Aktuális

A mozgáskorlátozottak számára segítséget nyújthat a vasúti menetjegyvásárlásban az a technológia, amellyel kapcsolatban tudományos kísérletet végez az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskolája. Azt vizsgálják, hogy megvalósítható-e ma Magyarországon a vasúti jegyértékesítő automaták gondolati úton, agyszámítógép interfésszel (angolul Brain-Computer Interface – BCI) történő kezelése, készen állnak-e a lakosok egy ilyen mértékű technikai előrelépésre. Mivel ez a megoldás segítséget nyújthat a mozgássérülteknek a vasúti menetjegy megvásárlásakor, a kutatás külön figyelmet fordít a véleményükre. Arra kérik a mozgáskorlátozott embereket, hogy minél többen töltsék ki a mellékelt kérdőívet, hogy valósabb képet alkothassanak a véleményükről.

A kérdőív kitöltése anonim. Az adatok kizárólag összesítve mutatják be, egyéni információk sehol nem lesznek azonosíthatók.

A kérdőív alábbi https://goo.gl/forms/8RlpEbFE3a9axT4D2 érhető el.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége „Korlátok nélkül – mozgáskorlátozott emberek info-kommunikációs akadálymentesítése című, EFOP-1.1.5-17-2017-00004 jelű pályázatával 728 237 520 forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Széchenyi 2020 program keretében.

A MEOSZ 2017 nyarán adta ki a korlátliftek alkalmazására vonatkozó állásfoglalását. A Szövetség nem támogatja, mivel több szempontból is alkalmatlannak tartja és nem felel meg az önálló használat kritériumának sem.

2018. január 1-jétől meghatározott feltételek mellett kivételes rokkantsági ellátást igényelhetnek azok a megváltozott munkaképességű emberek, akika rokkantsági ellátáshoz nem rendelkeznek elegendő biztosítottiidővel. A MEOSZ üdvözli az intézkedést, azonban az erőfeszítései ellenére - a jogszabályi rendelkezések folytán –még mindig akadnak olyanok, akik továbbra sem lesznek jogosultak a juttatásra, mert a kevesebb biztosítotti idővel sem rendelkeznek a törvény által meghatározott időszakban. Mindemellett azösszeg is igen csekély. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a kivételes rokkantsági ellátás - valamennyi feltétel meglétekor is - csak különös méltánylást érdemlő körülmények esetén mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján jár. Ráadásul csak az éves költségvetési törvényben meghatározott keret erejéig ítélhető meg.

A kivételes rokkantsági ellátás folyósításának időtartama, nem számít bele az előzetes biztosítotti időbe.  Így ha az érintett az ellátás ideje alatt nem tud dolgozni, illetve további biztosítási időt szerezni, úgy nem válik jogosulttá a rokkantsági ellátásra.

A jogalkotó 2018. január 1-jétől vezette be a kivételes rokkantsági ellátást azzal a céllal, hogy azok a megváltozott munkaképességű emberek is élhessenek a rokkantsági ellátás lehetőségével, akik - a jogszabály által megkívánt előzetes biztosítási idő (5 éven belül legalább 1095, 10 éven belül legalább 2555, 15 éven belül legalább 3650 nap) hiányában–korábban arra nem voltak jogosultak.

Ki lehet kivételes rokkantsági ellátásra jogosult?

A Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvény értelmében a kivételes rokkantsági ellátást az a megváltozott munkaképességű személy veheti igénybe, akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

1. akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
2. akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét az előzetes biztosítási idő hiánya miatt elutasították és e döntés - melyben foglaltak szerint az érintett rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével - véglegessé vált,
3. aki keresőtevékenységet nem végez és
4. aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Miután a jogalkotó feltételül szabta, hogy az ellátást csak azok igényelhetik, akiknek legfeljebb 50 %-os egészségkárosodásuk van, így biztosan nem lehetnek jogosultak erre a juttatásra a B1 komplex minősítéssel rendelkezők, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő B2 kategóriába sorolt megváltozott munkaképességű emberek sem.

Fontos tudni, hogy a kivételes rokkantsági ellátás – valamennyi feltétel meglétekor is - csupán különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján jár. A mérlegelés során előnyben kell részesíteni azt az igénylőt, aki rendelkezik a szükséges biztosítási idő 90 %-ával. Továbbá, figyelembe kell venni az érintett egészségkárosodásának a komplex minősítésben rögzített mértékét, előzetes biztosítási idejének tartamát, jövedelmi helyzetét, illetve az általa hivatkozott különös méltánylást érdemlő körülményeket. Mindez összességében szerepet játszik abban, hogy az igénylő megkapja-e a kivételes rokkantsági ellátást, vagy sem. Ráadásul az ellátás csak az éves költségvetési törvényben meghatározott keret erejéig ítélhető meg.

A költségvetési törvény által a kivételes rokkantsági ellátás megállapítására meghatározott keretösszeg megosztásáról a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter dönt, aki erről a tárgyévet megelőző év november 30-áig értesíti a rehabilitációs hatóság vezetőjét.

Az ellátás mértéke

A kivételes rokkantsági ellátás mértéke a rokkantsági ellátás minimum összegének 65 %-a, amijóval kevesebb, mint az az összeg, ami az érintettet a feltételek teljesülése esetén a besorolása szerinti rokkantsági ellátásként megilletné.

Például, 2018-ban az a megváltozott munkaképességű személy, aki öt éven belül eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és a komplex minősítés szerint rehabilitálható,(C1 kategória), illetve az, aki egészségi állapota miatt tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel (C2 kategória) havonta minimum 44.500,- Ft rokkantsági ellátásra lenne jogosult. A kivételes rokkantsági ellátásuk ugyanakkor a jogszabálynak megfelelően csak 28.925,- Ft, lehet. Azok a megváltozott munkaképességű emberek, akik orvos-szakmai szempontból önellátásra képesek, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztathatók (D kategória) rokkantsági ellátásként havi minimum 49.445,- Ft kaphatnak, míg a kivételes rokkantsági ellátás összege ennek megfelelően 32.140,- Ft lenne. Az önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes megváltozott munkaképességű  személyek (E kategória) esetében a rokkantsági ellátás összege minimum 54.390,- Ft, míg a kivételes rokkantsági ellátás összege 35.355,- Ft.

Az igénylés menete, határidők, az eljárás lefolytatása

A kivételes rokkantsági ellátást – a rokkantsági ellátáshoz hasonlóan - írásban, az erre rendszeresített nyomtatványon lehet igényelni, amit az érintett személy lakó, illetve tartózkodási helye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Megyeszékhely szerinti Járási Hivatalánál (a fővárosban és Pest megyében élők esetében Budapest Főváros Kormányhivatal III. kerületi Járási Hivatalánál) kell benyújtani.

Az igény benyújtására a törvény szigorú határidőt szab meg. Nagyon fontos, hogy a kivételes rokkantsági ellátást csak az előzetes biztosítási idő hiánya miatti elutasító döntés véglegessé (korábbi szóhasználat szerinti jogerőssé) válását követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.

Más a helyzet ugyanakkor, ha a rokkantsági ellátás iránti igényt a biztosítotti idő hiánya miatt még 2018. január 1-je előtt jogerőre emelkedett határozattal utasították el. Ez esetben a kivételes rokkantsági ellátást 2018. december 31-ig lehet igényelni.

Az igénybejelentés során nyilatkozni kell azokról a különös méltánylást igénylő körülményekről is, amelyek alapján az érintett a kivételes rokkantsági ellátás megállapítását kéri. Amennyiben lehetséges, úgy ezek meglétét iratokkal is igazolni kell.

A kivételes rokkantsági ellátást a - fent felsorolt - jogosultsági feltételek bekövetkezésétől, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától lehet megállapítani. Ezért is célszerű a kivételes rokkantsági ellátás iránti igényt rögtön, a biztosítási idő hiánya miatti elutasító döntés véglegessé válása után előterjeszteni.

A kivételes rokkantsági ellátás ügyében hozott határozat ellen közigazgatási úton nem lehet jogorvoslattal élni, sőt a döntés bírósági felülvizsgálata is csak semmisségi ok esetén kezdeményezhető. Semmisségi ok lehet például, ha az ellátásról döntő hatóság mellőzte a szakhatóság kötelező közreműködését, vagy döntését úgy hozta meg, hogy figyelmen kívül hagyta a szakhatóság állásfoglalását. Semmisségi ok lehet az is, ha a döntés tartalma ellentétes a közigazgatási bíróság adott ügyben hozott határozatával.

A semmisségi okok kivételével más esetben tehát nem lehet kérni a határozat bírósági felülvizsgálatát. Így például a bíróság nem vizsgálhatja felül azt, hogy a hatóság megfelelően alkalmazta-e a mérlegelési szempontokat az adott ügy elbírálása során.

Ugyanakkor, ha az igényt kizárólag azért utasították el, mert a kivételes rokkantsági ellátásra szánt költségvetési keret az adott évben kimerült, a kérelmet a következő évben újból elő lehet terjeszteni.

 A kivételes rokkantsági ellátás folyósításának időtartama, nem számít bele az előzetes biztosítotti időbe.  Így ha az érintett az ellátás ideje alatt nem tud dolgozni, illetve további biztosítási időt szerezni, úgy nem válik jogosulttá a rokkantsági ellátásra.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

JELENTKEZÉSI LAP RAJZPÁLYÁZATHOZ

(kérjük nyomtatott betűvel, olvashatóan kitölteni!)

JELENTKEZÉSI LAP BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 2018. január 15.

Beküldési cím:

• E-mailben: lidyco.b@gmail.com Babcsán T. Andrásné névre, VAGY
• Személyesen v. postán: Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete 2660 Balassagyarmat, Rákóczi u. 13.

A pályázat benyújtásával a pályázó/törvényes képviselője hozzájárulását adja ahhoz, hogy a 2017. évi „HELYI ÖRÖKSÉGEINK: téli ünnepkör, adventi készülődés, élő és kihalófélben lévő szokások, hagyományok” elnevezésű rajzpályázatra beadott pályaművet a Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete közzétegye, EFOP-1.3.5-16-2016-00126 sz. „Együtt a közösségekért” c. pályázatával kapcsolatban felhasználja. A pályázaton történő részvétellel a pályázó/törvényes képviselője hozzájárulását adja ahhoz is, hogy a Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete - a pályázaton történő részvétel, illetve a pályamű felhasználása céljából a személyes adatait a célhoz szükséges mértékben kezelje.

Kelt: 20……………………………..

………………………………………..

            pályázó aláírása

………………………………………..

      törvényes képviselő aláírása

• 14. életévét betöltött, de 18. életévét még be nem töltött pályázó esetén a pályázó és annak törvényes képviselőjétől származó aláírás is szükséges.

JELENTKEZÉSI LAP FOTÓPÁLYÁZATHOZ

(kérjük nyomtatott betűvel, olvashatóan kitölteni!)

JELENTKEZÉSI LAP BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 2018. február 5.

Beküldési cím:

• E-mailben: juhaszn@enternet.hu Juhászné Kovács Judit névre, VAGY
• Személyesen v. postán: Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete 2660 Balassagyarmat, Rákóczi u. 13.

A pályázat benyújtásával a pályázó/törvényes képviselője hozzájárulását adja ahhoz, hogy a 2017. évi „HELYI ÖRÖKSÉGEINK: téli ünnepkör, adventi készülődés, élő és kihalófélben lévő szokások, hagyományok” elnevezésű rajzpályázatra beadott pályaművet a Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete közzétegye, EFOP-1.3.5-16-2016-00126 sz. „Együtt a közösségekért” c. pályázatával kapcsolatban felhasználja. A pályázaton történő részvétellel a pályázó/törvényes képviselője hozzájárulását adja ahhoz is, hogy a Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete - a pályázaton történő részvétel, illetve a pályamű felhasználása céljából a személyes adatait a célhoz szükséges mértékben kezelje.

Kelt: 20……………………………..

………………………………………..

            pályázó aláírása

………………………………………..

      törvényes képviselő aláírása

• 14. életévét betöltött, de 18. életévét még be nem töltött pályázó esetén a pályázó és annak törvényes képviselőjétől származó aláírás is szükséges.

TÁJÉKOZTATÓ

A muzeális intézmények által biztosított kedvezményekről

Azok a múzeumok, közérdekű muzeális gyűjtemények, illetve kiállítóhelyek, amelyek miniszter által kiadott működési engedéllyel rendelkeznek,különféle mértékű kedvezményeket biztosítanak állandó és időszaki kiállításaik látogatása során, amelyeket a magyar állampolgárokon kívül az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamainak állampolgárai is igénybe vehetik, ha megfelelnek a lentebb ismertetett feltételeknek.

A kedvezmények fajtái:

Díjmentesség

Díjtalanul látogathatja az állandó és időszaki kiállításokat is az, aki:

• 6. életévét be nem töltött kiskorú,
•  aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról rendelkező törvény alapján fogyatékosnak minősül, továbbá legfeljebb egy kísérője,
•  aki közoktatásban dolgozó pedagógus,
• továbbá, aki a 70. életévét betöltötte.

Kizárólag az állandó kiállításokat látogathatja díjmentesen minden hónap egy hétvégéjén a muzeális intézmény által kijelölt napon:

• aki a 26. életévét nem töltötte be,
• aki 18 év alatti személyt kísér, ha e személy közeli hozzátartozójának minősül (egy időben legfeljebb két ilyen személyre vonatkozhat a kedvezmény.) Közeli hozzátartozó – egyebek mellett – a szülő, nagyszülő, ideértve az örökbefogadó, mostoha és nevelő szülőt is, illetve a testvér.

A nemzeti ünnepeken a muzeális intézmények kiállításai díjmentesen látogathatók.

50 százalékos kedvezmény

Az állandó és időszaki kiállításokat 50 százalékos kedvezménnyel látogathatja:

• aki a 6. életévét már betöltötte 26. éve eléréséig,
• aki 62 évesnél idősebb,
• aki két 18 év alatti személyt kísér, ha közeli hozzátartozójuknak minősül (egy időben legfeljebb két ilyen személyre vonatkozhat a kedvezmény),
• aki a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesül.

Ki minősül fogyatékosnak?

A kedvezmény igénybevétele szempontjából fogyatékosnak kell tekinteni, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi,pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.

A kedvezményre való jogosultságot megalapozó körülmény fennálltáttermészetesen igazolni kell. Bár a kormányrendelet nem tartalmaz szabályozást az igazolás módjára vonatkozóan, a különféle múzeumok internetes oldalain tájékozódva azt tapasztaltuk, hogy a fogyatékosság vonatkozásában igazolásként a Magyar Államkincstár által kiállított kártyát (hatósági igazolás), illetve a különféle ellátások megállapításáról rendelkező határozatot is elfogadják.

Figyelem! Ahogy a tájékoztató elején is írtuk, e kedvezmények nem minden kiállítóhelyre, kiállításra vonatkoznak, csak a miniszteri engedéllyel működő intézményekre! Ha az ön által meglátogatni tervezett kiállítóhely nem ilyen, kérjük, tájékozódjon a kedvezményekről!

MEOSZ

A magyar államnak ténylegesen el kell köteleződnie a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény mellett és fel kell gyorsítania a végrehajtását, mert tíz évvel a ratifikálása után az önrendelkező élet a legtöbb mozgássérült ember számára még mindig elérhetetlen álom – fogalmazta meg a MEOSZ Önrendelkező Élet Munkacsoportja a szövetség csütörtöki tanulmánybemutatóján.

A MEOSZ célja volt megvizsgálni, hol tartunk az önrendelkező élet feltételeinek megteremtésében tíz évvel az Egyezmény elfogadása után. Az Önrendelkező életet élni – Kritikai észrevételek a mozgáskorlátozott emberek önálló életvitelének lehetőségeiről című tanulmány a MEOSZ érintettekből álló munkacsoportja tagjainak személyes, mindennapi tapasztalatain alapul, célja, hogy javaslatokkal segítse a döntéshozók, a szakma munkáját.

Az önrendelkező élet alapvető eleme, hogy a mozgássérült emberek szabadon eldönthessék: hol, kivel és hogyan akarnak élni, önálló életükhöz pedig milyen közösségi szolgáltatást, támogatást szeretnének igénybe venni. Ezzel szorosan összefügg az épített környezet, a közlekedés akadálymentessége, a közszolgáltatásokhoz – egészségügy, oktatás, speciális támogató szolgáltatások – való hozzáférés, a foglalkoztatás és a támogató technológiák kérdésköre. Hazánk az Egyezmény aláírásával vállalta, hogy minden szükséges intézkedést megtesz az önrendelkező élet feltételeinek biztosítása érdekében, mindezt az egyezményt meghatározó emberi jogi szemléletben.

Bár az elmúlt évtizedekben sok területen történt előrelépés, az érintettek személyes tapasztalatai azt mutatják, a lemaradásunk még mindig számottevő, a legtöbb mozgáskorlátozott ember számára mindennapos tapasztalat, hogy önrendelkezési jogával nem tud élni. A MEOSZ ezért – egyebek mellett – azt kéri a kormánytól, hogy fordítson kiemelt figyelmet a fizikai akadálymentesítésre, teremtse meg a közösségi alapú rehabilitáció feltételeit és biztosítsa a megfelelő lakhatási formákat. „Személyes költségvetési rendszer“ bevezetésével tegye lehetővé, hogy a fogyatékos emberek dönthessenek arról, az állam rájuk szánt támogatását milyen szolgáltatásokra fordítják, a támogató technológiákat illetően alakítsa ki az egyén valós szükségletein alapuló támogatási rendszert.

Az Egyezmény végrehajtása csak akkor lehet sikeres, ha a folyamatokba érdemben bevonják a mozgássérült embereket, a szövetség ezúton is felajánlja tudását, partnerségét – mondta Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában tartott bemutatón részt vett és felszólalt dr. Borza Beáta, a hivatal Esélyegyenlőségi és Gyermekjogi Főosztályának vezetője és Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos is.

A tanulmány itt érhető el:

Sajtómegjelenések

• RTL KLUB Híradó
• Hír TV Híradó
• 24.hu
• Abcug.hu
• Magyar Narancs
• Gépnarancs
• Család.hu

Budapest, 2017. szeptember 21.

Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége

– Fontos, hogy az ombudsman és a rendkívül magas színvonalú érdekvédelmi, szakmai szövetség – a MEOSZ – fellépjenek a fogyatékossággal élő emberek helyzetének javításában – mondta el Borza Beáta, az AJBH főosztályvezetője.

Tíz évvel a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény ratifikálása után jogszabályokban már gazdagok vagyunk, de a bennük foglaltak teljesüléséért éppen az érintettek érdekében az államnak és a társadalomnak még sokat kell tennie – fogalmazta meg az ombudsman hivatalában tartott tanulmány-bemutatón Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke. A tanulmányban is és a rendezvényen is most először maguk a mozgáskorlátozott emberek foglalták össze ilyen formában az oktatásban, az egészségügyben, a munkavállalásuk a lakhatásuk, a közlekedésük során átélt mindennapi tapasztalataikat, ezekre alapozva az őket körülvevő rendszerrel kapcsolatos kritikáikat és a megoldások felé mutató javaslataikat.  A MEOSZ Önrendelkező Élet Munkacsoportjának tanulmányával a tényfeltáró és kezdeményező munka csak megkezdődött – foglalható össze több megszólaló mondanivalójából.

Az alapvető jogok biztosa nevében Borza Beáta, az AJBH Esélyegyenlőségi és Gyermekjogi Főosztály vezetője a mindenkit megillető emberi méltóság lényegéhez tartozóként mutatta be az önrendelkezés követelményét. Azt, hogy minden tekintetben rendelkezhetünk a dolgainkkal, a szándékainkkal, az érzéseinkkel, a testünkkel, bírjuk a döntés szabadságát, és választhatunk. Ezért is fontos, hogy az alapjogokat védő ombudsman és a rendkívül magas színvonalú érdekvédelmi, szakmai szövetség – a MEOSZ – a maguk eszközeivel egymást kiegészítve is fellépjenek a fogyatékossággal élő emberek helyzetének javításában. Ezt szolgálja a most megjelent, társadalmi látleletként is értékelhető tanulmány és az azt bemutató rendezvény is.

A megszólított államot képviselő Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos – egyetértve a társadalmi szemléletváltás szükségességével – jogosnak nevezte a tanulmányban sorolt problémákat. Együttműködést, együttgondolkodást ígért, és kilátásba helyezte az elavult jogszabályok áttekintését.

A MEOSZ Önrendelkező életet élni – Kritikai észrevételek a mozgáskorlátozott emberek önálló életvitelének lehetőségeiről című tanulmánya itt olvasható.

(Forrás: ajbh.hu)

A mozgáskorlátozott emberek rehabilitációját, jobb életminőségét elősegíteni hivatott együttműködési megállapodást írt alá a MEOSZ és a Magyar Rehabilitációs Társaság augusztus 31-én, Győrben.

A MEOSZ és a Magyar Rehabilitációs Társaság együttműködésének legfőbb célja a mozgáskorlátozott emberek életminőségének javítása, hogy mindenki szükségleteihez igazodó rehabilitációt kapjon, a számára legmegfelelőbb szakemberekhez jusson el. A két szervezet a jövőben számos kérdésben közösen lép fel, így többek között a lakóhelyközeli rehabilitáció megteremtésében és a segédeszköz-ellátás fejlesztési irányainak kidolgozásában. A megállapodás fontos eleme a mozgássérült személyek minél teljesebb tájékoztatása: interneten is elérhető adatbázis összeállítása a rehabilitációs intézményekről, szolgáltatásokról, szakemberekről.

– Mindkét civil szervezet célja a fogyatékos emberek helyzetének jobbítása a maga eszközeivel, melyeket közelíteni kell egymáshoz – mondja dr. Boros Erzsébet a Magyar Rehabilitációs Társaság előző elnöke, a megállapodás aláírója. – Társaságunk tagjai döntően az orvosi rehabilitációval foglalkoznak, és nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez az átfogó rehabilitáció szerves részeként valósuljon meg, tehát a foglalkoztatási, képzési, szociális rehabilitáció összehangolásával. Ahhoz, hogy a mozgáskorlátozott embereknek segíteni tudjunk, szorosabb együttműködés és közös fellépés szükséges akár a társadalmi környezet alakítása, akár a jogszabályok megváltoztatása, megvalósulása érdekében. A közös hatékony munkához elengedhetetlen egymás folyamatos tájékoztatása is, ezért terveink szerint legalább kéthavonta találkozunk, hogy áttekintsük a közös tevékenység lehetőségeit.

– A MEOSZ elnöksége még 2015-ben elhatározta, hogy a mozgássérült embereket érintő valamennyi területet illetően állásfoglalásokat dolgoz ki, és ezeket megalapozott szakmai anyagokkal erősíti meg – jelentette ki Kovács Ágnes, a szövetség elnöke. – A minap elérkeztünk a rehabilitáció és a gyógyászati segédeszköz fajsúlyos kérdéséhez, amely alapvetően meghatározhatja a mozgássérült emberek önálló életvitelét, valamint annak esélyét, milyen minőségben tudják leélni az életüket. A szövetség akkor tud jogos elvárásokat támasztani, ha komplexen és minden szempontból körültekintően vizsgálja felül ezt a területet, és készíti el szakmai anyagát, javaslatait.

– A megállapodásban tizenegy kérdés szerepel, valamennyi nagyon komoly és fontos. Mennyire várható gyors eredmény?

– Nem tudom felmérni, mennyi időt vesz igénybe, hogy sikert érjünk el, hiszen egy gondolkodásmód, egy rendszer megváltoztatása sosem megy rövid idő alatt. A megállapodásban szereplő minden területre égető szüksége van a közösségünknek, tehát már tegnap kellett volna megoldani ezeket. Egy biztos: rajtunk nem múlik, a szakmai anyagokat rövid időn belül kidolgozzuk. Az, hogy a javaslatokat mindennapi gyakorlattá tudjuk alakítani, az érdekvédelmi lobbin múlik, de igazából a kormány szándékán, akar-e változtatni a rendszeren. A mostani megállapodás a szakma és az érdekvédelem összefogásáról szól, hiszen hosszú távon is eredményekkel szolgáló koncepciót csak akkor tudunk kialakítani, ha a megélt tapasztalatok mellé behozzuk a szakmai tudást. Mi együtt tudunk igazán eredményeket elérni.

Ignácz Bea

A cikk a Humanitás 2017. szeptemberi számában jelent meg.