Az MTV közvetítése alapján lejegyeztük a rokkantnyugdíjakról szóló interpellációt és az erre adott államtitkári választ.
Elnök:
Tisztelt országgyűlés! Varga László képviselő úr az MSZP képviselője interpellációt nyújtott be a nemzeti erőforrás miniszterhez:
Mikor tudják meg a rokkantnyugdíjasok, hogy mi lesz velük? címmel.
Varga László képviselő urat illeti a szó, parancsoljon képviselő úr.
Varga László:
Köszönöm a szót elnök úr.
Tisztelt képviselő társaim, tisztelt államtitkár úr!
Úgy látom, hogy Ön ad választ a kérdésemre, ami a rokkantnyugdíjasokkal kapcsolatos, hiszen tavasszal a kormány hadat üzent nekik. Azt üzenték, hogy akitől csak lehet, elveszik a rokkantnyugdíjat és elküldik őket dolgozni. Ezek után elindult egy látványos bűnbak-képzés, azt üzenték a rokkantnyugdíjasok társadalmának, hogy ők élősködnek és kihasználják az adófizetőket. Megjegyzem, egy 700.000-es társadalomról van szó, amelyek közül 330.000-en korhatár alattiak és az ő átlagos jövedelmük nem éri el a 70.000 ft-ot sem. Én úgy ítélem meg, hogy a szakminisztérium ehhez a folyamathoz asszisztált, úgy asszisztált, hogy egyébként majd egy év alatt igazából érdemi döntés, ugyanakkor szakmai előterjesztés nem született. Nyáron láthattunk egy Brüsszelnek készült anyagot, sok ilyen anyagot láthattunk már más témákban is persze. Amelynek kapcsán ugyan itthon nem kommunikált ügyet, elmondtak mégis Brüsszelnek. Azt írták ebben az anyagban, hogy 2012-ben, tehát nem idén, hanem csak 2012-ben indulna el az ő felülvizsgálatuk és 220.000 embert érintő folyamatról lenne szó, amelynek során 120.000 embert szeretnének a munkaerő piacra visszaterelni. Megjegyzem arra a munkaerő piacra, amelyben érdemi növekedés nincsen, sőt a következő évi költségvetés stagnálással kalkulál, az a költségvetés, amely 1,5 százalékos növekedésre van tervezve úgy, hogy már szinte mindenki recesszióról beszél. Nyár óta, ez óta a dokumentum óta semmi érdemi nem hangzott el ebben a kérdésben és azt hiszem az a kérdés itt ma, hogy mi fog történni? Hiszen a rokkantnyugdíjasok félnek, bizonytalanok, nem tudnak semmit arról, hogy mi fog velük történni. Annyit látni mindösszesen, hogy ők már nem is nyugdíjasok az önök logikáján, legalábbis a korhatár alattiak, hanem egyfajta szociális ellátásra jogosultak. Én azt hiszem, hogy ez a bizonytalanságukat mindenképpen növeli. Adottak a kérdések, logikusan vetődnek föl: Januártól bármiféle emelésre ez a réteg számíthat-e? Egyáltalán mi fog velük ténylegesen történni? Tájékoztasson erről államtitkár úr. Nyugodt-e a lelkiismeretük ebben a tekintetben, hogy ez a folyamat megfelelő szakmaisággal az érintettek körének teljes figyelembe vételével történt-e.
Nagyon örülök, hogy ön ad államtitkár úr választ. Azért örülök annak, mert remélem, hogy a szakterületért felelősként, szociális ügyekért felelősként, valóban tartalmi és érdemi választ fog tudni adni és ezt a 6-700.000 embert meg fogja tudni nyugtatni és nem egy olyan választ fogok kapni majd négy percben, ami tisztán a nyolcévezéssel és semmiféle szakmaisággal nem lesz ellátva, úgyhogy én nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit fog erre mondani államtitkár úr. Köszönöm szépen.
Elnök:
A válaszra Soltész Miklós államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon államtitkár úr.
Soltész Miklós:
Köszönöm a szót elnök úr.
Tisztelt országgyűlés!
Hogy ki üzent hadat a rokkantnyugdíjasoknak szeretnék fölolvasni egy idézetet önnek:
Ha van botrány, akkor az, hogy ma minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas és ez utóbbiak közül minden második még aktív korban van. Akár dolgozhatna is, akár a munka adhatna értelmet életének.
Tisztelt képviselő úr!
2007. február 12.-én Gyurcsány Ferenc mondta ezeket a szavakat. Tehát hogyha valaki hadat üzent volna a rokkantnyugdíjasoknak, akkor azt hiszem, tőle kellene megkérdezni, hogy miért akarta ezt 3,5 évvel ezelőtt megtenni. De azért, hogy azért a válaszaira mégiscsak valami konkrét választ is kapjon, mert nyilván Gyurcsány Ferenctől nem fogja ezt megkapni, ezért néhány gondolatot had mondjak el önnek. Az egyik, amit mindenki nagyon jól tud, hogy az tarthatatlan egy országban, egy tízmilliós országban, hogy ma rokkantnyugdíjon, vagy rokkantnyugdíj szerű ellátáson 940.000 ember él. 940.000 ember él. Hatalmas nagy szám. És hogyha ebből levonjuk, levonjuk azt, hogy 380.000-en vannak körülbelül azok a rokkantnyugdíjasok, akik már a korhatárt meghaladták, akkor még mindig egy nagyon nagy számról beszélünk. Közel 600.000 főről beszélünk. Éppen ezért azt kell mondanom, hogy ez a szám, ez aránytalan egész Európának a rokkantnyugdíjas arányához, számarányához és éppen ezért teljesen jogos az, hogy a rokkantnyugdíj rendszert valamilyen módon felül kell vizsgálni. De a felülvizsgálat az nyilván igazságos kell, hogy maradjon. Nyilván azoknak az embereknek az ellátását, és azoknak az embereknek a támogatását meg kell tartania, meg kell az új ellátási rendszernek, akik valóban rászorultak, akik valóban rokkantsági élethelyzetben élnek, akiknek valóban az egészségkárosodása az olyan szintű, ami miatt nem tudnak vagy elhelyezkedni, vagy ha el is tudnak helyezkedni, akkor is a bizonytalanság miatt valamilyen ellátásra rászorulnak. A harmadik, amit szeretnék jelezni Önnek, hogy az elmúlt időszak rokkantnyugdíjasítása munkaügyi probléma volt Magyarországon. Ön nem tudom pontosan, melyik területről érkezett, mint képviselő, de azt azért mindenki tudja, hogy az ország keleti, észak-keleti vidékein bizony a bányák, az iparvállalatoknak a bezárása miatt nagyon sokan kerültek rokkantnyugdíjas státuszba és nem kapták meg azt a lehetőséget hosszú távon, hogy ezek az emberek, ezek dolgozhassanak, vagy pedig máshonnan szerezhessenek jövedelmet. Éppen ezért tisztelt képviselő társam a következőt szeretném önnek mondani:
Akik már rokkantnyugdíjban vannak és elérték már a nyugdíj korhatárt ők nyugdíjasok lesznek ugyanazt az ellátást meg fogják kapni és nem kell a nevük mellett ott tartani azt, hogy rokkantnyugdíjasok. Akik öt évvel a mindenkori nyugdíjkorhatár előtt vannak és élnek azok sem kerülnek felülvizsgálatra kivéve azok az emberek kivéve azok, akiknek adja isten az egészségi állapota helyrejött az elmúlt időszakban. A jelenlegi római 1 és római 2-es csoportban lévőknek pedig nem kell semmitől sem félniük, hiszen olyan állapotban vannak, hogy nagyon nehéz a foglalkoztatásuk. Tisztelt képviselő úr nyilván van egy hatalmas nagy tömeg közel 200.000 ember, akiket fölülvizsgálat során eldönt a szakértői bizottság, hogy ezek az emberek rehabilitálhatók, avagy nem rehabilitálhatók. Amennyiben nem rehabilitálhatók ugyanúgy megkapják az ellátást. Ha rehabilitálhatóak, akkor pedig nyilván azt a segítséget mind a munka területén mind pedig az ellátás területén meg kell, hogy kapjanak azért, hogy ne legyen támadás, ne vegyük el tőlük az ellátást. Önök tervezték el tisztelt képviselő úr tehát ne vádoljon minket olyannal, ami nem igaz.
Köszönöm a figyelmüket.
2011 október 13.
MTV