogyatékos emberek életét országos, regionális és helyi szinten. A kérdésre több országos szervezet, annak helyi szervezete, illetve azok tagjaitól kaptunk választ. A válaszokat összefoglalva továbbítottuk az Európai Fogyatékosügyi Fórum megfigyelőközpontjának. A válaszok jól tükrözik, milyen félelmei voltak a fogyatékos embereknek a megszorító intézkedések előkészítése során, milyen bizonytalanságot éreztek jövőjükre nézve. A válaszok kitérek a fogyatékos emberek mindennapos nehézségeire, hátrányos helyzetükre a munkaerőpiacon, valamint azokra a tevékenységekre, amelyeket a szervezetek végeznek az érintettek helyzetének javítása érdekében.

EDF vizsgálat: hogyan érinti a válság a fogyatékos emberek életét

 

Kiemelt téma a gazdasági válság

Az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) a fogyatékos emberek európai mozgalma. A szervezetet maguk a fogyatékos emberek, valamint a saját érdekképviseletüket kizárólag segítséggel ellátni képes fogyatékos személyek szülei irányítják. Célkitűzése: olyan európai szabályozások megalkotása, amelyek biztosítják, hogy a fogyatékos emberek társadalmi részvételét megnehezítő akadályok megszűnjenek, továbbiak pedig ne szülessenek. A Fórum minden típusú fogyatékossággal élő személy érdekképviseletét ellátja.

Az EDF a gazdasági és pénzügyi válság kezdete óta figyelemmel kíséri annak hatását a fogyatékos emberek életére. Számos ülésén napirendre tűzte e témát, több nyilatkozatot adott ki, hivatalos levelet írt állam- és kormányfőknek, párbeszédet kezdeményezett a tagországok minisztereivel annak érdekében, hogy a megszorító intézkedések ne érintsék a társadalmi kirekesztettség következtében egyébként is nehéz helyzetben élő fogyatékos embereket. Sürgette a kormányokat, hogy folytassák esélyegyenlőségi politikájukat, amelyek elősegítik annak megvalósulását, hogy a fogyatékos emberek társadalmi csoportja az ép állampolgárokkal egyenlő módon gyakorolhassák alapvető emberi, szociális, gazdasági és kulturális jogaikat. (A Fórum 2011. májusi budapesti közgyűlésén Yannis Vardakastanis elnök sajtótájékoztatót tartott a témában, valamint hazánk kormányfője is megkapta az EU-tagországok állam- és kormányfőinek írt levelet.) Az EDF képviselőit 2010-ben fogadta Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, 2011-ben pedig Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. 2011. december 6-án mindhárom európai uniós intézmény vezetője tárgyalóasztalhoz ült a Fórum vezetőivel. A találkozón megvitatták az európai fogyatékos emberek helyzetét, valamint az őket érintő szabályozásokat.

Megfigyelőközpont a kormányintézkedések nyomon követésére

2011 júniusában az EDF megfigyelőközpontot hozott létre, mely nyomon követi, hogy a válság idején a tagországok kormányai milyen intézkedéseket hoztak, illetve terveznek, amelyek segítik, esetleg akadályozzák a fogyatékos embereket jogaik gyakorlásában.

A Fórum kérdőívet dolgozott ki, hogy valós képet kapjon arról, miként befolyásolja a válság - munkanélküliség, oktatás, kirekesztettség, szegénység - a fogyatékos emberek életét országos, regionális és helyi szinten. Információkat vár azokról a megszorító intézkedésekről is, amelyek megakadályozzák, hogy a fogyatékos emberek élvezhessék jogaikat (rokkantsági nyugdíj csökkentése, megvonása, személyi segítői szolgáltatás csökkentése). A kérdőívre adott válaszok az EDF munkáját abban segítik, hogy első kézből kapott információkat tárjon az európai döntéshozók elé a jövőbeni jogi szabályozások befolyásolása érdekében.

 

---

 

Magyarország is részt vett a közvélemény-kutatásban

2011. második felében a Fogyatékos Emberek Szervezetei Tanácsának (FESZT) tagszervezetei az alábbi felhívást intézték helyi és megyei szervezeteik, valamint azok tagjai számára:

Felhívás

Az Európai Fogyatékosügyi Fórum, amely a fogyatékos emberek jogaiért küzdő legnagyobb európai ernyőszervezet, megfigyelőközpontot hozott létre. A központ nyomon követi, hogy a tagországok kormányai milyen intézkedéseket hoztak vagy terveznek hozni gazdasági és pénzügyi válság idején, amelyek segítik vagy akadályozzák a fogyatékos embereket jogaik gyakorlásában.

Az EDF munkájának elősegítésére, kérem, hogy saját mindennapos tapasztalatai alapján az alábbi kérdésekre válaszolni szíveskedjen:

1.) Milyen következményei vannak a válságnak a fogyatékos emberek életére országos és helyi szinten például a munkanélküliség, oktatás, szegénység, kirekesztettség stb. szempontjából?

2.) Országuk kormánya vagy az illetékes hatóságok tettek-e olyan megszorító intézkedést, amely korlátozza a fogyatékos embereket abban, hogy élvezzék jogaikat (rokkantsági nyugdíj csökkentése, személyi segítség óraszámának csökkentése stb.)?

3.) Volt-e negatív hatása a válságnak arra, hogy a társadalom, illetve a hatóságok hogyan ítélik meg a fogyatékos embereket és igényeiket (például média-megjelenések, amelyekben a fogyatékos embereket az a vád érte, hogy nem jogosultak a számukra juttatott ellátásokra, vagy akadályozzák a gazdaság talpra állítását stb.)?

4.) Milyen intézkedések történtek Önöknél annak érdekében, hogy a fogyatékos emberek jogai védelmet kapjanak a válság következményeivel szemben?

5.) Ön, fogyatékos emberként miben érzi a válság hatását?

6.) Egyénileg válaszol? Amennyiben nem, kérem, adja meg szervezete nevét!

Válaszokat az alábbi e-mail címre várjuk: zollosi_foldesi@yahoo.com">szollosi_foldesi@yahoo.com

Köszönettel
Földesi Erzsébet, a FESZT elnökségi tagja, a MEOSZ alelnöke"

 

---

 

A kérdőív eredményessége

A kérdőív módot adott arra, hogy mind magánemberként, mind pedig - a szervezet tagságának tapasztalatai alapján - a szervezet adja meg válaszát a kérdésekre. A kérdésre több országos szervezet, annak helyi szervezete, illetve azok tagjaitól kaptunk választ. A válaszokat összefoglalva továbbítottuk az Európai Fogyatékosügyi Fórum megfigyelőközpontjának.

A válaszok jól tükrözik, milyen félelmei voltak a fogyatékos embereknek a megszorító intézkedések előkészítése során, milyen bizonytalanságot éreztek jövőjükre nézve. A válaszok kitérek a fogyatékos emberek mindennapos nehézségeire, hátrányos helyzetükre a munkaerőpiacon, valamint azokra a tevékenységekre, amelyeket a szervezetek végeznek az érintettek helyzetének javítása érdekében.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége fontosnak tartja, hogy a kérdőívet - további kérdésekkel kiegészítve - 2012-ben is kiküldje tagszervezeteinek és maguknak a fogyatékos embereknek. A szövetség szeretne minél reálisabb képet kapni a hazai fogyatékos emberek, valamint az őket képviselő megyei és országos szervezetek helyzetéről. Az információkat a MEOSZ felhasználja érdekképviseleti munkájában, de annak eredményeiről az Európai Fogyatékosügyi Fórumot is tájékoztatja majd.

 

---

 

Köszönet

Ezúton szeretnék köszönetet mondani a fogyatékos emberek egyesületeinek és mindazoknak, akik magánemberként válaszaikkal támogatták, hogy mind hazánkban, mind az Európai Unióban pontos kép alakuljon ki arról, milyen problémákkal küzdenek a fogyatékos emberek a társadalmi kirekesztettség következményeként.

Földesi Erzsébet
Budapest, 2011. december 30.

 

Szövetségünk a 2012. január 1. napjától hatályba lépett, a rokkantási nyugdíj ellátást megszüntető törvény közvetlen és közvetett hátrányaira tekintettel, minden lehetséges törvényes jogi eszközt igénybe kíván venni az érintett emberek érdekeinek védelméhez.

FELHÍVÁS

Közvetlenül kiküldendő:

Valamennyi Tagegyesület vezetője, csoportvezetői, Elnökségi Tagok, Ellenőrző Bizottsági tagok, munkatársak, aktivisták, levelező listák tagjai, FESZT tagszervezetei számára.

Honlapra feltéve nyilvánosságra hozni

 

Szövetségünk a 2012. január 1. napjától hatályba lépett, a rokkantási nyugdíj ellátást megszüntető törvény közvetlen és közvetett hátrányaira tekintettel, minden lehetséges törvényes jogi eszközt igénybe kíván venni az érintett emberek érdekeinek védelméhez.

Ennek keretei közt a következő jogi lépések megtételét tervezzük:

-         Eljárás kezdeményezése az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosánál annak érdekében, hogy az Országgyűlési Biztos indítson eljárást az Alkotmánybíróságnál annak megállapítására, hogy a törvény absztrakt normasértést valósít meg.

-         Csoportos közvetlen eljárás kezdeményezése, konkrét természetes személyek részvételével az Alkotmánybíróságnál a törvény alkotmánysértő voltának megállapítása érdekében,

-         Csoportos, közvetlen eljárás kezdeményezése, konkrét természetes személyek részvételével az Európai Emberi Jogi Bíróságnál (Strassburg) annak megállapítása érdekében, hogy a törvény sérti a vagyoni biztonsághoz való emberi jogot,

-         Csoportos, közvetlen eljárás kezdeményezése a Magyar Helsinki Bizottság támogatásával és közreműködésével az ENSZ Konvenciónak a szociális biztonságra vonatkozó követelménye megsértésére tekintettel, az ENSZ Monitoring Bizottságánál  

-         A törvény hatálybalépésével kapcsolatosan keletkezett járulékos hátrányok megszüntetése érdekében jogszabály módosítások kezdeményezése a Magyar Kormánynál.

 

A nemzetközi jogi lépések megtételéhez, a nemzetközi jogban megfelelő jártassággal rendelkező szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság, illetve jártassággal és tapasztalattal rendelkező alkotmányjogász segítségét kívánjuk igénybe venni.

 

2012. január 30.-án 10.00órai kezdettel találkozunk a MEOSZ Központban dr. Karsai Dániel ügyvéddel, aki korábban az Európai Emberi Jogi Bíróságnál dolgozott és megfelelő jártassággal rendelkezik nemzetközi jogi eljárások vitelében. A szakembert a MEOSZ Heine Medin Szekciójának új vezetői ajánlották és folytattak vele első megbeszéléseket, majd a Magyar Helsinki Bizottság társelnökének dr. Kádár András Kristófnak az ajánlása alapján kerül sor a hétfői részletes megbeszélésre.

 

 

 

 

 

Elkészítettem és a jelen levél mellékleteként vitára bocsátok, közzé teszek egy olyan hátrány listát, amely alapja lehet az eljárások kezdeményezéséhez szükséges indokláshoz.

 

A fentiekkel kapcsolatban a következő segítséget kérem valamennyi érintett embertől, vezetőtől, szimpatizánstól:

 

1.) Amennyiben a listán felsoroltakon kívül, az új törvény közvetlen és közvetett hatásaival kapcsolatban olyan új tényezőket, közvetlen, vagy közvetett hátrányokat találnak tapasztalataik alapján, amelyek érvként felhasználhatók akár vagyoni hátrány, akár emberi jogi jogsértés, akár a szociális biztonságot veszélyeztető elemként, azt szíveskedjenek számomra sürgősen megküldeni.  

2.) Az Elnökség tagjai közül azok, akik a hétfői megbeszélésen részt tudnak venni, kérem, hogy jöjjenek el és vegyenek részt a jogi szakértővel folytatandó konzultációban.

3.) A tagegyesületek, illetve valamennyi érintett személy gyűjtse össze azoknak a személyeknek a nevét, lakcímét, email és telefon elérhetőségét, továbbá a számára a törvény által okozott hátrány jellemzőit, akik hajlandók nevükkel, pertársként részt venni a MEOSZ által indítandó csoportos jogi eljárásokban.

Tekintettel arra, hogy a jogi eljárások egyik része csak természetes személyek közreműködésével indítható meg, így minél magasabb számú érintett ember személyes közreműködés vállalása feltétlen szükséges.

A személyes közreműködést vállaló emberek szíveskedjenek adataikat a hegedus@meosz.hu emailre, vagy levélben a MEOSZ 1032. San Marco u. 76. postacímére dr. Hegedüs Lajosnak címezve mihamarabb, lehetőség szerint legkésőbb 2012. február 15. napjáig elküldeni, mert ezt követően szeretnénk a jogi eljárásokat megkezdeni és ennek érdekében az iratokat benyújtani.

A személyes közreműködés vállalása az érintett emberek számára nem jár költséggel, nem jár megjelenési kötelezettséggel, azonban adataik és az általuk felsorolt hátrányok nélkülözhetetlen elemei a csoportos jogi eljárás kezdeményezésének.

Csak tájékoztatásként írom, hogy a rendvédelmi dolgozók hasonló problémákkal érintett csoportjából több mint 8 ezer ember vállalta nevét és adatait az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt indított eljárásban.

 

Kérem, hogy valamennyi érintett ember értse meg és érezze át, hogy a sorsunk változtatásához szükség van személyes felelősség vállalásra és közreműködésre, mert e nélkül a Szövetség érdekvédelmi munkája nem lehet sikeres.

 

Kérem és várom valamennyi érintett ember segítségét és közreműködését.

 

                                                                      Tisztelettel:

 

                                                                                              Dr.Hegedüs Lajos

                                                                                                       Elnök

 

 

 

 

 

                                                        Melléklet:

                  Rokkantsági nyugdíj rendszer megszüntetésének következményei

Lehetséges érvanyag az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa, az Alkotmánybíróság, az ENSZ Monitoring Bizottság és a Strassburgi Emberi Jogi Bírósághoz benyújtani szándékozott eljárásokhoz.

  

I. Rokkantsági nyugdíjra vonatkozó főbb szabályok 2011. december 31.-ig

Megállapítás feltételei:

 

1.) Tartós egészségkárosodás megállapítása:

- 2008. január 1. előtt: 67 %-os, vagy ennél magasabb szakmai munkaképesség csökkenés.

- 2008. január 1.-től: legalább 50 %-os, vagy e feletti maradandó össz - szervezeti egészségkárosodás

2.) Életkor alapján meghatározott minimális szolgálati idő,

3.) Nem állt munkaviszonyban, vagy jövedelme lényegesen alacsonyabb volt a megrokkanás előtti jövedelménél.

 

Összege függött:

1.) Ledogozott, járulékkal fedezett szolgálati idő hosszától,

2.) A megrokkanást megelőző 5 év átlagjövedelmétől

3.) A rokkantság súlyossági fokától

 

Kategóriák:

1. 2008. január 1. előtt:

- I. kategória: Normál munkakörülmények és munkafeltételek mellett teljesen munkaképtelen és önmaga ellátásához is rendszeres segítségre van szüksége

 

- II. kategória: Normál munkakörülmények és munkafeltételek mellett teljesen munkaképtelen, de önmaga ellátására képes

 

- III. kategória: Korlátozottan munkaképes, önmaga ellátására képes

 

2. 2008. január 1-től

 

I. –II. kategória: össsz- szervezeti egészségkárosodása a 80 %-ot eléri, vagy meghaladja

 

III. kategória: Össz- szervezeti egészségkárosodása az 50 %-ot eléri, vagy meghaladja

 

Az egyéb feltételek: szolgálati idő, korábbi jövedelem változatlanok maradtak.

 

Új ellátási kategória lépett be azok számára, akiknek komplex rehabilitációját a szakértői bizottság (Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet – ORSZI, majd 2011.-től Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal – NRSZH) javasolta.

Ez az ellátás a rehabilitációs járadék, amelyet a javasolt rehabilitációs időszakra, de legfeljebb 36 hónapra állapítottak meg. Nettó összege megegyezik az egyén számára megállapítható rokkantsági nyugdíj összegével.

 

 

 

 

Rokkantsági nyugdíjhoz kapcsolódó járulékos kedvezmények:

 

 1.) Utazási kedvezmények:

-         nyugdíjas bérlet I. –II.- III. kategória számára

-         nyugdíjas utazási utalvány évi 6 ingyenes utazásra I. II. III. kategória számára

 

2.) Közgyógy ellátás

-         I. –II. kategória számára alanyi jogon – gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ingyenes

-         III. kategória számára méltányossági eljárásban

3.) Vállalkozói tevékenység

-         I-II.-III. kategória: kiegészítő vállalkozási tevékenység folytatására jogosult volt, csökkentett járulékfizetési kötelezettség mellett.

4.) Ellátás mellett folytatható jövedelemszerző tevékenység:

-         I. –II. kategória: jövedelem korlát nélkül

-         III. kategória: a saját rokkantsági nyugdíj kétszeres összegéig, illetve a mindenkori minimálbér összegéig.

-         Rehabilitációs járadékos: a mindenkori minimálbér összegéig

5.) Egyéb kedvezmények:

-         nyugdíjas fürdőbelépő,

-         nyugdíjas múzeumi belépő

-         egyéb eseti kedvezmények

-         önkormányzati szociális támogatásokra való jogosultságok helyi önkormányzati rendeletek feltételei szerint

Egyéb járulékos kedvezmények és garanciák:

-         a 2011. december 31.-ig hatályos Alkotmány az ellátást az egységes, kötelező

      társadalombiztosítási rendszer részeként kezelte.

-         2011. december 31.-ig a munkáltatók és a munkavállalók által fizetendő

      társadalombiztosítási járuléknak része volt a rokkantsági nyugdíj ellátást biztosító 

      járulék rész, a korábbi évtizedek során erre a célra befizetett járulék részekkel arányos

      ellátás 2012. január 1.-től megszűnt.

-         gyermektartásdíj és egyéb rendszeres levonások levonhatók voltak az ellátásból,

-         az éves emelés mértékét törvény garantálta az öregségi nyugdíjakkal azonosan,

-         SZJA kedvezmények igénybevételéhez felhasználható volt az I-II. kategóriájú rokkantsági nyugdíjat megállapító határozat.

 

Budapest, 2012. 01. 25.

 

                                               Összeállította:         Dr.Hegedüs Lajos

                                                                                         elnök

 

 

 

Az Erasmus programban részt vevő felsőoktatási intézmények és a Tempus Közalapítvány közösen támogatást nyújthatnak azon felsőoktatásban dolgozó vagy tanuló fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg hallgatók vagy oktatók számára, akik a 2011/2012-es tanév során Erasmus mobilitásban kívánnak részt venni.

A támogatás célja:
Egyenlő esélyt nyújtani a felsőoktatás területén is a speciális igényekkel rendelkező kiutazók számára az Erasmus programban való részvételre.

Kik pályázhatnak?
Látássérült, mozgássérült, hallássérült, cukorbeteg, tej- vagy lisztérzékeny, illetve egyéb fogyatékossággal élő vagy a betegség miatt folyamatos orvosi felügyeletre szoruló személyek, ha a betegségük jelentős többletköltségeket okoz a külföldi tartózkodás során.

A pályázatnak tartalmaznia kell:
- A hiánytalanul kitöltött pályázati űrlapot;
- Igazolást az elnyert Erasmus támogatásról;
- A kezelőorvos (háziorvos vagy az illetékes szakorvos) három hónapnál nem régebben kiállított igazolása a fogyatékosságról vagy az adott krónikus betegség fennállásáról. Egy kórházi zárójelentés vagy rendelőintézeti lelet, mely tartalmazza az adott betegség diagnózisát. Erre a leletre vonatkozóan időbeni megkötöttség nincs.

Pályázatok bírálata, döntéshozatal
A pályázatok formai bírálatát a küldő felsőoktatási intézmény végzi, míg orvosi szakvéleményt a Tempus Közalapítvány által felkért független orvosszakértők adnak. Javaslatuk alapján a Kuratórium hoz döntést a pályázatról. A Kuratórium döntése ellen fellebbezések helye nincs.

A támogatás mértéke
- A támogatás összege lehet átalányösszegként a mobilitás megélhetési költségének [az LLP 2012-es Pályázati útmutató 1b (hallgatók) illetve 1a (oktatók, IP-k esetén) táblázatában meghatározott] maximális összegéig kiegészítő jellegű támogatás.
- Illetve speciális esetben ezen felüli fix összegű támogatás, mely nem fedezhető más, például helyi, regionális vagy nemzeti szintű alapok forrásaiból, illetve a maximális megélhetési költségből.

A maximális megélhetési költség feletti fix összegű támogatás tényleges költségek alapján oktatók esetében legfeljebb 2000 euró lehet, hallgatók esetében nem haladhatja meg az 5000 eurót. A támogatás kizárólag a pályázatban igényelt költségekre használható fel.

Elszámolás
A támogatásról pénzügyileg az Erasmus beszámoló 7. pontjában számolnak el a felhasználók, míg tartalmi beszámolójukat szabadon fogalmazzák meg rövid esszé formájában.
A pályázat benyújtásának nyári határideje: 2012. július 27.
A pályázat benyújtásának őszi határideje: 2012. november 16.

A pályázatokat magyar nyelven, kizárólag a megadott pályázati űrlapon kérjük benyújtani két példányban a küldő intézmény koordinátorának részére, valamint egy elektronikus verziót az intézményi koordinártor e-mailcímére.
További felvilágosítás kapható az intézményi Erasmus koordinátortól, illetve a Tempus Közalapítványtól (1/237-1300, info(kukac)tpf(pont)hu)
http://www.tpf.hu

Jelentkezési határidő: 2012 július 27.

Pályázók köre: Azon belföldi illetőségű, 18. életévét betöltött fogyatékossággal élő személy, aki fogyatékossági támogatásban és/vagy vakok személyi járadékában és/vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül 2011. évben. Az elbírálásnál előnyt élvez az a pályázó, akinek havi teljes összegű ellátása nem haladja meg a nettó 120.000 Ft-ot.

A pályázat keretében egy adatlapon egy fő pályázhat.

A kérelem benyújtásának kötelező melléklete:

A pályázat benyújtását megelőző hónapban kapott összes járandóságának átvételét igazoló dokumentum (postai szelvény vagy bankszámlakivonat másolata) és a foglalkoztató intézmény (amennyiben van) jövedelem igazolása a havi nettó jövedelemről. (Gondnokolt személy esetében az erre vonatkozó okirat másolata is csatolandó.)

Támogatás összege:
A fogyatékossággal élő személyek esetében az Alapítvány 40.000 Ft értékű üdülési szolgáltatást biztosít, 10.000 Ft önrész megfizetése mellett. A (18. életévét betöltött) kísérő személy részére 20.000 Ft értékű üdülési szolgáltatást biztosítunk, 5.000 Ft önrész megfizetése esetén.

A fogyatékossággal élő személy kísérő nélkül, önállóan is pályázhat.

Általános pályázati feltételek A pályázatok kizárólag az előírt „PÁLYÁZATI ADATLAP 2011.” formanyomtatványon vagy annak másolatán nyújthatók be.

Az egyes pályázati kiírások szövege, valamint a pályázat benyújtásához szükséges adatlap 2012. január 16-tól a www.mnua.hu honlapról letölthető.

A pályázatot a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványhoz postai úton kell eljuttatni.

Cím: Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány
1590 Budapest, Pf. 11.

A pályázat benyújtási határideje: 2012. január 16. – 2012. február 29.

A támogatás elnyerésére vonatkozó feltételek a pályázati keretösszeg kimerüléséig állnak fenn.

- A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (továbbiakban Alapítvány) a támogatást névre szóló üdülési szolgáltatásformájában, több választási lehetőséget kínálva állami tulajdonban lévő üdülőkben biztosítja a szociálisan rászorulók kikapcsolódását és pihenését.
- A 2011. évi pályázatok keretében csak azok a személyek részesülhetnek támogatásban, akik 2010-ben nem nyerték el az Alapítvány szociális célú üdülési támogatását.
- Az érvénytelenül beadott pályázatok hiánypótlására, javítására nincs lehetőség.
- A hibásan, hiányosan vagy nem feldolgozható adatokkal kitöltött és/vagy kötelező mellékletek nélküli, illetve határidő után beérkezett pályázatok érvénytelenek.
- Az adatok valóságtartalmát az Alapítvány ellenőrzi.
- A pályázók az elbírálás határidejét követően telefonon – adóazonosító jelük bebillentyűzésével – automata útján értesülhetnek arról, részesültek-e támogatásban vagy sem.
- A pályázat eredményéről írásos értesítést csak azok kapnak, akik támogatásban részesülnek.
- Az önrészt a pályázó saját költségén, vagy a pályázót támogató szervezet által befizetett alapítványi támogatásként fizetheti meg.
- Ugyanazon személy csak egy pályázat keretében juthat az Alapítvány által biztosított támogatáshoz.

Jelentkezési határidő: 2012 február 29.

A TRD Inno Technológiai Kutató és Fejlesztő Kft. pályázatot hirdet nagy mennyiségű számítógép, multifunkciós eszköz, tablet PC és nyomtató ingyenes kiosztására:

1.) A számítógépek használtak, Pentium 4 típusúak, különböző teljesítményűek. Teljes konfigurációkban kerülnek kiosztásra: egér, billentyűzet, monitor, kábelek, stb.

2.) A multifunkciós eszközök újak, HP típusúak (másoló, szkennelő, nyomtató

3.) A Tablet PC-k újak: Apad 7 tip. Tablet PC, android operációs rendszer, 4GB, 256MB, camera, wifi, 8650 replacement tablet. (Ha a felajánlónál a pályázat lejártáig típuscsere történik, a korszerűbb típus kerül kiosztásra)

Az új számítógépeken a gyártó által telepített Android operációs rendszer fut. A használt gépekre magyar nyelvű operációs rendszert (Ubuntu Linux) és irodai programcsomagot telepítettünk, így azok még hosszú évekig képesek az irodai feladatok tökéletes ellátására, mindamellett alkalmasak Windows operációs rendszerek futtatására. Az új eszközökre 1 év gyártói garancia érvényes.

Egy pályázatban minden eszközből maximum 2 db pályázható.

A pályázat részvételi feltétele:

A Morgoncok Gyermekajándékozási Alapítvány 4000 Ft-tal történő támogatása, mely összeget a Morgoncok Alapítvány Raiffeisen Bank Szeged 12067008-01126856-00100004 számlájára kérünk átutalni. A megjegyzés rovatban feltüntetve: Támogatás.

A pályázaton csak a 2011. december 1. utáni támogatásokat tudjuk figyelembe venni.

Amennyiben az átutalás problémába ütközik, bármelyik Raiffeisen Bankfiókban befizethető az összeg az alapítvány számlájára a Morgoncok Alapítvány 6700-A02PVS-001 bankon belüli számlaszámra, vagy rózsaszínű postai csekken elküldhető a Morgoncok Alapítvány 6721 Szeged, Háló u. 8. levelezési címre.

A MORGONCOK Alapítvány a támogatásából mesekönyveket és kórházi festményeket készít

Az alapítvány tevékenységéről bővebb információk a www.morgoncok.hu weboldalon, ill. az alábbi videón: http://www.youtube.com/watch?v=OEiOBlxm-mg

A TRD Inno Technológiai Kutató és Fejlesztő Kft., valamint a számítástechnikai eszközöket felajánló cégek jelen pályázattal a Morgoncok Alapítvány tevékenységét segítik, elismervén és támogatván az alapítvány gyermekekért folytatott munkáját.

Kik pályázhatnak? Bármely szervezet, cég, alapítvány, intézmény, önkormányzat, egyéni vállalkozó vagy magánember pályázhat, aki támogatja a Morgoncok Alapítványt.

A kitöltött pályázati adatlapokat, a támogatás befizetésről szóló igazolást (átutalás vagy befizetés másolat), valamint a csatolandó dokumentumokat az alábbi címre kérjük postai úton elküldeni (a borítékra ráírva “Számítógépek kiosztása pályázat&rdquo:

TRD Inno Kft.
6724 Szeged, Öthalom utca 9.

A pályázat postára adási határideje:
2012. március 30. A határidőn túl feladott pályázatok azonnali kizárásra kerülnek!

A támogatottak kiértesítése

A támogatott pályázók számára 2012. április 30-án postázzuk az értesítést. Ha a pályázat nem kerül támogatásra, úgy értesítést postai úton nem küldünk!

A támogatottak listáját a www.pife.org honlapunkon közöljük 2012. április 30-tól.

A pályázathoz kapcsolódó elérhetőség:

E-mail: posta@pife.org
Honlap: www.pife.org
Telefon: 20/552-42-60 munkanap k 8-17 h-ig (a jobb dokumentálhatóság érdekben fontosabb kérdéseit írásban, e-mailben is felteheti)

Az informatiai eszközök kiszállítása:

1. Nem Csongrád megyei pályázóink részére az eszközöket biztonságos csomagolásban futárszolgálat szállítja az értesítő levélben közölt időpontban, a pályázó által az adatlapon megadott kézbesítési címre – kérjük az adatlapon pontosan megadni!

Fontos! Sikertelen kézbesítés esetén a további kézbesítés költségeit a pályázó viseli. Ha a pályázó az első kézbesítéstől számított 2 hónapon belül nem veszi át eszközeit, elveszíti jogosultságát

2. Csongrád megyei pályázók az eszközöket személyesen vehetik át az értesítéstől számított 2 hónapon belül.

Figyelem! Megköszönjük, ha Ön a pályázatot megosztja weboldalán, internet médiumban, fórumon, közösségi portálon stb, ám kérjük, hogy azt változtatás nélkül tegye. Az eltérő, vagy hiányos tartalmakért és azok következményeiért nem vállalunk felelősséget.

Pályázati jelentkezési adatlap letöltése itt

Jelentkezési határidő: 2012 március 30.

Tájékoztatás a súlyosan mozgássérült személyek járműszerzési támogatásával kapcsolatosan

A mai napon megbeszélést folytattunk a súlyosan mozgássérült személyek járműszerzési támogatásával kapcsolatos tevékenységet végző Széchenyi Kereskedelmi Bank képviselőivel, egyeztetve a támogatási rendszer működésével kapcsolatban felmerülő problémákat.

Az egyeztetés során fontos, eddig még nem ismert információkat hoztunk kölcsönösen egymás tudomására.

Az információk és a lebonyolítást nehezítő problémák megismerése és megértése alapján, közösen kívánunk a vonatkozó kormányrendelet módosításának kezdeményezésével, illetve a lebonyolítás során a Bank által alkalmazható, a jogszabály által megengedett, rugalmas megoldásokkal a mozgássérült emberek szükségleteinek és rendszer működésével kapcsolatos jogszabályi elvárásoknak is megfelelő működési mód kialakításában együttműködni.

Ennek érdekében folyamatosan, de legalább havonta egy alkalommal egyeztetünk, áttekintjük a végrehajtás során esetleg jelentkező problémákat és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium bevonásával, közös megoldásokat igyekszünk találni.

A támogatási rendszer működtetésére, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által kiírt pályázat a következő méltányolható, elfogadható, a mozgássérült emberek és Magyarország érdekeinek is megfelelő elvárásokat tartalmazta:

1.) Olyan új gépkocsi legyen jelentős összegű állami támogatással megvásárolható:
-  amelynek előállítása jelentős mértékben magyar munkaerő felhasználásával történik,
-  amely korszerű környezet-terhelési mutatókkal rendelkezik,
-  amelynek fenntartása, üzemeltetése viszonylag alacsony költséggel jár,
-  amelynek közlekedésbiztonsági kialakítása, baleset esetén is megfelelő védelmet nyújt a használó számára,

2.) A mozgássérült emberek lehetőség szerint minél nagyobb számban, hosszú távon is használható, korszerű új járművekhez juthassanak, ezért magasabb számban került megállapításra az új jármű vásárlásához felhasználható támogatás kerete, mint használt jármű vásárlásához igénybe vehető támogatási keret.

3.) A támogatással vásárolható gépkocsi használója valóban a mozgáskorlátozott ember legyen, ezért a rendszer igyekezzen kiküszöbölni a lehetséges visszaéléseket és biztosítsa a három éves elidegenítési tilalom betartásának lehetőségét.

4.) A támogatással vásárolt gépkocsi esetleges sérülése, jogtalan eltulajdonítása esetén, mint a mozgássérült tulajdonos, mint pedig a jelentős támogatást nyújtó magyar állam, megfelelő biztosítási védelemmel rendelkezzen a nem kívánatos káresemények hatásainak kiküszöbölésére.

A fenti elfogadható és az érdekeinket is szolgáló feltételek alkalmazása alapján, a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt, a Suzuki Zrt. és a Signál Biztosító Zrt. által alkotott konzorcium nyerte el a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által kiírt pályázatot, melyhez támogatóként csatlakozott a MOL Zrt. is.

A támogatási rendszer működtetése során a következő problémák jelentkeznek:

1.) A legsúlyosabb mozgássérültségi állapotban lévő, csak speciálisan kialakított gépkocsi vezetésére alkalmas mozgássérült emberek számára, automata sebességváltóval szerelt új gépkocsi, támogatással történő vásárlására pillanatnyilag nincs mód, mivel az új járműként, jelenleg támogatással megvásárolható Suzuki Swift 1,2 GLX gépkocsi nem rendelhető automata sebességváltós kivitelben.

Megoldási irány:
A Széchenyi Bank, tárgyalásokat kezdeményezett a Suzuki járművek magyarországi gyártójával és forgalmazójával, automata sebességváltóval szerelt Suzuki gépkocsi típus bevonására a támogatási rendszerbe.
Jelenleg a Suzuki kínálatában van olyan modell, amely megfelel ennek az elvárásnak is és teljesíti a pályázati kiírásban meghatározott egyéb feltételeket is.

A Széchenyi Bank és a MEOSZ közösen kezdeményezi a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál, hogy az új gépkocsi megvásárlását biztosító támogatási rendszerbe az automata sebességváltóval szerelt modell is bekerülhessen.

---

2.) A súlyosan mozgássérült, kerekes székben élő emberek számára, a jelenleg támogatással vásárolható típus, a csomagtartó méretei miatt nem biztosítja azt a lehetőséget, hogy a kerekesszék összecsukott állapotban a jármű csomagtartójába elhelyezhető legyen. Emiatt, a mozgássérült emberek vagy a kerekes széküket vihetik magukkal, vagy utasokat szállítanak, de a kettő együttesen nem lehetséges.

Megoldási irány:

A Széchenyi Bankkal közösen kezdeményezzük, hogy a Kormányrendelet tegye lehetővé olyan új Suzuki típus támogatási rendszerbe vonását, amelyben a kerekesszék a csomagtérben is elhelyezető, így a jármű utasok szállítására is alkalmassá válik. A jelenlegi Suzuki kínálati palettán jelenleg is van olyan megfelelő típus, amely minden tekintetben megfelel a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek is és alkalmas kerekesszék szállítására is.

---

3.) A jelenleg hatályos Kormányrendelet jelentős, szakmai és rehabilitációs szempontból is kifogásolható módon leszűkítette a járműszerzési támogatáshoz való hozzáférés lehetőségét.

Mindez mellett, 2011. évben a mozgássérült emberek többségének nem volt módja arra, hogy még a szűkített hozzáférési lehetőség mellett is, kezdeményezze azt a vizsgálatot a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál, amely megállapíthatta volna a járműszerzési támogatásra való jogosultságát, mivel ilyen vizsgálatokat az NRSZ 2011. évben nem végzett.

A MEOSZ szakértői a megyei támogatási keretek elosztása során további rehabilitáció ellenes helyzetet is érzékeltek.

A Kormányhivatalok által befogadott igényeknek az elosztó bizottságok munkája során történt vizsgálata alkalmával, jelentős számban következett be olyan eset, amikor az NRSZH (és jogelődje az ORSZI) által 2008. évtől kiadott szakhatósági véleményen feltüntetett XIII. BNO kód nem vezető mozgássérültségi okként szerepelt, így a jogosultságot az NRSZ szakértője a támogatási keret felosztására irányuló bizottság munkája során töröltette.

Ezáltal, az eleve szűk hozzáférési lehetőség tovább csökkent, jelentős számban kerültek ki a támogatásból olyan emberek, akik egyértelműen súlyosan mozgássérültek és akiknek a rehabilitációját, munkavégzését segíthette volna a jármű, de a Kormányrendelet szó szerinti alkalmazása mégis megakadályozta azt, hogy támogatásban részesülhessenek.
Így a Kormányrendeletben meghatározott, rehabilitációt ösztönző előnyben részesítési szempont alkalmazhatatlanná vált.

Megoldási irány:

A MEOSZ már 2011. július hónapban jelezte ezt a problémát a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felé, most a lebonyolítás során szerzett tapasztalatok alapján ismételten kezdeményezzük a Kormányrendelet megfelelő módosítását.

---

4.) A MEOSZ számára eddig rendelkezésre álló információk alapján nem volt világos, hogy a banki finanszírozás, az állami támogatás és a támogatásra jogosult személy által fizetendő saját erő hogyan nyújt fedezetet a jármű megvásárlására.

A mai egyeztetés során a következő finanszírozási adatok váltak világossá:

a.) Akár új, akár használt jármű, állami támogatással történő megvásárlására, kizárólag a Széchenyi Bank által kínált hitel konstrukciók valamelyikének felhasználásával kerülhet sor.

b.) A hitelkonstrukciók kiválasztása és alkalmazása során a Széchenyi Bank az ügyfelek számára biztosítja az ügyfél számára legkedvezőbb konstrukció kiválasztásának lehetőségét, akár egyéni hitel elbírálással is.

Ez alapján mód lehet arra, hogy alacsonyabb első befizetéssel és a futamidő végén magasabb utolsó törlesztéssel, vagy magasabb kezdő befizetéssel és a futamidő végén alacsonyabb utolsó törlesztéssel, vagy akár a futamidő alatt teljesített előtörlesztéssel történjen a finanszírozás.

A mai megbeszélés során, a Széchenyi Bank vállalta, hogy a meghirdetett standard hitel konstrukciók mellett, egyedi elbírálással, más összetételű hitel konstrukcióval is az ügyfelek rendelkezésére áll.

c.) valamennyi hitelkonstrukció közös jellemzője, hogy az ügyfél által teljesített befizetéseknek tartalmazniuk kell a gépjárműre vonatkozó teljeskörű, balesetbiztosítással kiegészített casco biztosítás díját is, amely mintegy 4.500.- Ft/hó.

Az ügyfél által a biztosítási díj felett befizetett törlesztő részletek, valamint az állami támogatás együttesen fedezik az új Suzuki Swift 1,2 GLX gépkocsi listaárát, így az ügyfelet további banki költség, illetve kamat fizetési kötelezettség nem terheli.

Ezt a számítási módot a következő példa mutatja be:
 

Suzuki Swift 1,2 GLX gépkocsi fix listaára ebben a konstrukcióban	3.400.000.-
Ügyfél befizetések:
- szerződéskötési díj:	25.000.-
- első befizetés:	125.000.-
- havi befizetés 36 hónapon keresztül (mely tartalmazza a biztosítás díját is) 34.000.- Ft/hó, ebből a biztosítási díj: 4.500.-Ft/hó, nettó törlesztés: 29.500.-Ft x 36 hó	1.062.000.-
- Utolsó (maradványérték) törlesztés a futamidő lejáratakor	1.300.000.-
Összes ügyfél befizetés	2.512.000.-
Állami támogatás	+ 900.000.-
Összesen:	3.412.000.-

 
A fenti mintaszámításból látszik, hogy az ügyfelet a konstrukción belül nem terheli az egyszeri szerződéskötési díjon kívül további banki költség és kamatfizetési kötelezettség.

Az előző mintaszámítástól eltérő kölcsön konstrukció is választható, ez azonban lényegesen nem befolyásolja a fenti számítás helyességét.

5.) Azon súlyosan mozgássérült személyek számára, akik 2011. évre vonatkozóan járműszerzési támogatásra való jogosultságot kaptak az illetékes kormányhivataloktól, de a támogatást valamely fentebb leírt ok miatt jelenleg még nem tudják igénybe venni, (pl.  új automata sebességváltós gépkocsira van szükségük) azt javasoljuk, hogy kísérjék figyelemmel a MEOSZ honlapját a remélhetően bekövetkező változásokkal kapcsolatban, vagy kérjenek közvetlen információt a Széchenyi Bank munkatársaitól, a www.lehetosegauto.hu honlapon meghirdetett módon.

Tájékoztatásunkkal segítséget kívánunk nyújtani a járműszerzési támogatás igénybevételéhez.
A remélhetően bekövetkező pozitív változásokról honlapunkon folyamatosan tájékoztatást adunk.

 

Tisztelettel:

Dr.Hegedüs Lajos
elnök

A gépkocsi szerzési támogatással kapcsolatos tárgyalásról és a vásárlásról érdemes tudni néhány fontos dolgot.

A Széchenyi Bankkal folytatott tárgyaláson kiderült néhány részlet, amiről érdemes egy kicsit részletesen is beszélni. Először is, hogy a 2,5 M Ft-os teljes vételár és a kb. 160 ezer forintos Casco (három évre), valamint az átírási és üzembe helyezési költségek (összesen 75.000 Ft), tehát mintegy 2,73 M Ft a három év alatt összesen kifizetendő összeg. Aki tehát ezt az összeget három év alatt nem tudja előteremteni, az ne pályázzon új gépkocsira, mert bajba kerülhet. A Bank honlapján közölt háromféle törlesztési konstrukciótól eltérőt is lehet kérelmezni a banknál, de pl. az ennél hosszabb törlesztésű konstrukciónál is számítani lehet a 16,8%-os kamatra, mely növeli a költségeket. Minden problémás esetben a Bank – igérete szerint – megvizsgálja a lehetőségeket és az ügyfélnek közvetlenül ajánlatot tesz a megoldásra. Minden ilyen kérdésben érdemes telefonon megkeresni a Banki értesítő levélben megjelölt munkatársat.

A használt autó vásárlásnál is kötelező három évre a Casco, a 20 e Ft-os szerződéskötési díj és az, hogy valamennyi hitel is szerepeljen a konstrukcióban (pl. 50 e Ft), melynek kamata is hozzáadódik a költségekhez. Ettől eltérni nem lehet mert a minisztérium megköveteli annak garanciáját, hogy a támogatás három évig csakis a kedvezményezettnél hasznosuljon.

Amennyiben a tárgyalások, melyekről a részletes közleményt kiadtuk, sikerrel zárulnak, lehetőség lesz új automata Suzuki gépkocsi megvételére és esetleg más, nagyobb méretű Suzuki vásárlására, de ez többe fog kerülni (hogy mennyivel, az még nem tudható. Aki már kapott utalványt a támogatásról, de automata gépkocsira van szüksége, annak érdemes kicsit várnia, hátha egy-két hónap alatt ez a kérdés is eldől.

A Széchenyi Bank vállalta, hogy minden változásról, megnyíló új lehetőségről honlapunknak ill. a Szövetségnek közvetlenül tájékoztatást ad, tehát innen mindenki folyamatosan tájékozódhat.

Hála az ATV-nek és az Index-nek, végül a MTV1 híradója is korrigálta korábbi hamis tudósítását amelyben az első gépkocsit speciális, mozgássérülteknek kialakított járműként titulálta és elhallgatta a finanszírozással kapcsolatos kérdéseinket, így már reméljük senki sem téves információk alapján vág bele ebbe a vásárlási konstrukcióba.

Kérdezték még: 

Mi az a maradvány érték? Ez is a vételár része, amely a törlesztés utolsó részlete utáni napon egy összegben kerül kifizetésre (kivéve, ha a Bankkal megállapodik az ügyfél, hogy ezt is részletekben fizeti, de természetesen ennek kamat költségei és a hosszabbított Casco költségek növelik ezt az összeget).
Mit jelent a 10%-os de minimum 50 e Ft-os Casco? Azt, hogy ha balesetet okoz a gépkocsi tulajdonosa, a saját gépkocsiban okozott kár 10%-át (de minimum 50.000 Ft-ot) a gépkocsi tulajdonosának kell kifizetnie, a biztosító csak az e fölötti részt fizeti.

Mi van a kötelező biztosítással? Ez nem része az ügyletnek, minden más autóhoz hasonlóan a tulajdonosnak kell megkötnie saját költségére.

Meddig érvényes az utalvány? Hat hónapig érvényes, ha ez idő alatt nem kerül beváltásra, érvényét veszíti.

Ha nem tud új autót venni, de erre kapott utalványt, átválthatja-e használt autóra a támogatást? Pillanatnyilag nem lehetséges. A tárgyalások során szó lesz ilyen lehetőség megnyitásáról is, de senki se kötelezte el magát arra, hogy ezt lehetővé teszi.

A későbbiekben nyitunk egy menüpontot, ahol honlapunkon folyamatosan nyomon követhető lesz minden fejlemény.

2011 december 29.
 
Dr Derera Mihály