Hírek szűrés - dátum
dátumtól
dátumig

Keresés
Jelentkezési lap rajzpályázathoz 2018 október
EFOP-1.3.7-17-2017-00205

EFOP-1.3.7-17-2017-00205

„ Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete és a rimóci Római Katolikus Egyházközség közösségfejlesztő tevékenységének bővítése a társadalmi kohézió erősítése érdekében ” 

Letöltés PDF formátumban

Boldog Karácsonyt!
Európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztési informáci

Tájékoztató a közlekedőképesség-minősítési rendszer felülviz
M3-as metró: várhatóan megállapodás születik a MEOSZ és a Fő
Tájékoztatás a közlekedési kedvezményeket érinto változásokk
Sorstársi rehabilitációs mentor felhívás
Sortársi Rehabilitációs Mentor program Képzési felhívás mell
Pályázati adatlap sorstársi rehabilitációs mentor programra
Rajzpályázatra beérkezett alkotások
Elnyert pályázatok
EFOP Együtt a közösségekért

Aktuális

Összesen: 242 [171-180]
1... | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25
Kerekes székes utas miatt szorult a MÁV
Kerekes székes utas miatt szorult a MÁV

A MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt-t elmarasztaló határozat került fel a héten az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) honlapjára. A vasúttársaságot egy kerekes székes utas panaszolta be, és a hatóság megállapította, hogy az illetőt fogyatékossága miatt hátrányos megkülönböztetés érte a MÁV részéről.

A panaszos Kecskemétről Szegedre, és onnan vissza akart utazni. Hogy ezt megtehesse, napokkal előre be kellett jelentenie az utazási szándékát a MÁV-nál, ráadásul nem ingyenes zöld számot, hanem helyi tarifás telefonvonalat hívhatott. Sérelmezte, hogy az alkalmanként akár húsz percig is eltartó telefonálás árát neki kellett kifizetnie, míg a nem kerekes székes utasoknak ilyen kiadással nem kellett számolnia.

Az előzetes bejelentésre azért volt szükség, hogy a MÁV fel tudjon készülni a kerekes szék beemelésére a vonatba. Emelőberendezés ugyan volt a szegedi és a kecskeméti állomáson is, de csak a szegedin dolgozott folyamatosan olyan munkatárs, akinek megvolt a vizsgája az emelő működtetéséhez. A kecskeméti állomáson csak úgy tudták ezt megoldani, hogy a ceglédi állomásról csoportosítottak át embert.

A kerekes székes utas azt panaszolta, hogy az odautat még csak-csak meg tudja tervezni előre, de a visszautazás időpontja előre kiszámíthatatlan, mert változó, mikor meddig tart az orvosi kezelése.

„Az állomási emelő berendezések működtetése nem minősíthető olyan bonyolult, nagy tudást igénylő tevékenységnek, ami lehetetlenné tenné, hogy minden ezekkel felszerelt állomáson legyen műszakonként egy, a szükséges vizsgával rendelkező munkavállaló” – áll az EBH határozatában.

Az EBH határozatának keltezése 2011 december, de csak most emelkedett jogerőre. A hatóság arra kötelezte a MÁV-ot, hogy 30 napon belül szüntessék meg a jogsértő állapotot. A MÁV-START honlapja szerint a mozgáskorlátozottak most már egy ingyenes telefonszámon rendelhetik meg a szolgáltatásukat. A cég azt kéri az utasoktól, hogy az emelő használatára vonatkozó igényüket jelentsék be a tervezett utazás előtti munkanapon délután két óráig.

Meosz hírek: gépkocsi-szerzési pályázat
Meosz hírek: gépkocsi-szerzési pályázat

Újra kiírták a gépkocsi-szerzési pályázatot - március 31-ig nyújthatják be igényüket a támogatottak

A szociális és gyámhivatalokhoz nyújthatják be igényüket azok a közlekedésükben korlátozott magánszemélyek, akik a 102/2011. (VI.29.) számú Kormányrendelet értelmében jogosultak erre. A korábban csupán a mozgássérültek előtt nyitott támogatási lehetőséggel 2012. szeptemberétől már a látás, és hallássérültek, értelmi fogyatékosok, és autisták számára is lehetőséget biztosít a gépjárművásárlásra. Az igény benyújtására 2013. január 1. és 2013. március 31. között van.

A "Könnyebb út a munkába" egy olyan támogatási rendszer, mely a mozgás-, vagy más szervi fogyatékossággal élő magánszemélyeknek nyújt lehetőséget a közlekedésben, elősegítve a kormány azon törekvését, mely az esélyegyenlőség jegyében kíván egyenlő lehetőséget biztosítani a munkavállaláshoz. A jogosulti kört áprilisban bővítette ki a kormány, megteremtve ezzel annak lehetőségét, hogy a támogatást a más jellegű fogyatékosságuk miatt a tömegközlekedést használni nem tudó emberek is igénybe vehessék. A 102/2011. (VI.29.) számú Kormányrendelet értelmében a jogosultak új személygépjármű vásárlásához 900.000,- Ft-ot, használt gépjármű vásárlásához a bruttó vételár 60%-át, de maximum 600.000,-Ft-ot igényelhetnek.

A 900 ezer forint összegű támogatás új, kézi- vagy automataváltós Suzuki Swift 1,2 GLX, illetve Suzuki SX4 modell, a 600 ezer forint összegű támogatás típusmegkötés nélkül, használt személygépkocsi megvásárlásához kérhető, a Széchenyi Bank által nyújtott finanszírozási konstrukcióban. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a támogatással ? az eddigi legfeljebb négy év helyett - öt éve forgalomba helyezett személygépkocsit lehessen megvásárolni.? Az Állam által nyújtott támogatás mellett a Magyar Suzuki Zrt. további jelentős flottakedvezményt biztosít, így az új gépjárművekhez az érvényben levő lista ár 50%-áért juthatnak hozzá.

A támogatásra pályázók első lépésként a területileg illetékes gyámhivatalhoz benyújtott hatósági igazolással bizonyítják jogosultságukat. Ez lehet a Fot szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény másolatát, vagy a szakértői szerv által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, állapotot igazoló vagy a minősítését elősegítő, orvosi dokumentáció is. Továbbá a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a vakok személyi járadékát kérelmező csökkentlátó nyilvántartó lap másolata is ezt szolgálja. A 18 év alatti értelmi fogyatékos, autista, látási fogyatékos, valamint hallási fogyatékos gyermekek esetében a magasabb összegű családi pótlékban részesülők esetében szintén igényelhetik a támogatást, vizsgálaton újra megjelenniük nem kell.

A támogatás felhasználására az érintetteknek három hónap áll majd rendelkezésükre.

Meosz hírek: Itt az életben maradás a tét...
Meosz hírek: Itt az életben maradás a tét...

LMP országgyűlési képvsielője szerdán találkozott a ROSTA (Rokkant Számkivetettek Társasága) nevű pertársaság tagjaival. A Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság Rehabilitációs albizottságának elnökével a találkozó után készített interjút a Pest Megyei Hírhatár.

Itt az életben maradás a tét...

 

 

Pest Megyei Hírhatár: Ki kezdeményezte a találkozót?

 

Szél Bernadett: Ondreákné Illés Piroskától kaptam egy levelet, amiben a pertársaság egyik szervezőjeként tájékoztatott a kezdményezésükről, és felajánlotta, hogy szívesen átadnák a tapasztalataikat. Mivel jómagam is terveztem, hogy áttekintem a megváltozott munkaképességűek átalakításáról szóló törvény és a rendelet életbe lépése óta eltelt egy év tapasztalatait, ez jó alkalom volt arra, hogy a személyes élethelyzeteken, történeteken keresztül kapjak képet az új rendszer működéséről.

 

PMH: Miről szólt a beszélgetés?

 

Sz. B.: Először is megtudtam, hogy a pertársaság azért alakult, hogy a törvény által hátrányosan érintett rokkantak jogorvoslatért forduljanak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel vagyoni, ill. nem vagyoni kártérítést szeretnének kapni az őket ért jogsérelmekért. Mindannyian emlékszünk rá, hogy a kormány az Alkotmány módosításával teremtette meg a jogi alapját annak, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátást szociális ellátássá lehessen alakítani, munkavégzésre való képesség esetén pedig meg is lehessen szüntetni. Ez a „törvényesített törvénytelenség” nyitotta meg az utat a rokkantnyugdíjak rendszerének felszámolása, azok szociális ellátássá alakítása és az ellátások összegének drasztikus csökkentése előtt. Ez ellen az LMP minden fórumon tiltakozott, hiszen itt gyakorlatilag szerzett jogoktól fosztott meg százezreket a komány minden átmenet nélkül. Az intézedés célja az volt, hogy az „ellátórendszer potyautasait” erőltetett menetben visszatereljék a munkaerőpaicra.

 

 

Érdemes visszakeresni, hogy a rehabilitációs járadék 2008-as bevezetése idején, ellenzékben még mit képviselt a Fidesz. Akkori felszólalásaikban még azon aggodalmaskodtak, hogy a rehabilitációs járadék három éve után mi lesz a rokkantakkal: amíg nincs érdemi rehabilitáció, és nincsenek munkahelyek, addig nem lehet rokkantak tömegeit visszaterelni a munkaerőpiacra. Ez az álláspontjuk 2011-re érdekes módon megváltozott. A Széll Kálmán Terv, illetve a konvergencia program az első perctől kezdve világossá tette, hogy a rokkantnyugdíj-rendszerrel kapcsolatos átalakításokat költségvetési megtakarítási cél vezérli, azaz nem érdekli a kormányt, hogy adottak-e a feltételei annak, hogy a munkaképesnek nyilvánított rokkantak újra munkába tudjanak állni. Ennek látjuk most a katasztrofális következményeit.

 

PMH: Milyen tapasztalatokról számoltak be a pertársaság tagjai?

 

Sz. B.: Nagyon kíváncsi voltam, hogy hogyan zajlanak a felülvizsgálatok. Számtalan esetről kaptam már levelet, olvastam híreket, de személyes történeteket még nem hallottam. Most találkoztam három emberrel, akik, ill. akiknek a hozzátartozója maga is rokkant, és átesett a felülvizsgálatokon. A legmegdöbbentőbb annak az 50 éves hölgynek az esete volt, akit méhnyakrákkal és méhrákkal kezeltek, majd leszázalékolták és rokkanttá nyilvánították. Időközben sorban jöttek az újabb és újabb egészségügyi problémák: az ízületeit megtámadta egy autoimmun betegség, magas vérnyomással kezelték, és egy térdműtéten is átesett. Mire újra behívták a felülvizsgálatra, már tele volt a tüdeje jóindulatú daganatokkal. Ennek ellenére a pár hónappal korábbi eredménnyel szemben az orvosi szakvéleményben 38%-os egészségkárosodást állapítottak meg nála, ami azt jelenti, hogy kiesett az ellátórendszerből, gyakorlatilag egészségesnek nyilvánították. Jelenleg munkanélküli, és semmilyen ellátást sem kap, tb-jogosultsága is megszűnt, dolgozni nem tud. Ha a családja nem segítené, teljes mértékben az út szélén maradt volna.

 

PMH: Szó volt a felülvizsgálatok konkrét lefolyásáról is?

 

Sz. B.: Igen, az világossá vált, hogy nemcsak a „százalékolással” vannak problémák. Az elbeszélések szerint a betegek megalázónak érzik a bánásmódot, azt a velük szembeni bizalmatlanságot és türelmetlenséget, amit a felülvizsgálat során tapasztalnak. Pl. hiába látja az orvos a papírjaikat, le kell vetkőzniük, hogy ellenőrizhessék: valóban azok a betegségeik, amik a papírokban szerepelnek, valóban ott van a műtétei heg. Számos rokkant embernek nehézséget okoz a vetkőzés, öltözés, és nagyon megalázónak érzi, hogy mindenki előtt kell megküzdenie ezzel a feladattal. A papírjaikat sok esetben nem is nézik át alaposan, nem vesznek figyelembe, „lehagynak” betegségeket, százalékokat. A döntés ellen a legtöbben nem is fellebbeznek, hiszen a fellebbezés, az esetleges per idejére semmilyen ellátásra nem jogosultak (a korábbiakkal ellentétben).

 

A kormány eközben előszeretettel hivatkozik arra, hogy pl. Norvégiában még szigorúbb a rendszer. Csak azt felejti el ilyenkor hozzátenni, hogy a norvég rendszerben nagy hangsúlyt helyeznek az egészségügyi rehabilitációra: arra, hogy a táppénzre került, egészségkárosodást szenvedett személy ne kerüljön tartósan gondozásra szoruló helyzetbe, hogy az egészségi állapota és munkavégző képessége – amennyire csak lehetséges – helyreálljon. Az egészségügyi ellátás és az egészségügyi, valamint a foglalkozási rehabilitáció magas színvonala biztosítja azt, hogy csak a tartós gondozást, egészségügyi ellátást igénylő egészségkárosodott emberek kerüljenek be a magas pénzbeli és egyéb ellátást biztosító rendszerbe. Ez egy humánus, emberközpontú rendszer, ahol a munkába való visszavezetés, az önálló életvitel helyreállítása a legfontosabb cél. A magyar kormány szerint azonban nem lehet egyszerre emberséges a rendszer és munkára ösztönző. Ez egy fatális tévedés.

 

PMH: Említette, hogy tervezik a törvény felülvizsgálatát a tapasztalatok alapján. Mire gondolt itt pontosan?

 

Sz. B.: A pertársaság tagjaival nagyjából ugyanazokat a problémákat látjuk a törvénnyel kapcsolatban, ezért azt tervezem, hogy a tavaszi ülésszakban kezdeményezni fogom a törvény módosítását. Elfogadhatatlannak tartom azt, hogy azok (pl. a fenti példában is szereplő hölgy), akik egészségügyi problémáik ellenére ellátatlanná válnak, teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, és csak a családjukra számíthatnak. Szociális ellátásra csak egy év után lehetnek jogosultak, de ha nem tudják teljesíteni az együttműködési feltételeket, akkor elengedi a kezüket az állam – a tb-t is maguk után kell fizetniük.

 

Kérdezem: miből? Ráadásul a törvény bevezetett egy olyan feltételt is, hogy csak akkor lehet egyáltalán jogosult valaki az ellátásra, ha a legutóbbi 5 éven belül fel tud mutatni 1095 nap biztosítotti jogviszonyt. Ez is az ellátáshoz való hozzáférés korlátozása miatt került be, de egy ésszerűtlen megkötés. Súlyos probléma az is, hogy a korábban rokkantnyugdíjban eltöltött évek nem számítanak bele a szolgálati időbe, azaz előfordulhat, hogy az illető élete végéig ellátást kap, nyugdíjat nem. Ezen is változtatni kell. Szükséges áttekinteni, hogy a komplex minősítés szabályai valóban megfelelnek-e a nemzetközi sztenderdeknek. Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a betegek valóban élni tudjanak fellebbezési jogaikkal: a fellebbezés, illetve a per ideje alatt meghatározott juttatást kell kapniuk.

 

A sort lehetne folytatni. A lényeg, hogy szisztematikusan át kell tekinteni, hol csorbulnak a megváltozott munkaképességű emberek alkotmányos jogai. Én az elkövetkező időben azon leszek, hogy a rendelkezésemre álló eszközökkel ezt a munkát segítsem.

 

Köszönjük Szél Bernadettnek, hogy rendelkezésünkre állt!

 

Fotó: retrofm.hu, hirado.hu

 

 



 
 

Meosz hírek: Dr. Derera Mihályt kérdeztük
Meosz hírek: Dr. Derera Mihályt kérdeztük

Dr. Derera Mihályt a MEOSZ Oktatási, Továbbképző és Távmunka Intézetének igazgatóját kérdeztük a nemrégiben átvett új Suzuki Swift-jéről és a támogatási rendszerről.

Tegnap átvette a gyönyörű szép, rézvörös Suzuki Swiftjét. Milyen volt az első út vele?

Kellemesen futó, könnyen kezelhető kis autó és a beletöltött pár csepp benzin is kitartott az első benzinkútig.

Miért döntött végül az új autó, azon belül is a Swift mellett?

Előző autóm egy Suzuki Ignis hét éven át volt hűséges társam, javíttatni sosem kellett, igazi, jól nyúzható, megbízható autónak bizonyult. Feleségem négy éve jár egy háromajtós Swiftttel, azzal sem volt komolyabb problémánk. Persze a legfontosabb szempont az volt, hogy ez az autó keveset fogyaszt és az átlagos jövedelmekhez képest  szörnyűségesen drága kínálatból így a támogatással együtt még megfizethető volt számunkra. Sajnos tudom, a többség még így sem engedheti meg magának, hogy megvegye, pedig nekünk az autó létfontosságú. E nélkül én már 100 métert sem tudnék egyedül megtenni.

Korábban is igénybe vette már a gépjárműszerzési támogatást?

Nem, mert akkor csak az kaphatott támogatást, akinek nagyon alacsony volt a jövedelme.

Egy évvel ezelőtt került átalakításra a gépjármű szerzési támogatás rendszere, azóta rengeteg változtatás lépett életbe amik egytől-egyig azért történtek, hogy minél jobban kiszolgálják a jogosultak igényeit.

A változások egyik generálója - ezt szerénytelenség nélkül had mondjam el - az általam írt és a MEOSZ honlapról országosan átvett cikk volt amiben élesen kritizáltam a hitelkonstrukciót. Ezen sokat javítottak, bár még most sem lehetünk vele elégedettek, ahogy - bár a Swift mellé az SX4 tipus vásárlását is lehetővé tették - a kerekes székesek ma is komoly hátrányban vannak. A Swift számukra nem alkalmas, az SX4 viszont bő egy millióval drágább.

Mi a véleménye az új rendszerről?

A kötelező hitelkonstrukció még mindig jobban támogatja a magánbankot, mint a mozgássérülteket, használt autó esetén majdnem értelmetlen igénybe venni, új autónál is csak a magamfajta jár jól, aki kap érdemi árelőnyt - de banki közreműködés nélkül még olcsóbban jutna az autóhoz. Én el tudnék képzelni egy olyan rendszert, amelyben az állam - akár a Suzukival kötött stratégiai megállapodás keretében - olyan autót gyárttatna le, mely mindenkinek, a kerekes székeseknek és a többgyerekes mozgássérülteknek is alkalmas, olyan szériában, ami olcsón megkapható. Mert azért ne felejtsük el, hogy most az állam ad ugyan 900 ezer forintot, de majdnem ennyit be is seper a regisztrációs adóból és az ÁFÁ-ból, igazából tehát nem sokat áldoz a mozgássérültekre.

Hogy volt megelégedve az értékesítő kollégák munkájával és az ügyintézés mentével?

Éreztem, hogy tudták, ki vagyok (merthogy én voltam a "balhés" pasas), de azt is, hogy kedves emberek akik nagyon pozitívan álltak hozzá az ügyhöz és nemcsak az én kedvemért. Örültem volna, ha az ügyintézés helyszínei akadálymentesek lettek volna, így nem kellett volna mindig kísérőt igénybe vennem. Mint minden banki ügyintézés ez is számtalan a kisember számára értelmezhetetlen papír aláírásával jár, az ügyintézők készséggel válaszoltak minden kérdésemre, de igazán még ma sem tudom pontosan, mi mindent írtam alá. De ez persze nem ennek a konstrukciónak a kritikája, Magyarországon így működnek a dolgok.

Mit üzenne azoknak aki januárban készülnek beadni a támogatási igényüket? Miért döntsenek inkább az új autó vásárlása mellett?

Ismervén az átlagos jövedelmeket aki egy automata autóra egyben ki tud fizetni 2,1 M Ft-ot annak érdemes belevágni, 1,3 Milliót kicsenget, a többit részekben, baj nem érheti mert megvan a pénze és anyagi előnnyel tud megszerezni egy Swiftet. Aki csak kicsike önrésszel rendelkezik az elején, annak bizony szép lassan elolvad az árelőnye.  És bizony ebben az esetben a havi törlesztő részlet az átlagos rokkantsági ellátáshoz képest húzós, plusz kérdéses, hogy az utolsó részletet hogy nyögi ki, ha már három évvel korábban sem volt elég pénze magasabb önrészhez. Üzenem tehát, hogy óvatosan vágjanak bele!

A Swiftbe pedig üljenek bele egy autószalonban és döntsék el, sérülésüknek megfelelő-e. A kocsi szerethető, könnyen működtethető, fürge és takarékos, sőt, az első száz kilométer után bátran állíthatom, hogy kényelmesebb mint a korábbi Swift volt.

És hogy miért döntsenek új autó mellett? Mert a használt autóra szóló támogatási konstrukció ugyan tipusfüggetlen, de a támogatás fele elúszik a kötelező Casco-n és a szerződési és kötelező hitelköltségeken, ráadásul maximum 5 éves autóra kapható. Egy hétéves ára viszont kb. a fele egy ötévesnek. Akinek tehát minden fillér számít de nem tud élni autó nélkül, jobb ha a kormány támogatás nélkül próbálkozik.

Meosz hírek: Pályázati felhívás fogyatékossággal élők részére
Meosz hírek: Pályázati felhívás fogyatékossággal élők részére

Pályázat üdülési szolgáltatás igénybevételének támogatására fogyatékossággal élők részére – A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázata CSATOLVA

- Fogyatékossággal élő személyek számára ellátást nyújtó szervezetek egyszeri kiegészítő támogatása:A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. pályázatot ír ki “Fogyatékossággal élő személyek számára bentlakásos, vagy lakóotthoni ellátást nyújtó nem állami, nem egyházi szervezetek egyszeri kiegészítő támogatása címmel.http://fszk.hu/41292-fogyatekossaggal-elo-szemelyek-szamara-bentlakasos-vagy-lakootthoni-ellatast-nyujto-nem-allami-nem-egyhazi-szervezetek-egyszeri-kiegeszito-tamogatasa/

Bernáthné Székely Julianna
rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő,

+36-20-420-20-39 http://www.versenykepesseg.eu/
MEOSZ rehabilitációs tanácsadó,

Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége)

1032 Budapest San Marco str. 76. Hungary

+36-1-454-14-51 CSAK hétfőn és kedden 8. 00 - 13. 00

MÁS NAPOKON:
skype: bernathjulia (7. 00- 13. 00)

bernath.julia@gmail.com 

Pályázati felhívás
fogyatékossággal élők részére
2013.
Pályázók köre:
Azon belföldi illetőségű, 18. életévét betöltött fogyatékossággal élő személyek, akik a pályázat benyújtásakor fogyatékossági támogatásban és/vagy vakok személyi járadékában és/vagy magasabb összegű családi pótlékban részesülnek, és havi teljes összegű ellátásuk nem haladja meg a nettó 150.000,- Ft-ot.
Jelen pályázat keretében egy adatlapon egy fő pályázhat.
A támogatás odaítélésénél előnyt élveznek azok a pályázók, akik 2012-ben nem részesültek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (továbbiakban: Alapítvány) által nyújtott támogatásban.
A pályázat keretösszege: 100 millió forint
A támogatás elnyerése esetén a pályázók 5.000,- Ft/fő, azaz ötezer forint/fő önerő befizetésével, míg a kísérők 2.500,- Ft/fő, azaz kettőezer-ötszáz forint/fő önerő befizetésével vehetik igénybe a postai úton kiküldésre kerülő Erzsébet Üdülési Kártya segítségével az üdülési szolgáltatást.
Általános pályázati feltételek:
 A pályázat kizárólag a www.erzsebetprogram.hu honlapon elérhető elektronikus adatlap kitöltésével nyújtható be;
 Egy pályázati adatlapon egy fogyatékossággal élő, és egy vele együtt utazó, 18. életévét betöltött kísérő nyújthat be pályázatot;
 Egy személy csak egy pályázat keretében részesülhet támogatásban;
 A hibásan, hiányosan vagy nem feldolgozható adatokkal kitöltött és kötelező mellékletek nélküli, illetve határidő után beérkezett pályázat érvénytelennek minősül;
 Az érvénytelenül beadott pályázat hiánypótlására, javítására nincs lehetőség;
 Az adatok valóságtartalmát az Alapítvány ellenőrizheti;
 A pályázó legkésőbb a benyújtást követő 15. munkanapig az Alapítványtól e-mailben kap tájékoztatást a pályázat elbírálásának eredményéről;
 Az önerőt a kedvező pályázati döntésről szóló értesítő e-mail kézbesítését követő 30 munkanapon belül, egy összegben, a benyújtáskor kapott pályázati azonosítószám feltüntetésével kell átutalni az Alapítvány következő bankszámlaszámára:
OTP Bank 11794008-20541121
 Az elnyert üdülési szolgáltatást a www.erzsebetprogram.hu oldalon feltüntetett állami üdülőkben, az ott megjelölt településeken vehetik igénybe a nyertes pályázók;
 A pályázat elnyerésének lehetősége a pályázati keretösszeg kimerüléséig, de legfeljebb 2013. március 20. napjáig áll fenn;
 A pályázattal elnyerhető támogatás nem terjed ki az üdülés helyszínére történő utazás megszervezésére, valamint az utazás költségeire;
 Az elnyert üdülési szolgáltatás legkésőbb 2013. december 31. napjáig vehető igénybe, amely határidő nem hosszabbítható meg.
Amennyiben a támogatás a megadott időszakokban nem kerül felhasználásra, a nyertes pályázó részére az önerő nem kerül visszafizetésre.
A pályázat benyújtható: 2013. március 20. napjáig
A www.erzsebetprogram.hu honlapon elérhető elektronikus pályázati adatlapon.
A kérelem benyújtásának kötelező mellékletei:
- Pályázói nyilatkozat,
- A pályázat benyújtását megelőző hónapban kapott összes járandóságának átvételét igazoló dokumentum (postai szelvény vagy bankszámlakivonat másolata) és a foglalkoztató intézmény (amennyiben van) jövedelemigazolása a havi nettó jövedelemről.
(Gondnokolt személy esetében az erre vonatkozó okirat másolata is csatolandó.)
Tájékoztatás: A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány az Erzsébet-program népszerűsítése érdekében a szociális üdültetési helyszíneken kép- és hangfelvételt készíthet, illetve filmet forgathat, melyet reklámcélokra felhasználhat.

Meosz hírek: Nem pénzkérdés a középiskolai képzés folytatása a Mexikói úti mozgásjavító iskolában
Meosz hírek: Nem pénzkérdés a középiskolai képzés folytatása a Mexikói úti mozgásjavító iskolában

Nem pénzkérdés a középiskolai képzés folytatása a Mexikói úti mozgásjavító iskolában

Évek óta ismert, hogy a középiskolának is helyt adó épület (Lajta-ház) felújítása még nem fejeződött be, a szakközépiskolai oktatás azonban nem 200 millióból, hanem egy tanterem kialakításával, mindössze kétmillió forintból is folytatható lenne, ha a főváros akarná. A fenntartó mindezek ellenére érdemben nem is tárgyalt erről az intézménnyel, az illetékesek – figyelmen kívül hagyva a gyermekek érdekeit – eldöntötték, hogy megszüntetik a szakközépiskolát. A MEOSZ és a szülők bíznak abban, hogy Tarlós István főpolgármester felülvizsgálja a döntést, és megadja az esélyt a súlyos mozgáskorlátozott gyermekeknek arra, hogy a legfelkészültebb speciális intézményben alapozhassák meg jövőjüket.

   

A középiskola működéséhez szükséges infrastruktúra jelentős része most is rendelkezésre áll, hisz három évfolyam már működik, még kettőt kéne csupán beindítani, egyet az idén ősszel, a másikat pedig jövőre. Az iskola vezetése tudomásul vette, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt a Lajta-ház rekonstrukciója csúszik, épp ezért is nem 200 milliót, csupán 2 millió forintot kért az új évfolyam elindításához szükséges tanterem kialakításához.

 

A Mexikói úti mozgásjavító iskola rekonstrukcióját 2003-ban szavazta meg fővárosi közgyűlés, a képviselők többsége, politikai hovatartozástól függetlenül támogatta a döntést. Az első ütem 2007-2011 között készült el 3,5 milliárd forintból, már 2005-ben tudott volt azonban, hogy a Lajta-ház felújítására csak egy második ütemben kerülhet sor. Ez részlegesen meg is történt három évvel ezelőtt, a munkálatok azonban forráshiány miatt nem fejeződtek be. A felújításokról a fővárosi önkormányzat oktatási és beruházási osztálya mindvégig tudott, az iskola több alkalommal is ütemezési terveket tett le a fennmaradó munkálatokkal és a középiskolai oktatás folytatásával kapcsolatban, nem igaz tehát, hogy az önkormányzat csak nemrég értesült a még szükséges beruházásokról. A Lajta-házban jelenleg 11 osztályteremben folyik oktatás, de ott találhatók többek között az egész iskolát kiszolgáló számítástechnikai és a nyelvi szaktantermek, a logopédiai fejlesztő, a könyvtár, az ügyeleti szoba, az orvosi rendelő, három mozgásterápiás tornaterem, a speciális eszközkölcsönző valamint a nevelőtestületek szobája is. A szakközépiskola megszüntetésével tehát a főváros nem spórol meg működési költséget, ezért is érthetetlen, miért ragaszkodik hozzá.

 

Az önkormányzat hétfői közleményében kiemelte, hogy az intézmény fejlesztését jelenleg is támogatja egy két épületrészt összekötő fedett folyosó megépítésével. Ez örvendetes, de ennek a gyermekek biztonsága érdekében már évekkel ezelőtt meg kellett volna épülnie, katasztrófavédelmi okokból.

 

A hétfői közleményben az önkormányzat ismételten a Petrik Lajos és Neumann János szakközépiskolákat javasolta megoldásként, ezek azonban megközelítőleg sem tudnak olyan színvonalú ellátást, fejlesztést nyújtani a súlyos mozgássérült gyermekeknek, mint a mozgásjavító, és nem is alkalmasak arra, hogy nagyobb létszámban fogadjanak ilyen diákokat. Az is csak papíron igaz, hogy ezekben is több szakmacsoportból választhatnak a mozgáskorlátozott diákok, a gyakorlatban csak informatikát tudnak tanulni. A főváros állításával ellentétben a Neumann János szakközépiskola kifejezetten messze van a Mexikói úttól, ráadásul rosszul és csak részlegesen lett akadálymentesítve. Ezzel szemben a mozgásjavító iskolában egy helyen folyik az oktatás, a fejlesztés, a különböző terápiák és ott található a diákotthon is.

 

A MEOSZ nem tudja, hogy mi a főváros valódi célja a nemzetközileg is elismert mozgásjavító szakközépiskolájának megszüntetésével. Más célokra szeretné használni az ingatlant vagy csak a súlyos mozgáskorlátozott gyerekek továbbtanulását nem tartja elég fontosnak, netán nem is érti, hogy vannak olyan súlyos sérültek, akik fokozott gondoskodásra szorulnak tanulmányaik alatt? Bárhogy is legyen, a Szövetség és a szülők arra kérik a főpolgármestert és az oktatást felügyelő minisztert, hogy fontolják meg és változtassák meg a döntést!

 

 

 

További információ:

Dr. Derera Mihály(06-20/958-1661), a MEOSZ oktatási intézetének igazgatója, az iskolát támogató Zsótér Pál Alapítvány elnöke (január 9. után nem elérhető)

Dr. Hegedűs Lajos (06-20/9358-752), a MEOSZ elnöke

Schöfflerné Komsa Anikó (06-20/383-1930), a szülői munkaközösség elnöke

Nádas Pál (06-30/231-2454), az iskola korábbi igazgatója, a szakközépiskola létrehozója, a MEOSZ pedagógiai szakértője

 

Budapest, 2013. január 9.

 

Üdvözlettel:

 

Gábor Imola sajtófőnök

MEOSZ

06-30/466-1559

Meosz hírek: Az Alkotmánybíróság javíthat a megváltozott munkaképességű emberek helyzetén
Meosz hírek: Az Alkotmánybíróság javíthat a megváltozott munkaképességű emberek helyzetén

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) a Kossuth téren ma tüntető civilekhez hasonlóan tiltakozik a hátrányos helyzetű, súlyos beteg és fogyatékos embereket sújtó kormányzati intézkedések ellen. A rendkívül alacsony összegű rokkantsági ellátások miatt sokan már most is éheznek, nem tudják fizetni a rezsit, a tél beálltával pedig a hideggel is meg kéne küzdeniük. A Szövetség bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság mielőbb napirendre tűzi a rokkantsági ellátórendszer ügyét és orvosolja a rokkant embereket ért súlyos jogsérelmeket, javítva ezzel a helyzetükön.

A kormány eltörölte a rokkantnyugdíjat, helyette sok esetben 30 ezer forint körüli ellátást kapnak az érintettek. A kabinet emellett 120 ezer embert tervez visszavezetni a munka világába, ezért rendkívüli felülvizsgálatokat indított, amelyen augusztusig 30 ezren estek át. Míg a korábbi években átlagosan 1 százalékuknál, most ennek több mint a tízszeresénél, 12 százalékuknál mondták ki, hogy állapotuk javulása miatt már nem jogosultak semmilyen ellátásra. A rehabilitációra javasoltak aránya is megduplázódott: korábban átlagosan az érintettek 14%-át, az új jogszabály alapján már 28 százalékukat tartják erre alkalmasnak. Ők 28 és 46 ezer forint közötti rehabilitációs ellátást kapnak legfeljebb 3 évig. A legtöbb esetben azoknak is drasztikusan csökken az ellátása, akik a felülvizsgálat után is rokkantnak minősülnek: a 70 ezer forintos rokkantnyugdíj gyakran 30 ezer forint körüli összegre csökken, a 30 év szolgálati idő már mit sem számít. A felülvizsgálatokkal sikerült a megváltozott munkaképességű emberek 30 ezres álláskereső táborát további 12 ezerrel növelni, miközben új munkahelyek nem jöttek létre, foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatások, képzések gyakorlatilag nincsenek, és a januártól tervezett intézkedések is inkább csökkenteni, mint növelni fogják a foglalkoztatottságot.

 

A MEOSZ-t kétségbeesett, beteg emberek keresik meg nap mint nap panaszaikkal: munkahely nincs, vagy ha van, az egészségi állapotuk miatt nem veszik fel őket, a 30-40 ezer forintos ellátásból nem tudják megvenni a gyógyszereiket, kifizetni a rezsijüket, nem tudnak élelmiszert venni, és a tél közeledtével a fagyhalál is fenyegeti őket. A szervezet hisz abban, hogy az érintettek helyzetén jogi eszközökkel is lehet változtatni, ezért fordult az alapvető jogok biztosához. A biztos megállapította, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény alkotmányos szempontból több ponton is aggályos, és júliusban kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a jogszabály utólagos vizsgálatát. A MEOSZ bízik a jogállamiságban, és bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság, érzékelve az intézkedések által veszélyeztetett több tízezer ember rendkívül súlyos helyzetét, mielőbb napirendjére tűzi a témában beérkezett beadványokat és orvosolja a jogsérelmeket.

 

További információ: Hegedüs Lajos MEOSZ elnök (06-20/935-8752)

 

 

Az Alkotmánybíróság javíthat a megváltozott munkaképességű emberek helyzetén
Az Alkotmánybíróság javíthat a megváltozott munkaképességű emberek helyzetén

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) a Kossuth téren ma tüntető civilekhez hasonlóan tiltakozik a hátrányos helyzetű, súlyos beteg és fogyatékos embereket sújtó kormányzati intézkedések ellen. A rendkívül alacsony összegű rokkantsági ellátások miatt sokan már most is éheznek, nem tudják fizetni a rezsit, a tél beálltával pedig a hideggel is meg kéne küzdeniük. A Szövetség bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság mielőbb napirendre tűzi a rokkantsági ellátórendszer ügyét és orvosolja a rokkant embereket ért súlyos jogsérelmeket, javítva ezzel a helyzetükön.

A kormány eltörölte a rokkantnyugdíjat, helyette sok esetben 30 ezer forint körüli ellátást kapnak az érintettek. A kabinet emellett 120 ezer embert tervez visszavezetni a munka világába, ezért rendkívüli felülvizsgálatokat indított, amelyen augusztusig 30 ezren estek át. Míg a korábbi években átlagosan 1 százalékuknál, most ennek több mint a tízszeresénél, 12 százalékuknál mondták ki, hogy állapotuk javulása miatt már nem jogosultak semmilyen ellátásra. A rehabilitációra javasoltak aránya is megduplázódott: korábban átlagosan az érintettek 14%-át, az új jogszabály alapján már 28 százalékukat tartják erre alkalmasnak. Ők 28 és 46 ezer forint közötti rehabilitációs ellátást kapnak legfeljebb 3 évig. A legtöbb esetben azoknak is drasztikusan csökken az ellátása, akik a felülvizsgálat után is rokkantnak minősülnek: a 70 ezer forintos rokkantnyugdíj gyakran 30 ezer forint körüli összegre csökken, a 30 év szolgálati idő már mit sem számít. A felülvizsgálatokkal sikerült a megváltozott munkaképességű emberek 30 ezres álláskereső táborát további 12 ezerrel növelni, miközben új munkahelyek nem jöttek létre, foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatások, képzések gyakorlatilag nincsenek, és a januártól tervezett intézkedések is inkább csökkenteni, mint növelni fogják a foglalkoztatottságot.

 

A MEOSZ-t kétségbeesett, beteg emberek keresik meg nap mint nap panaszaikkal: munkahely nincs, vagy ha van, az egészségi állapotuk miatt nem veszik fel őket, a 30-40 ezer forintos ellátásból nem tudják megvenni a gyógyszereiket, kifizetni a rezsijüket, nem tudnak élelmiszert venni, és a tél közeledtével a fagyhalál is fenyegeti őket. A szervezet hisz abban, hogy az érintettek helyzetén jogi eszközökkel is lehet változtatni, ezért fordult az alapvető jogok biztosához. A biztos megállapította, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény alkotmányos szempontból több ponton is aggályos, és júliusban kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a jogszabály utólagos vizsgálatát. A MEOSZ bízik a jogállamiságban, és bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság, érzékelve az intézkedések által veszélyeztetett több tízezer ember rendkívül súlyos helyzetét, mielőbb napirendjére tűzi a témában beérkezett beadványokat és orvosolja a jogsérelmeket.

 

További információ: Hegedüs Lajos MEOSZ elnök (06-20/935-8752)

 

 

Meosz hírek: Paralimpikonjaink megmutatták, hogy a fogyatékossággal élő emberek számára sincs lehete
Meosz hírek: Paralimpikonjaink megmutatták, hogy a fogyatékossággal élő emberek számára sincs lehete

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöksége gratulál a londoni paralimpián érmet és pontot szerző sportolóknak, és büszke mindazokra, akik hazánkat képviselték a tizennegyedik alkalommal megrendezett játékokon.

 

Hegedüs Lajos MEOSZ elnök szerint paralimpikonjaink sokat tettek a fogyatékossággal élők elfogadtatásáért. Kimagasló sportteljesítményük jó példája annak, hogy tehetséggel, kellő akarattal és kitartással a fogyatékosságból eredő hátrányok legyőzhetők. Sikeresen szereplő sportolóink megmutatták, hogy a fogyatékossággal élő emberek számára sincs lehetetlen - tette hozzá az elnök. A harminchárom tagú magyar küldöttség minden idők negyedik legjobb szereplését tudhatja magáénak: a sportolók két arany, hat ezüst és hat bronzérmet szereztek a tizennegyedik paralimpián.

A MEOSZ központjában dolgozik Dani Gyöngyi vívó, aki két ezüstérmet is szerzett Londonban. A Szövetség munkatársai virággal köszöntötték a hétfőn munkába állt sportolót.

 

 

További információ:

Hegedüs Lajos MEOSZ elnök (06-20/935-8752)

 

 

Budapest, 2012. szeptember 17.

 

 

Vidámparki rendezvény
Vidámparki rendezvény

Kedves Tagegyesületek!

Csatolva megküldjük az idei Vidámparki rendezvényünk szórólapját. Jelentkezéseket érkezési sorrendben tudjuk elfogadni,egy szervezettől max. 100 fő jöhet.

Kérjük a tájékoztatóban feltüntetett e-mail címen kérjék regisztrációjukat.

 

Üdvözlettel:

Szabóné Benedek Zsófia,
Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

9771_440.jpg VIDÁMPARK NYÍLT NAP mbe_1.jpg

 

A BUDAPESTI VIDÁMPARK ISMÉT NYÍLT NAPOT RENDEZ a FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ GYEREKEK ÉS FIATALOK SZÁMÁRA

2012. OKTÓBER 18-ÁN (csütörtökön) 12-18 ÓRÁIG.

A park területére való belépés: 12-16 óra között

Szeretettel várjuk a gyerekeket, fiatalokat és kísérőiket!

 

Csoportos jelentkezés esetén egy szervezetből max. 100 fő jelentkezhet!

részvételhez előzetes jelentkezés szükséges:

 

A kísérő nevét és a résztvevők létszámát és fogyatékosság típusát kell elküldeni az alábbi e-mail címek egyikére:

 

Hallássérült gyermekek és fiatalok, intézményeik a SINOSZ alábbi e-mail címén jelentkezzenek:

         - bp.nagyothallok@sinosz.hu (Botos Barbara)

 

Látássérült gyermekek, fiatalok és intézményeik a VGYKE e-mail címén jelentkezzenek:

-ugyfel@vgyke.com (Hornyák Zsuzsanna)

 

Mozgássérült, értelmi fogyatékos, autista gyermekek, fiatalok és intézményeik az M. B.E. e-mail címén jelentkezzenek:

germerc@freemail.hu (Tábiné Hídvégi Csilla) vagy

- Fax számon: 06/1/349 - 8172

 

REGISZTRÁCIÓ JELENTKEZÉSI SORRENDBEN TÖRTÉNIK MÍG A LÉTSZÁM BE NEM TELIK!!!!

 

(A tárgynál kérjük feltüntetni: „Vidámpark nyílt nap!&rdquoblink1.gif

A RENDEZVÉNY ROSSZ IDŐ ESTÉN IS MEG LESZ TARTVA, ESŐNAP KIÍRÁSÁRA NINCSEN LEHETŐSÉG.

 


Összesen: 242 [171-180]
1... | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25