A Magyar Kormány által tervezett, a fogyatékossággal élő embereket alapvetően érintő változásokkal kapcsolatban, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége állásfoglalása:
Elismerjük, hogy Magyarország jelenlegi helyzetében strukturális változásokra van szükség az élet több területén. A foglalkoztatottság növelése olyan alapvető feladat, amely valamennyi társadalmi réteget, Magyarország valamennyi polgárát szükségszerűen érinti. A változások új helyzeteket, adott esetben a korábbi helyzethez képes kedvezőtlen, de még elviselhető változásokat is eredményezhetnek. A szükséges és elengedhetetlen változások véghezvitelét, a méltányosság és az egyes társadalmi rétegek helyzetének, teherviselő képességének figyelembevételével támogatni kívánjuk.
- Csak akkor tudjuk támogatni Magyarország általunk is elfogadható változási törekvéseit a fogyatékossággal élő emberek mintegy 600.000 fős rétege és az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű emberek mintegy további 400.000 fős rétege, valamint családtagjaik tömegbázisával, továbbá az átéléssel szerzett szakértelműnkkel, ha a világon mindenütt elfogadott, Magyarországon is törvénybe iktatott "Semmit róluk nélkülük" elv alapul vételével a döntéshozók érdemi és folyamatos párbeszédet folytatnak az országos érdekérvényesítő szervezeteinkkel.
- Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű embereket a kormányzati kommunikációban bűnbakként, potenciális csalóként jelenítsék meg és a közvéleményt ilyen irányba befolyásolják.
- Határozottan állítjuk, hogy ha vannak az egészségkárosodás alapján megállapított ellátásokban részesülő emberek között erre jogosulatlan személyek, az nem jelenti azt, hogy az ilyen ellátásban részesülő személyek többsége csaló. Mint ahogy ha vannak a politikusok között olyan emberek, akik erre a posztra méltatlanok, az nem jelenti azt, hogy a politikusok többsége méltatlan a tisztségére.
- Ha vannak a jelenlegi rokkantsági nyugdíjrendszerben, vagy az egészségkárosodásra tekintettel megállapított rendszeres és átmeneti szociális járadék rendszerekben olyan emberek, akik erre egészségi állapotuk alapján nem jogosultak, akkor a jogosulatlanságot nem kormányzati nyilatkozatokban megfogalmazott elvárásokkal, hanem objektív, korrekt szakértői vizsgálatokkal kell megállapítani.
- Tiltakozunk az ellen, hogy a rokkantsági ellátásokkal kapcsolatos kormányzati kommunikáció során, a közvéleményt nem korrekt számadatok közlésével kívánják befolyásolni.
Például Nagy Anna kormányszóvivő nyilatkozatai rendszeresen lényegesen több mint 700.000 rokkantsági nyugdíjasról szólnak, amely adat szerinte az EU átlagban is kimagasló.
Ehhez képest a nyugdíjfolyósító adatai szerint a munkaképes korú rokkantsági nyugdíjasok száma "csak" 379.326 fő – amely az EU átlagához képest, a közép mezőnyben van.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság évkönyvei alapján a következő objektív számadatok ismerhetők meg:
Nyugdíj korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma 2010.
379.326 fő
Rehabilitációs járadékban részesülők száma (2008.-tól, egyes esetekben a rokk. nyd. helyébe lépett, legfeljebb 3 évig folyósítható ellátás)
13.858 fő
Megváltozott munkaképesség alapján folyósított szociális járadékosok száma:
171.479 fő
Fiatal korban szerzett súlyos fogyatékosság alapján folyósított rokkantsági járadékban részesül:
31.815 fő
Egészségkárosodására tekintettel rendszeres ellátásban részesül összesen:
596.488 fő
2006. – 2010. között az ilyen ellátásban részesülők száma 100.000 fővel csökkent.
Az új rokkantsági nyugdíjasok átlagos szolgálati ideje 2006-ban 28,1 év, ez a szám azóta is nagyjából stabil.
A munkaképes korú rokkantsági nyugdíjasok mintegy 80 %-a 46 -64 év közötti korban van.
Mindezeknek az adatoknak munkaerő – piaci szempontból alapvető jelentősége van.
6.) Tiltakozunk az ellen, hogy a járulékbefizetésen alapuló rokkantsági nyugdíj ellátás, akár alkotmányos megerősítéssel is, kiszámíthatatlan és bármikor változtatható szociális ellátássá változhasson.
A rokkantsági nyugdíj ellátás munkavállalói és munkáltató járulékfizetés alapján, életkor - csoportonként meghatározott szolgálati idő letöltéséhez kötötten, jövedelemhez és szolgálati időhöz igazodóan megállapított ellátás. Átlagos összege mintegy 70.000.-Ft/hó
A Nyugdíjbiztosító adatai szerint a rokkantsági nyugdíjasok átlagosan mintegy 28 évi szolgálati idő megszerzése után kerülnek (kerültek) rokkantsági nyugdíjba.
Ha egy kötelező társadalombiztosítási járulék befizetéseken alapuló ellátást bármikor, bármilyen ok miatt kiszámíthatatlan és bármikor megváltoztatható szociális ellátássá lehet átalakítani, akkor innen már csak egyetlen lépés, a szintén járulékbefizetésen alapuló öregségi nyugdíj ellátás megszüntetése, csökkentése, vagy szociális segéllyé alakítása.
Ez teljes jogbizonytalanságot eredményezhet nemcsak a jelenleg rokkantsági nyugdíjban részesülők számára, hanem Magyarország valamennyi állampolgára számára is.
Sarokpontjainkat elsősorban együttműködő, a változások véghezvitelében aktívan közreműködő szándékkal fogalmazzuk meg.
Amennyiben azonban segítő szándékunkra nem kapunk fogadókészséget, akkor a demokratikus társadalmakban elfogadott bármely érdekérvényesítő eszközt alkalmazni kívánjuk. Ehhez rendelkezünk legfőbb döntéshozó testületünk felhatalmazásával és tagságunk támogatásával.
dr.Hegedüs Lajos
a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke