Aktuális

Az új koronavírus okozta járvány terjedésének megakadályozása céljából Magyarország területére kihirdetett veszélyhelyzet, mint különleges jogrend alatt az emberek egészségének és életének megóvása érdekében több, egészségügyet érintő rendelkezés történt.  A járvány terjedésének megelőzését szolgálja többek közt, hogy látogatási tilalmat rendeltek el a szociális intézményekben, illetve pl. a korábbi összefoglalóinkban részletesen ismertetett, a rendszeresen szedett gyógyszerekhez való hozzájutást könnyítő intézkedések is, amelyek következtében a veszélyhelyzet időtartama alatt már nem szükséges személyesen elmenni a rendelőbe (pl. az orvos személyes találkozás nélkül is felírhatja a rendszeresen szedett gyógyszert, amit az eRecept-tel bárki kiválthat a patikában; korábbi szakorvosi javaslatok érvényességének meghosszabbítása; keresőképtelenségi igazolások elektronikus küldése, stb.).

A következőkben az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos további intézkedéseket ismertetjük.

Ingyenes a COVID19 járvány miatt kötelező ellátás

Fontos tudni, hogy a járvánnyal kapcsolatban kötelezően elrendelt egészségügyi ellátásért, járványügyi intézkedésért nem kérhető térítési díj.

A járványügyi ellátások nem csak a biztosítottaknak járnak ingyen, annak sem kell fizetnie, aki elvesztette a munkáját, vagy akár már a járvány kitörése előtt sem volt jogosult egészségügyi szolgáltatásra, sőt attól sem kérhető térítési díj, akinek TAJ száma sincs. A járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat, a kötelező orvosi vizsgálat, a járványügyi elkülönítés (karantén), a fertőző betegek szállítása és minden további ezekhez kapcsolódó egészségügyi ellátást az állam finanszírozza, ha a kötelezően elrendelt járványügyi intézkedést a NEAK-kal szerződött egészségügyi szolgáltatónál foganatosítják.

Felhívjuk a figyelmet, hogy kizárólag a járványügyi okból elrendelt ellátás jár térítésmentesen és az ingyenesség magánrendelésre nem vonatkozik.

NEAK telefonos tájékoztatás a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz méltányossági kérelmek állásáról (kedd, csütörtök 9-15 óra között)

A veszélyhelyzet alatt nem szűnt meg a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök egyedi méltányossági támogatása, illetve a benyújtott kérelmek elbírálása. A zavartalan gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátás elősegítése érdekében egyébként a patikák és a gyógyászati segédeszköz üzletek továbbra is a normál rend szerint tarthatnak nyitva.

A NEAK tájékoztatása szerint az egyedi támogatás iránti kérelmek feldolgozása a járványügyi helyzetben is folyamatos, ugyanakkor a kérelmek elbírálásáról csak előre meghatározott idősávban tudnak információt nyújtani.

A méltányossági kérelmekkel, a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök méltányossági támogatásával és a kérelmek elbírálásával kapcsolatosan a NEAK kedden és csütörtökön 9-15 óra között a 06-1-298-2438 telefonszámon ad tájékoztatást.

Egyszerűbb gyógyszer engedélyezési eljárások

A Kormány a gyógyszer engedélyezési eljárások egyszerűsítésével is segíti a járvány elleni küzdelmet.

Az új koronavírus megbetegedésekkel kapcsolatos, a járvány kezelésével összefüggő hatósági eljárások során a gyógyszerek forgalomba hozatalára, engedélyezésére irányuló eljárásokat megkönnyítő különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek fennállását a veszélyhelyzet ideje alatt vélelmezni kell.

Az OGYÉI honlapján közzéteszi azokat a gyógyszer hatóanyagokat, amelyekhez nem kell előzetes OGYÉI engedély, ha az indikáción túli gyógyszer alkalmazás COVID-19 terápiák megkezdéséhez szükséges. Ebben az esetben a gyógyszer méltányossági támogatásához szükséges OGYÉI állásfoglalást a NEAK közvetlenül az OGYÉI-től szerzi be.

Amennyiben tehát a koronavírus ellen alkalmaznának valamely új gyógymódot, akkor ezekkel az intézkedésekkel az ahhoz szükséges gyógyszer engedélyezési folyamata gyorsítható.

Budapest 2020. április 1.

Kovács Ágnes

elnök

Egyesületünkben a személyes tanácsadás a korona vírus miatt határozatlan ideig szünetel.

Az alábbi elérhetőségeken nyújtunk segítséget:

e-mail: juhaszn@enternet.hu

telefon: +36 20/ 9309403

A koronavírus járvány kapcsán hozott intézkedésekből nem hagyhatók ki a fogyatékos emberek!- hangsúlyozta állásfoglalásában az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy veszélybe kerültek a fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott alapvető szolgáltatások. és felszólította a tagállamokat, hogy minden létező eszközzel törekedjenek a helyzet megoldására, és a döntések meghozatala során vegyék figyelembe az érdekvédelmi szervezetek álláspontját!

A MEOSZ üdvözli az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosának 2020. április 2-i állásfoglalásában foglaltakat, miszerint az Európa Tanács tagállamainak határozottan kell fellépniük azért, hogy a fogyatékos emberek ne legyenek a koronavírus járvány egyik fő vesztesei.

A biztos nyomatékosan figyelmeztetett arra, hogy a koronavírus okozta válsághelyzetre adott válaszaikban az Európa Tanács államainak olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek maradéktalanul tiszteletben tartják az elidegeníthetetlen emberi jogokat. Így a védekezés során is figyelembe kell venniük és eleget kell tenniük a fogyatékossággal élő személyek speciális támogatási szükségleteinek. Emlékeztetett arra is, hogy az Európa Tanács 47 tagja közül 46 ratifikálta a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményt, márpedig ennek 11. cikke egyértelműen kimondja: a vészhelyzetekben, így például humanitárius szükségállapotok és természeti katasztrófák esetén a tagállamok kötelesek minden szükséges intézkedést meghozni a fogyatékossággal élő személyek védelme és biztonsága érdekében.

Az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott alapvető szolgáltatások biztosítása veszélybe került a személyzet körében előforduló gyakori megbetegedések és a korlátozó intézkedések miatt! Szerte Európából komoly gondokat jeleznek a szociális szolgáltatók. A szakemberhiány, valamint a védőfelszerelések hiánya akadályozza az alapszolgáltatások folyamatos igénybevételét, mely így mind a dolgozóknak, mind a fogyatékos embereknek nagy kockázatot jelent. Határozottan felhívja ezért a tagállamokat, hogy minden létező eszközzel törekedjenek a helyzet megoldására, és a döntések meghozatala során vegyék figyelembe az érdekvédelmi szervezetek álláspontját! A biztos hangsúlyozta, hogy indokolt esetben rendkívüli intézkedéseket kell hozni a járvány alatti szolgáltatások biztosítására, valamint a fogyatékossággal élő személyek részére pénzügyi támogatást kell nyújtani a különleges helyzet által okozott többletköltségeik ellensúlyozására.

A biztos állásfoglalásában nyomatékkal tért ki az ENSZ emberi jogi főbiztosának álláspontjára, miszerint az intézményben élő emberek között hatalmas a vírus terjedésének kockázata, rendkívül kiszolgáltatottak ebben a helyzetben. A biztos kiemelte, hogy az intézményi körülmények között élő fogyatékos emberek szabadságukban eddig is korlátozottak voltak. Az itt élő emberek „békeidőben” is gyakran elhanyagoltak, és nem jutnak hozzá a megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Az egész világot sújtó járvány most tovább fokozza az intézményekben meglévő jelentős egészségügyi kockázatokat. E kockázatok csökkentése érdekében a tagállamokat arra szólítja fel, hogy kerüljék el további személyeknek az intézményekbe helyezését, illetve gondoskodjanak az intézményekben maradók védelméről és méltóságteljes ellátásáról.

Az állásfoglalás leszögezi: a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a fogyatékossággal élő személyeket ne érje hátrányos megkülönböztetés az egészségügyi szolgáltatásokhoz, különösen az életmentő beavatkozásokhoz való hozzáférés során.

A megfelelő ellátás alapja a megfelelő tájékoztatás. Az államoknak alapvető kötelezettsége, hogy a koronavírus járvánnyal összefüggő minden tájékoztatást és információt akadálymentes módon biztosítsanak, többek között a látás- és hallássérült személyek számára hozzáférhető módon, illetve egyszerű közérthető formában, mivel megfelelő tájékoztatás nélkül nincs hatékony jogérvényesítés és védelem – nyomatékosította az emberi jogi biztos.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa által 2020. április 2-án közzétett állásfoglalást a fogyatékossággal élő személyeknek a koronavírus járvány miatt nyújtandó segítségről az alábbi linken olvashatják. https://www.coe.int/en/web/commissioner/-/persons-with-disabilities-must-not-be-left-behind-in-the-response-to-the-covid-19-pandemic?fbclid=IwAR1kR7aEzzz8SdjoueWbCRC0-QWeabkRQt8uHEnFfFo6onNzzmsoyFWc03w.

Budapest, 2020. április 4.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) fellépése nyomán a kormány kiterjeszti az otthonukban élő fogyatékos emberekre is az idős emberek védelmében bevezetett intézkedéseket.  Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke a több százezer mozgáskorlátozott ember képviseletében 2020. március 19-én fordult a koronavírus veszélyhelyzet kapcsán dr. Pintér Sándor belügyminiszterhez, az Operatív Törzs vezetőjéhez azzal a kéréssel, hogy az Operatív Törzs teremtse meg a mozgáskorlátozott és más fogyatékossággal érintett emberek számára is annak lehetőségét, hogy a lakó- vagy tartózkodási helyük szerinti önkormányzatnál jelezhessék, ha az otthonukban maradtak és segítségre szorulnak. Dr. Simon Attila István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára arról tájékoztatta az érdekvédelmet, hogy az EMMI az új koronavírus-járvány időszakában az otthonukban élő fogyatékos személyek és családjaik támogatására Intézkedési Tervet dolgozott ki. Az államtitkár megköszönte az eddig megfogalmazott kérdéseket és felvetéseket, s kérte, hogy az érdekvédelem a továbbiakban is jelezze, ha olyan élethelyzet alakul ki, amely a szaktárca intézkedését indokolja.

A kilenc pontban megfogalmazott feladatokat tartalmazó Intézkedési Tervet (az Intézkedési Terv teljes szövege itt olvasható) 2020. március 25-én adta ki Prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere annak érdekében, hogy csökkentsék az olyan – akár életet veszélyeztető helyzetek – előfordulását, amikor az otthonukban élő mozgáskorlátozott és fogyatékos emberek a gondozást végző személy súlyos megbetegedése miatt egyedül, ellátás és támogatás nélkül maradnak. Az Intézkedési Terv célja, hogy e veszélyeztett társadalmi csoportnak a fertőzésveszélyt jelentő személyes kapcsolatok korlátozása által, a megváltozott helyzetben is biztonságos életkörülményeket biztosítson a szükséges támogatás, felügyelet garantálásával.

A MEOSZ javaslatainak figyelembevételével az Intézkedési Terv első két pontja határozza meg a jelzőrendszer kiépítésével kapcsolatos feladatokat. Elsősorban előírja azt, hogy valamennyi önkormányzat mérje fel, hogy a területén hány olyan fogyatékos személy él, aki a veszélyhelyzetben támogatásra szorul, illetve családjában előállhat olyan helyzet, amikor a gondozó családtag betegsége vagy karantén idején segítségre lehet szüksége. Emellett elrendeli az önkormányzatok és helyi érdekvédelmi szervezetek fellépését annak érdekében, hogy ösztönözzék a fogyatékos embereket és családtagjaikat arra, hogy vegyék fel a kapcsolatot a települési önkormányzattal. Mindezt azért, hogy a fogyatékos emberek elemi szükségleteinek kielégítését szolgáló áruk, szolgáltatások – így különösen az étkezés, gyógyszerellátottság, tiszta rendezett környezet, ruházat, bevásárlás, higiénés eszközök – folyamatosan rendelkezésre álljanak számukra.

A továbbiakban az Intézkedési Terv kitér a tájékoztatás fontosságára (a fogyatékos személyek érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezetek honlapját a www.koronavirus.gov.hu oldalról is elérhetővé kell tenni), a közszolgáltatásokhoz való személyes részvétel nélküli hozzáférés biztosítására, a fogyatékos emberek ellátásával kapcsolatos feladatok megvalósításába önkéntesek, illetve nélkülözhető munkakört betöltő állami alkalmazottak bevonására, valamint ingyenes WIFI hálózat biztosítására.

A MEOSZ szerint az Intézkedési Tervben foglalt feladatok végrehajtása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a koronavírus veszélyhelyzet alatt azok a családok, ahol mozgáskorlátozott vagy más fogyatékossággal érintett ember él, időben megkapják az egyéni igényeikhez igazodó ellátást, segítséget.

Budapest, 2020. március 26.

Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke dr. György István területi közigazgatásért felelős államtitkárhoz valamint a fővárosi és megyei védelmi bizottságok kormánymegbízott elnökeihez fordult az otthonukban élő fogyatékos személyek és családjaik támogatására vonatkozó Intézkedési Terv végrehajtása érdekében. A MEOSZ elnöke a koronavírus veszélyhelyzet kapcsán a több százezer mozgáskorlátozott ember érdekében és védelmében kérte az érintetteket, hogy haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Szövetségünk tapasztalatai szerint ugyanis az érintettek továbbra sem rendelkeznek információval arról, hogy melyek azok a telefonszámok, ahol szükség esetén jelezhetnek, illetve milyen formában kaphatnak segítséget.  Kovács Ágnes reményét fejezte ki, hogy az államtitkár támogató együttműködésével segíti az Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtását azért, hogy a koronavírus veszélyhelyzet alatt azok a családok, ahol mozgáskorlátozott vagy fogyatékosságban érintett ember él, időben megkapják az egyéni szükségleteikhez igazodó ellátást, segítséget.

A MEOSZ elnökeként a több százezer mozgáskorlátozott ember érdekét és védelmét képviselve a koronavírus veszélyhelyzet kapcsán kötelességem, hogy közösségünk tagjainak biztonságát szem előtt tartva fellépjek az otthonukban élő fogyatékos személyek és családjaik támogatására vonatkozó Intézkedési Terv végrehajtása érdekében – hangsúlyozta Kovács Ágnes a dr. György István területi közigazgatásért felelős államtitkárnak írt levelében. Kovács Ágnes (A MEOSZ elnökének dr. György István államtitkárhoz írt levele itt olvasható)  örömét fejezte ki, hogy a  kormány a MEOSZ kérésére kiterjesztette az idős emberek védelmében bevezetett intézkedéseket az otthonukban élő mozgáskorlátozott, illetve fogyatékos emberekre is, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az érintettekhez a kellő információ hiányában a mindennapokban nem jut el segítség.

A MEOSZ elnöke ezért arra kérte a területi közigazgatásért felelős államtitkárt, hogy keresse meg a fővárosi és megyei védelmi bizottságok kormánymegbízott elnökeit azzal, hogy utasításaikkal mozdítsák elő, hogy a védelmi bizottságok illetékességi területéhez tartozó valamennyi önkormányzatnál biztosított legyen olyan telefonszám, illetve egyéb elérhetőség, melyen az érintettek a jelzést megtehetik.  Kérte továbbá azt is, hogy jelezze a kormánymegbízottaknak, hogy az Intézkedési Tervnek megfelelően vegyék fel a kapcsolatot a MEOSZ-szal és az illetékességi területükhöz tartozó tagegyesületekkel.

A MEOSZ elnöke továbbá arra kérte az államtitkárt, hogy fellépésével támogassa a védelmi bizottságokat és az önkormányzatokat abban, hogy folyamatosan működjenek együtt a vészhelyzetben indokolt feladatok ellátásában a MEOSZ-szal és tagszervezeteivel. Az Intézkedési Terv végrehajtása érdekében tett intézkedéseiről pedig írásban tájékoztassa Szövetségünket.

Kovács Ágnes ezzel párhuzamosan az Intézkedési Terv végrehajtása érdekében megfogalmazott kéréseket levélben közvetlenül is megküldte a fővárosi és megyei védelmi bizottságok kormánymegbízott elnökeinek. (A MEOSZ elnökének dr. Sára Botond Attila kormánymegbízotthoz írt levele itt olvasható) A MEOSZ az Intézkedési Tervben foglalt feladatok végrehajtása érdekében a Védelmi Bizottságtól azt kéri, hogy az illetékességi területükhöz tartozó valamennyi önkormányzatot szólítsák fel egy jelzőrendszerhez tartozó telefonszám, illetve egyéb jelzésre alkalmas elérhetőség biztosítására. A telefonszámról és az elérhetőségekről küldjenek közvetlenül értesítést a MEOSZ részére (koronavirus@meosz.hu ) annak érdekében, hogy azokat a honlapunkon (www.meosz.hu) elérhetővé tegyük tagjaink számára. Továbbá, hívják fel az önkormányzatokat arra, hogy keressék meg a hozzájuk területileg legközelebb álló MEOSZ tagszervezetet, mellyel a veszélyhelyzet alatt folyamatosan kapcsolatot tudnak tartani.

Budapest, 2020. április 3.

/picture/userfiles/kar_csony.jpg

Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati

Egyesülete

Balassagyarmat

Rákóczi út 13

Telefon: 06/209309403

              06/209309404

M E G H Í V Ó

Tisztelt Küldöttek!

         Az egyesület vezetőségének határozata, valamint az egyesület Alapszabályában meghatározottak alapján a Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesületének Küldöttközgyűlését összehívom.

A közgyűlés helye: Balassagyarmat Rákóczi út 13 (Projektek Háza Bírósággal szemben lévő irodaház)

A közgyűlés időpontja: 2019. május 23-án de. 11 óra.

Napirendi pontok:

1./Beszámoló az egyesület 2018 évi közhasznúsági beszámolójáról és tevékenységéről, az Ellenőrző Bizottság munkájáról.

Előadó: Juhászné Kovács Judit Elnök

Máté Józsefné EB. Elnök       

2./ Az elhangzott beszámolók  megvitatása, hozzászólások, a vita összefoglalása.

3./ a 2019 évi költségvetés előterjesztése, megvitatása

Előterjesztő: Juhászné Kovács Judit Elnök

4./ Tájékoztatás az egyesület pályázati eredményeiről

Előadó: Juhászné Kovács Judit Elnök

5. / Egyebek                                                                                             

A Küldöttközgyűlés fontosságára való tekintettel kérem pontos megjelenésüket.

.

Balassagyarmat, 2019.május  04.               Tisztelettel

                                                                Juhászné Kovács Judit s.k.     

                                                                            Elnök                 

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke nyilatkozott a HírTV Panaszkönyv című műsorában a gyógyászati segédeszközök terén észlelhető visszásságok kapcsán. Az interjúban egyebek mellett arról beszél, hogy a gyógyászati segédeszközök piacán mind a minőséggel, mind a garanciális igények kiszolgálásával komoly gondok vannak. Az összeállítás 01. 40 –től hallható.

https://hirtv.hu/ahirtvhirei/a-betegek-penztarcaja-mellett-az-allamkasszat-is-megcsapoltak-2476279?fbclid=IwAR2bpjvvbDiC_BThD2kfZVqAIuilaliN0o_0SoDHhJGllvS6K_alqBBJPNI

A MEOSZ az országgyűlési képviselőkhöz fordult, miután az Alkotmánybíróság – a megváltozott munkaképességű emberek védelmében fellépve – 2019. március 31-ig adott határidőt az Országgyűlésnek, hogy megalkossa azokat a szabályokat, melyek rendezik a mulasztás miatt kialakult helyzetet, és igazságot szolgáltatnak több tízezer, korábban rokkantsági nyugellátásban részesült embernek. A MEOSZ azt kéri, hogy a képviselők olyan módosítást támogassanak, melyek valódi kárpótlást jelentenek az érintettek számára. A MEOSZ fontosnak tartja, hogy az Alkotmánybíróság határozatán túlmutatva minden típusú ellátás esetén történjen korrekció, s valamennyi érintett ügyében kerüljön sor egyenkénti felülvizsgálatra.

A MEOSZ következetesen küzd a korábbi rokkantsági nyugdíjrendszer átfogó felülvizsgálatáért, s többször kezdeményezett kormányzati egyeztetést is. Rendszerszintű áttörést azonban az Alkotmánybíróság 21/2018. (XI. 14) számú határozata hozhat, mely nemzetközi egyezménybe ütköznek ítélte azokat a szabályozási hiányosságokat, amelyek folytán hátrányt szenvednek a 2012 előtt ellátásban részesültek, különösen a volt rokkantsági nyugdíjasok. Az Alkotmánybíróság azt rótta fel, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg azokat a szabályokat, amelyek az új rendelkezések hatályba lépése előtt ellátásban részesülők esetében rendeznék azt, hogy a komplex felülvizsgálat eredményeként megállapításra kerülő ellátásuk összege összefüggést mutasson a korábbi ellátásuk összegével, illetve élethelyzetüket érdemben meghatározó tényleges fizikai állapotuk javulásának mértékével.

2018 elején a MEOSZ a többi fogyatékos embereket tömörítő országos érdekvédelmi szervezettel együtt javaslatcsomagot készített a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítását követő szabályozás anomáliáiról, és az ahhoz kapcsolódó megoldási javaslatokról. Miközben az érdekvédelem konkrét javaslatokkal állt elő, az elmúlt időszak szakmapolitikai egyeztetései során nem sikerült megismerni a kormányzat álláspontját.

A MEOSZ a megoldást célzó javaslatait (a MEOSZ Mmtv. módosítására irányuló javaslatait itt olvashatják) most az országgyűlési képviselőknek is eljuttatta azoknak az embereknek a nevében, akikkel 2012-ben a saját zsebükből, tulajdonukból fizettették ki „az államháztartási egyensúly fenntartását”. Ők a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2012. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) által hozott változások legfőbb kárvallottjai, akik az egyik nap még nyugellátásként kapták a járandóságukat, majd a törvénymódosítás nyomán rokkantsági illetve rehabilitációs ellátásként – sok esetben – anélkül, hogy állapotukban tényleges változás történt volna, az addigi jövedelmüknek csak a töredékét vehették kézhez. Az ellátás összegének csökkentése általában „állapotjavulás”-ra hivatkozva következett be.

A MEOSZ következetes és kitartó érdekvédelmi munkája, valamint a közelmúltban született Alkotmánybírósági döntések nyomán a döntéshozóknak lépniük kell a helyzet rendezése érdekében. Szövetségünk arra kéri a képviselőket, hogy kezdeményezően lépjenek fel – az érdekeltek szempontjain alapuló javaslatainkat figyelembe véve – annak érdekében, hogy az Országgyűlés tegyen eleget az Ab-határozatban foglalt kötelezettségének, s úgy alkossa meg az Mmtv. szükséges módosításait, hogy az minden kárvallott számára – visszamenőlegesen is – rendezze a helyzetet. Az új ellátásnak valamilyen módon összefüggést kell mutatnia a korábbi, járulékfizetésen alapuló ellátás mértékével, illetve összegével. Az érintettek záros határidőn belül kapjanak kárpótlást, és új ellátást!

A MEOSZ szerint az Mmtv.-ben definiálni kell az állapotjavulás fogalmát, s csak az érdemi, valós állapotjavulás elfogadható. Azt pedig orvosszakértői vizsgálat keretében kell majd tisztázni, hogy történt-e az érintett esetében tényleges fizikai állapotjavulás, és az erről szóló határozatot fellebbezhetőnek kell lennie. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy a rehabilitációs ellátás összegének kiszámítására vonatkozó rendelkezések úgyszintén teljes mértékben figyelmen kívül hagyják az érintettet korábban, járulékfizetés alapján megillető rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának, átmeneti járadékának összegét, minek köszönhetően ők is komoly jövedelemcsökkenést szenvedhettek el. Ennek értelmében a MEOSZ szerint a szabályozás helyreállításának azon emberek is alanyai, akik ezt az ellátást kapják. Az AB döntés nyomán létrejövő módosítások után pedig az Mmtv. rendszerszintű felülvizsgálatához is haladéktalanul hozzá kell kezdeni!

A MEOSZ parlamenti képviselőknek írt levele itt olvasható..

Budapest, 2019. március 22.

Újabb Alkotmánybírósági döntés született arról, hogy a 2012. előtt ellátásban részesülő, az új rendszerben pedig rokkantsági ellátásra jogosultak esetében nem elég az állapotjavulás tényét a két minősítési rendszer összevetésével megállapítani, hanem arra vonatkozóan szakértői bizonyítást kell lefolytatni. Ezt az elvet a folyamatban lévő, illetve a jövőben induló eljárásokban is alkalmazni kell. A korábbi AB döntés egyébként arra szólította fel az Országgyűlést, hogy 2019. március 31-ig tegyen eleget jogalkotási kötelezettségének, mellyel rendezi ezt a helyzetet.

Az Alkotmánybíróság 2019. január 29-én hozott határozatában alaptörvénybe ütközőnek találta, ezért megsemmisítette a Kúria, illetve a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azon döntését, melyet egy korábbi rokkantsági nyugdíjas indított a sérelmezett új ellátás kapcsán.

A felperes 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjat kapott 101.455 forint összegben. A megváltozott szabályozás miatt ezt az ellátást 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósították tovább azzal a feltétellel, hogy részt kell vennie a komplex felülvizsgálaton. E felülvizsgálat eredményeképpen 2012. július 1-jétől a korábbinál jóval alacsonyabb összegű 28.420 forint rehabilitációs ellátásra vált jogosulttá b1 komplex minősítés alapján. A felperes az ellátás megállapításáról rendelkező határozat felülvizsgálata során a közigazgatási, majd a peres eljárásokban azt sérelmezte, hogy a nélkül állapították meg az egészségi állapotának javulását, hogy nem végeztek szakértői vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy a fizikai állapota ténylegesen – élethelyzetét pozitívan befolyásoló módon – kedvezőbben változott-e.

Az Alkotmánybíróság 2019. január 29-i határozatának indokolásában egyebek mellett azt is kifejtette, hogy a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog – melynek a Kúria eljárásában is érvényesülnie kell – az általa vizsgált döntések meghozatala során sérült, mivel a bíróság nem vizsgálta, és ezáltal nem is indokolta meg, hogy az állapotjavulás – melyre figyelemmel az érintett részére a korábbinál jóval alacsonyabb összegű ellátás megállapításra kerülhetett – valóban bekövetkezett-e. Az állapotjavulás tényét a bíróság nem az erre irányuló szakértői vizsgálat lefolytatásával, hanem csupán a korábbi rokkantsági nyugdíj besorolás, valamint az új, Mmtv. szerinti eltérő alapokon nyugvó minősítési rendszer egybevetésével állapította meg, holott nincs olyan előírás, amely értelmében az állapotjavulás tényét bizonyítaná önmagában a korábbi besorolás és az új minősítési rendszer százalékos összevetése. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság – összhangban a korábbi döntésével – azt állapította meg, hogy „.az Mmtv. 33/A. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő állapotjavulás, az ellátás csökkentésére kiható olyan tényezőnek tekintendő, amely az eljárás során önállóan, az érintett személy egyedi helyzetére tekintettel, orvosszakmai (és nem pusztán jogi) szakértői vizsgálatot és bizonyítást igényel, ugyanis az állapotjavulás bizonyításának hiányában az eljáró hatóságok nem tesznek eleget a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos követelményének.”

A rokkantsági ellátásra vonatkozó szabályozással már tavaly is foglalkozott az Alkotmánybíróság. A 21/2018. (XI. 14.) AB határozatában – a fent ismertetetthez hasonló tényállású ügyet vizsgálva – nemzetközi egyezménnyel ellentétesnek ítélte, hogy a 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) elfogadásakor elmaradt azon szabályok megalkotása, amelyek az új rendelkezések hatályba lépése előtt ellátásban részesülők esetében rendeznék azt, hogy a komplex felülvizsgálat eredményeként megállapításra kerülő ellátásuk összege összefüggést mutasson a korábbi ellátásuk összegével, illetve élethelyzetüket érdemben meghatározó tényleges fizikai állapotuk javulásának mértékével. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében alkotmányos követelmény, hogy a Mmtv. 33/A. § (1) bekezdés a) pontjának állapotjavulásra vonatkozó kitétele kizárólag azon ellátásra jogosultak esetén alkalmazható, akiknek nem csak jogi értelemben vett állapota, hanem az élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapota is kedvezően változott. A hiányosságok kiküszöbölése érdekében az Alkotmánybíróság arra hívta fel az Országgyűlést, hogy 2019. március 31-ig tegyen eleget jogalkotási kötelezettségének, mellyel rendezi ezt a helyzetet.

Jelenleg tehát már két AB határozat mondja ki, hogy a 2012. előtt ellátásban részesült, az új rendszerben pedig rokkantsági ellátásra jogosult érintettek esetén az állapotjavulás tényét nem elég a két minősítési rendszer összevetésével megállapítani, hanem arra vonatkozóan szakértői bizonyítást kell lefolytatni. Ezt a folyamatban lévő és a jövőben induló közigazgatási, illetve bíróság előtt folyó eljárásokban is alkalmazni kell.

Budapest, 2019. február 11.