A megváltozott munkaképességű személyek esetén az adókedvezményekre jogosultak köre bővül. Valamint kedvezőbb feltételekkel vállalhatnak munkát a nyugdíjasok.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) tájékoztatóját az alábbiakban olvashatják!
1. A rehabilitációs kártya megszűnik, a kedvezmény bővül
2019. január 1-jétől – jogszabályváltozás miatt – nem kapnak rehabilitációs kártyát azok, akik erre korábban jogosultak voltak.
2012-től a rehabilitálhatónak minősülő, majd 2017. január 1-jétől már a b2 és c2 komplex minősítésű megváltozott munkaképességű személyek is igényelhették a rehabilitációs kártyát, ami az őket foglalkoztató munkaadók számára adókedvezményt biztosított.
A 2019. január 1-jén hatályba lépő szociális hozzájárulási adóról rendelkező 2018. évi LII. törvény megváltozott munkaképességű munkavállalókat is érintő egyik legfontosabb rendelkezése, hogy változott azoknak a jogosultaknak a köre, akik után igénybe lehet venni az adókedvezményt.
A megváltozott munkaképességű emberek 2019. január 1-jét követően ugyan már nem igényelhetnek rehabilitációs kártyát, azonban a velük összefüggésben eddig érvényesített, a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény továbbra is megmarad még pedig úgy, hogy az adókedvezményt a megváltozott munkaképességűnek minősülő személyek foglalkoztatásával összefüggésben lehet érvényesíteni.
Megváltozott munkaképességűnek minősülnek mindazok, akiknek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 %, vagy kisebb mértékű, illetve komplex minősítés nélkül azok, akik 2011. december 31-én I. II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak, 2012. január 1-je után pedig rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásban részesülnek.
Ez azt jelenti, hogy bővült azon személyek köre, akikkel kapcsolatban az adókedvezmény érvényesíthető. Mostantól ugyanis a d), valamint az e) kategóriába sorolt megváltozott munkaképességűek után, sőt – a komplex minősítéssel nem rendelkező – volt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok foglalkoztatása esetén is érvényesíthető lesz.
A kedvezményt továbbra is az alábbi foglalkoztatások esetén lehet érvényesíteni:
– a foglalkoztató, aki megváltozott munkaképességű személyt munkaviszonyban alkalmaz (a megbízási jogviszony tehát erre nem teremt alapot),
– bizonyos gazdasági társaságok megváltozott munkaképességű tagjával fennálló adókötelezettséget eredményező jogviszony (pl. betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, egyéni cég, stb.),
– egyéni vállalkozó, ha megváltozott munkaképességű.
Ha tehát valaki megváltozott munkaképességűként például egy betéti társaság tagja és ebben a minőségében munkát végez, akkor vele kapcsolatban jár az adókedvezmény. Ugyanígy az egyéni vállalkozó is érvényesítheti ezt, ha megváltozott munkaképességűként folytatja vállalkozói tevékenységét.
A fentiekből látható, hogy továbbra sem illeti meg az adókedvezmény a munkáltatót, ha olyan munkavállalót foglalkoztat, aki ugyan súlyosan fogyatékos személynek minősül, azonban nem a most említett ellátásokat kapja, hanem rokkantsági járadékban, vagy csak fogyatékossági támogatásban részesül.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége szerint érthetetlen a szabályozás ily módon történt kialakítása, hiszen a súlyosan fogyatékos, de más ellátásra jogosult munkavállalók ugyanolyan hátrányban vannak a munkaerőpiacon, mint azok, akik után a kedvezmény érvényesíthető. A MEOSZ aggályosnak tartja azt is, hogy a költségvetési szervek nem érvényesíthetik az adókedvezményt akkor sem, ha megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak. Álláspontunk szerint ez komoly hiányossága a szabályozásnak, ugyanis ezeket a szerveket nem ösztönzi arra, hogy – a munkaerőpiacon egyébként rendkívül hátrányos helyzetben lévő – megváltozott munkaképességű embereket alkalmazzanak.
A kedvezményt munkaviszony, illetve tagi jogviszony esetében a foglalkoztató, illetve a társaság, egyéni vállalkozó esetében pedig maga a vállalkozó érvényesítheti.
Tekintettel arra, hogy 2019. január 1-jétől nem lesz rehabilitációs kártya, a megváltozott munkaképesség tényét a munkavállalónak a komplex minősítésről szóló dokumentummal, aki pedig nem vett részt komplex felülvizsgálaton annak a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj megállapító határozattal, illetve azon irattal lehet igazolni, ami ezen ellátás megváltozott munkaképességű ellátásként történő folyósításáról tájékoztat.
Adókedvezményként ezután is az adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után megállapított adó (19,5 %) megfizetése alól mentesül az arra jogosult.
2. Nyugdíjasok járulék mentessége
2019. január 1-jétől nem kell járulékot fizetniük a sajátjogú nyugellátásban részesülőknek, amennyiben munkaviszonyban kereső tevékenységet folytatnak. Ebből két dolog következik:
– a nyugdíjas munkavállalók esetében ott is megszűnik a jövedelemkorlát, ahol eddig létezett. Mint ismeretes eddig, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt sajátjogú nyugdíjban részesülő személy (pl. a nők kedvezményes nyugdíja mellett) kereső tevékenységet folytatott, az abból származó járulékalapul szolgáló éves jövedelme nem haladhatta meg az adott évre irányadó minimálbér 18-szorosát, ellenkező esetben a nyugdíját a következő hónaptól szüneteltetni kellett. Mostantól – járulék fizetés hiányában – korlátozás nélkül kereshet az is, aki nyugdíjasként dolgozik.
– Ha valaki nyugdíjasként kereső tevékenységet folytat, azzal összefüggésben nem válik jogosulttá a 0,5 %-os mértékű nyugdíjnövelésre.
A nyugdíjas egyéni vállalkozókra, illetve társasvállalkozókra ugyanakkor a most elmondottak nem vonatkoznak, ők továbbra is kötelesek nyugdíjjárulékot fizetni, így természetesen a nyugdíjkiegészítésre a jövőben is igényt tarthatnak.
Ennek kapcsán ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a most említett rendelkezések kizárólag az öregségi nyugdíjasokra vonatkoznak. Azok, akik például a megváltozott munkaképességűek ellátásainak valamelyikében részesülnek ezután is fizetnek járulékot a kereső tevékenység esetén és a rájuk vonatkozó jövedelemkorlát sem szűnik meg.