Keresés
EFOP-1.3.7-17-2017-00205

EFOP-1.3.7-17-2017-00205

„ Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete és a rimóci Római Katolikus Egyházközség közösségfejlesztő tevékenységének bővítése a társadalmi kohézió erősítése érdekében ” 

A kedvezményezett neve: Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete – Római
Katolikus Egyházközség (Rimóc)
A projekt azonosító száma: EFOP-1.3.7-17-2017-00205
A projekt címe: „Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete és a rimóci Római
Katolikus Egyházközség közösségfejlesztő tevékenységének bővítése a társadalmi
kohézió erősítése érdekében”
A projekt megvalósítási időszaka: 2018.02.01-2021.05.01.
A szerződött támogatás összege: 49.890.570 Ft
A támogatás mértéke (%-ban): 100%
A projekt tartalmának bemutatása: Az EU-s támogatás segítségével, a
Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete (mint konzorciumvezető) és a
Római Katolikus Egyházközség (mint konzorciumi partner) szervezetekből álló
konzorcium által megvalósítani tervezett (a Szakmai Tervben részletezett)
hátránykompenzációs tevékenységek szignifikánsan hozzájárulnak a társadalmi
esélyegyenlőség fokozásához, valamint az előítéletesség és a hátrányos
megkülönböztetés elleni többszintű fellépéshez. A Mozgáskorlátozottak
Balassagyarmati Egyesülete a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos
Szövetségének (MEOSZ) tagja, kiemelten közhasznú civil szervezet. A Szervezet - a
társadalmi ellátó rendszer mellett - a települési önkormányzattal közösen fontos
szerepet tölt be, a helyi fogyatékossággal élő, elsősorban mozgássérült emberek
megsegítésében, a társadalmi életben való egyenrangú részvétel biztosításában. A
Szervezet hiánypótló szociális, egészségügyi, képzési és életvitelt segítő
szolgáltatásokat nyújt. Alapvető célja a fogyatékossággal élő személyek
társadalomban való aktív részvételének elősegítése, számukra és a családtagjaiknak
mentális, pszichés, sorstársi és rehabilitációs segítség nyújtása. A társadalmi
beilleszkedést segítő közösségi szolgáltatásokat biztosít az életvitel, a kultúra, a
művészet, az önmegvalósítás, a sport, a szabadidősport, pihenés és rehabilitáció
területén. A Római Katolikus Egyházközségfontos szerepet tölt be a helyi közösség
életében, mivel a település népességének több mint 8%-a rómaikatolikus vallású. A
fenti 2 szervezet a helyi esélyegyenlőségi célcsoportok megszólítása és közösségbe
vonása, a szemléletformálás és a hátrányos helyzetű személyek integrációja terén
széles körű szakmai tapasztalatokkal bír. Meghatározó szereppel bír a helyben lévő
közösségek megtartó erejének erősítésében, a hátrányos helyzetű személyek
befogadásában, a leszakadó rétegek támogatásában, a mélyszegénységben és a
többségi (helyi) társadalomban élők közötti szociokulturális hátrányok
mérséklésében.
A projekt megvalósítási időszak 2018.02.01-én kezdődött meg, a projekt indítása óta
a projektmenedzsment és a szakmai megvalósítók a szerződésükben vállalt
feladataikat teljesítették. Lefolytatásra kerültek a szükséges beszerzési eljárások.
Bevonásra került 127 fő az érintett célcsoportból, akik legalább 3 eseményen részt
vettek. Megvalósult 22 db csoportos program, illetve 2 db szervezetfejlesztési
tevékenység. A vállalt tevékenységek teljesültek:
- Abilympia
- Integrált sportrendezvény
- Karácsonykor adománygyűjtés

- Kommunikációs, konfliktuskezelési előadássorozat
- Látogatás a jászberényi strandra
- Tanácsadás
- Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó eszközbeszerzések
- Anyák napja
- Elsőáldozó jelöltek találkozója
- Cigány zarándoklat
- Idősek világnapja
- Adventi koszorúkészítés
- Advent vasárnapi megvendégelés
- Falu karácsony
- Betegek Világnapja
- Családi nap
- Tavaszi ifjúsági találkozó
- Egyházmegyei találkozó
- Plébániai Játszóházas Napok
- Tíz napos tábor
- Gyalogos zarándoklat
- Őszi Ifjúsági Találkozó
- Szociális otthon látogatás
- Fogyatékossággal élők klubjának létrehozása és működtetése
- Kulturális csoport, színház, film/ koncert látogatás
- Hátrányos helyzetűek számára készségfejlesztő workshopok
- Munkahelyi beilleszkedést segítő workshop
- Munkahelyi motivációt segítő workshop
- Kézműves foglalkozások
- Hogyan tovább? Jövőkép foglalkozások fiataloknak
- Esélyegyenlőségi esetmegbeszélések
- Pénzügytudatosság növelése workshop
- Egyházi közösségfejlesztés
- Vezetésfejlesztés

Letöltés PDF formátumban

EFOP-1.3.7-17-2017-0205

A kedvezményezett neve: Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete – Római
Katolikus Egyházközség (Rimóc)
A projekt azonosító száma: EFOP-1.3.7-17-2017-00205
A projekt címe: „Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete és a rimóci Római
Katolikus Egyházközség közösségfejlesztő tevékenységének bővítése a társadalmi
kohézió erősítése érdekében”
A projekt megvalósítási időszaka: 2018.02.01-2021.05.01.
A szerződött támogatás összege: 49.890.570 Ft
A támogatás mértéke (%-ban): 100%
A projekt tartalmának bemutatása: Az EU-s támogatás segítségével, a
Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete (mint konzorciumvezető) és a
Római Katolikus Egyházközség (mint konzorciumi partner) szervezetekből álló
konzorcium által megvalósítani tervezett (a Szakmai Tervben részletezett)
hátránykompenzációs tevékenységek szignifikánsan hozzájárulnak a társadalmi
esélyegyenlőség fokozásához, valamint az előítéletesség és a hátrányos
megkülönböztetés elleni többszintű fellépéshez. A Mozgáskorlátozottak
Balassagyarmati Egyesülete a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos
Szövetségének (MEOSZ) tagja, kiemelten közhasznú civil szervezet. A Szervezet - a
társadalmi ellátó rendszer mellett - a települési önkormányzattal közösen fontos
szerepet tölt be, a helyi fogyatékossággal élő, elsősorban mozgássérült emberek
megsegítésében, a társadalmi életben való egyenrangú részvétel biztosításában. A
Szervezet hiánypótló szociális, egészségügyi, képzési és életvitelt segítő
szolgáltatásokat nyújt. Alapvető célja a fogyatékossággal élő személyek
társadalomban való aktív részvételének elősegítése, számukra és a családtagjaiknak
mentális, pszichés, sorstársi és rehabilitációs segítség nyújtása. A társadalmi
beilleszkedést segítő közösségi szolgáltatásokat biztosít az életvitel, a kultúra, a
művészet, az önmegvalósítás, a sport, a szabadidősport, pihenés és rehabilitáció
területén. A Római Katolikus Egyházközségfontos szerepet tölt be a helyi közösség
életében, mivel a település népességének több mint 8%-a rómaikatolikus vallású. A
fenti 2 szervezet a helyi esélyegyenlőségi célcsoportok megszólítása és közösségbe
vonása, a szemléletformálás és a hátrányos helyzetű személyek integrációja terén
széles körű szakmai tapasztalatokkal bír. Meghatározó szereppel bír a helyben lévő
közösségek megtartó erejének erősítésében, a hátrányos helyzetű személyek
befogadásában, a leszakadó rétegek támogatásában, a mélyszegénységben és a
többségi (helyi) társadalomban élők közötti szociokulturális hátrányok
mérséklésében.
A projekt megvalósítási időszak 2018.02.01-én kezdődött meg, a projekt indítása óta
a projektmenedzsment és a szakmai megvalósítók a szerződésükben vállalt
feladataikat teljesítették. Lefolytatásra kerültek a szükséges beszerzési eljárások.
Bevonásra került 127 fő az érintett célcsoportból, akik legalább 3 eseményen részt
vettek. Megvalósult 22 db csoportos program, illetve 2 db szervezetfejlesztési
tevékenység. A vállalt tevékenységek teljesültek:
- Abilympia
- Integrált sportrendezvény
- Karácsonykor adománygyűjtés

- Kommunikációs, konfliktuskezelési előadássorozat
- Látogatás a jászberényi strandra
- Tanácsadás
- Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó eszközbeszerzések
- Anyák napja
- Elsőáldozó jelöltek találkozója
- Cigány zarándoklat
- Idősek világnapja
- Adventi koszorúkészítés
- Advent vasárnapi megvendégelés
- Falu karácsony
- Betegek Világnapja
- Családi nap
- Tavaszi ifjúsági találkozó
- Egyházmegyei találkozó
- Plébániai Játszóházas Napok
- Tíz napos tábor
- Gyalogos zarándoklat
- Őszi Ifjúsági Találkozó
- Szociális otthon látogatás
- Fogyatékossággal élők klubjának létrehozása és működtetése
- Kulturális csoport, színház, film/ koncert látogatás
- Hátrányos helyzetűek számára készségfejlesztő workshopok
- Munkahelyi beilleszkedést segítő workshop
- Munkahelyi motivációt segítő workshop
- Kézműves foglalkozások
- Hogyan tovább? Jövőkép foglalkozások fiataloknak
- Esélyegyenlőségi esetmegbeszélések
- Pénzügytudatosság növelése workshop
- Egyházi közösségfejlesztés
- Vezetésfejlesztés

Nyaraló

Az Egyesület 7 fős nyaralója kellemes kikapcsolódást nyújt Jászárokszálláson. A nyaraló a strand illetve a tó közelében található,a kertben sütési és borácsolási lehetőséggel.

A szabad helyeket illetően az alábbi telefonszámon lehet érdeklődni: +36/20 9309403

/picture/userfiles/00.jpg

/picture/userfiles/01.jpg

/picture/userfiles/06.jpg

/picture/userfiles/08.jpg

/picture/userfiles/10.jpg

/picture/userfiles/12.jpg

/picture/userfiles/13.jpg

/picture/userfiles/17.jpg

/picture/userfiles/18.jpg

 

Európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztési informáci

Tájékoztató a közlekedőképesség-minősítési rendszer felülviz
M3-as metró: várhatóan megállapodás születik a MEOSZ és a Fő
Tájékoztatás a közlekedési kedvezményeket érinto változásokk
Sorstársi rehabilitációs mentor felhívás
Sortársi Rehabilitációs Mentor program Képzési felhívás mell
Pályázati adatlap sorstársi rehabilitációs mentor programra
Rajzpályázatra beérkezett alkotások
Elnyert pályázatok
Jelentkezési lap rajzpályázathoz 2018 október
EFOP Együtt a közösségekért

Meosz hírek: Itt az életben maradás a tét...

Hírek - 2013-01-27
Meosz hírek: Itt az életben maradás a tét...

LMP országgyűlési képvsielője szerdán találkozott a ROSTA (Rokkant Számkivetettek Társasága) nevű pertársaság tagjaival. A Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság Rehabilitációs albizottságának elnökével a találkozó után készített interjút a Pest Megyei Hírhatár.

Itt az életben maradás a tét...

 

 

Pest Megyei Hírhatár: Ki kezdeményezte a találkozót?

 

Szél Bernadett: Ondreákné Illés Piroskától kaptam egy levelet, amiben a pertársaság egyik szervezőjeként tájékoztatott a kezdményezésükről, és felajánlotta, hogy szívesen átadnák a tapasztalataikat. Mivel jómagam is terveztem, hogy áttekintem a megváltozott munkaképességűek átalakításáról szóló törvény és a rendelet életbe lépése óta eltelt egy év tapasztalatait, ez jó alkalom volt arra, hogy a személyes élethelyzeteken, történeteken keresztül kapjak képet az új rendszer működéséről.

 

PMH: Miről szólt a beszélgetés?

 

Sz. B.: Először is megtudtam, hogy a pertársaság azért alakult, hogy a törvény által hátrányosan érintett rokkantak jogorvoslatért forduljanak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel vagyoni, ill. nem vagyoni kártérítést szeretnének kapni az őket ért jogsérelmekért. Mindannyian emlékszünk rá, hogy a kormány az Alkotmány módosításával teremtette meg a jogi alapját annak, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátást szociális ellátássá lehessen alakítani, munkavégzésre való képesség esetén pedig meg is lehessen szüntetni. Ez a „törvényesített törvénytelenség” nyitotta meg az utat a rokkantnyugdíjak rendszerének felszámolása, azok szociális ellátássá alakítása és az ellátások összegének drasztikus csökkentése előtt. Ez ellen az LMP minden fórumon tiltakozott, hiszen itt gyakorlatilag szerzett jogoktól fosztott meg százezreket a komány minden átmenet nélkül. Az intézedés célja az volt, hogy az „ellátórendszer potyautasait” erőltetett menetben visszatereljék a munkaerőpaicra.

 

 

Érdemes visszakeresni, hogy a rehabilitációs járadék 2008-as bevezetése idején, ellenzékben még mit képviselt a Fidesz. Akkori felszólalásaikban még azon aggodalmaskodtak, hogy a rehabilitációs járadék három éve után mi lesz a rokkantakkal: amíg nincs érdemi rehabilitáció, és nincsenek munkahelyek, addig nem lehet rokkantak tömegeit visszaterelni a munkaerőpiacra. Ez az álláspontjuk 2011-re érdekes módon megváltozott. A Széll Kálmán Terv, illetve a konvergencia program az első perctől kezdve világossá tette, hogy a rokkantnyugdíj-rendszerrel kapcsolatos átalakításokat költségvetési megtakarítási cél vezérli, azaz nem érdekli a kormányt, hogy adottak-e a feltételei annak, hogy a munkaképesnek nyilvánított rokkantak újra munkába tudjanak állni. Ennek látjuk most a katasztrofális következményeit.

 

PMH: Milyen tapasztalatokról számoltak be a pertársaság tagjai?

 

Sz. B.: Nagyon kíváncsi voltam, hogy hogyan zajlanak a felülvizsgálatok. Számtalan esetről kaptam már levelet, olvastam híreket, de személyes történeteket még nem hallottam. Most találkoztam három emberrel, akik, ill. akiknek a hozzátartozója maga is rokkant, és átesett a felülvizsgálatokon. A legmegdöbbentőbb annak az 50 éves hölgynek az esete volt, akit méhnyakrákkal és méhrákkal kezeltek, majd leszázalékolták és rokkanttá nyilvánították. Időközben sorban jöttek az újabb és újabb egészségügyi problémák: az ízületeit megtámadta egy autoimmun betegség, magas vérnyomással kezelték, és egy térdműtéten is átesett. Mire újra behívták a felülvizsgálatra, már tele volt a tüdeje jóindulatú daganatokkal. Ennek ellenére a pár hónappal korábbi eredménnyel szemben az orvosi szakvéleményben 38%-os egészségkárosodást állapítottak meg nála, ami azt jelenti, hogy kiesett az ellátórendszerből, gyakorlatilag egészségesnek nyilvánították. Jelenleg munkanélküli, és semmilyen ellátást sem kap, tb-jogosultsága is megszűnt, dolgozni nem tud. Ha a családja nem segítené, teljes mértékben az út szélén maradt volna.

 

PMH: Szó volt a felülvizsgálatok konkrét lefolyásáról is?

 

Sz. B.: Igen, az világossá vált, hogy nemcsak a „százalékolással” vannak problémák. Az elbeszélések szerint a betegek megalázónak érzik a bánásmódot, azt a velük szembeni bizalmatlanságot és türelmetlenséget, amit a felülvizsgálat során tapasztalnak. Pl. hiába látja az orvos a papírjaikat, le kell vetkőzniük, hogy ellenőrizhessék: valóban azok a betegségeik, amik a papírokban szerepelnek, valóban ott van a műtétei heg. Számos rokkant embernek nehézséget okoz a vetkőzés, öltözés, és nagyon megalázónak érzi, hogy mindenki előtt kell megküzdenie ezzel a feladattal. A papírjaikat sok esetben nem is nézik át alaposan, nem vesznek figyelembe, „lehagynak” betegségeket, százalékokat. A döntés ellen a legtöbben nem is fellebbeznek, hiszen a fellebbezés, az esetleges per idejére semmilyen ellátásra nem jogosultak (a korábbiakkal ellentétben).

 

A kormány eközben előszeretettel hivatkozik arra, hogy pl. Norvégiában még szigorúbb a rendszer. Csak azt felejti el ilyenkor hozzátenni, hogy a norvég rendszerben nagy hangsúlyt helyeznek az egészségügyi rehabilitációra: arra, hogy a táppénzre került, egészségkárosodást szenvedett személy ne kerüljön tartósan gondozásra szoruló helyzetbe, hogy az egészségi állapota és munkavégző képessége – amennyire csak lehetséges – helyreálljon. Az egészségügyi ellátás és az egészségügyi, valamint a foglalkozási rehabilitáció magas színvonala biztosítja azt, hogy csak a tartós gondozást, egészségügyi ellátást igénylő egészségkárosodott emberek kerüljenek be a magas pénzbeli és egyéb ellátást biztosító rendszerbe. Ez egy humánus, emberközpontú rendszer, ahol a munkába való visszavezetés, az önálló életvitel helyreállítása a legfontosabb cél. A magyar kormány szerint azonban nem lehet egyszerre emberséges a rendszer és munkára ösztönző. Ez egy fatális tévedés.

 

PMH: Említette, hogy tervezik a törvény felülvizsgálatát a tapasztalatok alapján. Mire gondolt itt pontosan?

 

Sz. B.: A pertársaság tagjaival nagyjából ugyanazokat a problémákat látjuk a törvénnyel kapcsolatban, ezért azt tervezem, hogy a tavaszi ülésszakban kezdeményezni fogom a törvény módosítását. Elfogadhatatlannak tartom azt, hogy azok (pl. a fenti példában is szereplő hölgy), akik egészségügyi problémáik ellenére ellátatlanná válnak, teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, és csak a családjukra számíthatnak. Szociális ellátásra csak egy év után lehetnek jogosultak, de ha nem tudják teljesíteni az együttműködési feltételeket, akkor elengedi a kezüket az állam – a tb-t is maguk után kell fizetniük.

 

Kérdezem: miből? Ráadásul a törvény bevezetett egy olyan feltételt is, hogy csak akkor lehet egyáltalán jogosult valaki az ellátásra, ha a legutóbbi 5 éven belül fel tud mutatni 1095 nap biztosítotti jogviszonyt. Ez is az ellátáshoz való hozzáférés korlátozása miatt került be, de egy ésszerűtlen megkötés. Súlyos probléma az is, hogy a korábban rokkantnyugdíjban eltöltött évek nem számítanak bele a szolgálati időbe, azaz előfordulhat, hogy az illető élete végéig ellátást kap, nyugdíjat nem. Ezen is változtatni kell. Szükséges áttekinteni, hogy a komplex minősítés szabályai valóban megfelelnek-e a nemzetközi sztenderdeknek. Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a betegek valóban élni tudjanak fellebbezési jogaikkal: a fellebbezés, illetve a per ideje alatt meghatározott juttatást kell kapniuk.

 

A sort lehetne folytatni. A lényeg, hogy szisztematikusan át kell tekinteni, hol csorbulnak a megváltozott munkaképességű emberek alkotmányos jogai. Én az elkövetkező időben azon leszek, hogy a rendelkezésemre álló eszközökkel ezt a munkát segítsem.

 

Köszönjük Szél Bernadettnek, hogy rendelkezésünkre állt!

 

Fotó: retrofm.hu, hirado.hu