Hírek szűrés - dátum
dátumtól
dátumig

Keresés
Jelentkezési lap rajzpályázathoz 2018 október
EFOP-1.3.7-17-2017-00205

EFOP-1.3.7-17-2017-00205

„ Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete és a rimóci Római Katolikus Egyházközség közösségfejlesztő tevékenységének bővítése a társadalmi kohézió erősítése érdekében ” 

Letöltés PDF formátumban

Boldog Karácsonyt!
Európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztési informáci

Tájékoztató a közlekedőképesség-minősítési rendszer felülviz
M3-as metró: várhatóan megállapodás születik a MEOSZ és a Fő
Tájékoztatás a közlekedési kedvezményeket érinto változásokk
Sorstársi rehabilitációs mentor felhívás
Sortársi Rehabilitációs Mentor program Képzési felhívás mell
Pályázati adatlap sorstársi rehabilitációs mentor programra
Rajzpályázatra beérkezett alkotások
Elnyert pályázatok

Aktuális

Összesen: 242 [11-20]
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | ...25
Európai választások mindenki számára
Európai választások mindenki számára

Az Európai Fogyatékosügyi Fórum petíciót tett közzé annak érdekében, hogy az európai választások a fogyatékos emberek számára is elérhetőek legyenek. Felszólítják az Európai Unió tagállamainak kormányait és választási bizottságait, hogy biztosítsák 80 millió európainak, hogy leadhassa saját szavazatát.

 

A petíció az alábbi linken érhető el:  https://you.wemove.eu/campaigns/europai-valasztasok-mindenki-szamara?utm_campaign=UkIDEApyTj&utm_medium=fb-messenger&utm_source=share&fbclid=IwAR37jfIzwMRAn2bXBWcUjUvxHcsDJS4OJxwlOOq9Z4tRB4pHeN5JQ6uRdSY

A MEOSZ a fogyatékos emberek jogainak érvényesítéséért küzd a kitagolás folyamatában
A MEOSZ a fogyatékos emberek jogainak érvényesítéséért küzd a kitagolás folyamatában

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége következetesen kiáll a CRPD alapelvei szerinti kitagolás megvalósítása mellett. Érdekvédelmi feladatait ennek szellemében végzi, melyben a plusz szakértői díjjal járó tevékenységek nem élveznek elsőbbséget. A MEOSZ attól teszi függővé részvételét az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület (IFKKOT) munkájában, hogy a testületnek lesz-e érdemi beleszólása a kitagolás folyamatába. Álláspontunk továbbra is az, hogy a hazai kitagolási folyamatoknak meg kell felelniük a Fogyatékos Emberek Jogairól szóló ENSZ Egyezménynek – tudatta Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárral az azt firtató levelére, hogy Szövetségünk plusz díjazás nélkül is részt vesz-e az IFKKOT munkájában.

Szövetségünk annak fényében kötött Partnerségi Megállapodást 2018. november 21-én az EMMI-vel, hogy ezzel olyan együttműködés jön létre, mely a koncepció szakmai alapon történő, tényleges felülvizsgálatára irányul. Ehhez képest a javaslatainkból csupán egyetlen szót vettek át. A jelen koncepció tervezete így ellentétes a MEOSZ mindazon – a mozgáskorlátozott emberek és családjaik érdekét szem előtt tartó – törekvéseivel, amely a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes, önrendelkező életét garantálják, ezért annak elfogadását ebben a formájában nem tudjuk támogatni. Mindezt tudattuk Fülöp Attila államtitkárral.  Az EMMI szociális ügyekért felelős államtitkára a napokban levélben kereste meg a MEOSZ-t azzal, hogy plusz díjazás hiányában részt vesz-e  az IFKKOT munkájában, továbbá sérelmezte, hogy a MEOSZ nyilvánosságra hozta a kitagolással kapcsolatos álláspontját.

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke Fülöp Attilának írt levelében kifejtette, hogy a kitagolás folyamatának aggályos előzményei ellenére írt alá a MEOSZ együttműködési megállapodást a kormányzattal, és vállalta, hogy a CRPD szerint képviseli az érintett emberek érdekeit. A Szövetség ennek megfelelően több körben írta le, melyek azok a sarokpontok, melyek betartásával elindulhat egy minőségi kitagolási folyamat. A MEOSZ 2018 decembere óta több komplex anyagot készített, és felröppent a szóbeszéd, miszerint a MEOSZ külön forrást kapott arra, hogy ezt a munkát elvégezze. Szövetségünk semmiféle plusz összeget nem kapott, az alapos munkánkat a szakmai meggyőződés és elhivatottság motiválta. Célunk, hogy végre valódi intézménytelenítési folyamatokra fordítódjanak az erre szánt milliárdok. Induljon el egy olyan folyamat, ahol a fogyatékos emberek eldönthetik, hogy hol és kivel akarnak együtt élni. Egy olyan ütemezett folyamat, amelyben az intézményi érdekek uralma végre eltűnik, és fenntartható közösségi szolgáltatások jelennek meg, melyek egyszerre segítik az új TL-ben és a családban élő embereket.

Az új kitagolási koncepció MEOSZ által ismert verziója nem tartalmaz megfelelő garanciákat. A MEOSZ a közelmúltban ismételten megfogalmazta aggályait, melyre Fülöp Attila a most megküldött levelében azt válaszolta: „álláspontjuk sok vonatkozásában túlmutat a kiváltási folyamat általános irányait és garanciáit meghatározó koncepció adta kereteken így azok elfogadására jelenleg nincs mód.“ Kovács Ágnes ennek kapcsán a levélben rámutat: a kiváltási folyamat általános iránya csak a fogyatékos emberek életének jobbítása felé mutathat! E téren oly mértékű a magyar állam lemaradása, hogy ezt nem lehet túllépni! A MEOSZ ennek szellemében folytatja a munkát. Kovács Ágnes levelében arra is rámutatott, hogy az IFKKOT eddigi működése során -a résztvevők szakmai felkészültsége ellenére- nem tudta betölteni a feladatát. A testület vétójogának kiterjesztése mellett, hathatós civil döntési jogkör és részvétel kell ahhoz, hogy az intézményben élő emberek jogai érvényre jussanak.

Fülöp Attila arra kérte a MEOSZ-t, hogy legyen konstruktív. -Szövetségünk számára a konstruktivitás azt jelenti, hogy transzparensen részt veszünk a fogyatékosságpolitika legnagyobb paradigmaváltásában, mikor is az intézményi kultúrát felválthatja a közösségi befogadás. Egy ilyen volumenű változás elképzelhetetlen transzparencia, elköteleződés és a közösségi szolgáltatások erősítése nélkül, és anélkül, hogy valódi hatalommal ruházzuk fel az érintetteket. Mi úgy tudunk konstruktívak lenni, hogy a jelenleg 6 fős kortermekben élő fogyatékos emberek jogaira gondolunk, az ő érdekeiket tartjuk evidenciában. A szociális intézményben élő gyermekekre és vissza nem térő gyermekkorukra gondolunk. Az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező zsúfolt intézményekben élő fogyatékos emberekre gondolunk. A feleslegesen pszichotikumot szedő emberekre gondolunk (az intézményben élő 85%-a szed ilyen típusú gyógyszert). A kizáró gondnokságban élő emberekre gondolunk, akik nem házasodhatnak, nem szavazhatnak, és örökös függőségben élnek. Azokra a fokozott támogatási szükségletű személyekre gondolunk, akik nem alanyai a kitagolásnak. Gondolunk az idősotthonban élő mozgáskorlátozott emberekre, sőt azokra a családokra, akik szolgáltatások híján magukra vannak utalva felnőtt fogyatékos családtagjuk ellátásában – áll a MEOSZ elnökének levélben.

Fülöp Attila a MEOSZ-nak küldött levele végén sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „az egyeztetési folyamatban a MEOSZ a sajtónyilvánosságon keresztül kíván álláspontjának nyomatékot adni.” Kovács Ágnes ezzel kapcsolatban leszögezte: egyre visszatetszőbb számára, hogy a MEOSZ-t mint érdekvédelmi szervezetet most már többedik alkalommal számon kérik azért, hogy kötelezettségét teljesítve tájékoztatja a tagságát.

-A MEOSZ a mozgáskorlátozott emberek legnagyobb és meghatározó hazai érdekvédelmi szervezetként arra törekszik, hogy az összes lehetséges legitim módon képviselje és érvényt szerezzen a mozgáskorlátozott emberek és családjaik életét befolyásoló követeléseinek. A MEOSZ azért él a nyilvánosság eszközeivel, hogy minél szélesebb körben hívja fel a problémákra a közvélemény figyelmét, és egyúttal emlékeztesse a képviselőket, a politikusokat és a döntéshozókat a törvényi kötelezettségeikre. Az állampolgárok a választások során bizalmat szavaztak azoknak, akik most a fogyatékos emberek sorsát meghatározó döntéseket hozzák. A MEOSZ, amikor a nyilvánossághoz fordul, egyúttal őket is segíti abban, hogy a szakmai anyagok birtokában megalapozottabb döntéseket hozhassanak. Mindez a honlapunkon elérhető, visszakövethető. Azon túl, hogy a transzparencia belső morális igénye Szövetségünk elnökségének, a mozgáskorlátozott emberek napi szintű tájékoztatása is kötelességünk. A nyilvánossággal élünk, és nem visszaélünk. A fogyatékos emberek önrendelkező mindennapjaiért, a méltóságteljes életükért küzdünk. Ennek ad teret a nyilvánosság – fogalmazott Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke.

Budapest, 2019. március 25.

Megkezdődik az infokommunikációs akadálymentesítést szolgáló alapeszközök szétosztása
Megkezdődik az infokommunikációs akadálymentesítést szolgáló alapeszközök szétosztása

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége „Korlátok nélkül – mozgáskorlátozott emberek info-kommunikációs akadálymentesítése című, EFOP-1.1.5-17-2017-00004 jelű pályázatával 728 237 520 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Széchenyi 2020 program keretében.

Az eddig sikeresen pályázók körében megkezdődik az infokommunikációs akadálymentesítést szolgáló alapeszközök szétosztása. Az első állomása 2019. március 21-én Hatvanban és Egerben volt.

Az erről szóló közlemény itt olvasható.

A MEOSZ elérte, hogy az M3-as metró után az M1-es metró is teljes körűen akadálymentes lesz
A MEOSZ elérte, hogy az M3-as metró után az M1-es metró is teljes körűen akadálymentes lesz

A MEOSZ korábbi, M3-as metróvonal teljes körű akadálymentesítését kivívó fellépése nyomán a BKK Zrt.  ígéretet tett arra, hogy az M1 metróvonal felújítása és bővítése során valamennyi megálló teljes körűen akadálymentes legyen. A MEOSZ bevonásával előreláthatóan 2019 februárjában kezdődik meg a komplex tervezési folyamat, amelyben a Szövetség folyamatos aktív közreműködésére számítanak – tájékoztattak a BKK Zrt. képviselői a MEOSZ székházában tartott hétfői egyeztetésen. A MEOSZ képviselői hangsúlyozták: a Szövetség kizárólag a teljes körű akadálymentesítést tartja elfogadhatónak, ezért üdvözlik a BKK hozzáállását. Egyúttal felajánlották, hogy szakértelmükkel segítik a munkát, különös tekintettel arra is, hogy Budapest Főváros Önkormányzata és Magyarország Kormánya megtisztelő felkérésének eleget téve a MEOSZ – Kovács Ágnes elnök képviseletében – részt vesz a „Budapest Párbeszéd“ 2020 és 2030 közötti időszakot felölelő fejlesztési terv munkálataiban. A BKK képviselői jelezték azt is, hogy az akadálymentesítési munkálatok során számítanak a MEOSZ szakértelmére, s minden olyan döntést, amely a mozgássérült emberek utazását érinti, csak a Szövetség bevonásával hoznak meg.

Tarlós István, Budapest Főváros Főpolgármestere az M3-as metró teljes körű akadálymentesítése érdekében Kovács Ágnessel, a MEOSZ elnökével folytatott egyeztetések nyomán jelezte, hogy MEOSZ-t bevonják a Millenniumi Földalatti Vasút felújítási munkálataiba is. Ennek fényében jött létre a hétfői találkozó a BKK Zrt. és a MEOSZ munkatársai között.

Rácz Zoltán, a  BKK Zrt. projektmenedzsere röviden vázolta az M1-es metróvonal felújításának és bővítésének tervezett fázisait. Elmondta, hogy közbeszerzési eljárás keretében kiválasztották a tervezőt, és várhatóan december 19-én kerül sor a szerződéskötésre. A tényleges tervezési munkálatok a jövő év elején kezdődnek meg. A felújítás kétirányú; a metróvonal felújítása és az infrastruktúra fejlesztése mellett a járműveket is le kell cserélni, hiszen a 30-35 éves használatra tervezett szerelvények már 50 évesek. Olyan átjárható kocsikat állítanak majd forgalomba, amelyekbe a peronszintről biztosítva lesz a beszállás, s kijelölt helyek lesznek a mozgáskorlátozott utasok és a babakocsik számára.

Az új járműveken négy kerekesszékes hely és nyolc lehajtható ülés lesz járművenként. A BKK Zrt. részéről elmondták, hogy még csak elvi előzetes típusengedélyt kaptak az új járművekre, azonban ezek a paraméterek a tényleges járművek esetében is biztosan megvalósulnak.

A metró felújítása és kibővítése három szakaszban zajlik majd. A Hungária körútnál új megállót alakítanak ki, illetve a Vigadó térig, a másik irányba pedig a Kassai térig, majd a körvasútig meghosszabbítják a vonalat.

A MEOSZ munkatársainak a teljes körű akadálymentesség biztosítására irányuló kérdéseire Nyul Zoltán, a BKK Zrt. igazgatója elmondta: minden állomáson vizsgálni kell a teljes körű akadálymentesítési lehetőséget, s olyan megoldást kell találni, ami biztosítja azt. A tervek szerint ezt valamennyi állomáson liftekkel oldanák meg, s a BKK Zrt. elkötelezett ennek véghezvitelében. A tervezési, s majdan a kivitelezési munkálatoknál az egyik elsődleges szempont, hogy senkit nem lehet kizárni a közösségi közlekedésből.  Tájékoztatása szerint három olyan állomás van – Bajza utca, Vörösmarty utca, Opera – ahol a többi mellett a terület világörökség jellege engedélyeztetési eljárást kell majd folytatni az Örökségvédelmi Hivatallal. A BKK Zrt. ennek során is számít a MEOSZ szakértelmére és tapasztalataira, ugyanis arra törekszik, hogy a lehető legjobb akadálymentesítési megoldásokat találják meg.  Maga a tervezés gyakorlati folyamata előreláthatóan 2019 februárjában kezdődhet meg, melynek a MEOSZ mindvégig konstruktív, aktív szereplője lesz, s a tematikus egyeztetésekre majd a MEOSZ székházában kerül sor.

Fontosabb adózást érintő változások
Fontosabb adózást érintő változások

A megváltozott munkaképességű személyek esetén az adókedvezményekre jogosultak köre bővül. Valamint kedvezőbb feltételekkel vállalhatnak munkát a nyugdíjasok.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) tájékoztatóját az alábbiakban olvashatják!

1. A rehabilitációs kártya megszűnik, a kedvezmény bővül

2019. január 1-jétől – jogszabályváltozás miatt – nem kapnak rehabilitációs kártyát azok, akik erre korábban jogosultak voltak.
2012-től a rehabilitálhatónak minősülő, majd 2017. január 1-jétől már a b2 és c2 komplex minősítésű megváltozott munkaképességű személyek is igényelhették a rehabilitációs kártyát, ami az őket foglalkoztató munkaadók számára adókedvezményt biztosított.
A 2019. január 1-jén hatályba lépő szociális hozzájárulási adóról rendelkező 2018. évi LII. törvény megváltozott munkaképességű munkavállalókat is érintő egyik legfontosabb rendelkezése, hogy változott azoknak a jogosultaknak a köre, akik után igénybe lehet venni az adókedvezményt.
A megváltozott munkaképességű emberek 2019. január 1-jét követően ugyan már nem igényelhetnek rehabilitációs kártyát, azonban a velük összefüggésben eddig érvényesített, a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény továbbra is megmarad még pedig úgy, hogy az adókedvezményt a megváltozott munkaképességűnek minősülő személyek foglalkoztatásával összefüggésben lehet érvényesíteni.
Megváltozott munkaképességűnek minősülnek mindazok, akiknek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 %, vagy kisebb mértékű, illetve komplex minősítés nélkül azok, akik 2011. december 31-én I. II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak, 2012. január 1-je után pedig rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásban részesülnek.
Ez azt jelenti, hogy bővült azon személyek köre, akikkel kapcsolatban az adókedvezmény érvényesíthető. Mostantól ugyanis a d), valamint az e) kategóriába sorolt megváltozott munkaképességűek után, sőt – a komplex minősítéssel nem rendelkező – volt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok foglalkoztatása esetén is érvényesíthető lesz.
A kedvezményt továbbra is az alábbi foglalkoztatások esetén lehet érvényesíteni:
– a foglalkoztató, aki megváltozott munkaképességű személyt munkaviszonyban alkalmaz (a megbízási jogviszony tehát erre nem teremt alapot),
– bizonyos gazdasági társaságok megváltozott munkaképességű tagjával fennálló adókötelezettséget eredményező jogviszony (pl. betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, egyéni cég, stb.),
– egyéni vállalkozó, ha megváltozott munkaképességű.
Ha tehát valaki megváltozott munkaképességűként például egy betéti társaság tagja és ebben a minőségében munkát végez, akkor vele kapcsolatban jár az adókedvezmény. Ugyanígy az egyéni vállalkozó is érvényesítheti ezt, ha megváltozott munkaképességűként folytatja vállalkozói tevékenységét.
A fentiekből látható, hogy továbbra sem illeti meg az adókedvezmény a munkáltatót, ha olyan munkavállalót foglalkoztat, aki ugyan súlyosan fogyatékos személynek minősül, azonban nem a most említett ellátásokat kapja, hanem rokkantsági járadékban, vagy csak fogyatékossági támogatásban részesül.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége szerint érthetetlen a szabályozás ily módon történt kialakítása, hiszen a súlyosan fogyatékos, de más ellátásra jogosult munkavállalók ugyanolyan hátrányban vannak a munkaerőpiacon, mint azok, akik után a kedvezmény érvényesíthető. A MEOSZ aggályosnak tartja azt is, hogy a költségvetési szervek nem érvényesíthetik az adókedvezményt akkor sem, ha megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak. Álláspontunk szerint ez komoly hiányossága a szabályozásnak, ugyanis ezeket a szerveket nem ösztönzi arra, hogy – a munkaerőpiacon egyébként rendkívül hátrányos helyzetben lévő – megváltozott munkaképességű embereket alkalmazzanak.
A kedvezményt munkaviszony, illetve tagi jogviszony esetében a foglalkoztató, illetve a társaság, egyéni vállalkozó esetében pedig maga a vállalkozó érvényesítheti.
Tekintettel arra, hogy 2019. január 1-jétől nem lesz rehabilitációs kártya, a megváltozott munkaképesség tényét a munkavállalónak a komplex minősítésről szóló dokumentummal, aki pedig nem vett részt komplex felülvizsgálaton annak a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj megállapító határozattal, illetve azon irattal lehet igazolni, ami ezen ellátás megváltozott munkaképességű ellátásként történő folyósításáról tájékoztat.
Adókedvezményként ezután is az adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után megállapított adó (19,5 %) megfizetése alól mentesül az arra jogosult.

2. Nyugdíjasok járulék mentessége

2019. január 1-jétől nem kell járulékot fizetniük a sajátjogú nyugellátásban részesülőknek, amennyiben munkaviszonyban kereső tevékenységet folytatnak. Ebből két dolog következik:
– a nyugdíjas munkavállalók esetében ott is megszűnik a jövedelemkorlát, ahol eddig létezett. Mint ismeretes eddig, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt sajátjogú nyugdíjban részesülő személy (pl. a nők kedvezményes nyugdíja mellett) kereső tevékenységet folytatott, az abból származó járulékalapul szolgáló éves jövedelme nem haladhatta meg az adott évre irányadó minimálbér 18-szorosát, ellenkező esetben a nyugdíját a következő hónaptól szüneteltetni kellett. Mostantól – járulék fizetés hiányában – korlátozás nélkül kereshet az is, aki nyugdíjasként dolgozik.
– Ha valaki nyugdíjasként kereső tevékenységet folytat, azzal összefüggésben nem válik jogosulttá a 0,5 %-os mértékű nyugdíjnövelésre.
A nyugdíjas egyéni vállalkozókra, illetve társasvállalkozókra ugyanakkor a most elmondottak nem vonatkoznak, ők továbbra is kötelesek nyugdíjjárulékot fizetni, így természetesen a nyugdíjkiegészítésre a jövőben is igényt tarthatnak.

Ennek kapcsán ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a most említett rendelkezések kizárólag az öregségi nyugdíjasokra vonatkoznak. Azok, akik például a megváltozott munkaképességűek ellátásainak valamelyikében részesülnek ezután is fizetnek járulékot a kereső tevékenység esetén és a rájuk vonatkozó jövedelemkorlát sem szűnik meg.

A MEOSZ garanciát kér a fóti gyermekváros mozgáskorlátozott gyermekeinek megnyugtató elhelyezését il
A MEOSZ garanciát kér a fóti gyermekváros mozgáskorlátozott gyermekeinek megnyugtató elhelyezését il

A MEOSZ Fülöp Attila államtitkárhoz fordult a fóti Károlyi István Gyermekközpont bezárása kapcsán, hogy küldje meg a fóti Károlyi István Gyermekközpont bezárására vonatkozó terveket, megvalósíthatósági tanulmányokat és egyéb tervezeteket, különös tekintettel az ott élő fogyatékos gyermekek elhelyezésével kapcsolatos koncepciót.

A MEOSZ – tekintve, hogy csak a sajtóból értesült a központ bezárásáról – számára a megjelent hírek alapján ugyanis nem világos, hogy melyek a jelenlegi tervek, és ezeknek milyen hatása lesz az ott élő mozgássérült vagy más fogyatékos gyerekekre.  Szövetségünk elkötelezett a fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ Egyezmény hazai megvalósítása mellett, ezért aggodalommal figyeli a fóti gyermekváros bezárásával kapcsolatban megjelent sajtóhíreket a kormányzat terveiről. Bízunk benne, hogy a koncepció messzemenően tiszteletben tartja a Magyar Kormány által is deklarált emberi jogokat, s ezt alapul véve felajánljuk, hogy a MEOSZ szakértelmével akár személyes egyeztetés keretében is segíti a munkát.

A MEOSZ Fülöp Attila államtitkárnak írt levele itt olvasható.

Budapest, 2019. március 7.

A MEOSZ elfogadhatatlannak tartja az ÉMI akadálymentesítésről szóló irányelvtervezetét
A MEOSZ elfogadhatatlannak tartja az ÉMI akadálymentesítésről szóló irányelvtervezetét

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége szerint többszörösen jogsértő, ezért elfogadhatatlan az „Akadálymentesítés követelményei eltérő rendeltetésű épületek esetén” című építésügyi műszaki irányelvtervezet, mivel figyelmen kívül hagyja a hazai és a nemzetközi jogszabályban vállalt kötelezettségeinket. Az irányelvtervezet avítt gondolkodású fércmunka, nem alkalmas arra, hogy akadálymentesség terén rá hivatkozni lehessen vagy útmutatóul szolgáljon. Konzerválja azokat a félmegoldásokat, amelyek miatt a hétköznapokban sérül a mozgáskorlátozott emberek emberi méltósága. A MEOSZ szerint olyan irányelv bevezetésére van szükség,  amely valóban a fogyatékos emberek teljes körű hozzáférését szolgálja. Megfelel a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló Egyezmény előírásainak, innovatív, és a teljeskörű akadálymentesítés a célja, továbbá megfelelő alap a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséhez. Olyan, a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott standardok átültetését javasoljuk, melyek megfelelnek ezeknek az elveknek. Az irányelv elkészítésében pedig megkerülhetetlenek a fogyatékos emberek országos érdekvédelmi szervezetei!

A MEOSZ az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nkft.-nek (ÉMI) írt levelében (a levél és annak melléklete itt olvasható) nehezményezi, hogy nem kapott értesítést az  irányelvtervezet véleményezési lehetőségről, holott a fogyatékos emberek érdekei kihagyhatatlanok az irányelv megfogalmazása során.   Az ÉMI által készített munkaanyag nem hivatkozik az Egyezmény 9. cikkére – mely  tartalmazza a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés jogát -, ráadásul szembe megy a hazai jogszabályokkal is. Hiányzik belőle a teljeskörű akadálymentesség alkalmazásához való segítségnyújtás és az innováció. Fontos tudatosítani ugyanis, hogy a mozgáskorlátozott emberek nemcsak a tervezőasztalon léteznek, hanem joguk van – többek között – az akadálymentes iskolában tanulni és tanítani, a bankban ügyfélként és munkatársként megjelenni, minden kórházi vizsgálaton reszt venni, akadálymentes kórtermekben ellátást kapni, sportolni, szórakozni, művelődni és akadálymentes lakásban élni.

 

A munkaanyag az épített környezetre koncentrál, és nem tartalmazza konzekvensen az infokommunikációs akadálymentességhez köthető jellemzőket. Továbbá, nem szól az épületen kívüli akadálymentesítésről, a speciális létesítményekről, melyekre más szabvány vonatkozik, és a szolgáltatásokhoz hozzáférhetőségről sem. Megalázó, ahogy a fogyatékos emberekről gondolkodik. A munkaanyag 10 évenkénti felülvizsgálata túl hosszú, így egy évtizedre konzerválná az általa felkínált félmegoldásokat

A MEOSZ szerint elfogadhatatlan a részleges akadálymentesség. A hazai építésügyi szabályozás bizonyos esetekben tartalmazza a részleges akadálymentesítés fogalmát, azonban a többi jogszabályban lefektetett jogaink a teljeskörű akadálymentesítést írják elő. A mozgáskorlátozott emberek környezetének akadálymentessége szempontjából kiindulópont az önrendelkezés és az önálló használat. Ez a szempont teljesen hiányzik a munkaanyagból. A munkaanyag utal az egyetemes tervezés elvére, de nem indul ki abból. Az ésszerű alkalmazkodás szoros kölcsönhatásban van az épített környezettel, de még említés szintjén sem jelenik meg ez az elv sem.

A MEOSZ mindezekre tekintettel elfogadhatatlannak tartja az ÉMI által megfogalmazott irányelvtervezetet, ezért kéri, hogy a fogyatékos emberek országos érdekvédelmi szervezetei bevonásával haladéktalanul készüljön el egy megfelelő irányelv, melynek középpontjában a fogyatékos emberek törvényben rögzített jogai állnak.

Budapest, 2019. február 19.

A MEOSZ bevonásával haladéktalanul felül kell vizsgálni az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztés
A MEOSZ bevonásával haladéktalanul felül kell vizsgálni az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztés

A MEOSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy a mozgáskorlátozott emberek legnagyobb hazai, legitim érdekképviseleti szervezetének megkerülésével készült el az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztési Koncepció, mely teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes, biztonságos és egyenlő esélyű közlekedésének kritériumait. A MEOSZ felszólítja az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, valamint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a Szövetség bevonásával haladéktalanul vizsgálják felül a koncepciót. A felülvizsgálat során mérje fel az akadálymentességi elvárások gyakorlati megvalósulásával kapcsolatos hiányosságokat, azokról készüljön nyilvántartás a megoldásért felelős személyek megjelölésével. A folyamatban lévő és a jövőbeli beszerzések, beruházások alapvető kritériuma az akadálymentes elérhetőség legyen. A MEOSZ mindehhez felajánlja szakértő segítségét.

A MEOSZ kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a társadalmi mobilitás részeként a mozgáskorlátozott emberek számára is elérhetővé váljanak a tömegközlekedési szolgáltatások. A MEOSZ Bártfai-Máger Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek (a levél itt olvasható) és dr. Mosóczi László államtitkárnak írt levelében egyebek mellett hangsúlyozza, hogy a mozgáskorlátozott emberek nem másodrendű állampolgárok, ugyanolyan jogok és szolgáltatások illetik meg őket a közösségi közlekedésben is, mint bárki mást. Erre, valamint az állam törvényi kötelezettségeire figyelemmel a Szövetség arra kérte korábban a tárcát, hogy a MEOSZT-t vonják be a közlekedéspolitikai stratégiai előkészítésének és gyakorlati megvalósításának folyamatába. Megkeresésünkre mindeddig nem kaptunk választ.

Hasonló, a fogyatékos emberek jogait semmibe vevő kormányzati hozzáállást tapasztalhattunk meg az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztési Koncepció kidolgozása során is, melybe úgyszintén nem vonták be a MEOSZ-t, ráadásul a koncepció említést sem tesz az egyenlő esélyű közlekedésről. De ez tapasztalható a MÁV és a Volán vállalatok eszközbeszerzése és a megvalósított beruházások üzemeltetése tekintetében is. Az üzemben lévő tömegközlekedési eszközök jelentős része alkalmatlan arra, hogy azokon a  kerekesszékes emberek utazni tudjanak. Az elmúlt időszakban ugyan egyre több –elsősorban a fővárosban –  az egyenlő esélyű közlekedésre alkalmas járművek száma, azonban a MÁV és a Volánbusz rendre figyelmen kívül hagyja az akadálymentesség követelményét a járműbeszerzései során. A hazai tervezett járműfejlesztéseknél annak ellenére nem szempont az egyenlő esélyű közlekedés biztosítása, hogy arra a kormány maga vállalt kötelezettséget. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az újonnan beszerzett, illetve a tervezés alatt álló járművek sem alkalmasak arra, hogy azon a mozgáskorlátozott emberek is utazni tudjanak, ugyanis azok nem felelnek meg az egyenlő esélyű használatra kialakított járművek nemzetközileg elfogadott műszaki paramétereinek. Történik mindez úgy, hogy a kérdéskörben a Kúria és a Fővárosi Törvényszék egyedi esetekben ugyan, de elvi éllel már több alkalommal is állást foglalt.

A MEOSZ a fentiek alapján az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztési Koncepció haladéktalan felülvizsgálatát kéri.

Budapest, 2019. március 21.

EFOP-1.3.7-17-2017-00205
EFOP-1.3.7-17-2017-00205

EFOP-1.3.7-17-2017-00205

„ Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete és a rimóci Római Katolikus Egyházközség közösségfejlesztő tevékenységének bővítése a társadalmi kohézió erősítése érdekében ” 

[1]

Letöltés PDF formátumban

A MÉLTÓSÁG NEM ALKU TÁRGYA – A MEOSZ ÁPOLÁSI DÍJ LOBBIJA
A MÉLTÓSÁG NEM ALKU TÁRGYA – A MEOSZ ÁPOLÁSI DÍJ LOBBIJA

Az elmúlt 18 hónapban végzett kitartó munkánk, a konkrét szakmai előterjesztésünk és a következetes szakmai lobbink hatására nehezen, de elértük az AOSZ, ÉFOÉSZ, SVOE, MVGYOSZ és SINOSZ támogatásával, hogy egy hónapja tárgyaló asztalhoz ültettük a döntéshozókat, az EMMI három államtitkárságát a Miniszterelnökség támogatásával.

 

 

Konkrét egyeztetések vannak, részmegállapodások születtek és néhány héten belül elkészül a Kormány elé kerülő EMMI előterjesztés. Mi többet akarunk, mint az ápolási díj emelése, MI KOMPLEX ELLÁTÁSI RENDSZERT akarunk! Az érdekvédelem nem lehet szűklátókörű, és nem lehet ad hoc és következetlen! A hat országos érdekvédelem ezt nem engedheti meg az érintettek miatt. Mi azt  akarjuk, amit bemutatunk a fimben. Kovács Ágnes a MEOSZ elnöke, 15 éve működtet érintett édesanyaként, szociális szakemberként, érdekvédőként egy intézményi struktúrát Békés megyében, amely a valós megoldást jelenti az érintetteknek. Mi nem csak beszélünk arról mire lenne szükség, MI CSINÁLJUK IS! Nem részmegoldások kellenek, hanem hosszútávú és érdemi változások! A MÉLTÓSÁG NEM ALKU TÁRGYA! AZ ÉRINTETTEKET ÉS EZT AZ ÜGYET NEM TEHETI SENKI A POLITIKA JÁTÉKSZERÉVÉ, SEM A KORMÁNY, SEM AZ ELLENZÉKI OLDALON! Nem mutogathatnak egymásra többé, csak a problémára és a végleges megoldásra koncentrálhatnak! 


Összesen: 242 [11-20]
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | ...25