SAJTÓFIGYELÉS

 

A Magyar médiában a mozgáskorlátozottakról közölt információk tallózása

 

„Csak akadálymentességet kérek, a többit megoldom” – bemutatjuk Hruskó Erikát

Erika húsz éve kerekesszékben él, kezét alig, lábát nem tudja használni. Minden szükségletében segítségre szorul, de ő mit sem törődik a korlátaival. Civil aktivistaként tárgyalásokon vesz részt, sorstársai érdekében folyamatosan küzd az akadálymentes közlekedésért és lakhatásért. Kétszer volt férjnél, főállásban dolgozik, és csinált már egy filmet is. Sokaknak példaképe, épeknek és fogyatékkal élőknek egyaránt.

8 óra munka

A reggeli órákban érkeztünk Erika munkahelyére, ahol foglalkozás-egészségügyi ügyintézőként dolgozik. Éppen egy kolléganőjével egyeztetnek, táblázatokról, határidőkről, fontos teendőkről. Lelkiismeretes munkájáért pár éve ki is tüntették, vezérigazgatói dicséretet kapott. Kedvesen fogad minket. A frizurája csinos és rendezett, nemrégen volt fodrásznál. Piros csipkés felsőjéhez illő gyöngysor virít a nyakán, fehér nadrágjához szintén passzoló fehér nyári szandálját nemrég csináltatta.

 

 

„Szerencsére nem alibi munkát végeztetnek velem. Az országban az összes vasúti dolgozónak az orvosi vizsgálatát szervezem, már hét éve itt dolgozom, és az épület akadálymentes. A kollégáim reggel bekapcsolják nekem a számítógépet, és fejemre teszik a fülest, utána pedig beindul a napom.  Válaszolok a hívásokra, intézem az ügyeket.”

A számítógép billentyűit a „varázspálcájával” – ami lényegében egy nagyobb méretű fa kötőtű – bámulatos ügyességgel pötyögteti. „Egy univerzális segédeszköz, és ez helyettesíti az ujjaimat” – fűzi hozzá magyarázatképpen. Megkér, hogy vegyem le a fejére erősített headsetet. „Ezen bonyolítom egész nap a beérkező telefonokat, és így a számítógéphez vagyok kötve.” Miután kiszabadítottam a kábelek fogságából, máris átgurulunk egy másik irodába beszélgetni, hogy ne zavarjuk az itt dolgozó kolléganőket. Előremegyek, támasztom az ajtókat. Erika bravúros ügyességgel centizi ki az ajtófélfákat, egyszer-kétszer azért mégis nekiütközik. „Na, ez is egy fontos dolog, látod! Így az elektromos kerekesszékkel nagyjából hetven centi széles vagyok. Nem mindegy, hogy mekkora az ajtó, minimum kilencven centinek kell lennie, hogy kényelmesen be tudjak menni. A lifteknél is fontos szempont ez nekem, nehogy beragadjak” – magyarázza. A két szoba közt haladva, útközben mindenkitől kap egy mosolyt vagy egy cinkos kacsintást. Érződik, hogy a kollégái szeretik Erikát.

Húszéves koráig járt

Kétéves volt Erika, amikor egy tüszős mandulagyulladás szövődményeként reumás gyulladást kapott. Ez egyre súlyosabb lett, sokízületi gyulladást (poliartritis) diagnosztizáltak nála.

Az általános iskola elején még ő is futott, tollasozott, mint a többi gyerek. Később minden mozgás egyre fájdalmasabb lett számára. 

Az osztálytársai, ha kellett, nyakukba vették a pici lányt, semmiből nem hagyták ki. Erika meg imádta a közösségi életet, folyton szervezett, a középpontban volt. Szülei végig integrált iskolába járatták, és köré szervezték az életüket, így testvére nem lett. A középiskolába már az apukája vitte kocsival, a buszozás egyre fájdalmasabb lett számára. Az nem volt kérdés, hogy tovább akart tanulni. Az orvosira készült, gyógyítani szeretett volna. Az alkalmassági vizsgán azonban nem ment át. Azt mondták neki, hogy nem fog tudni boncolni a kezével, így eltanácsolták. Később hasonló okok miatt a gyógypedagógiáról is lebeszélték. Húszéves volt, amikor feladta a kerekesszékkel szembeni ellenállását, és örökre beleült. Most 44 éves. Az ízületei végleg elcsontosodtak. A kézfeje például ökölbe szorulva rögzült, mintha csak egy tollat fogna. Ugyanígy a térdei, a bokái, a könyöke sem hajlott többé.

Szerelem, válás, újabb szerelem

A csontosodással a fájdalmak megszűntek, így már másra is lett energiája, például a szerelemre. „Tivadar egészséges, járó fiú volt. Ott volt beteghordó, ahová én sokat jártam rehabilitációra és kezelésekre. Nyolc évvel volt idősebb, és egymásba szerettünk, később a férjem lett”– mondja mosolyogva. Az önállóság iránti vágy végig ott volt Erikában, bár szüleit imádta, mégis le akart válni róluk. Így szülővárosából, Szolnokról férjével egy másik városba mentek albérletbe. Majd pedig egy mozgássérülteknek fenntartott lakóotthonba költöztek, ahol szintén külön lakrészük volt. „Tudom, hogy a szüleim talán egy kicsit bele is haltak az elköltözésembe, de soha, semmiben nem korlátoztak.”Ebben az időszakban kezdett el Erika érdemben foglalkozni a mozgássérültek világával, megismerte más sérültek problémáit, programokat szervezett sorstársainak.

 

Sajnos gyerekük nem lehetett Tivadarral egészségi okok miatt. A párkapcsolat végül megromlott, így el is váltak.

Aztán újra rátalált a boldogság Erikára a piliscsabai lakóotthonban. Péter volt a második nagy szerelem, aki gyengénlátó, és masszőrként dolgozott ott. Hamarosan össze is házasodtak.

Nemsorára jött egy újabb kihívás egy jó állásajánlat formájában Budapestről, a Varga Stúdiótól. Ide megváltozott munkaképességűeket kerestek. Mr. Bean mesefiguráját számítógéppel kellett kifesteni. Ezért a munkáért végül felköltöztek a férjével a fővárosba. Itt éltek együtt szerelemben hat évig. „Ez a kapcsolat sem állta ki az idő próbáját, sajnos tőle is elváltam, itt megismertem egy másik fiút”  – vallja be őszintén Erika.

„Nekem, ha nem működik valami, akkor én nem maradok benne, és nem érdekel, ki mit szól hozzá.”

„A Varga Stúdióban együtt dolgoztam a legjobb barátnőmmel, Krisztivel. Vele mai napig is szuper jó kapcsolatban vagyunk. 16 éves korunkban mi voltunk az első csípőprotézises műtöttek, ő is reumás, de ő járó. A három gyerekének a keresztanyja lettem, nagyon szeretem a gyerekeket, és ők is engem. Mivel nem lehet saját gyerekem, így mégis lett három, akinek az életében részt vehetek, és szeretjük egymást. Így a gyerekélmény nekem is megadatott.”

Film a kezekről

Erika minden úgy akart csinálni, mint bárki más, aki ép. A működő kezek és lábak hiánya számára nem jelenthetett akadályt, ha ő egyszer kitalált valamit, azt megvalósította. A szembejövő lehetőségeknek pedig soha nem mondott nemet. Így jelentkezett egy hátrányos helyzetűeknek szervezett uniós OKJ-s videó-műsorkészítő tanfolyamra is, itt ösztöndíjat is kapott. Kamerakezelést, világítást, vágást tanult. Vizsgafilmje egy motoros fiúról szólt, mert mint mondja, ő is imádja a motorokat. A következő filmjét az Ability Park ihlette. Erika dolgozott is itt. A lényege az volt, hogy sérült emberek játékos formában érzékenyítették az odalátogatókat, bemutatva a saját életüket. Az ép gyerekek és felnőttek kerekesszékbe ülhettek, bekötött szemmel egy vak animátorra bízhatták magukat, és a jelnyelvbe is beletanulhattak.

„A kézzel annyi mindent tudunk csinálni, amibe bele se gondolunk. A siketek kézzel kommunikálnak. A vakok azzal olvasnak, nekik az a szemük. A botosok a segítségével járnak, a kerekesszékesek is a kezükkel jutnak előre. Mindig is elbűvölt, hogy mennyi mindenre tudják használni a kezüket a sérültek, innen volt a filmem ötlete is.”

A film címe stílusosan Kezek volt. Erika a dokumentumfilmjével egy főiskolára is járt érzékenyítő foglalkozásokat tartani.

„Mivel maximalista vagyok, ezért mindig vannak célkitűzéseim, és a diploma iránti vágyamat nem adtam fel. A filmkészítés hatására eldöntöttem, hogy kommunikációt fogok tanulni.” A lakhelyéhez közeli Zsigmond Király Főiskolára az alacsony padlós busszal könnyen el tudott jutni, így ide felvételizett, majd el is végezte az intézményi kommunikátor képzést. De ezzel még eddig nem sikerült elhelyezkednie. Most épp a második diplomáját csinálja. Másoddiplomás képzésen andragógiát tanul, később időseknek szeretne segíteni.

Az élete kész logisztika

A beszélgetésünk közben egyszer csak benyit az irodába egy nő. Mint megtudom, ő a személyi segítő, és egy szeretetszolgálattól naponta kétszer jön, hogy Erikát elvigye a mosdóba. Az ebédet is előkészíti neki.

„A kabátomat se tudom felvenni, az ágyból se tudok kikelni, és vécézni se tudok segítség nélkül. Mivel egyedül semmit nem tudok csinálni, ezért mindent komoly szinten előre meg kell szerveznem.”

Amikor épp nem párkapcsolatban él, akkor segítőket szerez magának. A hivatalos segítőszolgálattól munkaidőben tud csak segítséget kérni, persze ezért térítési díjat kell fizetni. Otthonra pedig lakótársat keres, akitől albérleti díjat nem, csak némi segítséget kér. Reggel munkába indítást, este lakásba beengedést. „Volt már rá példa, hogy a Magyar Rádióhoz fordultam segítségért. Egy riport készült velem, és annyian jelentkeztek segíteni, hogy igazi »castingot« kellett tartanom a jelentkezőkből” – meséli mosolyogva.„Az okoseszközök is a jó barátaim. Az érintőképernyős telefon és az internet nélkül nem is tudom, hogy tudtam eddig élni. Például van egy szuper útvonaltervező alkalmazás fogyatékkal élőknek, a Route4U. Ezzel konkrétan meg tudom nézni, hogy ahová megyek, ott hol lesz-e zebra vagy lekerekített járdavég. Ezek az infók nekünk kincset érnek.” 

Tapasztalati szakértő

„Szó szerint a bőrömön érzem, hogy milyen problémákkal küzdünk mi, sérültek nap mint nap. Eléggé nyüzsgő típus vagyok ahhoz, hogy ha igazságtalanságot látok, ne hagyjam szó nélkül.”

Éppen ezért csatlakozott Erika az „Önállóan lakni – közösségben élni” kutatócsapathoz is. Ők azt vizsgálják, hogy mire van szüksége egy mozgáskorlátozott embernek az önálló élethez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tömegközlekedésben az akadálymentesség terén vannak a legnagyobb problémák. Például a közelmúltban a mopeddel (elektromos kerekesszék, amit Erika is használ) közlekedők nem tudtak felszállni a járművekre. A „Tömegközlekedő kerekasztal” rendezvényen, ahol Erika volt a moderátor, egy nyilvános beszélgetésben ültették egy asztalhoz az érintetteket a BKK és a MEOSZ (Mozgáskorlátozottak Országos Egyesület) képviselőivel, hogy megoldást találjanak a problémákra.

„De ugyanígy látom, hogy a kismamák is hasonlóktól szenvednek, mint mi. Ők se tudnak könnyen lejutni például a metróba, és a lépcsőkön cipelik a több tíz kilós babakocsikat. Az ilyen és hasonló ügyek mellett is szívesen kiállok.

Fontosnak tartom, hogy ne csak otthon meg a számítógép előtt dühöngjek, hanem tényleg tegyek is valamit, mert mi, sérültek is ugyanúgy akarunk tanulni, dolgozni. Szeretnénk szerelmet és gyereket is mi is. Semmi mást nem kérünk a társadalomtól, csak esélyegyenlőséget. A többit pedig majd mi magunk megoldjuk!”

Strasbourg ítélt és üzent

Alapvető emberi jogot sért a magyar kormány, amikor megvonja vagy drasztikusan lecsökkenti a sérült, beteg emberek pénzbeli ellátásait – ezt mondja ki az Európai Emberi Jogi Bíróság újabb elmarasztaló ítélete.

Újabb magyar rokkantnyugdíjas nyert pert a magyar állam ellen az Európai Emberi Jogi Bíróságon. A strasbourgi testület honlapján július 18-i dátummal megjelent első fokú ítélet szerint az Orbán-kormánynak 12 ezer eurós kártérítést kell fizetnie egy 57 éves budapesti asszonynak, aki 2006 novembere után hat évig több mint 90 ezer forintos rokkantnyugdíjat kapott, de a 2012-es jogszabályváltozás után ellátását megfelezték, később pedig az is előfordult, hogy nem segítette az állam egy fillérrel sem. Tavaly decemberben jogerősen marasztalta el az Európa Tanács bírói testülete Magyarországot, amikor egy baktalórántházai asszonynak 28 ezer eurós kártérítést ítélt meg, mert a törvénymódosítás miatt elvesztette nyugdíjjogosultságát és így a megélhetését. A strasbourgi testület mindkét esetben kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének magántulajdont védő passzusát, amikor megszüntették, illetve csökkentették a rokkantnyugdíjak folyósítását, holott érdemben nem változott a felperesek egészségi állapota, amióta rokkanttá nyilvánították őket.

A most első fokon nyertes Lengyel Andrásné ügyvédje a Népszavának elmondta, még nem kapott értesítés, hogy a magyar kormány a lehetséges 90 napon belül fellebbez-e az ítélet ellen, de szerinte érdemes lenne megfontolnia, hogy a nemzetközi bíróság előtt lévő további hasonló ügyekben ne várja be a döntést, hanem kártérítést fizet azoknak, akik a 2012-es jogszabályváltozás miatt elveszítették ellátásuk egészét vagy annak egy részét. Az ügyvéd, Kadlót Erzsébet a Népszavának kiemelte az ítéletből, hogy az a rokkantak állapotának megítélésekor használt pontrendszer felülvizsgálatát sugallja, azt pedig egyértelműen kimondja: a szolidaritást, mint a társadalombiztosítási ellátások alapelvét nem hagyhatja figyelmen kívül egyetlen állam sem. Szabadon dönthetnek a kormányok a szociális ellátórendszerről, de figyelembe kell venniük az arányosság elvét, vagyis nem hagyhatnak senkit a mindennapi megélhetését biztosító bevétel nélkül. A felvetésre, hogy a magyar Alaptörvény a szociális gondoskodásról szólva csak azt mondja ki, az állam törekszik a szociális biztonság megteremtésére, az egyetemi oktatóként is dolgozó ügyvéd kijelentette: a magyar jogszabály egyértelműen rosszabb, mint az uniós Egyezmény. A döntésnek Kadlót Erzsébet szerint üzenet értéke van, a magyar jogrendszer súlyos kritikája, amit a kormánynak illene figyelembe venni. A nemzetközi bírói testületben a kilenc éves megbízatását februárban megkezdett volt alkotmánybírósági elnök, Paczolay Péter is benne volt, de – ahogy az ügyvédnő hangsúlyozta – ebben a pozícióban neki is függetlennek kell lennie, ezért születhetett meg a magyar kormány egyhangú elmarasztalása.

A rokkantellátással, a megalázó orvosi felülvizsgálatokkal kapcsolatban szünet nélkül érkeznek szerkesztőségünkbe is a panaszok, ezek alapján a bizottságok ritkán mondják azt, hogy valakinek romlott az állapota, sokkal többször hallani, hogy azokat is munkára alkalmasnak látják, akik mozdulni nem tudnak. Barát István például már annyira elkeseredett az orvosok hozzáállása miatt, hogy Strasbourgig akarja tolni kerekesszékben élő, gyakorlatilag mozgásképtelen fiát, akit egyre romló állapota ellenére önálló életre alkalmasnak és rehabilitálhatónak minősítenek a felülvizsgáló orvosok, bár arra is volt példa, hogy csak a papírjait nézték, a fiatalemberre nem is voltak kíváncsiak. Más szakemberek ugyan többször is leírták a valóságot, hogy a születés közben elszenvedett agykárosodás miatt a most 23 éves, több mint százkilós fiú súlyosan fogyatékos, csak a jobb kezét tudja használni, azt is nehezen, mindkét szülője segítségére szüksége van, ha WC-re kell mennie, a hivatal mégis szakképzésre akarta küldeni. A felkínált lehetőségek közt szerepelt a pincérkedés vagy a szobafestés és mázolás. A család ennél a pontnál veszítette el végleg a türelmét. Azt szeretnék, ha a fiú rokkantsági járadékot kaphatna, édesanyja pedig emelt ápolási díjra lenne jogosult, hiszen el sem tud mozdulni a fia mellől.

Nem sokkal jobb a helyzete egy másik – szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő családnak. Itt az anya születése óta mozgáskorlátozott, 57 éves férje tíz éve agyi infarktust kapott, majd új billentyűt kellett beépíteni a szívébe és leszázalékolták, a megalázó felülvizsgálati cirkuszok miatt aztán pszichiátriára került, rossz a mozgása és asztmája is van. Mindezek ellenére május óta mégsem kap egy fillért sem, mert az orvosi bizottság szerint egyre jobban van.

A nyugdíjbiztosító adatai szerint 2017. március végén rokkant és rehabilitációs ellátást kapott Magyarországon 350 673 személy, baleseti járadékot pedig 7 164 fő. A 25 éves koruk elérése előtt munkaképtelennek nyilvánítottak rokkantsági járadékát pedig 32 782 beteg és fogyatékossággal élőnek utalták.

Népi mesterek vására Váradon

Július 21–23. között a Körösvidéki Múzeum több intézménnyel közösen huszonnegyedik alkalommal rendezi meg a Népi mesterek vásárát a Rhédey-parkban (Nicolae Bălcescu).

A vásáron az ország számos földrajzi és etnográfiai területéről (Máramaros, Bánság, Erdély, Bukovina, Moldova, Dobrudzsa stb.) közel 130 népi mester fog részt venni, de az elmúlt évekhez hűen Magyarországról, Szerbiából és Camerunból is fognak érkezni résztvevők. A vásáron különböző népi mesterségek termékei várják az oda látogatókat: kerámia, vasból, fából és gyékényből készült alkotások, textíliák, népviseletek, mézeskalács, kürtős kalács, afrikai maszkok. A mesterek mellett a vásáron saját készítésű tárgyaikat kínálják eladásra a váradi Down Egyesület, a Wilhelmina fogyatékos személyekkel foglalkozó központ, a Bihar Megyei Mozgásszervi Fogyatékkal Élők Egyesülete és a váradi Alsterdorf Egyesület is.

A vásár hivatalos megnyitója július 21-én, pénteken 19:00 órától lesz. A program: pénteken, július 21-én 11:00 – 20:00, szombaton: 9:00 – 20:00, vasárnap 9:00 – 19:00.

Megváltozott munkaképességűként ha dolgozom, megvonják az aktív korúak ellátását?

Érdeklődni szeretnék,hogy 2016 óta megváltozott munkaképességű vagyok,viszont ez után ellátást nem kapok.A kérdésem az lenne,hogy aktív korúak ellátásában viszont részesülök .Dolgozhatok e mellette 4 órában vagy akkor megvonják a támogatást.

Megszűnik az aktív korúak ellátására való jogosultság, ha az ellátott keresőtevékenységet folytat - a keresőtevékenység 91. napjától.

Megváltozott munkaképességű munkavállalóként kötelezhetnek egybefüggő szabadságra?

Megváltozott munkaképességű munkavállalóként dolgozom napi 6 órában.​A hatályos törvények értelmében minden munkavállalónak kötelező kivennie minden évben 10 nap egybefüggő szabadságot (a munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállaló 14 egybefüggő naptári napon mentesüljön a munkavégzés alól)​. Számomra kedvezőbb lenne, ha ez rám (mint napi 6 órás, megváltozott munkaképességű munkavállaló) nem vonatkozna kötelező jelleggel. Kérdésem az lenne, hogy ​napi 6 órás, megváltozott munkaképességű munkavállaló​ esetében vannak-e olyan egyéb szabályok amelyek az MT-től eltérően rendelkeznek esetünkben.

Az MT. az alábbi szabályozásokat rögzíti a megváltozott munkaképességű munkavállalókra vonatkozólag: 
Személyi kedvezmény:

- Bizonyos betegségtípusok után a magánszemély adózót adókedvezmény illeti meg. A kedvezményt az Szja tv. szerint súlyos fogyatékos magánszemélynek minősülő személy érvényesítheti az összevont adóalap adójából

- Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló, 335/2009. (XII. 29.) kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül

- A kedvezmény mértéke a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg, jelenleg 6383 Ft

- A munkáltató adóelőlegként is megfizetheti, de a magánszemélynek van lehetősége arra is, hogy az éves adóbevallásakor egy összegben érvényesítse a kedvezményt

Pótszabadság:

- 5 nap pótszabadság jár azoknak, akiknek 50% feletti az egészségkárosodása, illetve azoknak is, akik fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosultak

- Az 5 nap pótszabadság érvényesítéséhez a munkavállalónak a munkahelyén le kell adnia egy kérelmet, ehhez pedig csatolnia kell érvényes szakvéleményét, mely igazolja, hogy egészségkárosodása mértéke jogosulttá teszi őt a kérelemre

Védettség felmondás esetén:

- A megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató munkáltatóra felmondási korlát vonatkozik

- Munkáltató egészségi okokra hivatkozva csak abban az esetben szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha a megváltozott munkaképességű személy eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, a munkáltató pedig nem tud olyan munkakört felajánlani, ami az egészségi állapotának megfelel, és amelyben tovább lehet őt foglalkoztatni, illetve akkor is, ha a munkáltató felajánl ilyen munkakört, de azt a munkavállaló alapos ok nélkül nem fogadja el

Mindezen túlmenően érvényesül munkajogban az ésszerű alkalmazkodás követelménye is, így a munkáltató a megváltozott munkaképességet mindenképpen figyelembe kell, hogy vegye. Ennek a mikéntjét azonban nem határozza meg a törvény.

MÁR AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN IS „FORTÉLYOS FÉLELEM IGAZGAT”?

 

A napokban levelet kaptunk egy elkeseredett édesapától, akinek 23 éves fia születése óta beteg. A Fidesz-kormány által hozott törvénynek „köszönhetően”, megszüntették a rokkantjáradékát. A kormány köztudottan sok eszközt használt és használ a járadékokon való spórolás érdekében. Nem ő az egyetlen, aki így járt. Nagyon sok, a járadékra jogosult ember került lehetetlen helyzetbe. Dolgozni képtelen, járadékot nem kap. Miből éljen? Hallottunk olyan esetről is, hogy az egyik lábát elveszített beteget rendszeresen berendelik felülvizsgálatra. Csak nem azt ellenőrzik, kinőtt-e a lába?

A Little kórral, agyi bénulással született 23 éves, nem csupán járni képtelen fiamat – akinek mindenhez, és a helyváltoztatáshoz is – segítségre van szüksége, az Országos Egészségügyi Orvosi Bizottság egyes szakorvosai éppen, hogy csak vízen járónak nem titulálták Más, nevük elhallgatását kérő orvosok szerint folyamatosan és szándékosan alulminősítik az állapotát.

Például a betegség kezdetének időpontját folyamatosan egy közeli, valótlan időponttal jelölik – eddig minden határozatukban 2017 valamelyik hónapjára –, nem pedig születési évére.

A fiam állapotromlására hivatkozva, a kért szakvizsgálatát a beküldött leleteket és az általunk jelzett jelenlegi állapotát figyelmen kívül hagyva, a sokkal korábbi (már akkor is valótlan tartalmú) „irat alapján vizsgálva”, döntöttek az állapotáról („a szociális szükségleteinek kielégítése – a természetes támaszok segítségével és a szociális ellátórendszer igénybevételével megoldható.”)

Csak jelzem, nem tudtuk meg, mire gondoltak. Azt viszont igen, hogy a rokkantjáradék szándékos kizárásával pont az ellátórendszer az, amelyik megnehezíti a beteg állapotát, ugyanis az ellátás nélkül hagyott beteg mindennapi ellátása is veszélyben van. Sokszor csak mások segítségével – nélkülözés mellett is – kevesebb kezelésre tudjuk eljuttatni.

A fiam állapotát egyes ambuláns orvosok úgy is jelölik, hogy „rövid távon segédeszköz nélkül jár, hosszabb távon aktív kerekesszékkel és triciklivel közlekedik a beteg, Vagy még durvább jelölés:  „karjaival egyensúlyozva, járókerettel néhány lépést megtesz a beteg.”

Sőt, a beteg papíron már annyira tudott menni, hogy a 12 kilométerre lévő „iskolába is bottal járt.”Persze ugyanazon a papíron azt is jelölik, hogy „nagyfokú végleges járásnehezítettsége van, egyéb járássegítő eszközzel hosszabb távú helyváltoztatásra képtelen,”  illetve, „a mindennapi életvitelében kifejezetten segítséget igényel.” Más: „a beteg gyermekkora óta kerekesszékre szorul.”

Itt elmondom, hogy a fiam segítség nélkül felállni, vagy más helyre átülni nem tud, járni képtelen, illetve – a sérült, folyamatosan gyengülő bal keze miatt – a tolókocsit is képtelen kezelni.Csupán a jobb kezét használja – azt is csak evésre.

Természetesen volt olyan orvos is, aki nem félt leírni a valóságot. Részletesen jelölte a beteg jelenlegi valós állapotát, majd a véleményét a többi eredménnyel együtt elküldtük a következő szakorvosi vizsgálathoz. A leletek arról szóltak, hogy a beteg mozgásszervi károsodása miatt, az illemhely használathoz, tisztálkodáshoz, öltözködéshez, lakáson belüli és mindenféle helyváltoztatásához más személy segítségét igényli. Sem takarítani, sem főzni, közlekedni, mosni, a ügyeit intézni nem képes.

Mondanom sem kell, hogy sem a vizsgálata, sem a beküldött dokumentumok figyelembe vétele nem történt meg, ugyanis I. fokú határozatukban változatlanul 60 százalékos rokkantságot állapítottak meg, azaz az előző évekhez képest, minden változatlan maradt.

A beteg születésekor olyan fokú, súlyos, gyógyíthatatlan betegséget szerzett, ami miatt az ápolásin lévő hozzátartozónak már sok évvel korábban kiemelt ápolási díjat állapítottak meg. Majd 2014-ben, egy lakcímváltozáskor, megszüntették. Ezt követően, már csak az alacsonyabb összegű ápolási díjra lett jogosult, annak ellenére, hogy a fiam állapota a növekvő súlya és egyéb problémák miatt, azóta is csak romlik.

Persze, csak én feltételezem – na meg a nevüket elhallgató és az ügyhöz nem köthető orvosok –, hogy nagy valószínűséggel, azért csökkentették az ápolási fokozatát, mert a csökkentett ápolás díj már nem indokolja a beteg rokkantsági járadékra való jogosultságát.

Ami a legdurvább: a születésekor az agyi bénulásából és a kétoldalú bénulása miatt keletkezett és az azzal járó, azóta napvilágra került további egészségkárosodásai, azok bizonyító erejű, több mint 20 diagnózis megléte mellett is, folyamatosan csak a megszokott kettőt-hármat jelölik meg a szakorvosi vizsgálati eredményekben. Így nem érhető el a jelenleg szükséges 70 százalék, amelynek kódjait is gyakran keverik a már korábban diagnosztizált más állapotokkal.

(A nevüket elhallgató orvosok elmondása alapján, az eddig látott, meglévő diagnózisok fele is elegendő lenne a rokkantjáradéki jogosultság megállapításához.)

A kiemelt ápolási díj II. fokozatára beadott kérelmünkben tájékoztattuk a bizottság szakorvosát, hogy kedvezőtlen „másodfokú” elbírálás esetén – azaz a beteg nem valós tartalmú állapotának jelölése, valamint a születését követő időszakban folyamatosan szerzett betegségek és az elmúlt hónapokban kiállított bizonyító erejű orvosi leletek szándékos figyelmen kívül hagyása miatt, továbbá, a „hasamra csapok és azt írok alá, amit akarok”, hazug, vizsgálat nélküli valótlan tartalmak jelölése, azok sok éve tartó folyamatos másolása, a beteg valós egészségkárosodását, állapotát papíron meghazudtoló, másként feltüntetése miatt –, minden általam értesített sajtó és média jelenlétében, a bírósághoz fordulunk, ahol már nem csak a beteg korábbi éveinek sérelmére elkövetett tettek miatti felelősségre vonást, kártalanítást, de független igazságügyi orvosszakértő kirendelését is kezdeményezni fogjuk.

(Megjegyzem, hogy jelenlegi nyílt levelem írása előtt a II. fokú kiemelt ápolási díjat elutasító szakorvosi bizottsági határozatot elküldtem a Munkaügyi Bíróságnak.)

Továbbá, amennyiben ezek után, ha még szükség lesz rá, értesítem az ombudsmant és minden olyan illetékes szervet, amely érdemben foglalkozni tud az üggyel. Ha mindez nem elég, kerekesszékbe ültetem a halmozottan sérült gyermekemet, akit szintén a média jelenlétében, (akikkel már felvettem a kapcsolatot,) a nagy nyilvánosság előtt, az igazságosabb elbírálás érdekében, a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig fogom tolni. Az út megtételére már így is több, hasonlóképpen elutasított beteg hozzátartozói, követők jelentkeztek. Hadd lássa mindenki, milyen hazug irományokkal lehetetlenítik el a rokkantakat, és fosztják meg az ellátástól.

Természetesen az öt oldalas, korábban beküldött, részletes fellebbezést is megosztom a nyilvánossággal.

Az általam jelzett hivatkozásokat szükség esetén orvosi dokumentumokkal bizonyítani tudom.

Tisztelettel:

egy súlyosan fogyatékos beteg édesapja

*

Szerkesztőségünk az édesapa levelét és az igencsak nagy mennyiségű leletet (amelyek másolatát megkaptuk a panaszostól) átadta egy igen tekintélyes klinikai főorvosnak, aki röviden összefoglalta a véleményét. Mint megjegyezte, a leletek fele is bőségesen alátámasztja a panasz valósságát. Hozzátette: a rokkantjáradékról és a kiemelt ápolási díjról döntő bizottság tagjai erőteljesen meg kívántak felelni az állami elvárásnak, és ezért – tekintet nélkül a beteg állapotát igazoló leletekre – elutasították a kérelmet.

A felháborító döntést – mint mondta – valóban nem lehet annyiban hagyni. Szerinte is az egyetlen járható út a bírósághoz visz. Ám előbb ajánlatos ismertetni a helyzetet a betegjogi biztossal, akinek támogató véleményét csatolni kell a bírósági beadványhoz.

 

Meglepő ötlet: vakvezető pónik segíthetik a látássérülteket

 

A pónik is taníthatók, ráadásul jól kijönnek a kicsikkel és az idősekkel is.

 

Egy Rafi nevű férfi Izraelből utazott Belgiumba nyaralni, és ott találkozott először pónikkal. A férfi rájött, hogy ezek az állatok is taníthatók, sőt arra is képesek lennének, hogy segítsék a látássérülteket - írja a Metro.

Rafi szerint ugyanis a pónik jól kijönnek a kisgyerekekkel és az idősekkel is, így nem okoz nekik gondot, hogy megtanuljanak velük együtt élni. Ráadásul az is a pónik mellett szól, hogy négyszer tovább élnek, mint egy kutya és a szőrükre is kevésbé allergiásak az emberek.

Döbbenet:tökéletesen működnek az átültetett kezek

Önállóan öltözködik, ír és eszik az a nyolcéves amerikai kisfiú, akin kettős kéztranszplantációt hajtottak végre az Egyesült Államokban.

Egy ideig védekezett a szervezet az új végtagok ellen

Zion Harvey 18 hónappal műtétje után több cselekvésre képes, mint korábban csonkjaival - írták az operációt végrehajtó orvosok a The Lancet Child & Adolescent Health című szaklapban.

Ez volt az első olyan sikeres kézátültetés, amely nem rokon gyerekek között zajlott.

Az operáció után a fiúnak és agyának is hozzá kellett szoknia a kezek használatához.

Teste az első egy évben többször is védekezni próbált az új végtagok ellen.

"Az agy kommunikál a kezekkel. Azt üzeni nekik, hogy mozduljanak meg és azok megmozdulnak. Ez már azért is figyelemre méltó, mert élete első hat évében agyának ez a területe nem volt aktív" - mondta el Scott Levin, a philadelphiai gyerekkórház sebészcsapatának vezetője.

Baktériumfertőzés miatt veszítette el a kezeit

Zion kétéves korában egy baktérium okozta vérmérgezést kapott, amely miatt veséje felmondta a szolgálatot, elveszítette kezeit, alkarjai és lábai egyes részeit. Négyéves volt, amikor anyja nekiadományozta egyik veséjét.

Később egy donorlistán keresztül kezeket is kapott, az adományozó kiléte nem ismert.

A nehéz operációra és hosszantartó következményeire másfél éven át készítették fel Ziont orvosok, gyerekpszichológusok és szociális munkások.

Úttörő jellegű beavatkozásnak számít a sikeres műtét

Orvosi szempontból elsősorban az apró idegek és véredények összekötése jelentett nagy kihívást a csaknem tizenegy órán át tartó műtét során. A különleges műtétnek köszönhetően Zion új kezei együtt növekednek a kisfiúval.

A szaklapban közölt tanulmány szerint korábban többször hajtottak végre egypetéjű ikrek között végtagátültetést. Rokonságban nem álló gyerekek között azonban még nem végeztek ilyen beavatkozást sikeresen. A legutóbbi ilyen próbálkozás egy fiatal halálát okozta.

 

 

 

 

 

 

EMMI Tájékoztató itt...

Három napos kirándulást szervezünk idegenvezetővel Prágába

2017.szeptember 15-től- szeptember 17-ig.

 

A kirándulás rövid programja: Indulás    szeptember 15-én reggel 5.30-kor a buszmegállóból.  Hazaérkezés szeptember 17-én az esti órákban.  

Első nap: Városnézés Jihlaván, ezt követően a szálláshely elfoglalása. Az esti órákban az Óváros megtekintése (Lőportoronytól a Károly hídig)

Második nap: Délelőtt: a Károly híd, a Mala-Strana (Kisoldal,) a Vár, a Szent Vitus Székesegyház látogatása.

Délután: az Újváros és a Vencel tér nevezetességeivel történő ismerkedés.

Harmadik nap: hazaindulás: útközben a Kutna Horán a Csontkápolna. és a Szent Borbála Székesegyház megtekintése. A belépő jegy ára kb. 75 cseh korona.

A szálláshely szállodában történik 2 ágyas szobákban, amelynek ára előzetes becslés alapján 25 euró/fő/éjszaka, svédasztalos reggelivel együtt. A díj függ attól, hogy Prága belvárosában, vagy a külső városrészen sikerül szállást foglalnunk.A szállodának a szálláshelyek biztosítása érdekében 50 %-os előleget kell átutalni, így a jelentkezés időpontjában előlegként ezt euróban kell kifizetni.

A kirándulás költsége: 50 euró/fő (szállás), 16.000.-Ft útiköltség, 75 cseh korona (fakultatív belépő)

Jelentkezni az előleg befizetésével 2017. 07.15-ig lehet az egyesületi irodában, ügyfélszolgálati időben (minden csütörtök 9 órától -13 óráig), illetve az alábbi telefonszámokon, email címen:, Juhászné Jutka 20/9309403 juhaszn@enternet.hu, Rókáné Julika: 20/9309404

 

                                                                                              Juhászné Kovács Judit elnök

2017.06.14-én EGERBE szervezünk egy napos kirándulást. Indulás: reggel 7 órakor a központi buszmegállóból

A kirándulás önköltséges, ami 3.100.- Ft/ fő. Ez az utazási költséget és a strand belépő árát is tartalmazza. Jelentkezési határidő: 2017.06.08-ig a részvételi díj befizetésével.

2017. 07.13-án Bogácsra megyünk strandolni. Részvételi költség 3.400.-Ft/fő Jelentkezési határidő: 2017.07.07 -ig. a részvételi díj befizetésével. Indulás: reggel 7 órakor a központi buszmegállóból.

2017.08.14-én Bükkszékre szervezünk kirándulást. Részvételi díj 3.000.-Ft/fő. Jelentkezési határidő: 2017.08.04-ig a részvételi díj befizetésével. Indulás reggel 7 órakor a központi buszmegállóból.

Tervezés alatt van egy 3 napos  Prágai   utazás szeptember 15-től  17-ig.

A kirándulásokra jelentkezni lehet az egyesületi irodában, ügyfélszolgálati időben (minden csütörtök 9 órától -13 óráig ), illetve az alábbi telefonszámokon, illetve email címen: Rókáné Julika: 20/9309404, Juhászné Jutka 20/9309403, juhaszn@enternet.hu

 

                                                                                              Juhászné Kovács Judit elnök

Az önálló élet európai napján, melyet május 5-én ünneplünk kontinens szerte, ki kell mondanunk: Magyarországon ma, tíz évvel a fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ-egyezmény ratifikálása után, a mozgássérült emberek számára még mindig elérhetetlen álom az önálló, önrendelkező élet.

Az önrendelkező élet alapvető eleme, hogy a mozgássérült emberek szabadon eldönthessék: hol, kivel és hogyan akarnak élni, önálló életükhöz pedig milyen segítséget szeretnének igénybe venni. Ezzel szorosan összefügg az épített környezet, a közlekedés akadálymentessége, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, mint az egészségügy, az oktatás, a speciális támogató szolgáltatások. De nincs önálló élet megfelelő támogató technológiák nélkül sem, amelyek köre jóval szélesebb, mint a Magyarországon ma ismert gyógyászati segédeszközöké.

Hazánk tíz éve ratifikálta a fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, amellyel vállalta, hogy számos intézkedést tesz az önrendelkező élet feltételeinek biztosítása érdekében. Mindezt az egyezményt átható emberi jogi szemléletben, amely azt mondja: a fogyatékossággal élő emberekre nem pusztán a különböző támogatások címzettjeiként kell tekinteni, hanem úgy, mint jogalanyokra, akik számára egyenlő hozzáférést és egyenlő választási lehetőségeket kell biztosítani.

Az érintettek napi tapasztalatai azt mutatják, hogy e vállalások teljesítésében Magyarország jelentősen le van maradva. Sem a megfelelő lakhatási lehetőségek, sem a támogató szolgáltatások, sem a fizikai környezethez, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés nem biztosított ahhoz, hogy egy mozgássérült ugyanúgy élhessen, mint bárki más. Megválaszthassa, hogy otthonban vagy albérletben élne, egyedül vagy segítséggel, hogy melyik busszal szeretne utazni, melyik iskolába szeretne járni, melyik színházba menjen, hogy egyáltalán el tudjon menni orvoshoz. Minderről a MEOSZ egy érintettekből álló munkacsoport bevonásával egy tanulmányt is készít, amelyet a közeljövőben nyilvánosságra hoz.

Az önálló élet európai napjának üzenete mindenkihez szól: mi mindannyian egyenlő tagjai vagyunk a magyar társadalomnak, attól függetlenül, hogy valaki fogyatékossággal él-e vagy sem. A világ így, velünk együtt sokszínű.

Budapest, 2017. május 5.

Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége

Június 10-én immár nyolcadik alkalommal rendezi meg a MERI Sportnapot a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) és a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB). A szervezésben az idei évtől részt vesz a Fogyatékosok Országos Diák-és Szabadidősport Szövetsége (FODISZ) is.

A MERI Sportnap a mozgáskorlátozott emberek sportágválasztója, az egyetlen olyan esemény az országban, ahol szinte az összes, mozgássérültek által űzhető sportot ki lehet próbálni egy helyen, egy időben, szakmai segítséggel. A program célja, hogy a mozgáskorlátozott fiatalokban felkeltse az igényt a mozgásra, a testedzésre, és hogy minél többen kezdjenek versenyszerűen sportolni, erősítve a Magyar Paralimpiai Csapatot.

A sportnapon – amelynek hagyományosan az OORI ad helyet – közel húsz sportággal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, köztük a kerekesszékes kosárlabdával, rögbivel és tenisszel, az ülőröplabdával, a kerekesszékes vívással, a sportlövészettel, az íjászattal, a bocciával. A sportágak egy részét a riói olimpián is sikeres, világ- és Európa-bajnok parasportolóink mutatják be, az esemény házigazdája Dani Gyöngyi paralimpiai ezüst- és bronzérmes, Európa-bajnok vívó lesz.

A részletekkel hamarosan jövünk, addig is érdemes követni a MERI-t a Facebookon: www.facebook.com/merisportnap. Szeretettel várunk mindenkit!
MERI Sportnap
2017. június 10. (szombat), 10.00-16.00 óra
Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (Főépület)
Budapest, XII. kerület, Szanatórium u. 19.
Budapest, 2017. május 8.
A szervezők

Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati

Egyesülete

Balassagyarmat

Rákóczi út 13

Telefon: 06/209309403

              06/209309404

M E G H Í V Ó

Tisztelt Küldöttek!

         Az egyesület vezetőségének határozata, valamint az egyesület Alapszabályában meghatározottak alapján a Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesületének Küldöttközgyűlését összehívom.

 

A közgyűlés helye: Balassagyarmat Rákóczi út 13 (Projektek Háza Bírósággal szemben lévő irodaház)

A közgyűlés időpontja: 2017. május 19-én du. 14 óra.

Napirendi pontok:

 

1/ Beszámoló az Egyesület 2016 évi közhasznúsági beszámolójáról és tevékenységéről.

Előadó: Juhászné Kovács Judit Elnök

Az Ellenőrző Bizottság Elnökének beszámolója a 2016 évi ellenőrzési tevékenységről

Előadó: Máté Józsefné az Ellenőrző Bizottság Elnöke

2./ Hozzászólások, vélemények javaslatok az elhangzott beszámolókkal kapcsolatban

3./ A 2017 évi költségvetés előterjesztése, megvitatása

Előterjesztő: Juhászné Kovács Judit Elnök

4./ Lemondás miatt 1 fő elnökségi tag és 1 fő Ellenőrzési Bizottsági tag megválasztása, nyílt szavazással

Előterjesztő: Juhászné Kovács Judit Elnök

5./ Egyebek

Amennyiben a fenti időpontban meghirdetett Küldöttközgyűlés a megjelent küldöttek száma miatt határozatképtelen, akkor a megismételt Küldöttközgyűlést 2017.május 19-én 15. órára, ugyanazon napirenddel a székhelyünkre összehívom

                                                                                             

A Küldöttközgyűlés fontosságára való tekintettel kérem pontos megjelenésüket.

.

 

Balassagyarmat, 2017. április 29

Tisztelettel

 

Juhászné Kovács Judit s.k.

Elnök

SAJTÓFIGYELÉS

 

A Magyar médiában a mozgáskorlátozottakról közölt információk tallózása

 

 

Emmi: elfogadhatatlanok a gödi intézetben történtek

 

 

Rendkívüli vizsgálatot indított a kormány a gödi Topház Speciális Otthonban, mert egy nemzetközi civil szervezet jelentése szerint a fogyatékossággal élőket ellátó intézményben rendkívül rossz körülmények uralkodnak – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága csütörtökön az MTI-vel.

 

A Magyarországon és az Egyesült Királyságban működő Mental Disability Advocacy Center (MDAC) szerdán közzétett jelentése szerint a 220 fogyatékossággal élő embert ellátó bentlakásos intézményben tett áprilisi látogatásukkor rossz higiéniai körülményeket, indokolatlan fizikai korlátozást, továbbá alultáplált és ellátatlan sebektől szenvedő gondozottakat találtak.

 

Az államtitkárság közleményében azt írták: a kormány elfogadhatatlannak tartja az intézményben történteket, a minisztérium rendkívüli vizsgálatot indított. Fenntartóként a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság azonnal felfüggesztette az intézmény igazgatóját, és elrendelte új vezető ideiglenes kinevezését.

 

Emlékeztettek: a kormány célja, hogy megszüntesse a nagy intézményeket, és az ott lakó fogyatékos és pszichiátriai betegeket családiasabb környezetben, kisebb létszámú otthonokban helyezze el. A kiváltási program keretében a gödi Topház Speciális Otthont is bezárják a közeljövőben – hangsúlyozták.

 

Hozzátették: a kormány az év elején döntött arról, hogy öt évvel lerövidíti, azaz felgyorsítja a kiváltási folyamatot, nagyobb hangsúlyt kap a helybeli közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint a foglalkoztathatóság biztosítása. A kiváltási program első körében mintegy 2500 fogyatékos ember költözhet ki a jövő év végéig a nagy létszámú szociális ellátó intézményekből, a célra a kormány 21,8 milliárd forintot fordít.

 

forrás: http://magyaridok.hu/belfold/emmi-elfogadhatatlanok-godi-intezetben-tortentek-1657075/

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Újít az Auchan - ilyen még nem volt a magyar boltokban

 

Országszerte, mind a 19 Auchan áruházban speciális, kerekesszékhez csatolható, valamint egyszerre két kisgyermek szállítását is biztosító bevásárlókocsikkal segítik mostantól a mozgáskorlátozott, illetve családos vásárlókat - értesült a Pénzcentrum.hu. Minden egységében elektromos mopedet is biztosít a lánc, a mozgássérült, idős, vagy túlsúlyos emberek és várandós kismamák számára.

 

Három éve, az országban elsőként, az üzletlánc budaörsi áruházában elindult egy olyan speciális, elektromos bevásárló moped tesztelése, amellyel a mozgási nehézségekkel küzdő vásárlók, akár idősek, akár kismamák könnyedén intézhetik a napi bevásárlást. A pozitív visszajelzések alapján a vállalat úgy döntött, 2017. májusától mind a 19 magyarországi áruházában bevezeti az innovatív járművet - tudta meg a portál.

 

Idén májustól a mozgáskorlátozott vásárlók segítésére az Auchan egy könnyen használható, aktív kerekesszékhez közvetlenül csatolható bevásárlókocsit is bevezet minden áruházában. Gondoltak a több kisgyermekkel érkező családokra is, hiszen idén májustól a többi újításon felül olyan bevásárlókocsi is igénybe vehető, amelybe egyszerre két, három év alatti gyermek is ültethető.

A három új eszköz, az elektromos moped és a két új bevásárlókocsi bevezetése összesen 20 millió forintos beruházást jelent a vállalatnak.

A lánc 2010 óta tudatosan foglalkoztat megváltozott munkaképességű dolgozókat.

forrás: http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ujit_az_auchan_ilyen_meg_nem_volt_a_magyar_boltokban.636647.html

 

 

 

 

Sokak életben maradása egy százalékon múlik

 

Elszántan járja változatos életútját a 2016-ban 20 éves „SZJA 1%”, vagyis a Magyarországon kifejlesztett, s azóta több ország által átvett találmány, a saját személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról való rendelkezési jog, mely a civilek érdekeit szolgálja a kezdetek óta. A szervezetek számára így felajánlott összegek nagyon sok esetben azok fennmaradását, puszta létezésüket teszik lehetővé - hívja fel a figyelmet az 1 százalékról való rendelkezés fontosságára a Magyar Civilszervezetek kommunikációs kampánya.

 

Az 1%-ról való rendelkezés gyakorlati megvalósítását tekintve ebben az évben is vannak változások az adóbevallás ügymenetére vonatkozóan. De a lényeg: bárki is készíti az adóbevallást, az adóalanynak joga van rendelkeznie az 1+1 százalékáról. A rendelkezés könnyű és gyors lehetőségei, illetve a hozzájuk tartozó határidők röviden:

– munkáltatói adómegállapítás esetében május 10-éig a 16EGYSZA lapot kitöltve, lezárt, adóazonosítóval, névvel és címmel ellátott, a ragasztáson keresztbe aláírt borítékban munkáltatónak átadva;

– egyéb esetben május 22-éig, szintén az előbb említett formátumú borítékban a) postai úton a NAV bármelyik kirendeltségének címezve, vagy b) bármelyik NAV fiókba személyesen beadva; továbbá

– elektronikusan, boríték nélkül, Ügyfélkapu regisztrációval az ESZJA (eszja.nav.gov.hu) oldalán keresztül rendelkezve.

A KSH utolsó, 2013-as adata szerint mintegy 57 000 civilszervezet működik. Ezek együttesen körülbelül 525 milliárd Ft bevételből gazdálkodtak, és több mint 41 000 foglalkoztatottnak adtak munkát, közülük 26 000 embernek főállásban. Az önkéntesek becsült száma 457 000 volt, munkájuk értéke pedig 51 milliárd forintra tehető. A civilszervezetek emellett jelentős számban foglalkoztatnak fogyatékkal élőket, megváltozott munkaképességűeket és nyugdíjasokat, az SZJA 1%-a pedig ma már nélkülözhetetlen bevételi forrás számukra.

forrás: http://www.piacesprofit.hu/tarsadalom/sokak-eletben-maradasa-egy-szazalekon-mulik/

 

 

 

Balog Zoltán továbbra sem szólalt meg a gödi otthon ügyében

 

Hiába kérdezte a parlamentben a Szél Bernadett a minisztert, Balog helyett megint egy államtitkár válaszolt a Topházat érintő kérdésekre.

 

Szél Bernadett (LMP) azt firtatta hétfői parlamenti felszólalásában, hogyan lehetséges, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem tudott arról, mi zajlik gödi fogyatékos otthonban.

 

Mint ismert, a Mental Disability Advocacy Centre (MDAC) nevű nemzetközi civil szervezet múlt héten hozta nyilvánosságra jelentését, miszerint a gödi Topház Speciális Otthon több lakóját – gyerekeket, felnőtteket egyaránt – bántalmazták, sokukat lekötözték vagy vasrácsos ágyakban tartották, illetve a szervezet beszámolója szerint többen szemmel láthatóan alultápláltak voltak.

 

Hiába kérdezik a minisztert

Miért egy civil szervezettől kell megtudni, hogy mi folyik az intézetben, voltak-e ellenőrzések, és ha igen, mikor kaphatják meg azok eredményét? – sorolta kérdéseit felszólalásában az LMP társelnöke, aki többször próbált bejuttatni civil szervezeteket az intézetbe és tavaly maga is ellátogatott az otthonba, de akkor mindent rendben talált. Már akkor is gyanakodott, hogy az idilli környezet megrendezett volt.

 

Szél arra is kitért, hogy  Balog Zoltán megint csak nem válaszolt a Topházzal kapcsolatos kérdésekre. A parlamentben Balog helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt; megismételte Szélnek, hogy az eset miatt felfüggesztették a gödi otthon vezetőjét és vizsgálatot indítottak, ahogy minden más hasonló esetben így tettek. Ugyanolyan szigorúsággal fognak eljárni a gödi otthon ügyében, mint korábban, ígérte Rétvári.

 

 

 

 

 

Az LMP politikusához hasonlóan az MDAC sem kapott válaszokat a minisztertől; a szervezet a jelentés nyilvánosságra hozatala után személyes találkozót kért Balogtól, de a miniszter maga helyett Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt küldte egyeztetni. Vagyis a területért felelős miniszter továbbra sem szólalt meg a gödi intézet ügyében.

 

forrás: http://hvg.hu/itthon/20170508_godi_tophaz_mdac_balog_zoltan_emmi_szel_bernadett_lmp

 

 

 

 

Sérült gyermekek fejlesztését támogatták a hegyvidékiek

Kétmillió forint összegű támogatással „tankolták fel” a Hegyhát úti Gennaro Verolino iskolát azok a hegyvidéki polgárok, akik a MOL két töltőállomásán aktívan használták Hegyvidék Kártyáikat, illetve szavaztak arról, hogy az ily módon összegyűlt adományforintokat a sérült gyermekek fejlesztésére fordítsák. Az adományokat Pokorni Zoltán polgármester és Szollár Domokos, a MOL-csoport kommunikációs igazgatója adta át a speciális intézményben tanuló diákoknak.    A Hegyvidéki Önkormányzat és a MOL három évvel ezelőtt hirdette meg „Többet tehet, mint gondolná” címmel közös jótékonysági programját. Ennek lényege, hogy a MOL Istenhegyi úti és Mészáros utcai töltőállomásain történő tankolások során, amennyiben a MOL Multipont törzsvásárlói programhoz csatlakozott, ingyenesen igényelhető Hegyvidék Kártyát is használjuk, literenként öt forintot jóváírnak egy, a XII. kerületben megvalósítandó nemes célra.     „Az adományforintok folyamatosan gyűlnek, felhasználásukról évről évre közösen dönthetünk” – ismertette a program részleteit Pokorni Zoltán polgármester. Felidézte, hogy az internetes szavazások eredményei alapján 2015-ben a Hegyvidéki Mesevár Óvoda udvarán alakítottak ki egy sáros időben is használható, gumiborítású játszóhelyet, egy évvel korábban pedig a Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola sajátos nevelési igényű tanulóinak zenei fejlesztéséhez vásároltak ritmushangszereket. A múlt év végén tartott szavazáson ismét a sérült gyerekek támogatása mellett tették le voksukat a legtöbben, így most a hegyvidékiek, az önkormányzat és a MOL együttműködésében összegyűjtött kétmillió forintot a Hegyhát úti Gennaro Verolino Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium kapta meg, az intézmény alapítványának közreműködésével.     „A MOL az egyik legnagyobb cég Magyarországon, fontosnak tartjuk, hogy visszaadjunk a közösségeknek mindabból, amit megtermeltünk” – mondta el az adományok átadása alkalmából Szollár Domokos kommunikációs igazgató. Hozzátette, hogy a Hegyvidéki Önkormányzattal közösen indított jótékonysági kezdeményezés jól illeszkedik a MOL Gyermekgyógyító Programjába, amelynek keretében az elmúlt tíz évben félmilliárd forinttal támogatták a krónikusan beteg, fogyatékkal élő vagy a lelki egészség szempontjából veszélyeztetett gyermekek gyógyulását, rehabilitációját.     Ammerné Nagymihály Emília, a Gennaro Verolino iskola igazgatója arról számolt be, hogy az adományforintokról szóló szavazás alkalmából három kisfilmet tettek közzé, hogy a hegyvidékiek számára bemutathassák, kik járnak hozzájuk, milyen tevékenységet végez intézményük. A kollégája, Nesztinger Szilárd által készített alkotások hamar elérték célközönségüket: a Facebookra felkerült Samu című videót például – amelyben az egyik, beszélni nem tudó, de megfelelő eszközökkel kommunikálni képes tanulójukat ismerhették meg az érdeklődők – rövid idő alatt 16 ezren tekintették meg.     A Multipont funkcióval is rendelkező Hegyvidék Kártyák tulajdonosainak jóvoltából, az összegyűlt támogatási összegből a gyerekek képességfejlesztéshez szükséges eszközöket vásárolhatott az iskola. Többek között tableteket, azaz könnyen kézbe fogható, érintőképernyős számítógépeket, továbbá képkártyák előállításához szükséges papírokat, nyomtatópatront, lamináló gépet és fóliát, amelyekkel a beszédproblémával küzdő gyermekek kommunikációját fejleszteni tudják.     A Gennaro Verolino Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium olyan gyógypedagógiai nevelési, oktatási intézmény, amelyben autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók általános iskolai nevelése, oktatása, fejlesztése mellett enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos, valamint halmozottan sérült fiatalok speciális és készségfejlesztő szakiskolai képzése zajlik. A szakiskolában jelenleg háztartástant, szövést, valamint kertgondozást tanulhatnak a diákok.

 

forrás: http://onkormanyzat.mti.hu/hir/43720/serult_gyermekek_fejleszteset_tamogattak_a_hegyvidekiek

 

 

 

Több helyen is tiltakoznak a helyiek a fogyatékossággal élő emberek beköltöztetése ellen

 

Hogy valami nagyon el van rontva a fogyatékos emberek számára fenntartott hazai bentlakásos intézményrendszerben, az a gödi speciális otthon ügyéből elég világosan kiderült. Az egyetlen reális alternatívát a nagy intézmények felszámolása, a kitagolás, az itt élők kiköltöztetése jelenti. Csakhogy az előkészítetlenül, erőltetett tempóban történő megvalósítással bajok lesznek – van, ahol még csak lakossági fórumokon tiltakoznak, de van, ahol már aláírást gyűjtenek a fogyatékos emberek tervezett beköltöztetése ellen.

 

Senki nem vádolhatja tétlenkedéssel a minisztériumot: csütörtök délben, egy nappal azután, hogy országos botrány robbant ki a gödi Topházban uralkodó állapotok miatt, az EMMI máris közleményben reagált az ügyre. Nemcsak megdöbbentek és felháborodtak, de azonnali intézkedés is történt, a csúcsszerv, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SzGyF) azonnal felfüggesztette az intézmény igazgatóját.

Nyilván helyesen, de tény, hogy az illetőt néhány hónappal korábban nevezték ki, dacára annak, hogy az alkalmatlansága már korábban is bebizonyosodott. Azt nem tudni, változtak-e az állapotok a gödi Topházban az MDAC februári látogatása óta, de akár javultak, akár nem, a most kirúgott intézményvezető felelőssége mellet nem kerülhető meg a korábbi vezetők, de leginkább az intézmény felügyeletét ellátók felelőssége.

A közlemény szerencsére nem ragad le az önmarcangolásnál, egy szó sincs benne a fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vagy a minisztérium felelősségéről, így aztán senkinek nem is kellett lemondania a gikszer miatt. Jóhírek viszont vannak: „A kiváltási program keretében a gödi TOPhÁZ Speciális Otthon is bezárásra kerül a közeljövőben.”

Az MDAC-jelentése alapján talán az sem lenne túlzás, ha nem a közeljövőben, hanem azonnal zárnák be az intézményt, de a közlemény sajnos mélyen hallgat az ott lakók ért szenvedés kapcsán a civilek által emlegetett jóvátételről, vagy a teljes intézményrendszer átvilágításáról is. Marad tehát a kitagolás:

„A kiváltási program első körében mintegy 2500 fogyatékos ember költözhet ki a jövő év végéig a nagy létszámú szociális ellátó intézményekből, a célra a kormány 21,8 milliárd forintot fordít.” – írja a minisztérium közleménye.

Egy korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy milyen kockázatokat rejt a kiváltási hullám központból elrendelt, forszírozott megvalósítása – de ha máshonnét nem, az első kör tanulságaiból tudhatták volna ezt a kormányzat illetékesei. 2013-ban a rosszul előkészített kitagolás kudarcot vallott több településen is a helyi lakosok ellenállás miatt – valami nagyon hasonló kezd kibontakozni a mostani kitagolási hullámban is.

 

Április végén két lakossági fórumot is tartottak a Veszprém megyei nyírlkai pszichiátriai bentlakásos intézmény megszüntetése kapcsán. Az intézmény 115 lakója költözhetne ki a környező településekre támogatott lakhatásba, illetve lakóotthonba.

A fórumokon azonban olyan heves ellenállásba ütköztek a program illetékesei, hogy momentán elég kétségesnek látszik, lesz-e a dologból valami. A sikeres integrációhoz befogadó, támogató közeg kell – ezt viszont nehéz lesz megteremteni úgy, hogy az érintett települések lakói az önkormányzattól szivárgó pletykákból értesülnek, hogy „jöttek ingatlant venni a pszichiátriai intézetből kiköltözőknek.”

Merthogy nagyjából ez történt azon a négy településen, ahol az SzGyF illetékesei körülnéztek, eladó ingatlant keresve a lakóknak. Jellemző az egyik fórumról beszámoló veol.hu cikkének címe: „Pszichiátriai betegek Csabrendeken? – Lakossági fórumokon dől el a betelepítés.”

Ha ez igaz, akkor a dolog el is dőlt: mind Csabrendeken, mind Sümegprágán nagyon határozottan kikeltek a helyiek az otthon lakóinak „betelepítése” ellen. Rig Lajos, a körzet jobbikos képviselője is megjelent a fórumokon, és szót emelt a kitagolás ellen.

Rignek azonban vannak a berögzült félelmeken, elutasításon túli érvei is. Állítása szerint jelenleg is előfordul, hogy éjszakára egyetlen gondozó marad a nyírlaki intézményben a 115 bentlakóra, mert egyszerűen ennyi jön ki a létszámból, az intézményben tudniillik évek óta munkaerőhiány van. Ez a jelenlegi intézeti ellátási formában is súlyos probléma, de miképp fogja ellátni a feladatát ez az egy, vagy akár két gondozó, ha a mostani lakók tíz-tizenöt különböző, adott esetben egymástól sok kilométerre fekvő ingatlanokban fognak élni?

Tegyük hozzá, alapkövetelmény lenne, hogy a kitagolást, a közösségi ellátásra való áttérést a személyzet is támogassa – ehhez képest Rig szerint a fórumon éppen az derült ki, hogy sem a pszichiáter főorvos, sem a személyzet többi tagja nem támogatja a lakók kiköltöztetését.

 

Még rosszabbul áll a program a Zala megyei Felsőrajkon, ahová 36 pszichiátriai ellátottnak és más fogyatékkal élő embernek tervez lakhatást az SzGyF. Itt ugyan a polgármester az ügy mellé állt, és a képviselőtestület is jóváhagyta, hogy három ingatlant a falu a célra eladjon az SzGyf-nek, de a helyieknek nagyon nem tetszik a dolog.

A település 700 lakójából 210-en már aláírták a helyi népszavazásról szóló kezdeményezést, amellyel megpróbálják megakadályozni a projektet.

A kezdeményezést ezúttal is a Jobbik karolta fel, és ha valami nem történik, akkor az valószínűleg sikeres is lesz. Április elején ugyan tájékoztatták a helyieket, hogy mi lesz, csakhogy ekkorra az SzGyF már be is adta a pályázatot.

Szakértők régóta mondják, hogy a kitagolás csak akkor lehet sikeres, ha türelmes és alapos előkészítő munka előzi meg: a legkevesebb, hogy a fogadó település lakóit is felkészítik az együttélésre, hiszen e nélkül ugyan mitől is működne a befogadás, közösségi ellátás. Ehhez képest

jövő év végéig el kell költeni azt a 22 milliárd forintot, amit a kormány a területet célzó uniós fejlesztési programból (EFOP) erre a célra rendelt. És az SzGyF láthatólag nagyon komolyan igyekszik is, hogy az a pénz valóban el legyen költve.

Nehéz elvonatkoztatni attól, hogy ebben a kapkodásban komoly része van annak a nyomásnak is, ami a miniszterelnökség felől érkezik: Lázár János havi rendszerességgel számol be arról, hogy jó tempóban halad az uniós források erőltetett ütemű felhasználása, 2018-ra az összes forrást legalább szerződéssel le kell kötni.

Nem nehéz belátni, hogy ennek a voluntarista fejlesztéspolitikának a megvalósítására épp az olyan nagy volumenű projektek a legalkalmasabbak, mint a kitagolás. Márpedig ha ez így megy tovább, annak valószínűleg kudarc lesz a vége.

 

Csütörtök esti hír szerint az EMMI hozzájárult, hogy a gödi botrányt kirobbantó szervezet, az MDAC monitorozhassa az összes zárt intézetet. Ez óriási előrelépés – ha a minisztérium és az SyGyF ezek után a kitagolás szakmai minimumkövetelményeit is komolyan venné, akkor a fejlesztési források eltékozlása helyett ugrásszerű fejlődés következhetne be a magyar fogyatékosügyi ellátórendszerben.

Becker András

 

forrás: https://szocio.atlatszo.hu/2017/05/08/tobb-helyen-is-tiltakoznak-a-helyiek-a-fogyatekossaggal-elo-emberek-bekoltoztetese-ellen/

 

 

 

A fogyatékosok szakszervezetével egyeztetett a kormány 

 

Május 5-én, az esélyegyenlőség napján egyeztetett egymással Magyarország Kormánya és a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT). Az esemény házigazdája Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya volt, aki hangsúlyozta a fogyatékossággal élő emberek elfogadásának fontosságát.

 

Az egyeztetésen részt vett Nyitrai Zsolt, stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott, aki köszöntőjében elmondta, hogy Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít a fogyatékossággal élő emberekre.

 

Nyitrai Zsolt az ülésen bejelentette, hogy megnyílt az út egy új, stratégiai együttműködés kialakítására a FESZT és a kormányzat között, ami elősegítheti az egyetemes tervezés és az akadálymentesítés ügyét is.

 

Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára előadásában ismertette a kormányzat fogyatékos emberekért tett intézkedéseit, valamint tájékoztatást adott az intézmény-kiváltási folyamathoz kapcsolódó aktuális feladatokról is. Az államtitkár fontosnak és eredményesnek tartja a kormány és a civil szervezetek közötti párbeszédet.

 

 Köszöntőjében a hamarosan elinduló, 1500 megváltozott munkaképességű ember munkába állását támogató, 4,2 milliárd forintos uniós forrású, a rehabilitációt elősegítő foglalkoztatási programról is tájékoztatta az ülés résztvevőit.

 

Földesi Erzsébet, a FESZT elnöke prezentációjában kitért az eddig elért eredményekre. A szervezet elnöke beszámolt a fogyatékossággal élő nők helyzetével kapcsolatos modellkutatásukról, a nemrég lezajlott sikeres tudatosságnövelő programjukról, valamint a nemzetközi szerepvállalásukról is. Távlati célként a kormánnyal történő szoros együttműködést és a már létező jó gyakorlatok minél szélesebb körben történő bemutatását határozta meg.

 

Az egyeztetés további részében a felek megvitatták az intézménykiváltáshoz és a korai intervencióhoz kapcsolódó teendőket is.

Az ülésen részt vett Nyitrai Imre, az Emmi szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos, valamint dr. Tapolczai Gergely, az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága Fogyatékossággal élők ügyeinek albizottsági elnöke is.

 

forrás: http://www.orientpress.hu/cikk/2017-05-05_a-fogyatekosok-szakszervezetevel-egyeztetett-a-kormany

 

 

 

Sikeres az érzékenyítő program az I. kerületi iskolákban - Esélyegyenlőség Napja

Másfél éve indult útjára az érzékenyítő program a kerületi iskolákban. Azóta már minden diák részt vett a Mozgássérült Emberek Önálló Élet Egyesülete rendhagyó osztályfőnöki óráján.    Az egyesület tagjai - akik fogyatékkal élő emberek - beszélgetnek a diákokkal és különböző szituációs játékokon keresztül mutatják be mindennapjaikat. Ezzel párhuzamosan pedig jelnyelvi tolmács ismerteti meg a gyerekekkel a jelelés alapjait.  A Budavári Önkormányzat programjának célja, hogy az iskolások a foglalkozások után megértőbben viszonyuljanak a fogyatékkal élő emberekhez és ne féljenek segíteni nekik.  Az egyesület tagjai a foglalkozásokon egyebek között beszélnek arról is, hogy nehezített körülményeik ellenére minőségi és teljes értékű életet élnek, mindezt könnyedén, humoros és játékos formában mutatják be.    A diákok az ép és sérült emberek közötti kapcsolatteremtés gondjairól is többet megtudhatnak, a segítségnyújtás fontosságáról, formáiról, a megbámulásukról és az irántuk érzett sajnálat feldolgozásáról. Az órák végén a gyermekek a kerekesszéket is kipróbálhatják, de azt is bemutatják nekik, hogyan lehet segíteni a mozgássérülteknek a küszöbön vagy egy-egy lépcsőfokon.  A jelnyelvi tolmácsok pedig olyan alap kifejezéseket tanítanak meg a diákoknak, amivel könnyedén megérthetnek pl. egy bajbajutott siket embert.  A Budavári Önkormányzat tovább folytatja az érzékenyítő programot és segíti az I. kerületi iskolák akadálymentesítését.  Minden önkormányzati tulajdonban lévő oktatási intézménynek egy úgynevezett lépcsőjáró kerekesszék emelőt ajándékoz, amivel megkönnyíthető az intézménybe kerekesszékkel érkezők közlekedése. Összesen hat intézménybe vásárolt az önkormányzat ilyen berendezést, 4.800.000 forintért.

 

forrás: http://onkormanyzat.mti.hu/hir/43716/sikeres_az_erzekenyito_program_az_i_keruleti_iskolakban-eselyegyenloseg_napja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) közleménye (2. rész)

Az érintettek napi tapasztalatai azt mutatják, hogy e vállalások teljesítésében Magyarország jelentősen le van maradva. Sem a megfelelő lakhatási lehetőségek, sem a támogató szolgáltatások, sem a fizikai környezethez, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés nem biztosított ahhoz, hogy egy mozgássérült ugyanúgy élhessen, mint bárki más.    Megválaszthassa, hogy otthonban vagy albérletben élne, egyedül vagy segítséggel, hogy melyik busszal szeretne utazni, melyik iskolába szeretne járni, melyik színházba menjen, hogy egyáltalán el tudjon menni orvoshoz. Minderről a MEOSZ egy érintettekből álló munkacsoport bevonásával egy tanulmányt is készít, amelyet a közeljövőben nyilvánosságra hoz. Az önálló élet európai napjának üzenete mindenkihez szól: mi mindannyian egyenlő tagjai vagyunk a magyar társadalomnak, attól függetlenül, hogy valaki fogyatékossággal él-e vagy sem. A világ így, velünk együtt sokszínű. További információ: Gábor Imola sajtófőnök (06 30 466 1559)      Kiadó: Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ)

 

forrás: http://os.mti.hu/hirek/126519/a_mozgaskorlatozottak_egyesuleteinek_orszagos_szovetsege-meosz_kozlemenye-2_resz

 

 

 

Géppuskák, katonák, rendőrkutyák: ilyen volt a rendőrségi nyílt nap

 

Gyerekzsivajtól volt hangos csütörtökön a Szolnoki Rendőrkapitányság udvara, melybe néha egy tűzoltóautó szirénahangja is belevegyült. De mit keres egy tűzoltó­autó a rendőrség udvarán? És hogy kerülnek oda a katonai terepjárók és motoros polgárőrök?

 

Óriási érdeklődés övezte a rendőrkapitányság nyílt napját, melyen a fiatalok megismerkedhettek a rendőrség és társszervei munkájával. A katasztrófavédelem, a Magyar Honvédség, a büntetés-­végrehajtási intézet, a polgárőrség, a humán szolgáltató központ drogkonzultációs és információs központ, az Index Kft., a vakok és gyengénlátók megyei egyesülete, az Én is vagyok! Mozgássérült Generációk Érdekvédelmi Egyesülete, az Életjel Mentőcsoport és a Gördögök Kerékpáros és Szabadidő Sportegyesület is színes programokkal várta a gyerekeket.

 FOTÓ: Csabai István

 

A Magyar Honvédség különböző fegyverekkel és járművekkel érkezett a nyílt napra, aki pedig a levegőbe vágyott, egy szimulátor segítségével kipróbálhatta, milyen is pilótának lenni. A lelkes fiatalok beülhettek a katonai terepjáróba és kézbe vehették a mesterlövész- és géppuskákat, de az automata gránátvető mögött is nagy volt a nyüzsgés. 
– Ezt kell nyomni – világosítja fel a többieket az egyik gyerek. 
– Ne nyomd meg! – szól rá a másik.
– Nincs betöltve – nyugtatja meg társait a harmadik, majd lövés hangjait imitálva indított támadást egy képzeletbeli ellenség ellen.

Még nagyobb sikert aratott a gyerekek körében Negro, a rendőrkutya, aki jól tűrte a sok simogató kezet, és még egy közös fotóra is rá lehetett venni az egyébként engedelmes állatot. Negro ugyanis parancsszóra leül, sőt még ugatásba is kezd. A rendőrkutya eltűnt személyek vagy elkövetők megtalálásában óriási segítség.

– Legutóbb például annak a gyanúsítottnak kellett a nyomára bukkannia, aki a szolnoki autóbusz-állomás felrobbantásával fenyegetőzött. A hívás egy telefonfülkéből érkezett. Innen gyűjtötte be Negro a szagmintákat, majd egészen az elkövető lakásáig vezette a rendőröket, megoldva ezzel az ügyet.

Az Életjel Mentőcsoport szintén kutyával érkezett a rendőrség udvarára. 
– Tanár néni, ez egy rott­weiler! – szaladt oda az egyik kisiskolás, hogy megsimogassa az állatot.

Senki sem cáfolta az elhangzottakat, bár a négylábú nem egészen rottweiler, ugyanis Smile egy tacskó. Nem éppen egy vérmes fenevad, viszont eltűnt emberek felkutatásában profi. Le sem tagadhatná „szakmáját”, hiszen folyton járt a csöppnyi orra és mindenki cipőjét megszaglászta, aki odament, hogy megsimogassa. Smile azért különleges, mert a nyomkövető kutyák között nagyon ritka a tacskó, pedig nagy előnye, hogy kis helyekre is befér. Ennek nagy hasznát vette egy évvel ezelőtt Ecuadorban, amikor földrengés rázta meg az országot.

 

 

 

 

Akkor a magyar mentőcsoportokat is felkérték, hogy segítsenek az eltűntek utáni kutatásban. Az országból három mentőkutya töltött kint egy hetet a romok között és az egyik közülük Smile volt, az egyetlen a megyéből. Két társával együtt összesen tizenkét áldozatra bukkant rá a romok alatt.

 

Mindent kipróbálhattak

A szép számban érkező iskolás és óvodás csoportok felülhettek a vízi rendőrök jetskijére, de egy rendőr- és egy tűzoltóautó is nyitott ajtókkal várta: hadd jöjjön a gyereksereg. A fiatalok a tűzoltók védősisakjában pattanhattak be a járműbe, majd a fecskendőt is a kezükbe vehették, hogy megtudják, milyen is tüzet oltani. 
Ezen a napon mindenbe belekóstolhattak a gyerekek. Megismerkedhettek például a Braille-­ábécével, majd kísérletet tehettek arra, hogy a számukra szokatlan írásjelekkel vessék a papírra a szavakat. Volt, aki bekötött szemmel, fehér bottal botorkált vagy kerekesszékkel próbált közlekedni, hogy megtudja, milyen a vakok és a mozgássérültek élete, mások mankóval mentek végig az ugróiskolán. 
A vállalkozó szelleműeknek pedig nem kis nehézséget okozott az, amikor részegszemüvegben kellett kerülgetniük a bólyákat.

 

forrás: http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/geppuskak-katonak-rendorkutyak-ilyen-volt-a-rendorsegi-nyilt-nap-724208/

 

 

 

Tillát és Sopsitsot díjazták Belgiumban

 

A szakmai zsűri, a diákok zsűrije és a közönség is magyar filmet díjazott a Liège-ben megrendezett nemzetközi filmfesztiválon - olvasható a Magyar Nemzeti Filmalap az OrientPress Hírügynökségnek küldött közleményében.

 

 

 

 

 

 

 

Mint írják, három magyar díjjal zárult a vasárnap este a bűnügyi filmek nemzetközi fesztiválja a belgiumi Liège-ben. A május 4-7. között megrendezett seregszemle, amelynek Alain Delon színészlegenda volt a díszvendége, 11. alkalommal vonultatta fel a legújabb és legizgalmasabb krimiket a belga nagyvárosban.

 

A versenyprogramban Till Attila Tiszta szívvel és Sopsits Árpád A martfűi rém című alkotásai is bemutatkozhattak, és mindkettő a díjazottak közé került.

 

A kerekesszékes bérgyilkos bandáról szóló Tiszta szívvel-t a legjobb forgatókönyv díjával jutalmazta a szakmai zsűri, a forgatókönyvet Till Attila jegyzi. A szakmai elismerésen túl a magyar akcióvígjáték a diákzsűri díját is elnyerte Liège-ben. Thuróczy Szabolcs főszereplő személyes részvételével vetítették a Tiszta szívvel-t, amely a belga fesztivál nyitófilmje volt egyben. Tilla filmje világszerte nagy siker, nemzetközi premierje óta tíz országban díjazták rangos nemzetközi seregszemlék. Legutóbb a közönségdíjat és a szakmai zsűri „New Voices/New Visions” díját is elnyerte a louisianai nemzetközi filmfesztiválon az Egyesült Államokban.

 

A liège-i fesztivál közönségdíját Sopsits Árpád A martfűi rém című, a hazai mozikban nagy sikerrel szerepelt alkotása nyerte. A díjat Sopsits Árpád személyesen vette át a vasárnap esti díjátadón - áll a tájékoztatásban.

 

forrás: http://www.orientpress.hu/cikk/2017-05-08_tillat-es-sopsitsot-dijaztak-belgiumban-

 

 

 

Kivételes rokkantsági ellátás jön azoknak, akiknek nincs elég biztosítási idejük

 

Kivételes rokkantsági ellátásban részesülhetnének a jövőben azok a súlyosan egészségkárosodott személyek, akik hosszú ideje tartó betegségük miatt, vagy más méltányolható okból nem tudták megszerezni az ellátáshoz szükséges előzetes biztosítási időt, de rendelkeznek az előírt biztosítási idő legalább felével – derül ki a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvénymódosítási javaslatcsomagból, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes terjesztett a parlament elé.

 

Lehetővé tenné a kormány, hogy a rehabilitációs ellátás ismételten is megállapítható legyen – a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci integrációjának elősegítése érdekében –, ha a komplex minősítés keretében a rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálata során a szakértő bizottság azt állapítja meg, hogy a rehabilitációs szolgáltatások további nyújtása szükséges az érintett személy tartós munkaerő-piaci integrációjához.

 

A törvénycsomag 75-79. paragrafusaiban szereplő módosítás ezen túlmenően egységes alapokon nyugvó kivételes rokkantságiellátás-megállapítási rendszert teremt meg, amely olyan súlyosan egészségkárosodott emberek részére biztosít ellátást hosszú ideje tartó betegségük miatt, vagy más méltányolható okból nem tudták megszerezni az ellátáshoz szükséges előzetes biztosítási időt, de rendelkeznek az előírt biztosítási idő legalább felével.  

Kivételes rokkantsági ellátásra jogosult lehet az, aki a legfeljebb 50 százalékos egészségi állapota mellett rendelkezik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény 2. paragrafusának (1) bekezdése szerinti biztosítási idő legalább felével, keresőtevékenységet nem folytat, rendszeres pénzellátásban nem részesül, akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,

 

Az ellátás havi összege a jogosultra irányadó minősítési kategória minimumösszegének 65 százaléka.

A kivételes rokkantsági ellátás bevezetésével kapcsolatos átmeneti szabály a kérelem benyújtására biztosít lehetőséget azok számára is, akiknek 2018. január 1-jét megelőzően utasították el a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét.

A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki a meghatározott biztosítási idő legalább 90 százalékával rendelkezik.

 

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a (1) bekezdés c) pontja szerinti döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be. Ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerült, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.

A kivételes rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.

 

Kivételes rokkantsági ellátás esetén a felülvizsgálat során megállapított ellátási összeg állapotjavulást követően sem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Állapotrosszabbodás esetén a kivételes rokkantsági ellátás összegét a 13/A paragrafus (5) bekezdése alapján, az új minősítési kategóriának megfelelő összegben kell megállapítani.

 

Forrás: adozona.hu

 

 

 

Feléled az özvegyi nyugdíj korkedvezményes nyugdíjba vonulás után?

 

Szeretnék választ kapni kérdésemre. 1955-ös születésű vagyok. Textil Ipari éveim után 4-év korkedvezménnyel, akkor még saját jogú nyugdíjba mentem 2008-ba. Sajnos férjem 2005-be meghalt 1-évig kaptam az 50%-át a rokkant nyugdíjának. Szeretném megtudni jár-e a feléledés a nyugdíja után?

 

2005-ben a nők nyugdíjkorhatára 62 év volt, az özvegyi nyugdíja feléledéséhez Önnek ezt az életkort kellett volna betöltenie a férje elhunytának 10. évfordulójáig (2015-ben). Miután a 62 éves életkorát csak idén töltötte be, ezen a jogcímen sajnos nem éled föl az özvegyi nyugdíja. A korengedményes nyugdíj (a mai korhatár előtti ellátás) e tekintetben nem számít.

 

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/feleled-az-ozvegyi-nyugdij-korkedvezmenyes-nyugdijba-vonulas-utan-20170508.html

 

 

 

 

 

 

 

 

Több támogatást kaphatnak a fogyatékosságügyi szervezetek jövőre

 

Több támogatás juthat a fogyatékosságügyi szervezeteknek jövőre - mondta Nyitrai Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára az Országos Fogyatékosságügyi Tanács májusi ülésén.

 

Az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságának az MTI-hez kedden eljuttatott közleménye szerint a tanács tagjai megbeszélést folytattak az operatív programok kommunikációjáról, a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásáról, továbbá a fogyatékossággal élőket ellátó intézmények kiváltásának folyamatáról.

 

Utóbbival kapcsolatban emlékeztettek: a kormány még az év elején döntött arról, hogy öt évvel lerövidíti, azaz felgyorsítja a kiváltási folyamatot, amelynek során na

Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati

Egyesülete

Balassagyarmat

Rákóczi út 13

Telefon: 06/209309403

              06/209309404

M E G H Í V Ó

 

Tisztelt Küldöttek!

 

         Az egyesület vezetőségének határozata, valamint az egyesület Alapszabályában meghatározottak alapján a Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesületének Rendkívüli Küldöttközgyűlését összehívom.

A közgyűlés helye: Balassagyarmat Rákóczi út 13 (Projektek Háza Bírósággal szemben lévő irodaház)

A közgyűlés időpontja: 2016.február 26-án du. 14 óra.

Napirendi pontok:

 

 

1.Az Alapszabály módosítás:amely a 2014. március 15-én hatályba lépett

2013 évi V. Törvényben (Új Polgári Törvénykönyv) foglalt módosítások miatt vált szükségessé.

 

Előadó: Juhászné Kovács Judit Elnök

 

                                                                                             

A Küldöttközgyűlés fontosságára való tekintettel kérem pontos megjelenésüket.

.

 

Balassagyarmat, 2016.február 08.               Tisztelettel

 

                                                                Juhászné Kovács Judit s.k.                                                                                  Elnök                

9. §89 (1) Mozgáskorlátozott személy részére akadálymentes lakás építéséhez vagy vásárlásához, valamint az akadálymentesítés többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás nyújtható.

2) Az akadálymentesítési támogatás

a)90 akadálymentes új lakás építéséhez, lakás vásárlásához legfeljebb háromszázezer forint, ha az építtető vagy a vásárló, illetve az építtetővel vagy a vásárlóval együtt költöző - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy,

b)91 meglévő lakáson, lakóépületen végzett akadálymentesítéshez legfeljebb háromszázezer forint,

ba)92 ha a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy,

bb)93 ha az önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy.

(3) Amennyiben a támogatást igénylő a lakásnak, lakóépületnek nem tulajdonosa, az akadálymentesítési munkák elvégzéséhez a lakás, lakóépület tulajdonosának magánokiratba foglalt írásbeli hozzájárulása szükséges, amit a hitelintézet részére a támogatási kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani.

(4) A támogatást a mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, vagy az élettárs igényelheti, ha

a) a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetve az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni, és ezért

b) ahhoz, hogy az épületet, illetve lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni. 2

 

(5)94 Ugyanazon személyre tekintettel akadálymentesítési támogatás ismételten a korábbi akadálymentesítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötésétől számított 10 év elteltével vehető igénybe.

(6) Ugyanazon lakásra vagy lakóépületre akadálymentesítési támogatás több alkalommal akkor igényelhető, ha a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítés nem eredményezte más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát. A támogatás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára eredményezhet használati előnyt, de nem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének növekedését.

(7) Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet a hitelintézethez kell benyújtani.

(95 A mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgáskorlátozottságot a következő módon kell igazolni a támogatásra irányuló kérelem benyújtásakor:

a) a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontja szerinti iratokkal,

b) a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással, határozattal arról, hogy az igénylő mozgásszervi fogyatékos vagy súlyos mozgáskorlátozott.

(8a)96 Ha a súlyos mozgáskorlátozottság igazolása céljából szükséges ( bekezdés szerinti iratok nem állnak rendelkezésre, a súlyos mozgáskorlátozottság 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szerinti előzetes vizsgálatát - a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentáció és egyéb iratok benyújtásával - a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal) lehet kezdeményezni. A járási hivatal a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az iratok megküldésével megkeresi az első fokú rehabilitációs szakértői szervet a közlekedőképesség minősítése érdekében. A közlekedőképesség vizsgálatára egyebekben a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.

(9) A támogatási kérelemhez az akadálymentesítési munkák műszaki leírását, valamint azok építési költségét tartalmazó költségvetést mellékelni kell.

(10) E § alkalmazásában akadálymentesítési munka:

a) lépcsőt helyettesítő feljáró, rámpa kialakítása,

b) elektromosan távirányítható nyílászárók, nyitó berendezések, távnyitó szerkezetek beépítése,

c) kaputelefon beszerelése,

d) korlátok, kapaszkodók beépítése, felszerelése,

e) ajtó kiszélesítése, küszöbök megszüntetése, padlóburkolat csúszásmentesítése, járda kialakítása,

f) beépített bútorok áthelyezése, különleges elhelyezése, kialakítása,

g) különleges fürdőszobai és konyhai berendezések elhelyezése, átalakítása, áthelyezése, kialakítása, csaptelepek, szerelvények, eszközök felszerelése, kialakítása a fogyatékosság jellege által indokolt módon és mértékben,

h) higiéniai helyiségek kialakítása és átalakítása, méreteinek növelése, kádak, zuhanyzó tálcák kiegészítő berendezésekkel történő kiváltása, 3

 

i) felvonó, lépcsőjáró emelőszerkezet létesítése,

j) elektromos szerelvények, aljazok, kapcsolók áthelyezése,

k) lakás komfortfokozatának növelése céljából gáz, illetve egyéb, szilárd tüzelőanyag mozgatását nem igénylő közmű bevezetése, illetve belső hálózatának kialakítása, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is.

(11) Az akadálymentesítési munka része a (10) bekezdés szerinti munkákhoz közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka is, az akadálymentesítés közvetlen költségeinek legfeljebb 40%-áig.

10. §97 (1) Az akadálymentesítési támogatásra való jogosultság elbírálását a hitelintézet végzi, melynek során figyelembe veszi a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MEOSZ) álláspontját.

(2) A hitelintézet a MEOSZ-nak a támogatásra való jogosultság megalapozottságával kapcsolatos álláspontjának kikérésére köteles, de a hitelintézetet a támogatás elbírálásakor a MEOSZ álláspontja nem köti.

(3) A mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, illetve élettárs hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a támogatás elbírálásához szükséges iratokat a hitelintézet a MEOSZ részére megküldje.

….

18.§ (12) A hitelintézet az igénylőtől, ha lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül valósítja meg, a közvetlen támogatásokra való jogosultság elbírálásáért – a megelőlegező kölcsön és az akadálymentesítési támogatás kivételével – a támogatás összegének 1,5%-át, de legfeljebb 30 ezer forintot, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet. Akadálymentesítési támogatás esetén a hitelintézet az igénylőtől a támogatásra való jogosultság elbírálásért az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap hiteles másolatának díját kivéve egyéb díjat, illetve ellenszolgáltatást nem számíthat fel.

….

24.§ (10) A hitelintézetet az általa jogszerűen folyósított és a költségvetéssel elszámolt fiatalok otthonteremtési támogatása, a megelőlegező kölcsön összege után 3%, az akadálymentesítési támogatás összege után 8%, minden más központi költségvetési támogatás összege után 1,5% költségtérítés illeti meg, amelyet – a lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsön kivételével – a támogatással együtt kell elszámolnia a központi költségvetéssel. A lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsön összege után járó költségtérítést a hitelintézet a kölcsönszerződés megkötését követő első elszámolásban számolja el a központi költségvetéssel, azzal, hogy a hitelbírálattal, a szerződéskötéssel, valamint a gyermekvállalás teljesítésével kapcsolatosan a megelőlegező kölcsön igénylésére tekintettel semmilyen címen díj, illetve egyéb ellenszolgáltatás sem az igénylő házaspárral, sem az állammal szemben nem érvényesíthető, és a kölcsönnek az állam általi teljes megfizetése esetén a hitelintézet további költségtérítésre nem jogosult.

A jogszabály itt érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=55959.290197