A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége az alapvető jogok biztosához fordult, hogy folytasson le vizsgálatot a tartós ápolást végzők időskori támogatásával kapcsolatos törvényi szabályozás kapcsán. A MEOSZ szerint ugyanis diszkriminatívak a törvény jogosultsági feltételeket megszabó rendelkezései. A Szövetség kéri: amennyiben az alapvető jogok biztosa jogsértést állapít meg, úgy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a jogszabály alaptörvénybe ütközésének megállapítását. A MEOSZ hosszú évek eredménytelen lobbija után jelentős előrelépésnek tartja, hogy január 1-jétől nyugdíjuk mellett havi 50 ezer forintos kiegészítő támogatásban részesül az ápolást végzők meghatározott köre. A MEOSZ azonban azért küzd, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatását megkülönböztetés nélkül minden érintettre terjesszék ki.
A MEOSZ rendkívül diszkriminatívnak tartja, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatásával kapcsolatos törvényi szabályozás indokolatlanul tesz különbséget a tartós ápolást végzők között a szerint, hogy gyermeküket, vagy más családtagjukat gondozták-e. Indokolatlan a különbségtétel, mert azok, akik hosszú távon gondozzák családtagjukat, ugyanúgy elszenvedték, illetve szenvedik annak hátrányait (például a munkából való kiesés következtében alacsonyabb összegű nyugdíj, stb.) függetlenül attól, hogy a gondozásra szoruló családtag a gyermekük, esetleg házastársuk, vagy állandó felügyeletet, ápolást igénylő szülőjük. Mindegyikükre elmondható, hogy ezen felül az intézmények tehermentesítéséből is azonos módon veszik ki részüket azáltal, hogy maguk ápolják családtagjukat.
A törvény hatályba lépését követően a MEOSZ-hoz számos jelzés érkezett arra vonatkozóan is, hogy a rendelkezések a fentieken túl azok között is számos igazságtalanságot okoznak, akik tartósan ápolták vagy ápolják gyermeküket. Volt, akinek azért utasították el támogatásra irányuló igényét, mert – bár több, mint 20 éve ápolja gyermekét -, azonban az ápolási díj mellett nem gyermekgondozási díjban, hanem magasabb összegű családi pótlékban részesült. Más esetben az volt az elutasítás indoka, hogy a szülő – bár saját háztartásában gondozta gyermekét -, azonban ápolási díjat ezért nem vett igénybe, más módon próbálta a család anyagi gondjait megoldani. A kizárólag a gyermekek tartós ápolását preferáló szabályozás olyan jogosulti kört szűkítő feltételeket rögzít, melyek a gyermeket ápoló hozzátartozók csoportján belül is további egyenlőtlenséget, igazságtalanságot okoznak.
A MEOSZ szerint a jogszabály hátrányos megkülönböztetést tesz a gyermeküket ápoló szülők és más hozzátartozók közt, mivel a szülők megkapják a tartós ápolást végzők időskori támogatását, míg a rokonukat tartósan ápoló más hozzátartozók nem. Ezen túlmenően diszkriminál a szabályozás a gyermeküket tartósan ápoló szülők csoportján belül is, mivel az ápolás tényének és időtartamának igazolására kizárólag az ápolási díj (illetve maximum tíz év időtartamra gyermekgondozási segély vagy gyermekgondozást segítő ellátás) folyósítását veszi figyelembe, más családtámogatási ellátás folyósítását nem.
A fentiekre tekintettel a MEOSZ arra kéri az alapvető jogok biztosát: vizsgálja meg, hogy a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó személyek között fennáll-e megkülönböztetés, és amennyiben igen, az önkényes-e, illetve van-e tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka.
Budapest, 2018. május 11.
A MEOSZ az alapvető jogok biztosához írt levele itt olvasható!