Ady Endre: Karácsony - Harang csendül...

Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.

A templomba
Hosszú sorba'
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

II.

Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
- Úgy mint régen -
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.

De jó volna, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

III.

Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.

Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget.
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni...
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.

Magyarországon mintegy félmillióan élnek fogyatékossággal. Helyzetük a hozzátartozóikat, a családtagjaikat és a barátaikat is beleértve mintegy 1.8 millió embert közvetlenül érint.

Fogyatékossággal élőket és velük szimpatizálókat vár a Rehab Critical Mass mozgalom vasárnap 15 órakor az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé (1054 Budapest, Akadémia u. 3.).  Surányi Judit főszervező tájékoztatása szerint a minisztériumtól induló közös felvonulással szeretnék felhívni a figyelmet a fogyatékossággal élők társadalmi kirekesztésére, azokra a súlyos problémákra és hiányosságokra, melyek haladéktalan megoldást igényelnek.

Néhány téma, amelyben a fogyatékossággal élők közössége egyenlő bánásmódot és az egyenlő esélyek megteremtését szeretné elérni: akadálymentesítés, integráció, inkluzív oktatás, rehabilitáció, támogatószolgálat továbbfejlesztése és kiépítése, a tömegintézmények helyett lakóotthonok, munkalehetőségek biztosítása, védett munkahelyek, ápolási díj, a sérült gyermeket nevelők számára megfelelő juttatás. A rendezvényen mozgáskorlátozottak, siketek és vakok szeretnének segíteni ép tásaiknak abban, hogy jobban megértsék, érezzék a fogyatékossággal élők helyzetét.

Magyarországon - a 2011-es adatok szerint - 457 ezren élnek fogyatékossággal. Helyzetük - ha hozzászámoljuk a hozzátartozóikat, családtagjaikat, barátaikat, mintegy 1.8 millió embert közvetlenül érint. A felvonulás az Erzsébet téren zárul, ahol kulturális programok – mások mellett a Budapest Bár és a Republic is fellép - várják az érdeklődőket. Ugyanott civil szervezetek tartanak bemutatókat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az Országos Fogyatékosságügyi Tanács pénteki ülésén szólalt fel.

A fogyatékosságügy területén az államtitkárság élő, a korábbinál intenzívebb párbeszédre törekszik a szakmai szervezetekkel, a civil szervezetekkel, a működtetőkkel, az érintettek képviselőivel - mondta Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára az Országos Fogyatékosságügyi Tanács pénteki ülésén. A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár az államtitkárság megalakulása óta először összeülő tanács ülésén azt ígérte, hogy nemcsak a szabályozásban előírt időközönként, hanem gyakrabban üléseznek.

Az államtitkárság, ő maga és a minisztérium is igényli a gyakoribb véleménycserét, mert "elég sok feladat van előttük", egy részük azonnali beavatkozást igényel, egy részük pedig a középtávú tervekkel függ össze - fejtette ki. Az államtitkár hangoztatta: a szakpolitika szintjén is folyamatos egyeztetésekre van szükség, hogy a fogyatékossággal élőknek minél jobb szolgáltatást tudjanak biztosítani.

Elmondta: az ellátórendszert érintő egyik változás, hogy visszaállítják az úgynevezett támogató szolgálatok - elsősorban a fogyatékossággal élők közlekedését, nappali ellátását segítő szervezetek - korábbi finanszírozását, a hároméves ciklusról áttérnek a folyamatos finanszírozásra, és 2016-tól megszüntetik a pályázati rendszert.

Bejelentette: idén 42 millió forint többlettámogatást nyújtanak a támogató szolgálatoknak. Jelezte: folytatni kell az úgynevezett kitagolást, vagyis a fogyatékossággal élőknek lehetővé teszik azt, hogy a nagy intézményekből "kiszabadítsák" őket, azaz biztosítsák nekik az önálló életvitel lehetőségét, amelyhez természetesen támogatást nyújtanak.

Szekeres Pál miniszteri biztos arról beszélt, bízik benne, hogy a találkozók gyakoriak, a kezdeményezések pedig innovatívak lesznek.

A zárt ülés napirendjén szerepel egyebek mellett az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának áttekintése és az új, 2014-2020 közötti program tervezése.

Kiss Csaba kezdeményezésére 2014. október 19-én, vasárnap 15 órai kezdettel az Emberi Erőforrások Minisztériumától (1054 Budapest, Akadémia u. 3.) életre kel egy civil mozgalom: a RehabCritical Mass!

A MEOSZ a rendezvény céljaival egyetért, javasolja tagjainak, tagszervezeteinek, hogy a békés, politika mentes demonstráción, lehetőleg minél nagyobb számban vegyenek részt, mert a figyelemfelkeltés csak akkor lehet sikeres, ha ezen jelentős számú résztvevő jelenik meg.

A RehabCritical Mass! célja a társadalmi összefogás a fogyatékkal elő emberek életminőségének javítása érdekében.

Szeretnénk előmozdítani és megmutatni, hogy a magyar társadalom szolidáris és fogékony a benne élő különböző emberek problémáira, igényeire.

A RehabCritical Mass! egy alulról jövő civil kezdeményezés, amely mentes minden politikai szándéktól és szerveződéstől.

Ha egyetértenek mondanivalójával, a mozgalom céljával, jöjjenek el az eseményre, terjesszék azt, osszák meg, hogy minél többen csatlakozhassanak és részt vehessenek az eseményen.

Miért a RehabCritical Mass!?

A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyatékosséggal élő emberek társadalmi kirekesztésére.

A nem fogyatékosséggal élők körében a toleranciát, az elfogadást és befogadást kívánjuk erősíteni, illetve hogy a fogyatékkal élők egészségesebb énképpel rendelkezzenek és ezáltal hatékonyabban tudják képviselni a saját érdeküket.
Az érinett szervezetek között pedig szorgalmazzuk a párbeszéd megindulását a felsorolt problémák megoldásának érdekében.

Alapelvünk az emeberi, állampolgári és kissebbségi jogok érvénysítése, azaz esélyegyenlőség megteremtése. Célunk a megkülönböztetés és kirekesztés helyett tolerancia a társadalmi befogadás és sokszínúség erősítése. A társadalmi egyenlőtlenségből adódó problémák megértése, enyhítése, megoldása a fő szempontunk.

A fogyatékossággal élők alapvető emberi joga, a társadalmi életben való részvétel súlyos korlátokba ütközik ma Magyarországon.

Hazánkban több, mint 88.000 (ebből nagyjából 25.000 fogyatékossággal élő) ember él nagylétszámú intézetekben, holott az ENSZ Egyezményben foglaltak szerint minden embernek joga van szabadon megválasztani a lakóhelyét. Üdvözlendő a totális intézetek lebontásának megindulása, azonban az önálló életvitel támogatásának érdekében szükség van a közösségi támogató szolgálatok fejlesztésére, és a fogyatékossággal élők számára finanszírozható lakhatás megteremtésére.

A második problémás terület az egyenlő esélyű hozzáférés és az akadálymentesség kérdése. Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy akadálymentessé teszi az épített környezetet és a közösségi közlekedést, valamint megvalósítja a kommunkiációs akadálymentesítést. A határidők rég lejártak, ugyanakkor az egyenlő esélyű hozzáférés a mai napig nem valósult meg.

Az egyenlő esélyű hozzáférés az oktatás terén is kötelezettség lenne: a köznevelési rendszer azonban nem képes biztosítani az inklúzív oktatást, annak személyi és tárgyi feltételei nem állnak rendelkezésre. A fogyatékossággal élő emberek iskolai végzettsége ennek következtében jóval alacsonyabb, mint a teljes népességben (hivatkozás).

Az alacsony végzettségi/képzettségi szint előrevetítit azt, hogy a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatása messze elmarad az átlagostól. A foglalkoztatás a negyedik terület, ahol változást szeretnénk látni: az ésszerű alkalmazkodás munkahelyi megvalósítása révén lehetővé válna az, hogy a fogyatékossággal élő emberek nagy számban vállalhassanak munkát a nyílt munkaerőpiacon. Ezáltal nem lennének rászorulva az állam által nyújtott pénzbeli támogatásokra.

A hivatalos utakat végig járva, nem értünk el érdemi eredményeket, ráadásul közben rá kellett döbbeni, hogy bizonyos jól kitapintható érdekellentétek miatt nem is várható, hogy ebből a közeljövőben érdemi előrelépés történjen. Eközben generációk futnak ki az időből és az ellátórendszer hiányosságai miatt képességeik ellenére, kénytelenek egy sokkal rosszabb életminőséget nyújtó pályára állni.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöksége elképesztőnek és teljességgel elfogadhatatlannak tartja, hogy a MÁV olyan új Intercity-kocsikat tervez, amelyek nem akadálymentesek, és a kerekesszékes utasokat egy több évtizede hibás, ma már vállalhatatlan szemlélet jegyében külön vagonokban akarja utaztatni. A Szövetség felszólítja a MÁV-ot, hogy – eleget téve a nemzetközi, uniós és hazai jogi normáknak, továbbá korunk szellemiségének – az új kocsik és minden egyéb fejlesztése során biztosítsa, hogy a mozgáskorlátozott emberek ugyanúgy utazhassanak, mint bárki más.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöksége elképesztőnek és teljességgel elfogadhatatlannak tartja, hogy a MÁV olyan új Intercity-kocsikat tervez, amelyek nem akadálymentesek, és a kerekesszékes utasokat egy több évtizede hibás, ma már vállalhatatlan szemlélet jegyében külön vagonokban akarja utaztatni. A Szövetség felszólítja a MÁV-ot, hogy – eleget téve a nemzetközi, uniós és hazai jogi normáknak, továbbá korunk szellemiségének – az új kocsik és minden egyéb fejlesztése során biztosítsa, hogy a mozgáskorlátozott emberek ugyanúgy utazhassanak, mint bárki más.

Mint ismeretes, a Népszabadság szeptember 10-i számában arról számolt be, hogy a MÁV mintegy másfél milliárd forintból olyan új Intercity-kocsikat tervez (IC+), amelyek – több egyéb hiba mellett, – az akadálymentesség követelményeinek sem felelnek meg, kerekesszékkel ugyanis már a vonat ajtaján sem lehet beférni. A Szövetség elnökségének szombati ülésén elhangzott: az érintetteket különösen felháborította az, hogy a cikk szerint a MÁV ezt nem tartja érdemi problémának, hisz eleve nem is tervezték, hogy az IC+ kocsikon kerekesszékesek utazzanak, erre a célra külön vagonokat alakítanának ki.

A MEOSZ szerint egy újonnan megtervezett kocsi esetén semmilyen akadálya nincs annak, hogy akadálymentesnek épüljön. Európában és a világ fejlettebb részén ma már valószínűleg lehetetlen lenne bármely gyártótól nem akadálymentes vasúti kocsit rendelni, mert mára általánosan elfogadottá vált, hogy a vasúti kocsikat mozgássérült emberek is használják, ez csak Magyarországon nem egyértelmű. Ilyen szempontból a magyar fejlesztésű kocsik igazi hungarikumnak számítanak, és szomorú bizonyítványt állítanak ki a vasúttársaságról. Arról nem is beszélve, hogy a hazánk által is elfogadott, a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény vagy a transzeurópai vasúti közlekedésről szóló uniós direktíva is arra kötelezi a nemzeti vasúttársaságot, hogy tegyen eleget az egyenlő esélyű hozzáférés követelményének.

A MEOSZ elnöksége felszólítja a MÁV-ot, hogy mind a szóban forgó IC-kocsik, mind a többi fejlesztése, beruházása, felújítása esetén biztosítsa a mozgássérült emberek hozzáférését a vasúti közlekedéshez és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz. A Szövetség azt is kéri a vasúttársaságtól, hogy az ilyen fejlesztésekről konzultáljon az érintettekkel, erre a MEOSZ mindig is nyitott volt és a jövőben is az lesz. A MEOSZ továbbá arra a kéri a kormányt, hogy egyetlen olyan vasúti beruházást se hagyjon jóvá és ne támogasson az adófizetők, köztük a mozgáskorlátozott emberek pénzéből, amelyek nem teszik lehetővé, hogy mindenki azonos eséllyel férjen hozzá.

 

2014 szeptember 15.
 
Gábor Imola
sajtófőnök

2 napos az elődöntő

A szervezőbizottság a versenyzők és a kevésbé feszített műsor érdekében úgy döntött, hogy az elődöntő nem egy napos, hanem két napos lesz. Ennek értelmében az elődöntő új időpontja: október 6. (hétfő) és október 7. (kedd). Az elődöntő helyszíne: Angyalföldi József Attila Művelődési Központ (1131 Budapest, József Attila tér 4.). A részletekről a versenyzőket levélben, e-mailen értesítjük.

Az előadó-művészeti kategória zsűrije: Monspart Sarolta világbajnok tájfutó, Príma-díjas sportoló, a zsűri elnöke, a rendezvény egyik kezdeményezője, Dévai Nagy Kamilla Liszt Ferenc-díjas énekes, előadóművész, Kállai Bori színész, érdemes művész, László Attila Liszt-díjas érdemes művész, gitárművész, a Zeneakadémia tanára, Pozsgai Zoltán Artisjus-díjas zongoraművész, Gaudy Babette képző- és iparművész, balett- és pantomim művész, valamint Tóth Richárd színész-koreográfus, korábban a kaposvári Csiky Gergely színház tagja. Az elődöntőt és a döntőt Vincze Zoltán rendező rendezi.

Az alkotóművészeti kategóriákba beérkező alkotások zsűrizése az ősszel megtörténik, a legjobb alkotásokból álló kiállítást és a nyerteseket a tehetségkutatót lezáró, december ötödikei országos döntőn mutatjuk be.

Budapest, 2014. augusztus 4.

Üdvözlettel:
A szervezők

Át kell tervezni a vasút új InterCity-kocsijait, mert nem akadálymentesek, így kerekesszékkel nem lehetne használni a kocsikat, a MÁV elismerte a hibát, írta a Népszabadság.

A lap szerint hibákat talált az uniós ellenőrzés a MÁV-Start Zrt. saját fejlesztésű Inter-City+ vasúti személykocsi-családjának két prototípusán. Az 1,4 milliárd forintból sínre állított vagonokat közösen ellenőrző két minőségbiztosító cég, a Luxcontrol és a TÜV kéttucatnyi kifogást jegyzőkönyvezett. A MÁV-nál úgy készülnek, a fejlesztésre elnyert 462 millió forintot nem kell visszafizetniük a hibák miatt.

A Népszabadság úgy tudja, a vagonok két komoly kritikát kaptak. 
 

Az egyik, hogy az IC+ vagonok lépcsői nem felelnek meg a szabványnak. A korábbi előírásokba belefért, hogy a lépcsőakna felfelé szűküljön, az újak azonban már nem teszik ezt lehetővé.
A másik hiányosság, hogy az IC+ vagonok nem felelnek meg a mozgáskorlátozottak esélyegyenlősége biztosítását előíró uniós szabályoknak, a kocsik ajtaján ugyanis nem férnek be a kerekesszékesek. A MÁV szerint ez nem érdemi probléma, az új másodosztályú kocsik tervezésénél ugyanis eleve nem számoltak kerekesszékkel utazókkal.

A problémát nem feltétlenül a teljes vagoncsalád áttervezésével orvosolnák, ehelyett vegyes használatú kocsik kialakítására készülnek, amelyek az ígéretek szerint nemcsak a kerekesszékkel vonatra szállók, hanem a kerékpárral utazók kiszolgálására is alkalmasak lesznek. Ahhoz, hogy az IC+ megkapja a minőségtanúsítványt és elkezdődhessen a sorozatgyártás, a vagonokat át kell tervezni. 
 

2014 szeptember 10.
 
Index.hu

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Tisztelt Államtitkár úr!

Szövetségünk nevében segítségét kérem néhány olyan kérdés megoldásában, amely a súlyosan mozgássérült emberek életminőségét komoly mértékben rontja, jelentős feszültséget generál az általunk képviselt több százezer mozgássérült ember körében és a társadalmi életben való részvételüket, rehabilitációjukat akadályozza.
Az általunk javasolt, sürgős megoldásra váró kérdések többsége nem jár költségvetési kiadás növekedés igényével, illetve azok esetében, amelyek szerény költségvetési kiadás növekedést igényelnek, a módosítások társadalmi haszna a kiadásoknál lényegesen jelentősebb.

A megoldásra váró kérdések, illetve a javasolt módosítások a következők.

1) A Támogató Szolgálatok évek óta tartó visszafejlesztésének leállítása, a feladatmutatók legalább 20 %-os emelése - amely csak a 2010. évi szintre történő visszaállást jelentené.

2) A Támogató Szolgálatok átlagosan 9 éves korú speciális szállító jármű parkja megújításának támogatása. Ehhez évente legalább 200 millió forintos pályázati forrás biztosítása, amely évente mintegy 20 jármű cseréjét tenné lehetővé. A járműpark megújítása a szolgálatok saját forrásaiból lehetetlen, a járműpark folyamatosan lepusztul, a biztonságos szállítást nem teszi lehetővé, emellett az elöregedett járműpark fenntartása igen jelentős költségekkel jár a szolgálatok számára.

3) A mozgássérült személyek számára, a közlekedéssel kapcsolatos támogatások tényleges igénybevételi lehetőségének biztosítása.

a) A jelenlegi jogszabályi környezetben minden fogyatékossági támogatásra jogosult autista, siket, értelmi sérült, vak és gyangénlátó ember alanyi jogon jogosult parkolási kártyára és járműszerzési támogatásra, függetlenül attól, hogy mozgásképessége alapján több kilométeres gyaloglásra, vagy akár maratoni táv lefutására is alkalmas és közlekedőképessége alapján bármely közösségi közlekedési eszközre minden gond nélkül képes felszállni.

b) A korábbi jogszabályok alapján mozgássérültnek minősülő embereknek csupán mintegy
40 %-a kapja meg az NRSZH vizsgálata alapján a "mozgásában súlyos mértékben akadályozott" minősítést, az igen durva mértékben megszigorított jelenlegi szabályozás alapján.

Tömegével fordul elő, hogy egy alsóvégtag részleges bénulással, végtag rövidüléssel élő, könyökmankóval, bottal járóképes ember a jelenlegi vizsgálati módszerek alapján nem minősül mozgásában súlyosan akadályozott embernek.

Különösen igaz ez abban az esetben, ha a mozgássérültség oka idegrendszeri eredetű, pl. gyermekbénulás, stroke, egyéb agyi történések.

Így, a vizsgált esetek közel 60 %-ában olyan emberek, akik évtizedek óta mozgássérültek voltak és ténylegesen is, szemmel láthatóan, gyalogos mozgásukban, járművekre történő felszállási képességükben, állva utazási képességükben, gyalogosan teherszállítási képességükben jelentős mértékben korlátozottak, a jelenlegi vizsgálati metódus alapján "meggyógyultak" és minden kedvezményre való jogosultságukat elvesztették.

Méltánytalannak és igazságtalannak tartjuk, hogy a mozgássérült emberek tízezrei esnek ki a támogatások rendszeréből:

- megszűnt a korábbi évi 7.000.- Ft alapú közlekedési támogatás, amellyel az állami költségvetés évente mintegy 2 milliárd forintot takarított meg a mozgássérült embereken, miközben a korábbi támogatás helyébe nem lépett semmi.

- A súlyosan mozgássérült emberek számára adható lakás akadálymentesítési támogatás mértéke radikálisan csökkent. 2010. évben, amíg a MEOSZ végezte az igényjogosultság előzetes előkészítését, addig évente mintegy 6000 (a korábbi években 12 -15 ezer) ember részesült ilyen támogatásban. Jelenleg, amikor a hozzáférési feltételek igen jelentősen megszigorodtak, ugyanakkor az adható támogatás mértéke 1996 év óta változatlanul legfeljebb 150.000.- Ft, a támogatás ügyintézési költsége az OTP belépésével több mint 30.000.- Ft (a korábbi költség ötszöröse) a támogatásban részesültek száma mintegy 600 fő. Az állami költségvetés megtakarítása a mozgássérült embereken közel egymilliárd forint évente.

- A korábban mozgássérültnek minősülő, évtizedeken keresztül parkolási kártyával rendelkező emberek mintegy 60 %-a, a lejáró parkolási kártyája helyett nem kap új kártyát, mert az új minősítési rendszer szerint, bár állapota inkább rosszabbodott a kora előrehaladásával, mint javult, de mégsem minősül mozgássérültnek. "Természetesen" minden fogyatékossági támogatásban részesülő autista, értelmi sérült, siket és nagyothalló, vak és gyengénlátó, ritka betegséggel élő ember és családja, alanyi jogon részesül parkolási kártya ellátásban.

- A járműszerzési támogatások új rendszerében a korábban mozgássérültnek számító emberek mintegy 60 %-a nem lehet kedvezményezett, mert az új vizsgálati módszer alapján nem kapja meg a közlekedőképességében súlyosan akadályozott minősítést. Ebben a rendszerben, minden fogyatékossági támogatásban részesülő autista, siket, értelmi sérült, vak és gyengénlátó, ritka betegséggel élő ember, illetve családjuk alanyi jogon támogatásra jogosult.

- A járműszerzési támogatások új rendszerében a legsúlyosabb mozgássérültséggel élő emberek - a mechanikus, illetve elektromos kerekesszéket használók - nem juthatnak hozzá olyan új gépkocsi vásárlásához nyújtott 900.000.- Ft összegű támogatáshoz, amely számukra a közlekedésben önállóan, vagy segítséggel történő részvételüket biztosítaná. Az új gépkocsi beszerzéséhez nyújtott támogatás kizárólag a Suzuki gyár egyes típusaihoz vehető igénybe, amelyek műszaki szempontból nem alkalmasak a kerekesszékben élő emberek jelentős többsége számára. A gépkocsit önállóan vezető kerekesszékes személyek nem tudnak beszállni a támogatási rendszerben kapható egyetlen Suzuki típusba sem, mert az első ajtó nem elég széles ahhoz, hogy önállóan átülhessenek a vezetőülésbe. A Suzuki gyár jelenleg kapható típusai közül, a normál méretű mechanikus kerekesszék összecsukott állapotban csak a legdrágább típus (SxCross) csomagtartójába fér bele, elfoglalva a teljes csomagtartót, de a legsúlyosabb mozgássérültek által használt elektromos kerekesszék, még szétszedett állapotban sem fér bele a Suzuki gyár támogatással kapható egyetlen típusába sem, ehhez Combi gépkocsira lenne szükség.

Ilyen igénnyel a mozgássérült emberek mintegy 10 -15 %-a él, tehát a rendszer átalakítása és a legsúlyosabb helyzetben lévő, támogatásra leginkább rászoruló emberek igényeinek kielégítése nem tenné szükségessé a támogatási rendszer átalakítását, sőt a támogatási költségvetési források növelését sem, csupán a rendszer "finomítására" lenne szükség.

4) A legsúlyosabb mozgássérültséggel élő, a fogyatékossági támogatás magasabb fokozatára jogosult (a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 80 %-a) olyan emberek, akik:

- nem tudták megszerezni a rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati időt, ezért rokkantsági ellátásban nem részesülnek, vagy

- az új minősítési rendszer szerint, egészségkárosodásuk mértéke nem éri el a korábbi jogszabály alapján elért I. vagy II. rokkantsági fokozat mértékét (70 %), vagy

- súlyos fogyatékosságukra tekintettel árvaellátásban részesülnek, ezért, e mellett nem kaphatnak rokkantsági járadékot,

a jelenlegi jogszabályi rendelkezések alapján nem jogosultak alanyi jogon közgyógyellátásra.

A közgyógyellátásra való jogosultság jelenlegi feltétele nem a fogyatékosság súlyosságának mértéke, hanem valamely, a jogszabályban rögzített ellátásban részesülés.

Ez a rendelkezés azt az igazságtalanságot eredményezi, hogy a legsúlyosabb fogyatékossággal élő - pl. elektromos kerekesszék használatára szoruló - súlyosan mozgássérült személy nem kaphatja meg alanyi jogon a közgyógyellátás keretében a számára nélkülözhetetlen kerekesszéket, vagy egyéb gyógyászati segédeszközt.

Az ilyen helyzetben lévő súlyosan mozgássérült emberek száma néhány százra, de legfeljebb ezer főre tehető, tehát az alanyi jogon történő közgyógyellátás számukra történő kiterjesztése nem járna jelentős költségvetési többlet forrással.

Amint az, a fenti probléma felvetésekből kitűnik, az utóbbi évek jogszabályi változásainak legnagyobb vesztesei a mozgássérült emberek tömegei voltak.

Természetesen nem azt fájlaljuk, hogy más fogyatékossági csoportok új, korábban számukra nem biztosított kedvezményeket kaptak, ezzel egyet tudunk érteni.

Számunkra csupán az nem fogadható el, hogy a mozgássérült emberek olyan évtizedes kedvezményeket veszítettek el, amelyek elvonásának nincs igazán indokolható szakmai oka, emellett méltánytalan és súlyos hátrányokat okoz az általunk képviselt réteg számára, ezzel, több más itt nem felsorolt intézkedéssel együtt, a társadalomtól történő leszakadásukat segíti elő.

Az általunk felvetett problémák megoldása többségében az Emberi Erőforrások Minisztériumának kompetencia körébe tartozó kérdés.

Többségében kormányrendelet, vagy miniszteri rendelet módosítással orvosolható, költségvetési többlet forrás igény nélkül. Pl.

- a közlekedőképesség súlyos akadályozottságának megállapítására vonatkozó minősítési rendszer enyhítése,

- a járműszerzési támogatáshoz való hozzájutást szabályozó rendelet módosítása.

Szerény költségvetési többlet forrást igényel a következő kérdések megoldása:

- a Támogató Szolgálatok feladatmutatóinak emelése

- a Támogató Szolgálatok járműparkjának fokozatos és folyamatos megújításához pályázati forrás biztosítása.

Ezeknek a kérdéseknek a megoldása nem igényel jogszabály módosítást.

- a közgyógyellátás alanyi jogú kiterjesztése néhány száz, sajátosan hátrányos helyzetbe került súlyosan fogyatékos személy számára, amely a szociális törvény rendelkezéseinek módosítását igényli.

Szövetségünk partnerséget, szakmai segítséget ajánl fel a Minisztérium és személy szerint Államtitkár úr és munkatársai számára.

Ugyanakkor kérjük és igényeljük, hogy a bennünket érintő döntések meghozatala előtt történjen szakmai egyeztetés, amelynek során szakmai tapasztalatainkat, tudásunkat szívesen a döntéshozók rendelkezésére bocsátjuk, segítő szándékkal.

Államtitkár úr tevékenységéhez sok sikert, kitartást, jó erőt és egészséget kívánunk.

Tisztelettel:
Dr.Hegedüs Lajos elnök

2014 szeptember 2.

Nemrégiben a Mozgás Éjszakáján a Hősök terén megrendezett Zumba esemény hangulatán felbuzdulva néhány lelkes társunk felvetette egy hasonló jellegű "hazai" program ötletét. Hát íme, legyen !
A helyszín hangulata rendben, az időpont adott, a zene szuper, a többi már rajtunk múlik.
Hívjátok bátran az ismerőseiteket, mindenkit nagy szeretettel látunk. Itt a remek lehetőség azok előtt is, akiket eddig elkerült a "Zumba láz".
A részvétel ingyenes.

 !A helyszín hangulata rendben, az időpont adott, a zene szuper, a többi már rajtunk múlik. Hívjátok bátran az ismerőseiteket, mindenkit nagy szeretettel látunk. Itt a remek lehetőség azok előtt is, akiket eddig elkerült a "Zumba láz".A részvétel ingyenes." class="img" height="504" src="https://scontent-a-fra.xx.fbcdn.net/hphotos-xpf1/t1.0-9/p403x403/10422284_662012620556621_3248185674170094401_n.jpg" style="left:0px;" width="357" />

Balassagyarmat, 2014. július 20-31.

Fénykép: „Zene határok nélkül” - 28. Nemzetközi Muzsikustábor,Verseny és Művészeti Fesztivál - Balassagyarmat, 2014. július 20-31.