Aktuális

Összesen: 199 [191-199]
1... | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20
Meosz hírek: Nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz a Mozgáskorlátozottak
Meosz hírek: Nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz a Mozgáskorlátozottak

Nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége......

 

 

Nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) az európai esélyegyenlőségi nap alkalmából; Orbán Viktornak írt levelükben "csalódottságuknak adtak hangot azzal kapcsolatosan, amit a kormány tevékenysége során tapasztaltak a fogyatékos emberek életét befolyásoló kérdéseket illetően" - közölte a szövetség szerdán. 

A közlemény szerint a fogyatékos emberek sokáig küzdöttek azért, hogy méltó kifejezéssel illessék őket. Az új alkotmányban most mégis úgy szerepelnek, mint "elesettek". E kategóriát ráadásul a magyar jogrend sem ismeri. A MEOSZ szeretné tudni, hogy a kormány garantálja-e a szociális biztonságukat, vagy csak törekszik erre, ahogy az alkotmányban is szerepel. 

 

A MEOSZ nemtetszését fejezi ki a tekintetben is, hogy "az érdekegyeztetési folyamat a fogyatékos emberek érdekképviseleti szervezeteivel - korábban soha nem látott - mélypontra süllyedt". A fogyatékos emberekkel kapcsolatban a kormány nem alkalmazza a világban általánosan elfogadott és a hatályos magyar törvényben is megerősített "Semmit rólunk nélkülünk" elvet. Az elmúlt évben egyetlen alkalommal sem hívták össze a kormány tanácsadó testületeként megjelölt Országos Fogyatékosügyi Tanácsot - áll a közleményben. 

 

A szövetség szerint a kormány nem konzultált a fogyatékos emberek érdekképviseleti szervezeteivel az új alkotmánynak a fogyatékos emberek jogaival kapcsolatos rendelkezéseiről, a nemzeti szociális, valamint az oktatási koncepcióról. Nem kérte ki a véleményüket a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatására vonatkozó koncepcióról, illetve a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításáról. 

 

A MEOSZ egyetért azzal, hogy kiszűrjék a visszaéléseket, de tiltakozik az ellen, hogy - egyfajta kollektív bűnösséget sugallva - a jogosan rokkantsági nyugdíjas fogyatékos embereket a kormányzati kommunikációban negatív módon tüntessék fel, és így a társadalom ne kapjon reális képet róluk, illetve e problémáról. 

 

A MEOSZ a levélben ismételten felajánlja segítségét a kormánynak. Az Európai Fogyatékosügyi Fórum Magyarországon tartja közgyűlését május 28-án. A 600 ezer fogyatékos ember és családjaik bíznak abban, hogy kérdéseikre addigra érdemi választ kapnak Orbán Viktortól - írták az európai esélyegyenlőségi nap (május 5.) alkalmából. 

Dr. Hegedüs Lajosnak, a MEOSZ elnökének nyílt levele Magyarország Miniszterelnökének.

 

Dr.Orbán Viktor

Magyarország Miniszterelnöke 

Tisztelt Miniszterelnök Úr! 

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) rendkívüli elnökségi ülésen foglalkozott: 

- a fogyatékos emberekkel kapcsolatban, a kormányzat elmúlt évi tevékenysége során tapasztalt helyzettel, 

- a meghirdetett kormányzati programok (Széchenyi Terv, Széll Kálmán Program, Konvergencia Program) alapján várható változásoknak a fogyatékos emberekre vonatkozó lehetséges hatásaival, 

- a kormányzati kommunikációban a rokkantsági nyugdíjrendszer radikális átalakításának módjával, amely célként a rokkantsági nyugdíjasok számának 100 -150 ezres nagyságrendben történő csökkentését irányozza elő, valamint 

- az új Alkotmány elfogadásával kapcsolatos, abból levezethető változások lehetséges hatásaival. 

Mindezek alapján, eleget téve a mintegy 600 ezer fős fogyatékos réteg és családtagjaik elvárásának, szükségesnek érezzük, hogy felhívjuk a figyelmet a fogyatékossággal élő emberek és az őket képviselő országos érdekérvényesítő szervezetek helyzetére és egyben felajánljuk segítségünket a kormányzat előtt álló hatalmas feladatok megoldásához. 

Levelünk mellékleteként megküldjük a kérdéseinket, kétségeinket és az elvárásainkat tartalmazó "Nyílt levelünket". 

Kérjük Miniszterelnök Urat, segítsen nekünk és az általunk képviselt embereknek abban, hogy megérthessük, elfogadhassuk és lehetőségünk szerint, támogathassuk a kormány pozitív változtatási szándékait. Felvetéseink hatásáról 2011. május 28-án az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) Budapesten tartandó Küldöttközgyűlése kapcsán szeretnénk tájékoztatni a fogyatékos embereket és a nyilvánosságot. 

Kérjük és várjuk a hatáskörébe tartozó kérdésekben személyes válaszát, lehetséges intézkedéseit, illetve a pozitív intézkedések meghozatalára vonatkozó személyes, politikai és kormányzati támogatását.

Tisztelettel:

dr.Hegedüs Lajos

a MEOSZ elnöke

Levelünket másolatban megküldjük: dr.Kövér László országgyűlés elnöke, dr. Navracsics Tibor miniszterelnök helyettes, Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes, dr. Réthelyi Miklós miniszter, Soltész Miklós államtitkár, dr.Hoffmann Rózsa államtitkár, Balog Zoltán államtitkár, Bernáth Ildikó miniszteri biztos részére.

________________________________________

Nyílt levél

Kérdések, kétségek, és elvárások 

az Európai Esélyegyenlőségi Nap kapcsán

(május 5.)

Észlelve azokat a változásokat, amelyek a fogyatékossággal élő embereket az elmúlt egy évben közvetlenül érintették, illetve azokat a várható változásokat, amelyek az új Alkotmány szövegéből, a meghirdetett új konvergencia programból, a Széll Kálmán tervből, valamint a kormányzati kommunikációból következtethetők, megosztjuk Önökkel kérdéseinket, kétségeinket, félelmeinket és elvárásainkat, a fogyatékossággal élő emberek nevében és képviseletében.

Közel 200.000 mozgássérült tagunk, illetve a tagsági jogviszonyban nem álló, de általunk ugyanúgy képviselt mintegy további 120.000 mozgássérült ember, joggal várja el tőlünk, hogy segítséget nyújtsunk számukra az életüket érintő változások értékelésében, ezért az Önök válaszairól tájékoztatni fogjuk Őket.

Az elfogadott új Alkotmánnyal kapcsolatos kérdéseink

1. Mit ért az Alkotmány a "Nemzeti Hitvallás"-ban az "elesettek" kifejezés alatt?

- Az "új Alkotmány" alkalmazásában kik minősülnek "elesettnek"? - hiszen a magyar jogrend ez ideig nem ismerte ezt a kategóriát. Mi lesz az "elesettekkel"? Őket csak "védi" a társadalom, vagy jogokat ad nekik? Elképzelhető az, hogy a "nem-elesettek" a védelem égisze alatt az "elesettek" megkérdezése nélkül, adott esetben a "Semmit rólunk nélkülünk "elvének figyelembe vétele nélkül döntenek ez utóbbiak sorsáról? 

2. Mit jelent a szociális biztonság a fogyatékos emberek szempontjából? (XVIII. cikk)

- Pontos értelmezését kérjük a XVIII. cikk első fordulatának azon kitételének, amely szerint "Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.". A korábbi Alkotmány "70/E. §. (1) bekezdése a következőket tartalmazta: "A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz.". Milyen hatást gyakorolhat a fogyatékossággal élő emberek szociális biztonságára a "törekszik" kifejezés alkalmazása, a "joguk van" kifejezés helyett? Hogyan értelmezhető az (1) bekezdésben alkalmazott "törekszik" kifejezés mellett, az új alkotmány ugyanezen cikkének (2) bekezdésében olvasható "biztosítja" szófordulat? 

3. Változtathat-e a kiszámíthatóságon az, hogy a rokkantsági nyugdíj helyett, a rokkantak ellátása a szociális ellátások körébe került át?

- A hatályos 1997. évi LXXXI. Törvény, a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot - az öregségi nyugdíjhoz hasonlóan - meghatározott életkorhoz rendelt szolgálati idő megszerzéséhez köti, továbbá a rokkantsági nyugellátás mértéke a rokkantsági nyugdíjra jogosulttá váló ember korábbi jövedelmének egy meghatározott százaléka - amely az ellátást, a járulék befizetésével fedezett ellátások körébe utalja. Az új Alkotmány szövege szerint, ez az ellátási forma a szociális ellátások területére kerül át. Fennáll - e annak veszélye, hogy ha a jövőben ezen alkotmányos felhatalmazás alapján a rokkantsági nyugdíj, az árvaellátás, az özvegyi nyugdíj, valamint a baleseti-rokkantsági nyugellátás átkerül a szociális ellátó rendszerbe, ez csökkenti az eddigi relatív biztonságot, tervezhetőséget, kiszámíthatóságot?

 

Kétségeink

Az új Alkotmány szellemisége alapján kétségtelen, hogy a fogyatékos emberek élethelyzetét, életkörülményeit befolyásoló szabályok sarkaltos és feles törvényekben kerülnek megállapításra, ezekhez azonban az új Alkotmány csak igen laza támpontokat nyújt a "törekszik" kifejezés többszöri használatával és a "biztosítja" (garantálja) kifejezés ritka megjelenítésével.

Kétségeinknek támpontot ad az a tény is, hogy az elmúlt egy éves Országgyűlési és Kormányzati tevékenység során a fogyatékos emberek érdekképviseleti szervezeteivel való érdekegyeztetési folyamat soha korábban nem látott mélypontra süllyedt, annak ellenére, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban Fogyatékosügyi Miniszteri Biztos került kinevezésre.

Az érdekegyeztetés elmaradásával kapcsolatos kérdéseink

1. Miért nem alkalmazza a Magyar Kormány a fogyatékos emberekre vonatkozóan a világban általánosan elfogadott és hatályos magyar törvényben is megerősített, "Semmit róluk nélkülük" elvet?

A kérdés indoka:

A fogyatékossággal élő emberek érdekképviseletét ellátó nagy országos szervezetek - amelyek az 1998. évi XXVI törvényben megállapított fogyatékosság kategóriába tartozó mintegy 600.000 ember több mint felét tagsági viszony formájában is tömörítik, az elmúlt egy évben nem kaptak tényleges lehetőséget a saját sorsukat érintő jogszabályok kialakítása során, a fogyatékos emberek érdekeinek megjelenítésére.

Sem a különböző fogyatékossággal élő emberek országos szervezetei önállóan, sem az általuk közös ernyőszervezetként létrehozott Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa, sem az Országos Fogyatékosügyi Tanács nem volt abban a helyzetben, hogy a jogalkotás folyamatában megjeleníthette volna a fogyatékos emberek érdekeit.

E megállapításunk alátámasztására a következő fontosabb példákat soroljuk fel:

- Nem történt egyeztetés, de még tájékoztatás sem, a súlyosan mozgássérült személyek gépjárműadó kedvezményének szabályozásával kapcsolatosan, amelynek eredménye a korábbi kedvezmények jelentős szűkítése, annak ellenére, hogy egy Alkotmánybírósági határozat, a korábbi kormány által hozott egyes szűkítő rendelkezések felülvizsgálatára kötelezte csupán a jelenlegi Kormányt. Ehhez képest a törvény további jelentős szűkítéseket alkalmazott, lényegében megszüntetve a korábbi adómentesség lehetőségét.

- Nem került megvitatásra a fogyatékos személyek jogainak és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat, amely pl. megváltoztatta a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány jogállását.

- Nem kerültek bevonásra a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezetei a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció előkészítésébe, ami pedig a fogyatékossággal élő emberek életkörülményeit alapvetően érinti.

- Nem kerültek bevonásra a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezetei a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatására vonatkozó koncepció kialakításába.

- Nem került sor konzultációra az Oktatási koncepció kialakítása során, pedig ez számos pontján érintheti a fogyatékossággal élő tanulók integrált oktatásának kérdését.

A koncepciók kialakítására létrehozott szakértői bizottságokba egyetlen, a fogyatékos emberek érdekvédelmét ellátó szervezet egyetlen képviselője sem került meghívásra.

- Nem került sor még a Kormány tanácsadó testületének (Országos Fogyatékosügyi Tanács) megkérdezésére sem az új Alkotmánynak, a fogyatékos emberek alapjogaival kapcsolatos rendelkezéseinek megvitatása érdekében. 

- Legutóbb április 20-án az EU Fogyatékosügyi Stratégiáját megtárgyaló Magas Szintű Szakértői Csoport ülésén, - a korábbi elnökséget ellátó tagországok gyakorlatától teljesen eltérően,- egyetlen fogyatékos emberek érdekérvényesítését ellátó szervezet sem kapott felkérést előadás tartására - miközben az ülés valamennyi szónoka kiemelten hangsúlyozta a "semmit rólunk nélkülünk" elv alapvető betartásának jogi és erkölcsi kötelezettségét.

- Egyetlen alkalommal - egy nem - fogyatékosügyi jogvédő szervezet média kampányához csatlakozva, ennek eredményeképpen került sor ez év elején egy egyeztetésre, - mintegy kikényszerítve azt - a fogyatékos embereket ellátó nagylétszámú intézmények törvényi kötelezettség alapján történő kitagolása érdekében meghirdetni szándékozott EU Program koncepció kapcsán.

Ebből arra kell következtetnünk, hogy csak negatív média kampánnyal van esélyünk rész venni az érdekegyeztetés folyamatában?

 

2. Miért nem került összehívásra az elmúlt egy év során a fogyatékos emberek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben, a Kormány tanácsadó testületeként megjelölt Országos Fogyatékosügyi Tanács?

Arra következtethetünk, hogy a Kormány a törvény által létrehozott tanácsadó testületének véleményére nem kíváncsi?

Természetesen, az OFT civil tagszervezeteinek képviselői külön - külön és együttesen több, alkalommal kezdeményezték az Országos Fogyatékosügyi Tanács összehívását a Nemzeti Erőforrás Minisztérium illetékeseinél, ez azonban sajnos nem vezetett eredményre.

 

A fentiekben ismertetett problémák azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy az új Alkotmány garanciális szabályainak átalakulása, lazábbá válása és az érdekegyeztetés elmaradása következtében, a sarkalatos és egyéb törvények, más jogszabályok létrehozása során, a fogyatékos emberek érdekei nem jelennek meg kellő hangsúllyal a társadalmi rétegek érdekei közt annak ellenére, hogy a fogyatékossággal élő emberek és a velük együtt élő családtagok a társadalom mintegy 20 %-os rétegét jelentik.

Nemrégiben, a civil szervezetek által fenntartott szociális intézmények finanszírozási problémáinak kapcsán dr.Lázár János FIDESZ frakció vezető úrnak írt levélre kapott válasz, a következőket tartalmazza:

..."A FIDESZ Magyar Polgári Szövetség kiemelten foglalkozik a fogyatékossággal élők helyzetének támogatásával. Az Orbán kormány különös figyelmet fordít a fogyatékossággal élők élethelyzetének javítására"..

Nagy öröm lenne számunkra, ha a mindennapi életünk során a válaszban leírtak jeleit ténylegesen tapasztalhatnánk, vagy az intézkedésekről legalább az érdekegyeztetés mechanizmusában véleményt nyilváníthatnánk, illetve az intézkedések kialakítását az átélésen alapuló szakértelmünkkel, legalább a törvények által meghatározott keretek között átadhatnánk a Kormánynak.

Elvárásaink

Szeretnénk Magyarország felemelkedésében erőnkhöz mérten, pozitív, hozzájáruló, alakító módon részt venni és nem egy leszakadó réteg keserű, dühös, csalódott képviselőiként, a társadalmi jogérvényesítés eszközeivel fellépni.

Kérjük, hogy kétségeinkre, kérdéseinkre, ne a fentebb idézett általános mondatokkal, hanem a réteg nagyságának, súlyának, társadalmi helyzetének megfelelő konkrét, a kérdéseket megválaszoló, a kétségeket eloszlató, a reális elvárásainknak megfelelő érdemi intézkedésekkel szíveskedjenek választ adni.

Tisztelettel:

Dr.Hegedüs Lajos

A MEOSZ elnöke

Meosz hírek: Új jogszabály
Meosz hírek: Új jogszabály

102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről.

 

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a) és g) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 3. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

 

102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről.

 

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a) és g) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 3. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

 

 

 

1. Általános rendelkezések

 

1. § E rendelet hatálya - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - kiterjed az ellátás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén élő

 

a) magyar állampolgárra,

 

b) bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként vagy hontalanként elismert személyre,

 

c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

 

d) a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra.

 

 

 

2. § E rendelet alkalmazásában

 

a) súlyos mozgáskorlátozott személy:

 

aa) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősülő súlyosan fogyatékos személy,

 

ab) a 18. életévét be nem töltött, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. számú mellékletének L) pontjában meghatározott mozgásszervi fogyatékosságban szenvedő személy,ac) a BNO kód XIII. főcsoportjába (csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei) tartozó vezető diagnózisra tekintettel megállapított, legalább 40%-os egészségkárosodással rendelkező személy;

 

b) tanulói, képzési jogviszonyban álló:

 

ba) a korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek,

 

bb) a bölcsőde gondozottja,

 

bc) a közoktatási intézmény neveltje vagy tanulója,

 

bd) a felsőoktatási intézmény hallgatója,

 

be) az a kiskorú gyermek, aki személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint a gyermek habilitációját, rehabilitációját, fejlesztő foglalkoztatását szolgáló egyéb intézmény gondozás, nevelés, oktatás céljából történő rendszeres látogatója - feltéve, hogy gondozása, nevelése, oktatása a hat hónapot előreláthatólag meghaladja -,

 

bf) az a kiskorú gyermek, akinek egészsége megőrzése miatt gyógyító intézetbe történő szállítása havonta legalább két alkalommal szükséges,

 

bg) az átképzésben részesülő álláskereső;

 

c) kereső tevékenységet folytató: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

 

ca) 58. § (5) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységet végző személy, azzal, hogy a közérdekű önkéntes tevékenység is kereső tevékenységnek minősül, ha az önkéntes szerződést legalább egy évre vagy határozatlan időre kötötték, és az önkéntes a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatásban részesül,

 

cb) alapján munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, vállalkozói járadékban vagy képzési támogatásként nyújtott keresetpótló juttatásban részesülő személy;

 

d) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van, azzal, hogy a házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha lakcímük különböző;

 

e) keretszám: az évente kiadható támogatásoknak a költségvetési törvény keretei között, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MEOSZ) által egyetértésben meghatározott mértéke;

 

f) önálló személygépkocsi használó: az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki

 

fa) gépkocsi vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, vagy

 

fb) a 4. § (1) bekezdés c) pontja esetében segédmotoros kerékpár vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, vagy

 

fc) az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben gépjárművezetői alkalmasságát az átalakítás előírásával a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: szakértői szerv) vagy jogelődje megállapította, és nem áll járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt;

 

g) szállítást végző személy: a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállaló, gépkocsi vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkező

 

ga) vér szerinti, örökbefogadó- és nevelőszülő, házastárs, élettársi nyilvántartásba bejegyzett élettárs,

 

gb) a súlyos mozgáskorlátozott személlyel legalább egy éve közös háztartásban élő vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermek, vagy testvér, amennyiben nem áll a járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt.

 

 

 

3. § A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (6) bekezdésének alkalmazása során szociális hatóságként a területileg illetékes szociális és gyámhivatalt jelöli ki.

 

 

 

2. Személygépkocsi szerzési támogatás

 

4. § (1) A személygépkocsi szerzési támogatás

 

a) a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet értelmében új járműnek minősülő személygépkocsi, vagy

 

b) a súlyos mozgáskorlátozott személy speciális igényeinek megfelelő műszaki feltételekkel rendelkező, újnak nem minősülő, de legfeljebb négy éve forgalomba helyezett személygépkocsi, vagy

 

c) segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, vagy

 

d) járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék szerzésére felhasználható, a vételár megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás.

 

(2) A személygépkocsi szerzési támogatás mértéke

 

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben 900 000 forint,

 

b) az (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti esetben a vételár 60%-a, de legfeljebb 600 000 forint.

 

(3) Az (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben vételárnak a társadalombiztosítási támogatással csökkentett vételár minősül.

 

 

 

3. Személygépkocsi átalakítási támogatás

 

5. § (1) A személygépkocsi átalakítási támogatás a személygépkocsinak

 

a) a vezetés feltételeként külön jogszabály alapján előírt automata sebességváltóval, vagy más segédberendezéssel történő felszereléséhez, átalakításához, vagy

 

b) a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását lehetővé tevő átalakításához, vagy a biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához nyújtott hozzájárulás.

 

(2) A személygépkocsi átalakítási támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb 90 000 forint.

 

6. § (1) A személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatásra (a továbbiakban együtt: közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult, ha

 

a) a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül ő maga vagy rá tekintettel más személy nem részesült a kérelem szerinti közlekedési kedvezményben, és

 

b) a keretszámra és a (3) bekezdésben foglaltakra tekintettel a közlekedési kedvezmény számára megállapítható, és

 

c) a 4. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben önálló személygépkocsi használó vagy szállítást végző személy szállítja, és

 

d) a 4. § (1) bekezdés c) pontja és az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben önálló személygépkocsi használó, és

 

e) az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben szállítást végző személy szállítja.

 

(2) A szerzési és az átalakítási támogatás egyidejűleg is igényelhető. Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában

 

a) a szerzési támogatásban részesülés az átalakítási támogatás igénylését, valamint az átalakítási támogatásban részesülés a szerzési támogatás igénylését nem zárja ki,

 

b) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) alapján kapott közlekedési kedvezmények közül a személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatást kell figyelembe venni.

 

(3) A közlekedési kedvezmény megállapításánál előnyben kell részesíteni azt a súlyos mozgáskorlátozott személyt, aki

 

a) kereső tevékenységet folytat,

 

b) tanulói, képzési jogviszonyban áll,

 

c) 14 éven aluli gyermeket egyedülállóként nevel, vagy

 

d) honvédelmi kötelezettség teljesítése során, azzal összefüggésben vált súlyos mozgáskorlátozottá.

 

(4) A (3) bekezdés alá nem tartozó súlyos mozgáskorlátozott személy csak akkor részesíthető közlekedési kedvezményben, ha valamennyi, a (3) bekezdésnek és a jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelem alapján megállapították a jogosultságot, és ez a keretszámot nem merítette ki.

 

 

 

4. A jogosultság megállapítása

 

7. § (1) A közlekedési kedvezmény iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes szociális és gyámhivatalnál (a továbbiakban: hivatal) minden év március 31-éig lehet benyújtani.

 

(2) A kérelemben fel kell tüntetni

 

a) a 4. § (1) bekezdésének vagy az 5. § (1) bekezdésének megfelelő pontjára hivatkozással, hogy a kérelmező a szerzési vagy átalakítási támogatás melyik típusát igényli,

 

b) szállítást végző személy esetén a szállítást végző személy természetes személyazonosító adatait.

 

(3) A kérelemhez mellékelni kell

 

a) a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló,

 

aa) a Fot. szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat másolatát, vagy

 

ab) az Mr. 3. számú mellékletében meghatározott, hatályos igazolás másolatát, vagy

 

ac) a szakértői szerv vagy jogelődje által az egészségkárosodás minősítése során kiadott, a 2. § a) pont ac) alpontjában meghatározott állapotot igazoló hatályos szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás másolatát, és

 

b) a súlyos mozgáskorlátozott vagy a szállítást végző személy érvényes vezetői engedélyének, az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gépjárművezetői alkalmasságot tanúsító szakvéleménynek a fénymásolatát, valamint nyilatkozatát arra nézve, hogy nem áll a járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt, és

 

c) a szállítást végző személy írásbeli nyilatkozatát, valamint a hozzátartozói kapcsolatot és a 2. § g) pont gb) alpontja esetén a közös háztartásban élést igazoló dokumentum fénymásolatát, és

 

d) a 6. § (3) bekezdés

 

da) a) pontja szerinti esetben a kereső tevékenység folytatását igazoló dokumentumokat,

 

db) b) pontja szerinti esetben a tanulói, képzési jogviszony fennállását igazoló dokumentumokat,

 

dc) c) pontja szerinti esetben a kérelmező nyilatkozatát a gyermek egyedülállóként nevelésének tényéről,

 

dd) d) pontja szerinti esetben a szakértői szervnek vagy jogelődjének a hadigondozásról szóló törvény szerinti hadieredetű fogyatkozás fennállását igazoló szakvéleményét, és

 

e) a súlyos mozgáskorlátozott és a szállítást végző személy nyilatkozatát arról, hogy a 6. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerint nem részesült ő maga vagy más személy rá tekintettel közlekedési kedvezményben, és

 

f) a 4. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a súlyos mozgáskorlátozott vagy a szállítást végző személy nyilatkozatát arról, hogy a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szerződés megkötését vállalja.

 

(4) Az 1. § c)-d) pontja szerinti személynek a közlekedési kedvezmény iránti kérelméhez - a (3) bekezdésben meghatározottakon túl - csatolnia kell

 

a) a tartózkodási engedély másolatát,

 

b) a tartózkodás jogcímét igazoló egyéb iratokat,

 

c) a rokoni kapcsolatot igazoló irat másolatát, amennyiben hozzátartozóként válik jogosulttá az ellátásra.

 

(5) Ha a kérelmező az érvényes vezetői engedély fénymásolatát, a tanulói, képzési jogviszony fennállását igazoló dokumentumot, a tartózkodási engedély másolatát vagy a (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti dokumentumot nem mellékeli a kérelméhez, a hivatal adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.

 

8. § (1) A keretszámról a miniszter minden év április 30-ig tájékoztatja a hivatalokat.

 

(2) A hivatal minden év május 31-ig - az általa létrehozott bizottság véleményének kikérésével és a keretszámnak a figyelembevételével - dönt a tárgyévi jogosultságokról. A közlekedési kedvezményben nem részesített kérelmezők között a hivatal sorrendet állít fel, és abban az esetben, ha a támogatás felhasználására előírt határidő lejár, vagy a jogosult a megállapított támogatásról lemond, az új jogosultakat ennek a sorrendnek megfelelően jelöli ki.

 

(3) A (2) bekezdés szerinti bizottság tagja

 

a) a MEOSZ elnöke által meghatalmazott képviselő,

 

b) a szakértői szerv által felkért vagy kijelölt személy,

 

c) a hivatal által felkért személy.

 

(4) A (3) bekezdés szerinti tagok nevéről és elérhetőségéről a tagot meghatalmazó, kijelölő vagy felkérő szervezet tájékoztatja a hivatalt. A bizottság ülését a hivatal hívja össze szükség szerint.

 

(5) A közlekedési kedvezményt megállapító határozatban

 

a) a 4. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben rendelkezni kell a lízingszerződés megkötésével kapcsolatos kötelezettségekről,

 

b) szállítást végző személy esetén fel kell tüntetni a szállítást végző személy természetes személyazonosító adatait.

 

 

 

5. A támogatás felhasználása

 

9. § (1) A támogatás felhasználása

 

a) 4. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a közbeszerzési eljárás útján kiválasztott, lízing-tevékenységgel foglalkozó, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezettel (a továbbiakban: finanszírozó szervezet) kötött lízingszerződés keretében,

 

b) minden, az a) pont alá nem tartozó esetben a hivatal által kiállított utalvány vételárba vagy az átalakítás költségébe történő beszámításával történik.

 

(2) A támogatás felhasználása során a lízingszerződést az önálló személygépkocsi használóval vagy a szállítást végző személlyel kell megkötni, illetve az utalványt az önálló személygépkocsi használó vagy a szállítást végző személy nevére kell kiállítani.

 

(3) A hivatal a támogatást megállapító határozatát közli a miniszterrel, valamint a finanszírozó szervezettel.

 

10. § (1) A finanszírozó szervezet a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követően tizenöt napon belül megkeresi a 9. § (2) bekezdése szerinti személyt a lízingszerződés megkötése céljából.

 

(2) A lízingszerződést pénzügyi lízing keretében, három éves futamidővel kell megkötni, a megállapított szerzési támogatás összegének levonásával a vételárból fennmaradó összegre.

 

(3) Ha a lízingszerződés a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül nem jön létre, a szerzési támogatás nem folyósítható. Ebben az esetben a hivatal a felszabadult szerzési támogatásnak megfelelő összegben új jogosultat jelöl ki.

 

(4) A lízingszerződés egy példányát a miniszternek meg kell küldeni. A miniszter a szerzési támogatás összegét a szerződés beérkezését követő 15 napon belül utalja át a finanszírozó szervezet részére.

 

(5) A miniszter a lízingszerződés létrejöttéről és a szerzési támogatás átutalásáról az átutalástól számított nyolc napon belül értesíti a hivatalt a szerződés másolatának megküldésével.

 

(6) A lízingszerződésnek a futamidő vége előtti megszűnése esetén a finanszírozó szervezet a szerzési támogatás időarányos összegét visszatéríti a miniszter részére.

 

11. § (1) Az utalványt a hivatal a jogosultságot megállapító határozatának jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül állítja ki.

 

(2) A 4. § (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti jármű, illetve kerekesszék az utalvány kiállítását követően vásárolható meg, a személygépkocsi pedig ezt követően alakítható át. Az utalvány kiállítása előtti megvásárlás vagy átalakítás esetén a közlekedési kedvezmény nem folyósítható.

 

(3) Az utalvány a kiállításától számított hat hónapig használható fel. A hivatal a lejárt és a fel nem használt utalvány esetében új jogosultat jelöl ki.

 

(4) Az utalvány a belföldi kereskedelmi forgalomban járművek, illetve gyógyászati segédeszközök értékesítésével foglalkozó, adószámmal rendelkező kereskedőnél, illetve belföldi, adószámmal rendelkező, személygépkocsi szervizelését és karbantartását végző szolgáltatónál (a továbbiakban együtt: kereskedő) használható fel. A kereskedő az utalvány értékét a vételárba, illetve az átalakítás költségébe beszámítja.

 

(5) A kereskedő az utalványt a közlekedési kedvezmény összegének kiegyenlítése céljából - legkésőbb az utalvány lejártát követő 15 napon belül - a miniszterhez nyújtja be, és mellékeli az általa kiállított számla egy példányát. A számlán a vásárló, illetve a szolgáltatást igénybe vevő nevét, lakóhelyét, a jármű típusát, forgalomba helyezésének időpontját, forgalmi rendszámát, ez utóbbi hiányában motorszámát, valamint alvázszámát is fel kell tüntetni.

 

(6) A miniszter az utalvány ellenértékét 15 napon belül kiegyenlíti.

 

(7) A miniszter az utalvány felhasználásáról az utalvány ellenértékének kiegyenlítését követő nyolc napon belül értesíti a hivatalt az (5) bekezdés szerinti, számlán feltüntetett adatok megjelölésével.

 

 

 

6. Jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybevétel

 

12. § (1) A közlekedési kedvezmény jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybevétele esetén

 

a) a 4. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a lízingszerződés megszűnik,

 

b) egyéb - az a) pontban nem említett - esetekben a jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybe vevő köteles azt kamattal megemelt összegben visszafizetni.

 

(2) A hivatal az (1) bekezdés szerinti körülmény fennállását a jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybevételről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül állapítja meg, és a határozatot közli a miniszterrel, valamint a finanszírozó szervezettel.

 

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti visszafizetés esetében a kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat kétszeresével, és a fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Nem lehet a visszafizetést elrendelni, ha a jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybevételtől számítva három év már eltelt. A közlekedési kedvezményt és a kamatot - halasztás vagy részletfizetés engedélyezésének hiányában - a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül kell a miniszternek megfizetni.

 

(4) Ha a jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybe vevő igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egy összegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozójának aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a hivatal a kérelemben megjelölt időtartamú, de legfeljebb tizenkét hónapos fizetési halasztást, vagy harminchat hónapon keresztüli részletfizetést engedélyezhet.

 

(5) A jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybe vevő, illetve rá tekintettel más személy hét évig nem részesíthető közlekedési kedvezményben.

 

 

 

7. Záró rendelkezések

 

13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

 

(2) E rendelet hatálybalépését követően szerzési és átalakítási támogatás csak az e rendelet szerinti jogosultsági feltételekkel rendelkező személynek adható. Az ezt megelőzően hozott, jogosultsági feltételek fennállását megállapító határozatokra tekintettel szerzési és átalakítási támogatás nem adható.

 

(3) A lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője, valamint a hivatal

 

a) az e rendelet hatálybalépésekor előtte folyamatban lévő, szerzési és átalakítási támogatásra való jogosultság megállapítása iránti eljárást megszünteti,

 

b) a 2011. év folyamán hozott, szerzési, illetve átalakítási támogatásra való jogosultságot megállapító olyan határozatát, amely alapján még nem került sor utalvány kibocsátására, valamint az R. 11/A. § (1) bekezdése szerinti határozatát visszavonja, és ezzel egyidejűleg az ügyfelet tájékoztatja arról, hogy a kérelmét hova nyújthatja be, és ahhoz milyen dokumentumokat kell csatolnia, egyidejűleg a már benyújtott dokumentumokat visszaküldi.

 

(4) E rendelet hatálybalépését követően a lejárt és a hatálybalépésig fel nem használt utalványokra új jogosult nem jelölhető ki. A már kiadott utalványok az érvényességük lejártáig, de legkésőbb 2011. december 31-éig használhatók fel.

 

(5) 2011. évben

 

a) a szerzési, illetve átalakítási támogatás iránti kérelem benyújtásának határideje 2011. szeptember 15-e,

 

b) a hivatal a jogosultságokról - az általa létrehozott bizottság véleményének kikérésével és a keretszámnak a figyelembevételével - 2011. október 15-éig dönt.

 

(6) A 2. § f) pont fc) alpontja, a 7. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja, valamint a 7. § (3) bekezdés d) pont dd) alpontja alkalmazásában a szakértői szerv jogelődjének az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet minősül.

 

14. § (1) Hatályát veszti az R.

 

(2) Az R. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos, a közlekedési támogatásra vonatkozó szabályait 2012. december 31-éig alkalmazni kell, azzal, hogy

 

a) e rendelet hatálybalépését követően új, az R. 2. és 3. számú melléklete szerinti szakvélemény nem állítható ki,

 

b) 2012. év során közlekedési támogatás csak azoknak állapítható meg, akik olyan szakvéleménnyel rendelkeznek, amely végleges állapotot, vagy a következő felülvizsgálat időpontjaként a kérelem benyújtása utáni időpontot jelöl meg.

 

(3) A már kiadott utalványok 13. § (4) bekezdése szerinti felhasználására az R. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni.

 

(4) Az R. alapján kiadott, mozgáskorlátozottságot megállapító jogerős határozat, és az R. 2. és 3. számú melléklete szerinti orvosi szakvélemény a hatályossági idején belül, de legkésőbb 2011. december 31-éig felhasználható a más jogszabályban a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján megállapított, mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó jogosultságok és kedvezmények igazolására.

 

15. § (1) Az 1. § c) pontja az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

 

(2) Az 1. § d) pontja a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdés e) pontjának való részleges megfelelést szolgálja.

 

16. § (1) A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pr.) 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

 

"(2) A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 2. § a) pontja szerinti jogosultság alapján

 

a) kiállított parkolási igazolványok az érvényességükön belül felhasználhatók,

 

b) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. és 3. számú melléklete szerinti orvosi szakvélemény parkolási igazolvány igénylésére és hatályának meghosszabbítására a hatályossági idején belül, de legkésőbb 2011. december 31-éig felhasználható."

 

(2) Hatályát veszti a Pr. 2. § a) pontja és 1. számú melléklet 1. pontja.

 

17. § (1) A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) 1. § (4) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következősmile.gif

 

"14. mozgáskorlátozott személy: a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet] 1. § (5) bekezdésében meghatározott mozgásszervi fogyatékosnak vagy a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet] 2. § a) pontjában meghatározott súlyos mozgáskorlátozott személynek minősülő személy;"

 

(2) Az Lr. 9. § (cool.gif bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

(A mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgáskorlátozottságot a következő módon kell igazolni, a támogatásra irányuló kérelem benyújtásakorsmile.gif

 

"a) a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti iratokkal,"

 

(3) Az Lr. a következő 46. §-sal egészül ki:

 

"46. § A 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 9. § (cool.gif bekezdés a) pontja szerinti jogerős határozat és 9. § (cool.gif bekezdés c) pontja szerinti szakvélemény a hatályossági idején belül, de legkésőbb 2011. december 31-éig felhasználható a mozgásszervi fogyatékosság, illetve a súlyos mozgáskorlátozottság igazolására."

 

(4) Az Lr. 9. § (cool.gif bekezdés c) pontja hatályát veszti.

 

18. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 67/2008. (III. 29.) Korm. rendelet 4. § k) pontjában a "164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 15. §-a" szövegrész helyébe a "kormányrendelet" szöveg lép.

Meosz hírek: Spina Bifida & Hydrocephalus
Meosz hírek: Spina Bifida & Hydrocephalus

Javaslat a MEOSZ-on belüli szekció létrehozására

 

A MEOSZ keretei között kezdettől fogva voltak, és a mai napig működnek diagnózis szerinti szekciók, mint pl. a Myastenia Gravis, a csontritkulás (Osteoporózis), az izombetegek szekciója, Heine medinesek szekciója, stb. Most sem egy teljesen új szekcióról lenne szó, hanem az 1994-ig működött, a Spina Bifida & Hydrocefalus (nyitott gerinccel születettek) diagnózissal élő mozgáskorlátozott embereknek a MEOSZ-on belüli szekciójának újjáélesztéséről, újjászervezéséről.

 

Feltételezzük, hogy a nyitott gerinccel született sorstársainknak - mint ahogyan másoknak is - vannak megoldatlan egészségügyi problémáik, vannak gondjaik a mindennapi életükben, szociális téren, és bizonyára nehézségekkel szembesülnek a társadalmi beilleszkedésüket illetően is, ezért valószínűnek tartjuk, hogy szükség lenne érdekeik érvényesítésére, amely jelenleg hiányzik. A szekció a MEOSZ támogatásával szervezett formában látná el az érintettek érdekképviseletét, szakmai tájékoztatását, segítését.

 

A Spina Bifida & Hydrocefalus (IFSBH) európai szervezete - egy régóta és igen aktívan működő szervezet - ismét megkereste a MEOSZ-t együttműködést, közös projektekben való részvételt ajánlva. A leendő MEOSZ-szekció bekapcsolódhatna az IFSBH tevékenységébe, amely hasznos lehet egyrészt a tájékoztatás szempontjából, hiszen mindig lehet új dolgokat tanulni, de az édekvédelem szempontjából is, mert bizonyos intézkedéseket így ki lehetne harcolni. A későbbiekben pedig, ha már kellően megerősödött a szekció és jól működik, akár önálló jogi személyként, egyesületként folytathatná munkáját.

Meosz hírek: Párbeszédet sürgetnek a fogyatékossággal élők a kormányzattal
Meosz hírek: Párbeszédet sürgetnek a fogyatékossággal élők a kormányzattal

Elfogadhatatlannak tartják a fogyatékossággal élők, hogy utólag értesülnek az őket érintő kormányzati intézkedésekről, így például a rokkantnyugdíjak tervezett átalakításáról, ezért mielőbbi párbeszédet sürgetnek a kabinettel; ezt a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke mondta szombati sajtótájékoztatóján, az Európai Fogyatékosügyi Fórum vezető tisztségviselőivel tartott budapesti tanácskozás szünetében.

 

Hegedüs Lajos felidézte, május elején nyílt levelet intéztek mások mellett a miniszterelnökhöz, a házelnökhöz és több kormányzati illetékeshez, amelyben elsősorban az új alaptörvénynek a fogyatékossággal élőket érintő rendelkezéseiről érdeklődtek. Választ azonban nem kaptak sem írásban, sem szóban - mondta.

Hangsúlyozta, elismerik, hogy változásokra van szükség, azt, hogy minél több embernek részt kell vállalnia a munkaerőpiacon, valamint azt is, hogy a változások járhatnak átmeneti kedvezőtlen hatásokkal, ám ezek csak úgy történhetnek, hogy azt a fogyatékossággal élők el tudják viselni.

Az érdek-képviseleti vezető a tervezett kormányzati lépésekkel kapcsolatban úgy vélekedett: óriási bizonytalanságot jelent, ha a járulékbefizetésen alapuló rokkantságinyugdíj-ellátást egy egyszerű szociális ellátássá alakítják át. Hegedüs Lajos emellett kifogásolta azt is, hogy a rokkantnyugdíjasok mint potenciális csalók jelennek meg a kommunikációban. Nem az hangzik el - mondta -, hogy egy korrekt vizsgálattal ki kell szűrni azokat, akik jogosulatlanul veszik igénybe a rokkantsági ellátást, hanem egyszerűen arról szólnak a kormánynyilatkozatok, hogy kik és hányan nem jogosultak az ellátásra. Problémásnak tartják azt is a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben, hogy a rokkantnyugdíjasoknak rendkívül rövid idő alatt kellene visszatérniük a munka világába.

Számtalan ponton esnek egybe a kormányzat és a fogyatékossággal élők képviselőinek törekvései, az azonban elfogadhatatlan - folytatta -, hogy a fogyatékossággal élőket érintő döntéssorozatban az érdekképviseleteik nem vehetnek részt. Hozzátette, arról is csak egy parlamenti bizottsági meghívóból értesültek, hogy június 2-án tárgyalja a testület a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásáról szóló, általuk nem ismert koncepciót.

Hegedüs Lajos kérdésre megjegyezte, ha az érdekegyeztetésre vonatkozó kezdeményezésük nem vezet eredményre, szövetségük egy országos demonstrációtól sem riad vissza, de hangsúlyozta, nem ez a cél.

Gyene Piroska, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs olyan kormánytisztviselő vagy politikus, aki többet tudna a fogyatékossággal élőkről, mint ők magukról.

A tájékoztatón Yannis Vardakastanis, az Európai Fogyatékosügyi Fórum elnöke is hangsúlyozta, elkötelezettek abban, hogy megüzenjék az Európai Unió intézményeinek és tagállami kormányainak: nem fogadják el azt, hogy a fogyatékossággal élők bevonása nélkül hozzanak olyan döntéseket, amelyek róluk szólnak, az ő életüket befolyásolja.

Sarokpontok
Sarokpontok

A Magyar Kormány által tervezett, a fogyatékossággal élő embereket alapvetően érintő változásokkal kapcsolatban, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége állásfoglalása:

 

 

Elismerjük, hogy Magyarország jelenlegi helyzetében strukturális változásokra van szükség az élet több területén. A foglalkoztatottság növelése olyan alapvető feladat, amely valamennyi társadalmi réteget, Magyarország valamennyi polgárát szükségszerűen érinti. A változások új helyzeteket, adott esetben a korábbi helyzethez képes kedvezőtlen, de még elviselhető változásokat is eredményezhetnek. A szükséges és elengedhetetlen változások véghezvitelét, a méltányosság és az egyes társadalmi rétegek helyzetének, teherviselő képességének figyelembevételével támogatni kívánjuk.

 

  1. Csak akkor tudjuk támogatni Magyarország általunk is elfogadható változási törekvéseit a fogyatékossággal élő emberek mintegy 600.000 fős rétege és az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű emberek mintegy további 400.000 fős rétege, valamint családtagjaik tömegbázisával, továbbá az átéléssel szerzett szakértelműnkkel, ha a világon mindenütt elfogadott, Magyarországon is törvénybe iktatott "Semmit róluk nélkülük" elv alapul vételével a döntéshozók érdemi és folyamatos párbeszédet folytatnak az országos érdekérvényesítő szervezeteinkkel.
  2. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű embereket a kormányzati kommunikációban bűnbakként, potenciális csalóként jelenítsék meg és a közvéleményt ilyen irányba befolyásolják.
  3. Határozottan állítjuk, hogy ha vannak az egészségkárosodás alapján megállapított ellátásokban részesülő emberek között erre jogosulatlan személyek, az nem jelenti azt, hogy az ilyen ellátásban részesülő személyek többsége csaló. Mint ahogy ha vannak a politikusok között olyan emberek, akik erre a posztra méltatlanok, az nem jelenti azt, hogy a politikusok többsége méltatlan a tisztségére.
  4. Ha vannak a jelenlegi rokkantsági nyugdíjrendszerben, vagy az egészségkárosodásra tekintettel megállapított rendszeres és átmeneti szociális járadék rendszerekben olyan emberek, akik erre egészségi állapotuk alapján nem jogosultak, akkor a jogosulatlanságot nem kormányzati nyilatkozatokban megfogalmazott elvárásokkal, hanem objektív, korrekt szakértői vizsgálatokkal kell megállapítani.
  5. Tiltakozunk az ellen, hogy a rokkantsági ellátásokkal kapcsolatos kormányzati kommunikáció során, a közvéleményt nem korrekt számadatok közlésével kívánják befolyásolni.

 

Például Nagy Anna kormányszóvivő nyilatkozatai rendszeresen lényegesen több mint 700.000 rokkantsági nyugdíjasról szólnak, amely adat szerinte az EU átlagban is kimagasló.

Ehhez képest a nyugdíjfolyósító adatai szerint a munkaképes korú rokkantsági nyugdíjasok száma "csak" 379.326 fő – amely az EU átlagához képest, a közép mezőnyben van.

 

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság évkönyvei alapján a következő objektív számadatok ismerhetők meg:

Nyugdíj korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma 2010.

379.326 fő

Rehabilitációs járadékban részesülők száma (2008.-tól, egyes esetekben a rokk. nyd. helyébe lépett, legfeljebb 3 évig folyósítható ellátás)

13.858 fő

Megváltozott munkaképesség alapján folyósított szociális járadékosok száma:

171.479 fő

Fiatal korban szerzett súlyos fogyatékosság alapján folyósított rokkantsági járadékban részesül:

31.815 fő

Egészségkárosodására tekintettel rendszeres ellátásban részesül összesen:

596.488 fő

 

2006. – 2010. között az ilyen ellátásban részesülők száma 100.000 fővel csökkent.

Az új rokkantsági nyugdíjasok átlagos szolgálati ideje 2006-ban 28,1 év, ez a szám azóta is nagyjából stabil.

A munkaképes korú rokkantsági nyugdíjasok mintegy 80 %-a  46 -64 év közötti korban van.

 

Mindezeknek az adatoknak munkaerő – piaci szempontból alapvető jelentősége van.

 

6.) Tiltakozunk az ellen, hogy a járulékbefizetésen alapuló rokkantsági nyugdíj ellátás, akár alkotmányos megerősítéssel is, kiszámíthatatlan és bármikor változtatható szociális ellátássá változhasson.

A rokkantsági nyugdíj ellátás munkavállalói és munkáltató járulékfizetés alapján, életkor - csoportonként meghatározott szolgálati idő letöltéséhez kötötten, jövedelemhez és szolgálati időhöz igazodóan megállapított ellátás. Átlagos összege mintegy 70.000.-Ft/hó

A Nyugdíjbiztosító adatai szerint a rokkantsági nyugdíjasok átlagosan mintegy 28 évi szolgálati idő megszerzése után kerülnek (kerültek) rokkantsági nyugdíjba.

 

Ha egy kötelező társadalombiztosítási járulék befizetéseken alapuló ellátást bármikor, bármilyen ok miatt kiszámíthatatlan és bármikor megváltoztatható szociális ellátássá lehet átalakítani, akkor innen már csak egyetlen lépés, a szintén járulékbefizetésen alapuló öregségi nyugdíj ellátás megszüntetése, csökkentése, vagy szociális segéllyé alakítása.

 

Ez teljes jogbizonytalanságot eredményezhet nemcsak a jelenleg rokkantsági nyugdíjban részesülők számára, hanem Magyarország valamennyi állampolgára számára is.

 

Sarokpontjainkat elsősorban együttműködő, a változások véghezvitelében aktívan közreműködő szándékkal fogalmazzuk meg.

 

Amennyiben azonban segítő szándékunkra nem kapunk fogadókészséget, akkor a demokratikus társadalmakban elfogadott bármely érdekérvényesítő eszközt alkalmazni kívánjuk. Ehhez rendelkezünk legfőbb döntéshozó testületünk felhatalmazásával és tagságunk támogatásával.

 

dr.Hegedüs Lajos

a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke

 

Közgyűlés
Közgyűlés

M E G H Í V Ó

 

Tisztelt Küldöttek!

 

Az egyesület vezetőségének határozata, valamint az egyesület Alapszabályában meghatározottak alapján a Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesületének küldöttközgyűlését összehívom. 

 

A közgyűlés helye: Balassagyarmat Kossuth Lajos út 39 (egyesületi iroda)

 

A közgyűlés időpontja: 2011. május 08-án de. 10 óra.

 

Napirendi pontok: 

 

1./ Beszámoló az egyesület 2010 évi közhasznúsági beszámolójáról és tevékenységéről, az Ellenőrző Bizottság munkájáról.

Előadó: Juhászné Kovács Judit elnök

Máthé Józsefné EB. elnök

 

2./ Az elhangzott beszámolók megvitatása, hozzászólások, a vita összefoglalása.

 

3./ a 2011 évi költségvetés előterjesztése, megvitatása

Előterjesztő: Juhászné Kovács Judit elnök

 

4./ Üdülési díj változtatásának megtárgyalása.

 

5./ Egyebek

 

 

A Küldöttközgyűlés fontosságára való tekintettel kérem pontos megjelenésüket. 

 

 

Balassagyarmat, 2011. április 21.               

 

Tisztelettel

 

Juhászné Kovács Judit s.k.

elnök

Egyesületi hírek: Közhasznúsági beszámoló
Egyesületi hírek: Közhasznúsági beszámoló

2011. május 8-án a Közgyűlés elfogadta az Egyesületünk 2010. évi közhasznúsági beszámolóját, melyet teljes terjedelemben az alábbi linkre kattintva tekinthet meg.

 

Jövőre 5 szombat is munkanap lehet
Jövőre 5 szombat is munkanap lehet

Jövőre 5 pihenőnapot kaphatnak a munkavállalók a munkaszüneti napok körül, de ezeket le kell dolgozni szombatonként.

 

A kormany.hu internetes oldalon érhető el a Matolcsy György által jegyzett, a 2012. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló rendelettervezet.Ebben a nemzetgazdasági miniszter azt javasolja, hogy jövőre 5 pihenőnapot adjanak ki a munkaadók a munkavállalóknak a munkaszüneti napok körül. Ezek: március 16. péntek, április 30. hétfő, október 22. hétfő, november 2. péntek, december 24. hétfő.

 

Az 5 pihenőnapot szombatonként - március 24-én, május 5-én, október 27-én, november 10-én, december 15-én - kell majd ledolgozni.

 

A rendelet - ha hivatalossá válik - hatálya kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra, kivéve a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjére.

Fiatalok Európai Találkozója
Fiatalok Európai Találkozója

A németországi Nordwaldeban (Észak-Rajna Wesztfália) sérült és nem sérült fiatalok ismét találkoznak 2011. nyarán szerte Európából, mintegy nyolcvanan.

 

Mi mindent nyújt a tábor?

 

 

    * Fiatalok csoportjai együtt alakítják, együtt töltik szabadidős programjaikat;

    * Szemináriumok - tanulási lehetőség adott témákban;

    * Egy nyílt nap előadásokkal, nemzeti bemutatókkal;

    * Sport, kultúra, kreativitás, zene, kirándulások;

    * Partik, és még sok minden más.

 

 

Helyszín: Nordwalde (Münster), Evangélikus Ifjúsági Továbbképző Központ

 

Időpont: 2011. augusztus 1 - 12. között

 

Résztvevők: 16 és 26 év közötti sérült és nem sérült fiatalok, kísérőik

 

Részvételi díj: 100 Euró a közép-kelet-európaiak részére

 

 

Információ: www.eurocontact-ev.de ; www.jubi-nordwalde.de

 

Angolul vagy németül beszélő, fogyatékossággal vagy anélkül élő, 16-26 év közötti fiatalok és kísérőik jelentkezését várjuk. Már évek óta részt veszünk a MEOSZ szervezésében ezen az európai táboron, mely elsősorban nem a pihenést szolgálja, hanem rendkívül sokféle és sokszínű programokat kínál, kiváló nyelvgyakorlási lehetőséget nyújt, aktivitásra ösztönöz, sokat lehet tanulni, hasznos tapasztalatokat szerezni.

 

Ha sikerült felkeltenünk érdeklődésedet, kérjük jelentkezz 2011.04.20-ig

a MEOSZ-ban Caesar Évánál az international@meosz.hu email címen, vagy telefonon, faxon: (1) 250-9013

 

 

Várjuk jelentkezésedet!

 

 

Megrendezés dátuma: 2011 augusztus 1.

Megrendezés helyszíne: Evangélikus Ifjúsági Továbbképző Központ, Nordwalde (Münster)

Jelentkezés: MEOSZ, Caesar Éva, (1) 250-9013, international@meosz.hu


Összesen: 199 [191-199]
1... | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20