Aktuális

2012. április 14. (szombat), 10-18 óra

Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (Főépület)

Budapest, XII. kerület, Szanatórium u. 19.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége(MEOSZ) és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) negyedik alkalommal rendezi meg a MERI Sportnapot azzal a céllal, hogy a fogyatékossággal élők megismerhessék és kipróbálhassák azokat a sportokat, amelyeket ők is űzhetnek, és ezzel felkeltse a mozgáskorlátozott fiatalokban az igényt a mozgásra, a testedzésre. A sportnap társszervezője a Magyar Paralimpiai Bizottság.

 

A rendezvényen több mint 20 sportágat próbálhatnak ki az érdeklődők, ilyen például a gerelyhajítás, a lövészet, az asztalitenisz, a boccia, a kerekesszékes kosárlabda, a rugby, az ülőröplabda, a vívás, a lovaglás, vagy a kajak-kenu. Több sportágat paralimpikonok, világ- és Európa-bajnok parasportolók mutatnak be. A sportnap ötletgazdája, Dani Gyöngyi Európa-bajnok vívó mellett ott lesz Krajnyák Zsuzsa világbajnok vívó, Csonka András vb bronzérmes asztaliteniszező is. A sportnap nem titkolt célja, hogy megszólítsa azokat a fiatalokat, akikben van kellő kitartás és elszántság ahhoz, hogy mozgássérültként sikereket érjenek el a sportban, és ezzel utánpótlást biztosítsanak a paralimpiai csapatnak, ez a 2012-es londoni paralimpia évében különös jelentőséggel bír.

 

Az idén először a sport világán kívüli ismert személyiségek is részt vesznek a programon: a rendezvény védnöke Lang Györgyi színész, táncdalénekes, a Pa-Dö-Dő együttes tagja és Varga Katalin, a 2012-es év kerekesszékes szépségkirálynője.

 

A szervezők –a korábbi évek tapasztalata alapján –mintegy ötszáz résztvevőre számítanak. Az aktív sportolók és az érdeklődők mellett olyan önkéntes segítők is jönnek szép számmal, akik mozgásszervi rehabilitációval foglalkozó szakemberek, vagy annak tanulnak. Hazánkban több mint 300 ezer mozgáskorlátozott ember él, közülük mintegy 380-an rendelkeznek versenyigazolvánnyal.

 

A sportnap 10 órakor kezdődik egy rövid megnyitóval és egy közös bemelegítéssel az aulában. Részletes program a rendezvény honlapján: http://meri.lepjkozelebb.hu. A szervezők várnak minden érdeklődőt!

 

Az eseményre a szerkesztőség munkatársát tisztelettel meghívjuk, a tudósítást köszönjük!

 

Budapest, 2012. április 11.

 

Üdvözlettel:

 

Gábor Imola kommunikációs munkatárs, MEOSZ

(06-30/466-1559)

 Á T M E N E T I   O T T H O N és T A R T Ó S   B E N T L A K Á S   L A K Ó O T T H O N B A N

     Á T M E N E T I   O T T H O N

   Átmeneti ellátást, gondozást biztosítunk 1-től maximum 12 hónapig olyan
mozgássérült személyek részére, akik képességfejlesztésben, rehabilitációs
programokban kívánnak részt venni, illetve akiknek gondozása a családjukban
valamilyen okból átmenetileg nem biztosítható.
   Az elhelyezés max. kétszemélyes lakrészekben történik teljes ellátással.
Ebbe beletartozik az étkezés, takarítás, mosás, személyi segítés stb. Az
egyes lakrészek előtérből, fürdőszobából és egy kb. 18– 22 m2-es
lakószobából állnak.
   Az ellátást a szellemileg ép mozgássérült felnőtt maga kérheti, ha az
ellátása, gondozása valamilyen krízishelyzet miatt a családjában vagy az
otthonában átmenetileg nem oldható meg, ha képzésen, intenzív rehabilitációs
ellátásban akar részt venni, esetleg az önállóságot gyakorolni.
   Nyáron tudunk 1 hónapos váltásokban olyanokat is fogadni, akik önellátók,
de intenzív mozgásfejlesztésben, állapotkarbantartásban akarnak részt venni.


     T A R T Ó S   B E N T L A K Á S   L A K Ó O T T H O N B A N

   A központ szállodaszerűen kialakított otthonrészlegének emeleti részeit
foglalja el a mozgásfogyatékos személyek részére tartós bentlakást biztosító
lakóotthon.
   A lakrészek két személy számára is elegendő nagyságúak. Házaspárok
fogadására is lehetőség van. A lakrészek előtérből, fürdőszobából és egy kb.
22 m2-es szobából állnak. Minden lakrészben van telefon, illetve
tv-csatlakozási lehetőség.
   Az otthonba főleg olyan 18 és 62 év közötti, szellemileg ép
mozgássérültek számára tudunk tartós bentlakást biztosítani, akik
segédeszközzel ugyan helyet tudnak változtatni, de a mindennapi ellátásukban
valamilyen fizikai segítségre szorulnak, ugyanakkor megfelelő segítőkkel
képesek az önálló, önrendelkező életre.

                                            *

   Intézményünk különböző részlegei egy épületben vannak, így a lakók igény
szerint a nappali részleg és a támogató szolgálat szolgáltatásait is igénybe
vehetik.

   Jelentkezni lehet és bővebb felvilágosítás is kérhető:

          Györe Andrea otthonrészleg-vezetőtől
           Viktória Rehabilitációs Központ
8000 Székesfehérvár Erzsébet út 20 postacímen,
         a (22)-333-110-es telefonszámon,

    valamint a viktoriakozpont@gmail.com e-mail-címen

    honlapunk: www.egyesulet-viktoria.hu

    ISMERJEN MEG MINKET!  JÖJJÖN EL, PRÓBÁLJA KI A SZOLGÁLTATÁSAINKAT!

A MEOSZ több alkalommal hangot adott az akadálymentesítési támogatás rendszere körül kialakult helyzet orvosolásának érdekében. A túlzottan magas költségek miatt sokan kényszerültek lemondani a támogatásról, mivel a költségek a támogatási összegből kerültek levonásra. A MEOSZ egyeztetéseinek eredményeként sikerült viszonylag normalizálni az ügyintézési költségeket.

A MEOSZ több alkalommal hangot adott az akadálymentesítési támogatás rendszere körül kialakult helyzet orvosolásának érdekében. A túlzottan magas költségek miatt sokan kényszerültek lemondani a támogatásról, mivel a költségek a támogatási összegből kerültek levonásra. A MEOSZ egyeztetéseinek eredményeként sikerült viszonylag normalizálni az ügyintézési költségeket.

Az OTP honlapján is közzétette az információkat, a lakáshitel hirdetmények (díjak, jutalékok és költségek 2012.03.14-től) rovatában.

https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/Lakashitel_H_20120314.pdf

Az OTP, honlapján is közzétette, 2012.03.14-től nem számít fel helyszíni szemle díjat az akadálymentesítési támogatások igényével kapcsolatban. A bírálati díj a támogatás összegének 3%-a plusz 27% áfa, ügyintézési díj TAKARNET lekérdezés esetén hitel igénybevétel nélkül. 4200 Ft plusz 27% áfa.
A költségek a következő képen változtak.

Bírálati díj 150000 Ft támogatás esetén 5715 Ft, ha a kérelmező nem vesz igénybe hitelt a többletköltség fedezésére. A TAKARNET rendszerén keresztül igényelt tulajdoni lap díja, 5334 Ft. Az OTP ügyintézésének költsége áfával, 11049 Ft a tájékoztatásuk alapján.

Bírálati díj 250000 Ft támogatás esetén 9725 Ft, ha a kérelmező nem vesz igénybe hitelt a többletköltség fedezésére. A TAKARNET rendszerén keresztül igényelt tulajdoni lap díja, 5334 Ft. Az OTP ügyintézésének költsége áfával, 15059 Ft a tájékoztatásuk alapján.

Az összegek az áfát tartalmazzák. Sajnos az OTP ragaszkodik a térképmásolathoz is, de erre vonatkozó költségekről nem kaptunk tájékoztatás.

Problémát okozott az állapot igazolására alkalmas iratok csatolása a kérelmekhez. Nem minden kérelmező rendelkezett ORSZI, OOSZI, NRSZH igazolással annak ellenére, hogy súlyosan korlátozott volt mozgásában. A kijelölt szakértői intézetek megfelelő kapacitás hiányában nem tudnak kellő számú orvosi vizsgálatot elvégezni. A MEOSZ korábbi javaslatát (amíg a jelenlegi igazolások lecserélődnek) elfogadva, a 7 pontos papír 2012. június 30-áig felhasználható a mozgásszervi fogyatékosság, illetve a súlyos mozgáskorlátozottság igazolására.

2012 március 21.
 
Balázs Zoltán

Tisztelt Igazgató úr!

 

A fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű személyek számára, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. Törvény ( a továbbiakban Tv.) 2012. január 1. napjától történt hatályba lépése, a pénzügyi szervezetek és a megváltozott munkaképességű személyek egyes szerződéses kapcsolataiban igen jelentős hátrányokat okoz.

Ezek a hátrányok a bankok hitelezési tevékenysége, a biztosító társaságok egyes életbiztosítási feltételei, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak kifizetéseire való jogosultság tekintetében az alábbiakban részletezett módon és formában nyilvánulnak meg.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Dr.Kolozsi Sándor ügyvezető igazgató

 

1013 Budapest

Krisztina krt. 39.

 

                                                      Tisztelt Igazgató úr!

 

A fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű személyek számára, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. Törvény ( a továbbiakban Tv.) 2012. január 1. napjától történt hatályba lépése, a pénzügyi szervezetek és a megváltozott munkaképességű személyek egyes szerződéses kapcsolataiban igen jelentős hátrányokat okoz.

Ezek a hátrányok a bankok hitelezési tevékenysége, a biztosító társaságok egyes életbiztosítási feltételei, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak kifizetéseire való jogosultság tekintetében az alábbiakban részletezett módon és formában nyilvánulnak meg.

 

A 2011. évi CXCI. Törvény megszűntette a rokkantsági nyugdíj fogalmátés elnevezését és helyette új tartalmú és új megnevezésű ellátási formákat vezetett be.

 

1.)A 2011. december 31. napjáig I. II. III. kategóriájú rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek, korábbi rokkantsági kategóriájuk, munkaképesség változásuk mértéke, illetve életkoruk alapján, átmeneti időszakra, az általuk „önkéntesen” kezdeményezett, vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal  (NRSZH) által meghatározott soros komplex felülvizsgálatuk időpontjáig rehabilitációs ellátásban, vagy rokkantsági ellátásban  - együttes megnevezés szerint, megváltozott munkaképességűek ellátásában részesülhetnek.

 

2.)Azok a személyek, akik egészségkárosodásuk miatt 2012. január 1. napját követően kezdeményezik egészségkárosodásuk mértékének vizsgálatát és ez alapján, számukra valamely ellátás megállapítását, ha munkaképesség változásuk mértéke eléri a Tv. - ben meghatározott mértéket, azaz munkaképtelenségüket, vagy súlyosan korlátozott munkaképességüket vélelmezi a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH), akkor számukra az új szabályok szerinti rokkantsági ellátást lehet megállapítani.

Ha az NRSZH rehabilitálhatóságukat vélelmezi, akkor legfeljebb 3 évi időtartamra számukra rehabilitációs ellátást állapíthatnak meg.

 

 

 

 

 

 

Az új ellátási formák bevezetése, amellett, hogy a 2012. január 1. után kezdeményezett ellátások, döntő többségében, a 2011. év december 31. napjáig megállapítható rokkantsági nyugdíjnál lényegesen alacsonyabb összegű ellátást jelentenek, azt is eredményezi, hogy igen jelentős járulékos hátrányokat keletkeztetnek például a pénzügyi szolgáltatások terén is.

A rokkantsági nyugdíj, mint ellátás és mint fogalom megszűnéséből eredő hátrányokra vonatkozó példák a pénzügyi szolgáltatások terén:

1.) Hitelezés

A fentiekben hivatkozott törvény hatására módosult a végrehajtási törvény is, amely kiveszi a végrehajtható jövedelmek köréből a megváltozott munkaképességű emberek ellátásait, így a rehabilitációs ellátást és a rokkantsági ellátást is.

Ennek hatására, a pénzintézetek a korábbi rokkantsági nyugdíjasok számára nem folyósítanak e jövedelmük figyelembevételével kölcsönt, hiszen ők 2012. január 1. napjától, a Tv. alapján, már nem rokkantsági nyugdíjban, hanem vagy rehabilitációs ellátásban, vagy rokkantsági ellátásban, gyűjtőnéven, megváltozott munkaképességűek ellátásában részesülnek, amelyekre a hitel törlesztés elmaradása esetén, nem lehet végrehajtást kezdeményezni.

Természetesen ugyanez a helyzet azok esetében is, akik korábban nem voltak rokkantsági nyugdíjasok, hanem számukra 2012. január 1. után új ellátásként állapítanak meg rokkantsági ellátást, vagy rehabilitációs ellátást.

 

2.) Önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések feltételei

Az Önkéntes Nyugdíjpénztárak döntő többségének szabályzatai tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor folyósításra kerülő nyugdíjpénztári kifizetésekhez hasonló, vagy azzal azonos kifizetési feltételeket állapítottak meg abban az esetben, ha tag számára rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg.

Tekintettel arra, hogy 2012. január 1. napjától rokkantsági nyugdíj nem állapítható meg, így ezek a kedvező feltételek nem alkalmazhatók még abban az esetben sem, ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy jövedelme olyan mértékben csökken, hogy képtelen további önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjakat befizetni, illetve a megélhetéséhez feltétlen szükséges lenne a korábbi nyugdíjpénztári megtakarításaiból járadék, vagy egy összegű kifizetés igénybe vétele.

Példa: Pannónia Nyugdíjpénztár honlapján megjelent erre vonatkozó közlemény: www.pannonianyp.hu

 

3.) Egyes egészségpénztári szabályzatokszintén tartalmaznak kedvezményeket, mentességeket, többlet kifizetéseket a rokkantsági nyugdíj megállapítására tekintettel, amelyek igénybevétele lehetetlenné vált 2012. január 1. óta.

 

4.) Egyes egyéni, csoportos élet és balesetbiztosítási, illetve kombinált biztosítási szabályzatok által biztosított szolgáltatások, kedvezmények, lehetőségek megszűnése.

A kockázati élet és betegségbiztosítások, illetve balesetbiztosítások jelentős része tartalmaz olyan kiegészítő szolgáltatásokat, amelyek szolgáltatásai a különböző kategóriájú rokkantsági nyugdíj megállapítása esetén nyílnának meg.

Ilyen szolgáltatások például:

-         az egyes CSÉB biztosítások feltételeiben, az I. II. III. rokkantsági nyugdíj megállapítása esetén kifizetésre kerülő fix összegű biztosítási szolgáltatások térítése,

 

-         egyes egyéni életbiztosítások szabályzataiban, meghatározott rokkantsági nyugdíj kategória megállapítása esetén érvényesíthető díjmentesítési szolgáltatás,

 

-         egyes betegség és balesetbiztosítások szabályzataiban, külön szolgáltatás nyújtása rokkantsági nyugdíj megállapítása esetén

 

Tekintettel arra, hogy Szövetségünk nincs abban a helyzetben, hogy széleskörűen megvizsgálhassa és megismerhesse az egyes pénzügyi termékek és szolgáltatások esetén a rokkantsági nyugdíj, mint ellátási forma és megnevezés megszűnése miatt okozott hátrányokat, kérjük és indítványozzuk, hogy a PSZÁF indítson célvizsgálatot ezeknek a hátrányoknak a felderítésére és a vizsgálat alapján, tegyen intézkedéseket, javaslatokat a hátrányok megszüntetése érdekében.

 

A Tv bevezetése kapcsán keletkezett számtalan egyéb járulékos hátrány bekövetkezése miatt beadvánnyal fordultunk az Alapvető Jogok Biztosa felé is, az absztrakt alkotmánysértés megállapítása és Alkotmánybírósági eljárás kezdeményezése érdekében.

Tekintettel arra, hogy álláspontunk szerint az általunk a fentiekben jelzett gazdasági hátrányok súlyos mértékben veszélyeztetik az állampolgárok vagyon biztonságát és a jogbiztonságot is – hiszen a pénzügyi szervezetek valamely tevékenysége szinte valamennyi állampolgárt valamely formában érint, - ezt a beadványt tájékoztatásképpen megküldjük az Alapvető Jogok Biztosa számára is.

 

 

                                                                               Tisztelettel:

 

 

                                                                                                      Dr.Hegedüs Lajos

                                                                                                      A MEOSZ Elnöke

 

 

 

 

 

Alapvető Jogok Biztosa
1051
Budapest
Nádor utca 22.

Tisztelt Biztos Úr!

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (1032 Budapest, San Marco u. 76.) törvényes képviselőjeként eljárva (Bírósági nyilvántartás másolata P/1. szám alatt csatolva) a következő

beadványt

terjesztem elő.

Kérem a Tisztelt Biztos urat, hogy az alábbiakban részletesen kifejtésre kerülő indokok alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvény kapcsán a Beadványozó által képviselt érintett emberek alapvető jogainak sérelmét állapítsa meg és a szükséges lépéseket tegye meg, ideértve különösen, de nem kizárólagosan, utólagos normakontroll eljárás kezdeményezését Magyarország Alkotmánybíróságánál.
Kérelmem anyagi jogi jogalapja: Magyarország Alaptörvényének B) cikk (1)-(2) bekezdései (jogállamiság elve), I. Cikk (3) bekezdése (szükségesség-arányosság teszt), II. Cikke (emberi méltósághoz való jog), XIII. Cikke (tulajdonhoz való jog), XV. Cikk (2) bekezdés (diszkrimináció tilalma), XIX. Cikk (szociális biztonsághoz való jog) XX. Cikk (testi és lelki egészséghez való jog).
Kérelmemet a Beadványozó nevében az Alaptörvény 30. cikke, az alapvető jogok országgyűlési biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 18. §-a és 34. §-a, valamint Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI törvény 24. § alapján terjesztem elő.
Magyarország Országgyűlése 2011. december 30-án elfogadta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényt (a továbbiakban: Tv.).
A törvény olyan alapvető változásokat hozott az érintettek életkörülményeiben, vagyoni és társadalmi körülményeiben, amelyek számos olyan közvetlen és közvetett hátrányt okoznak, amelyek álláspontunk szerint, több ok miatt alaptörvény-ellenes helyzetet eredményeznek a korábban rokkantsági nyugdíjban, illetve egészségkárosodásuk alapján rendszeres szociális járadékban részesült emberek, továbbá a 2012. január 1. napját követően, munkaképesség változást eredményező, tartós egészségkárosodást elszenvedő emberek számára.

I. A jogszabályváltozások "eredménye" az érintettek életében
A problémák bemutatásánál megjelölöm a Tv., illetve az egyéb jogszabályok vonatkozó szakaszait, majd a Beadvány utolsó részében összefoglalóan jelzem, hogy a kifejtett problémák mely okokból sértik az Alaptörvényt.

1) Alapvető, minden korábban érintett, vagy későbbiekben érintetté váló emberre vonatkozó, a garanciális szabályok változásából eredő jogsérelem:
A Tv. rendelkezései szerint, a megtartott munkaképességet érintő tartós egészségkárosodás fennállása alapján megállapítható pénzbeli rehabilitációs és rokkantsági ellátások mértéke, a bevezetett minimális és a rendkívül alacsony összegben, az esetek többségében a létminimum összege alatt meghatározott maximális összeg korlátozása, továbbá az ellátás összegének megállapítására alapot szolgáltató egy éves átlagkereset bevezetése miatt, együttesen rendkívül méltánytalan helyzetet teremt az ilyen ellátásokban részesülő személyek döntő többsége számára.
A 2011. december 31. napjáig érvényes korábbi rokkantsági nyugdíj ellátás, az egységes és kötelező társadalombiztosítási rendszerre vonatkozó, a korábbi Alkotmányban rögzített és az annak alapján létrejött törvény által szabályozott, egységes és kötelező társadalombiztosítás rendszerében megvalósuló biztosítási elv figyelembevételével, a munkavégzési időszakban teljesített befizetés és a munkaképesség változásának bekövetkezése után kapott szolgáltatás arányán alapuló, kiszámítható, biztonságos, és relatív szociális biztonságot eredményező ellátást jelentette.
A rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot, a törvényben meghatározott mértékű tartós egészségkárosodás súlyossága mellett, az érintett személy életkora alapján meghatározott, a társadalombiztosítási jogviszonyban töltött szolgálati idő, a biztosításban töltött idő alatt elért valorizált átlagkereset és az ennek alapulvételével, a munkavállaló és a munkáltató által befizetett társadalombiztosítási járulék alapozta meg.
E tényezők alapján megvalósult, a szolgáltatás – ellenszolgáltatás, biztosításmatematikai alapon számított megfelelő aránya, hiszen a hosszabb szolgálati idő, az ez idő alatt, a mindenkori jövedelem alapul vételével, a munkavállaló és a munkáltatója által befizetett járulék mértéke, valamint a bekövetkezett egészségkárosodás mértéke együttesen, a befizetéssel és az elszenvedett egészséghátránnyal is arányos ellátási szintet eredményezett.

Az ellátás minimális összegének törvényi meghatározása, illetve a fiatal korban bekövetkezett egészségkárosodás esetén is megállapítható ellátás lehetősége, garanciális jogbiztonságot és egyben relatív gazdasági és szociális biztonságot is eredményezett valamennyi érintett személy számára.
A Tv. hatályba lépését követően megállapítható rokkantsági és rehabilitációs ellátások esetén:
- az ellátás kikerül az egységes, biztonságos, kiszámítható társadalombiztosítás garanciális rendszeréből,
- sérül a szolgáltatás – ellenszolgáltatás aránya, mert a járulékbefizetés ideje, mértéke és a kapott ellátás összege közötti összefüggés minimálissá válik, a maximális ellátási összeg bevezetésével pedig, egy meghatározott szint felett teljesen megszűnik,
- "elvesznek" az adott esetben több évtized alatt a munkáltató és a munkavállaló által befizetett járulékok, hiszen az ellenszolgáltatás (ellátás) lényegesen alacsonyabb szintű, mint ahogyan az, a biztosítási elv alapján kiszámítható lenne és volt korábban,
- az Alaptörvény garanciális szabályt tartalmaz az öregségi nyugdíj ellátásra vonatkozóan, azonban, nem tartalmaz garanciális szabályt sem a rokkantsági ellátásra, sem a rehabilitációs ellátásra vonatkozóan, így ezek szabályai, összege bármikor, Alaptörvényi garanciális hivatkozási lehetőség hiányában, a mindenkori gazdasági helyzet és politikai akarat függvényében megváltoztatható,
- a későbbiekben részletezett módon, az ellátás puszta átnevezése számtalan hátrányos következménnyel jár az ellátottakra nézve.

2.) Az egyes érintett emberek eltérő élethelyzete alapján bekövetkező, jellemző hátrányok és jogsérelmek.

a. Kereső tevékenység és rehabilitációs ellátás összeférhetetlensége rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetén
A 2012. január 1. napján életbelépett törvény szerint, a 2011. december 31. napján III. kategóriás rokkantsági nyugdíjban, vagy egészségkárosodásra tekintettel folyósított rendszeres szociális járadékban részesülő egyes személyek ellátásai, a bevezetett "önkéntes" felülvizsgálatot követően, rehabilitációs ellátássá alakulnak át.
Ugyancsak ilyen ellátásra válhat jogosulttá az a személy, aki 2012. január 1. napját követően válik olyan tartós egészségkárosodottá, amely miatt, a munkaerő piacon való részvétele csak rehabilitációs eljárás segítségével biztosítható.
A rehabilitációs ellátás folyósítása mellett munkát vállalni még átmeneti jelleggel, részmunkaidőben sem lehet.
Ugyanakkor, a rehabilitációs ellátás folyósítása sem szűnteti meg a ténylegesen bekövetkezett egészségkárosodást, az abból eredő gyógyszer, gyógyászati segédeszköz igényből eredő többletköltségeket, illetve az egészségkárosodás miatt bekövetkező életviteli hátrányokat és többlet költségeket.
A Tv. szerint megállapítható rehabilitációs ellátás maximális összege is olyan alacsony, hogy az még a létminimum alatti átlagos életvitel költségeit sem fedezi, de végképp nem nyújt fedezetet az egészségkárosodás miatt korábban meglévő és a rehabilitációs ellátás után is megmaradó többlet költségekre, figyelembe véve a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatási rendszer folyamatosan csökkenő mértékét is.
A rehabilitációs ellátás mellett folytatott munkavégző tevékenység teljes megtiltása csökkenti a munka világába való visszatérés esélyét is, hiszen már egy átmeneti, akár próbaidőre létesített rész munkaidős munkaviszony létesítése esetén is megszűnik a rehabilitációs ellátásra való jogosultság annak ellenére, hogy az esetleges részmunkaidős, minimálbéren történő foglalkoztatásból származó jövedelemből sem lehet biztosítani a legalapvetőbb szintű megélhetés költségeit sem.
Ez a körülmény ellenérdekeltséget teremt az érintett személy számára az intenzív álláskeresésben és a "bármely" – akár részmunkaidőben végezhető munka elvállalásában.
Ez a korlátozó rendelkezés, mint az egyén és annak családja, mint a társadalom számára káros és súlyos mértékben sérti a szociális biztonsághoz való jogot és az érintetteknek, valamint családjaik számára ez a korlátozás, primér megélhetési gondot fog okozni
[Tv. 2. § (1), 7. § (4)].

b. Keresetkorlát bevezetése rokkantsági ellátás esetén
A Tv. 13. § (1) d) pontja értelmében a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha a kereső tevékenységből származó jövedelem, három hónap átlagában eléri a minimálbér 150%-át.
Ez a rendelkezés diszkriminatív, társadalmi és egyéni szinten is káros, hiszen azok, akiknek jövedelme akár egy átmeneti idénymunka elvállalása esetén is eléri ezt a korlátot, kénytelenek jövedelmük csökkentését kezdeményezni, annak érdekében, hogy rokkantsági ellátásukat megtarthassák, hiszen annak megszűnése után, már csak lényegesen kedvezőtlenebb feltételek szerint részesülhetnének az új rokkantsági ellátásban.
A jelenlegi – sajnos tartósnak látszó – munkavállalási körülmények között, a tartós, hosszú távra szóló munkavégzés lehetősége rendkívül bizonytalan.
Ezért, a három hónap átlagában meghatározott, - egyáltalán nem kirívó mértékű, éves szinten pedig rendkívül alacsony mértékű - kiegészítő jövedelem korlátozása, figyelembe véve a 2011. december 31. előtt megállapított átlagos rokkantsági nyugdíjak mértékét (2011. évben mintegy 70.000.-Ft/hó, valamint a 2012. január 1. után megállapításra kerülő, az ellátás maximális összegének alacsony szintű megállapíthatósága miatt, várhatóan ennél még lényegesen alacsonyabb rokkantsági ellátások mértékét, - súlyosan sérti a szociális biztonsághoz való jogot.

c. A korábbi rokkantsági nyugdíjhoz kapcsolódó utazási kedvezmények megvonása
A Tv. rendelkezése alapján, 2012. január 1. napjától, az érintettek nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak, így nem jogosultak kedvezményes közösségi közlekedési bérlet igénybevételére, sem a nyugdíjas személyeket és családtagjaikat megillető kedvezményes utazási utalványok használatára.
Ennek a kedvezménynek a megvonása alapvetően befolyásolja az érintettek életét, vagyoni helyzetét, hiszen nagyon gyakran kell orvosi kezelésre, rehabilitációra utazni sokszor távoli kerületbe, városrészbe, vagy vidékiek esetén másik településre.
Sokak számára ezeknek a kedvezményeknek a megvonása, egyben az egészségügyi ellátástól való (részleges) kiszorulást is jelenti a megnövekedett anyagi terheken túl, ami sérti az a testi-lelki egészséghez való alkotmányos jogot.

d. Kiegészítő vállalkozási tevékenység folytatásának ellehetetlenülése
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 4. pontja értelmében, a rokkantsági nyugdíjasként 2011. december 31. napjáig kiegészítő vállalkozási tevékenység folytatására jogosultak - minthogy a továbbiakban nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak – csak főtevékenységként folytathatják jövedelemkiegészítő vállalkozási tevékenységüket.
Ennek következtében, a ténylegesen elért bevételeiktől és adóköteles jövedelmüktől függetlenül, a jogszabály alapján meghatározott úgynevezett "elvárt jövedelem" alapján kell a közterheket megfizetniük, amely egy középfokú végzettséggel rendelkező vállalkozó számára minimálisan mintegy 57000 forint havonta.
A megváltozott munkaképességű, rokkant emberek, egészségkárosodásuk miatt általában nem tudnak olyan munkateljesítményt, és ezáltal olyan jövedelmet elérni, mint az ép emberek.
Döntő többségük valamely helyi, lakossági szolgáltatásként végzett kiegészítő vállalkozási tevékenységet, amelyből átlagosan legfeljebb összesen annyi jövedelme keletkezett, mint a jelenlegi szabályok alapján megfizetendő járulékok összege.
A kedvezményes feltételek mellett végezhető kiegészítő vállalkozási tevékenység folytatásának kényszerű megszüntetése sérti a szociális biztonsághoz való jogot, diszkriminatív helyzetbe hozza a korábbi rokkantsági nyugdíjasokat, a velük összehasonlítható helyzetben lévő öregségi nyugdíjasokhoz képest, akik továbbra is alanyi jogon végezhetnek kiegészítő vállalkozási tevékenységet, továbbá sérti a munkához és a vállalkozáshoz való alkotmányos jogot.

e. Alanyi jogon járó közgyógyellátásra való jogosultság elvesztése
A 2011. december 31. napjáig I. II. rokkantsági kategóriába tartozó, rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek, jövedelmi helyzetükre való tekintet nélkül, alanyi jogon voltak jogosultak közgyógy – ellátásra.
Közülük azok, akik betöltötték a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 2012. január 1. napjától öregségi nyugdíjasnak minősülnek, így elvesztették alanyi jogosultságukat a közgyógy – ellátás igénybevételére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény értelmében, és csak méltányossági eljárásban, jövedelmi helyzetük vizsgálata alapján részesülhetnek közgyógy ellátásban, amely alapvetően sérti a testi és lelki egészséghez való jogukat, hiszen fogyatékosságuk és ebből eredő gyógyászati segédeszköz igényük változatlanul fennáll, sőt a kor előrehaladásával, jellemzően súlyosabbá válik.

f. Egyéb kedvezmények elvesztése
Az Tv hatályba lépésével összefüggésben, az érintett személyek, további számos egyéb, az érintetteknek nagyon fontos kedvezmény igénybevételének lehetőségét is elvesztették:

f/1. korábban, rokkantsági nyugdíjasként, amennyiben nyugdíjuk nagyon alacsony volt, meghatározott időközönként élhettek a méltányossági nyugdíjemelésre vonatkozó kérelem benyújtásának lehetőségével és részesülhettek is méltányossági nyugdíjemelésben.
Mivel a Tv. rendelkezései alapján már nem minősülnek nyugdíjasnak így ezzel a lehetőséggel nem élhetnek, amely diszkriminatív helyzetet teremt, az összehasonlítható helyzetben lévő, e kedvezményben részesíthető öregségi nyugdíj ellátásban részesülő emberekhez képest, emellett sérti a szociális biztonsághoz való alkotmányos jogot.

f/2. a korábbi rokkantsági nyugdíjasok, nem válthatnak az öregségi nyugdíjasok számára biztosított kedvezményes belépőjegyeket gyógyfürdőkbe, strandokra, múzeumokba, színházakba, mozikba, turisztikai célú objektumokba, szórakoztató célú létesítményekbe, hiszen a továbbiakban nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak.
A korábban rokkantsági nyugdíjban részesülő emberek átlagos rokkantsági nyugdíjának összege 2011. évben mintegy 70.000.- Ft volt, a jelenlegi szabályok szerinti rokkantsági ellátások megállapítása esetén ez az átlagos összeg, a bevezetett maximális összegkorlátozás miatt, várhatóan jelentősen csökkenni fog.
Ebből következően az érintett emberek döntő többsége, önhibáján kívül, ezen kedvezmények nélkül egyszerűen nem engedheti meg magának egészségi állapota fenntartása érdekében a gyógyfürdőbe járás "luxusát" – figyelembe véve a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyfürdő ellátás folyamatos és jelentős csökkentését is, - de megszűnik a lehetősége annak is, hogy múzeumba, színházba, kulturális rendezvényekre járjon.
Ez utóbbi kedvezmények elvesztése, sérti a szerzett jogok védelmén és a diszkrimináció tilalmán túl, a művelődéshez, az egészségügyi ellátáshoz való jogot, a szociális biztonsághoz való jogot, de diszkriminációs helyzetet teremt az összehasonlítható helyzetben lévő öregségi nyugdíjasokhoz képest is, akik bármely jövedelem korlát és vizsgálat nélkül, ezekre és más a kedvezményekre alanyi jogon jogosultak.

f/3. A nyugdíjas státusz elvesztése sok településen, a helyi önkormányzati rendeletek által a nyugdíjasokra és nyugdíjszerű ellátásban részesülő emberekre vonatkozóan megállapított egyes önkormányzati szociális ellátásokból való kiszorulással, illetve egyes, a nyugdíjasok és a korábbi rokkantsági nyugdíjasok számára nyújtott különféle kedvezmények és mentességek elvesztésével jár.
Az általunk eddig megismert, helyi önkormányzati rendeletekben szabályozott kedvezmények és mentességek jellemzően, a következők:

• a helyi kommunális adó megfizetése alól biztosított mentesség, vagy jelentős kedvezmény
• lakbértámogatás igénybevételéhez nyújtott kedvezmények megszűnése.
• egyes a szociális törvényben nem alanyi jogon szabályozott szociális célú helyi kedvezmények igénybevételének lehetőségéből való kiszorulás.

Jelenleg vizsgáljuk az önkormányzati rendeletekben megállapított további kedvezmények elvesztésének körét.

g. Rendkívüli, "önként" kezdeményezett felülvizsgálat
A Tv. rendelkezései alapján, a korábban un. III. kategóriába tartozó rokkantaknak, illetve a korábban egészségi állapotuk alapján rendszeres szociális járadékban részesülőknek, ha a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez képest több mint 5 évük van még vissza, rokkantsági fokozatuk, illetve esetleges további ellátásra való jogosultságuk megállapítása érdekében, komplex rehabilitációs vizsgálatot kell kezdeményezniük.
Ha vizsgálatukat 2012. január 1. és március 31. közötti időszakban maguk nem kezdeményezik, akkor 2012. május 1. napjától megszűnik az ellátásuk.

A vizsgálat kezdeményezésére vonatkozó "kötelezettség" jellemzői:
- független attól, hogy mikor volt a korábbi "időszakos" felülvizsgálat időpontja, akár néhány hónap elteltével is kezdeményezni "kell"
- a vizsgálatot akkor is kezdeményezni "kell", ha a korábbi vizsgálat megállapítása szerint, az érintett személy állapotában javulás nem várható, ezért újabb felülvizsgálatát a korábbi vizsgáló bizottság (ORI, ORSZI, NRSZH) nem tartotta szükségesnek,
- a vizsgálatot akkor is kezdeményezni "kell", ha a végleges állapotot, jogerős bírói ítélet is megerősítette igazságügyi szakértői vizsgálat alapján.
- vizsgálatra kell bejelentkezni azoknak is, akiknek teljesen nyilvánvalóan nem változhatott pozitív irányba az állapota, mert például végtagjuk csonkolt, vagy véglegesen béna (pl. gyermekparalízis, agyi oxigénhiányos állapot, vagy egyéb ok következtében), vagy olyan egyéb maradandó egészségkárosodást szenvedtek, amely a tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható.
Következmények:
- Ezeknek az embereknek, egy teljesen felesleges új felülvizsgálati procedúrán kell átesniük, mely az érintettek vegzálásán kívül más értelmezhető célt nem szolgál, és ezért sérti az emberi méltósághoz való jogot, félelmet, teljes bizonytalanság érzetet kelt.
- A bírói ítélettel is alátámasztott végleges munkaképességi állapot ismételt megkérdőjelezése az "ítélt dolog" esetében kizárt újbóli bírósági eljárás indításának tilalmába is ütközik, amely sérti a jogbiztonsághoz való alkotmányos jogot.
- Az érintettek számára nem érthető egyértelműen a vizsgálaton való megjelenési kötelezettség igazi tartalma, így a szabályozás jogbizonytalanságot okoz.
- Bizonytalanságot okoz az érintetteknek, az un. rehabilitációs kártya igényelhetőségére vonatkozó kérdés eldöntése. Ezt a lehetősége, at törvény már említi, viszont ennek igénylésének és felhasználásának módjára vonatkozó részletszabályozás még nem született.
Ezzel összefüggésben, alkotmányosan ugyancsak rendkívül aggályos a nem megfelelő tájékoztatás, hiszen a korábban III. csoportos rokkantaknak, illetve rendszeres szociális járadékban részesülőknek, kötelezően nyilatkozniuk kell, hogy komplex felülvizsgálatot kérnek vagy rehabilitációs kártyát. Nem egyértelmű számukra, hogy mit jelent, ha egyiket vagy másikat választják, egyet jelölhetnek vagy mindkettőt. Ez összességében súlyosan sérti a jogbiztonság elvét.

II. Az Alaptörvény-ellenességet alátámasztó érvek
A fentiekben vázlatosan ismertetett problémák számos Alaptörvényben foglalt jogot sértenek, és önmagukban, de főként összességükben a vonatkozó teljes törvényi szabályozás alaptörvény-ellenessé nyilvánítását indokolják.

a. Alaptörvény B. Cikk – jogállamiság elve, kellő felkészülési idő hiánya
Az Alkotmánybíróság számos alkalommal kifejtette, hogy a jogállamiság egyik legfontosabb eleme a jogbiztonság, mely – egyebek közt – megköveteli, hogy meglegyen a tényleges lehetőség arra, hogy a jogalanyok a magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani [25/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992. 132.]. Az Alkotmánybíróság továbbá alkotmányos követelményként fogalmazta meg, hogy ha a jogalkotó valamely korábban, hosszú ideig fennálló és működő rendszerhez kapcsolódóan radikális változtatásokkal alapjaiban új rendszert vezet be, azt úgy tegye, hogy az érintetteknek megfelelő idő álljon rendelkezésre a rendszer egészének, valamint a részletszabályoknak nem csak a teljes körű megismerésére, hanem azok megértésére és alkalmazásuk elsajátítására is. A hatálybalépés időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre, az érintettek előre láthassák a változások következményeit [28/2005. (VII. 14.) AB határozat rendelkező rész, ABH 2005. 290.].
Jelen ügyben a fenti alkotmányos követelményben foglalt elvek súlyosan sérültek. A Tv.-t 2011.december 20-án fogadta el a Parlament, december 29-én kihirdették és 2012. január 1-én hatályba is lépett. Az érintetteknek és a jogalkalmazóknak is, két napjuk volt arra, hogy a teljesen új jogszabályszöveget megismerjék, annak alkalmazására felkészüljenek, és megtegyék az esetlegesen szükséges adminisztratív lépéseket (az már szinte apróság, hogy 2011. december 31-e szombatra esett, január 1-je pedig vasárnapra, ami teljesen illuzórikussá teszi még ezt az egy napos "felkészülési időt" is).

b. Alaptörvény XIII. cikk – tulajdonhoz való jog, szerzett jogok védelme
Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből vezette le a jogbiztonság, ezáltal a szerzett jogok tiszteletben tartásának követelményét. Az 1228/B/2010. AB határozat 37/2007. (VI. 12.) AB határozatot megerősítő megfogalmazása szerint "a társadalombiztosítási jogalkotást megítélő alkotmánybírósági gyakorlat visszatérő megállapítása, hogy a szerzett jogok megvonása sérti a jogállamisághoz szervesen kapcsolódó jogbiztonság elvét [elsőként: 11/1991. (III. 29.) AB határozat, ABH 1991, 34, 35.]."
Következetes az alkotmánybírósági gyakorlat a tekintetben, hogy "valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet az említett tilalomba ütközőnek, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit — erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint — a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell". [57/1994. (XI. 17.) AB határozat, ABH 1994, 316, 324.]".
Az előzőekben kifejtettek alapján megállapítható, hogy – sokak esetében éveken, évtizedeken keresztül történő kötelező járulékfizetéssel magalapozott rokkantsági nyugdíj, illetőleg az egyéb kedvezmények megvonása a szerzett jogok védelmének elvébe ütközik.

A 43/1995. (VI. 30.) AB határozat alapján az is kijelenthető, hogy a rokkantsági nyugdíjnak megváltoztatása a jogi pozíció lényeges megváltoztatását eredményezi, mivel a védelem szintje minőségileg gyengébbre változik, a bizalomvédelem szempontjából egy gyengébb kategóriába kerül az érintett, ezáltal megszűnik a tulajdonvédelem, ez pedig az Alaptörvény XIII. Cikke által deklarált tulajdonhoz való jog sérelmét idézi elő. Azáltal ugyanis, hogy a jogalkotó a jogosultat megillető nyugdíj helyett 2012 januárjától rokkantsági járadék folyósítását írja elő, a jogosultat szerzett jogként megillető szolgáltatást a biztosításból a segélyezésbe csúsztatja le.

c. XV. Cikk (2) bekezdés - diszkrimináció tilalma
Az Alkotmánybíróság számos határozatában értelmezte a diszkrimináció tilalmat, amelynek értelmében Magyarország az alapvető jogokat bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített álláspontja szerint a diszkrimináció tilalma elsősorban az alkotmányos alapjogok terén tett megkülönböztetésekre terjed ki.
Abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem emberi jog vagy alapvető jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az, az emberi méltósághoz való jogot is sérti.
Az Alkotmánybíróság ez utóbbi körben viszont kizárólag akkor ítéli alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási körbe tartozó jogalanyok között [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990. 73, 77-78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992. 280, 282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994.197, 203.].
Jelen ügyben a homogén csoportot a valamely okból tartósan keresőképtelen, vagy csökkent keresőképességű személyek alkotják. Hangsúlyosan ebbe a körbe tartoznak az életkoruknál fogva jogszabály alapján keresőképtelenek, azaz az öregségi nyugdíjasok. Ez utóbbi körrel összehasonlítva a rokkantsági nyugdíjasok (január elsejétől rokkantsági ellátásban részesülők) egyértelműen hátrányos megkülönböztetés áldozatai, melynek semmilyen ésszerű oka nincs, az teljesen önkényes. Ebben a körben különösen kirívó jogsértés a kiegészítő tevékenység végzésének de facto ellehetetlenülése, az utazási és egyéb kedvezmények megvonása.

d. II. Cikk - emberi méltósághoz való jog
Az Alkotmánybíróság az emberi méltósághoz való jogot az ún. "általános személyiségi jog" egyik megfogalmazásának tekinti. A modern alkotmányok, illetve alkotmánybírósági gyakorlat az általános személyiségi jogot különféle aspektusaival nevezik meg: pl. a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogként, az önrendelkezés szabadságához való jogként, általános cselekvési szabadságként, avagy a magánszférához való jogként. Az általános személyiségi jog "anyajog", azaz olyan szubszidiárius alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható [8/1990. (IV. 23.) AB határozat, ABH 1990. 44-45.]. Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan, mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva – a klasszikus megfogalmazás szerint – az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá. A méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az embert a jogi személyektől, amelyek teljesen szabályozás alá vonhatók, nincs "érinthetetlen" lényegük [64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991. 308-309.].

A rokkantsági ellátásokra vonatkozó szabályozási rendszer gyökeres átalakítása az emberi méltósághoz való jogot is sérti, ugyanis annyira megnehezíti az érintettek egy jelentős részének életkörülményeit, hogy az már nem tekinthető olyan szabályozásnak, amely érintetlenül hagyja az egyéniség legbelső magját.
A totális anyagi kiszolgáltatottság ugyanis elveszi azt a lehetőséget, hogy az ember ténylegesen rendelkezzen saját maga felett, egy pusztán létfenntartásra degradálódott élet nem tekinthető olyannak, mely "emberhez méltó", azaz összhangban van az emberi méltósághoz való joggal.

e. XIX. Cikk - szociális biztonsághoz való jog
Magyarország törekszik arra, hogy rokkantság esetén is mindenkinek biztosítsa a szociális biztonság minimumát. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében ebből csak az következik, hogy az állam, a polgárok megélhetéshez szükséges ellátáshoz való jogaik realizálása érdekében, társadalombiztosítási és szociális intézményi rendszert köteles létrehozni, fenntartani és működtetni. Az Alkotmány azonban e rendszerek működésére vonatkozó alapvető elveket és szempontokat már nem határozza meg. Az Alaptörvény szerint az egyedüli követelmény, hogy a társadalombiztosítási és a szociális intézményi rendszer a megélhetéshez szükséges ellátásra vonatkozó jogosultságot megvalósítja [26/1993. (IV. 29). AB határozat].
Nem megismételve az emberi méltóság körében kifejtetteket, a Tv. új szabályozási rendszere, éppen ezzel az alkotmányos joggal és alkotmányos céllal ellentétes, ugyanis nemhogy elősegítené, hanem éppen lerontja, vagy totálisan elvonja az érintettek szociális biztonságát, és magát a létfenntartást is veszélyezteti. Egy jogállamban álláspontom szerint, egy alkotmányos államcél teljes körű negligálása elfogadhatatlan.

f. XX. Cikk - testi és lelki egészséghez való
Az alkotmánybírósági joggyakorlat az Alkotmány 70/D. §-ának értelmezésében állandónak mondható. Eszerint a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogosultságként meghatározott alkotmányi követelmény az államnak azt az alkotmányos kötelezettségét jelenti, hogy a nemzetgazdaság teherbíró képességéhez, az állam és a társadalom lehetőségeihez igazodva olyan gazdasági és jogi környezetet teremtsen, amely a legkedvezőbb feltételeket biztosítja a polgárok egészséges életmódjához és életviteléhez.

Az Alkotmánybíróság elvontan, általános ismérvekkel csak egészen szélső esetekre korlátozottan határozhatja meg az állami kötelezettség kritikus nagyságát, vagyis azt a szükséges minimumot, amelynek hiánya már alkotmányellenességhez vezet.
A szélső eseteken túl azonban az Alkotmány 70/D. §-ának nincs alkotmányos mércéje. A lehető legmagasabb testi és lelki egészséghez való jog tehát önmagában alanyi jogként értelmezhetetlen, az, az Alkotmány 70/D. § (2) bekezdésében foglalt állami kötelezettségként fogalmazódik meg, amely magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy a törvényhozó a testi és lelki egészség bizonyos területein alanyi jogokat határozzon meg. [56/1995. (IX. 15.) AB határozat, ABH 1995, 260, 270.; 54/1996. (XI. 30.) AB határozat, ABH 1996, 173, 186, 198.; 1316/B/1995. AB határozat, ABH 1996, 735, 737.; 261/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 689, 692.]
Álláspontom szerint, a közgyógyellátás alanyi jogosultságából, egyéb körülmények változása nélkül (súlyos fogyatékosság változatlan megléte), pusztán a nyugdíjkorhatár betöltése miatt való kiesés, pontosan a fent említett olyan "szélsőséges eset", melyben az Alkotmánybíróság már megállapíthatja, hogy az érintettek körében az elvárható minimumot sem üti meg az a szint, melynek keretén belül az állam ellátja azon kötelezettség, hogy biztosítsa állampolgárai számára a testi és lelki egészséget.
Ennek a jogintézménynek, a kifogásolt törvény szerinti kiüresítése rendkívül súlyos jogsérelmet okoz az érintetteknek, hiszen pontosan fizikai, vagy érzékszervi állapotuk sérülése miatt bekövetkezett fogyatékosságuk az, amely miatt amúgy is hátrányosabb helyzetben vannak a társadalom többi tagjával szemben, és az új szabályozás pontosan azt az eszközt veszi el, illetőleg csökkenti az ehhez való hozzáférhetőséget radikálisan, mely ennek az objektíve létező hátránynak a csökkentését szolgálná.

A fentiek alapján kérem, hogy a Beadványban foglaltakat sürgősséggel kivizsgálni és a szükséges lépéseket megtenni szíveskedjen, ideértve különösen, de nem kizárólagosan, az utólagos normakontroll kezdeményezését Magyarország Alkotmánybíróságánál, ugyanis a probléma megoldását álláspontom szerint csak a Tv. megsemmisítése jelentheti.
A Beadványozó nem kéri adatai zártan kezelését, a T. Biztos úr eljárása azok nyilvánosságra hozatala nélkül is lefolytatható, azonban a Beadványozó szükség esetén hozzájárul adatai nyilvánosságra hozatalához is.
Budapest, 2012. 02. 21.
A Beadványozó képviseletében: dr.Hegedüs Lajos elnök

A MEOSZ létrehozta a mozgáskorlátozottakat negatívan érintő jogszabályok elleni bírósági, alkotmánybírósági, strasbourgi emberi jogi bírósági eljárások előkészítésével és folytatásával kapcsolatban felmerülő költségek finanszírozására azt a szolidaritási számlát, amely lehetővé teszi, hogy e célra bárki pénzt adományozzon.

A számlaszám: 11703006-20071790
Számla elevezése: MEOSZ Szolidaritási Alap

A döntés erkölcsi hátteréről itt olvashat.

Szövetségünk Elnöksége határozata alapján létrehoztuk a MEOSZ Szolidaritási Alapját, és megnyitottuk az elkülönített számlaszámát. Erre várjuk mindazoknak a támogatását, akik egyetértenek Szövetségünk érdekvédelmi tevékenységével, és az erkölcsi támogatásuk mellett anyagilag is tudják és akarják azt segíteni.

Úgy gondoljuk, nem adjuk meg azt a lehetőséget a "csaló rokkantnyugdíjasok" álságos propagátorainak, hogy azzal a váddal illessék tisztességes törekvéseinket, hogy az "állami intézkedések ellen állami forrásokból" szervezkedünk. Célunk a mozgáskorlátozottakat megillető emberi és társadalmi jogok kivívása, az elvett jogok visszaszerzése.

A számlára befizetett összegeket az elkövetkező időszakban folytatott bírósági, alkotmánybírósági, a strasbourgi emberi jogi bírósági eljárások előkészítésével és folytatásával kapcsolatban felmerülő költségeink finanszírozására kívánjuk felhasználni.

A Szolidaritási Alap állásáról, annak felhasználásáról a www.meosz.hu honlapon folyamatosan tájékoztatást adunk.

Támogatásukat köszönjük.

A számlaszám: 11703006-20071790
Számla elevezése: MEOSZ Szolidaritási Alap

Február végéig lehet pályázni üdülési támogatásra

Február végéig lehet pályázni az Erzsébet Program keretében a fogyatékossággal élő emberek pihenésének támogatására. A pályázat azokat a 18. életévüket betöltött fogyatékossággal élő embereket támogatja, akik fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában, vagy magasabb összegű családi pótlékban részesültek tavaly. Az elbírálásnál előnyt élvez az a pályázó, akinek havi teljes összegű ellátása nem haladja meg a nettó 120.000 forintot. A támogatási keretösszeg 500 millió forint. A Nemzeti Üdülési Alapítvány 40.000 forint értékű üdülési szolgáltatást biztosít 10.000 forint önrész megfizetése mellett. A kísérő (18. életévét betöltött személy) részére pedig 20.000 forint értékű üdülési szolgáltatást biztosít 5.000 forint önrész megfizetése esetén. További részletek: a http://nyugdij.kormany.hu/palyazatokés a  http://erzsebetprogram.hu/oldal.php?azon=41honlapon.

 

2011 júniusában az EDF megfigyelőközpontot hozott létre, mely nyomon követi, hogy a válság idején a tagországok kormányai milyen intézkedéseket hoztak, illetve terveznek, amelyek segítik, esetleg akadályozzák a fogyatékos embereket jogaik gyakorlásában.

A Fórum kérdőívet dolgozott ki, hogy valós képet kapjon arról, miként befolyásolja a válság – munkanélküliség, oktatás, kirekesztettség, szegénység – a fogyatékos emberek életét országos, regionális és helyi szinten. A kérdésre több országos szervezet, annak helyi szervezete, illetve azok tagjaitól kaptunk választ. A válaszokat összefoglalva továbbítottuk az Európai Fogyatékosügyi Fórum megfigyelőközpontjának. A válaszok jól tükrözik, milyen félelmei voltak a fogyatékos embereknek a megszorító intézkedések előkészítése során, milyen bizonytalanságot éreztek jövőjükre nézve. A válaszok kitérek a fogyatékos emberek mindennapos nehézségeire, hátrányos helyzetükre a munkaerőpiacon, valamint azokra a tevékenységekre, amelyeket a szervezetek végeznek az érintettek helyzetének javítása érdekében.

EDF vizsgálat: hogyan érinti a válság a fogyatékos emberek életét

 

Kiemelt téma a gazdasági válság

Az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) a fogyatékos emberek európai mozgalma. A szervezetet maguk a fogyatékos emberek, valamint a saját érdekképviseletüket kizárólag segítséggel ellátni képes fogyatékos személyek szülei irányítják. Célkitűzése: olyan európai szabályozások megalkotása, amelyek biztosítják, hogy a fogyatékos emberek társadalmi részvételét megnehezítő akadályok megszűnjenek, továbbiak pedig ne szülessenek. A Fórum minden típusú fogyatékossággal élő személy érdekképviseletét ellátja.

Az EDF a gazdasági és pénzügyi válság kezdete óta figyelemmel kíséri annak hatását a fogyatékos emberek életére. Számos ülésén napirendre tűzte e témát, több nyilatkozatot adott ki, hivatalos levelet írt állam- és kormányfőknek, párbeszédet kezdeményezett a tagországok minisztereivel annak érdekében, hogy a megszorító intézkedések ne érintsék a társadalmi kirekesztettség következtében egyébként is nehéz helyzetben élő fogyatékos embereket. Sürgette a kormányokat, hogy folytassák esélyegyenlőségi politikájukat, amelyek elősegítik annak megvalósulását, hogy a fogyatékos emberek társadalmi csoportja az ép állampolgárokkal egyenlő módon gyakorolhassák alapvető emberi, szociális, gazdasági és kulturális jogaikat. (A Fórum 2011. májusi budapesti közgyűlésén Yannis Vardakastanis elnök sajtótájékoztatót tartott a témában, valamint hazánk kormányfője is megkapta az EU-tagországok állam- és kormányfőinek írt levelet.) Az EDF képviselőit 2010-ben fogadta Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, 2011-ben pedig Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. 2011. december 6-án mindhárom európai uniós intézmény vezetője tárgyalóasztalhoz ült a Fórum vezetőivel. A találkozón megvitatták az európai fogyatékos emberek helyzetét, valamint az őket érintő szabályozásokat.

Megfigyelőközpont a kormányintézkedések nyomon követésére

2011 júniusában az EDF megfigyelőközpontot hozott létre, mely nyomon követi, hogy a válság idején a tagországok kormányai milyen intézkedéseket hoztak, illetve terveznek, amelyek segítik, esetleg akadályozzák a fogyatékos embereket jogaik gyakorlásában.

A Fórum kérdőívet dolgozott ki, hogy valós képet kapjon arról, miként befolyásolja a válság - munkanélküliség, oktatás, kirekesztettség, szegénység - a fogyatékos emberek életét országos, regionális és helyi szinten. Információkat vár azokról a megszorító intézkedésekről is, amelyek megakadályozzák, hogy a fogyatékos emberek élvezhessék jogaikat (rokkantsági nyugdíj csökkentése, megvonása, személyi segítői szolgáltatás csökkentése). A kérdőívre adott válaszok az EDF munkáját abban segítik, hogy első kézből kapott információkat tárjon az európai döntéshozók elé a jövőbeni jogi szabályozások befolyásolása érdekében.

 

---

 

Magyarország is részt vett a közvélemény-kutatásban

2011. második felében a Fogyatékos Emberek Szervezetei Tanácsának (FESZT) tagszervezetei az alábbi felhívást intézték helyi és megyei szervezeteik, valamint azok tagjai számára:

Felhívás

Az Európai Fogyatékosügyi Fórum, amely a fogyatékos emberek jogaiért küzdő legnagyobb európai ernyőszervezet, megfigyelőközpontot hozott létre. A központ nyomon követi, hogy a tagországok kormányai milyen intézkedéseket hoztak vagy terveznek hozni gazdasági és pénzügyi válság idején, amelyek segítik vagy akadályozzák a fogyatékos embereket jogaik gyakorlásában.

Az EDF munkájának elősegítésére, kérem, hogy saját mindennapos tapasztalatai alapján az alábbi kérdésekre válaszolni szíveskedjen:

1.) Milyen következményei vannak a válságnak a fogyatékos emberek életére országos és helyi szinten például a munkanélküliség, oktatás, szegénység, kirekesztettség stb. szempontjából?

2.) Országuk kormánya vagy az illetékes hatóságok tettek-e olyan megszorító intézkedést, amely korlátozza a fogyatékos embereket abban, hogy élvezzék jogaikat (rokkantsági nyugdíj csökkentése, személyi segítség óraszámának csökkentése stb.)?

3.) Volt-e negatív hatása a válságnak arra, hogy a társadalom, illetve a hatóságok hogyan ítélik meg a fogyatékos embereket és igényeiket (például média-megjelenések, amelyekben a fogyatékos embereket az a vád érte, hogy nem jogosultak a számukra juttatott ellátásokra, vagy akadályozzák a gazdaság talpra állítását stb.)?

4.) Milyen intézkedések történtek Önöknél annak érdekében, hogy a fogyatékos emberek jogai védelmet kapjanak a válság következményeivel szemben?

5.) Ön, fogyatékos emberként miben érzi a válság hatását?

6.) Egyénileg válaszol? Amennyiben nem, kérem, adja meg szervezete nevét!

Válaszokat az alábbi e-mail címre várjuk: zollosi_foldesi@yahoo.com">szollosi_foldesi@yahoo.com

Köszönettel
Földesi Erzsébet, a FESZT elnökségi tagja, a MEOSZ alelnöke"

 

---

 

A kérdőív eredményessége

A kérdőív módot adott arra, hogy mind magánemberként, mind pedig - a szervezet tagságának tapasztalatai alapján - a szervezet adja meg válaszát a kérdésekre. A kérdésre több országos szervezet, annak helyi szervezete, illetve azok tagjaitól kaptunk választ. A válaszokat összefoglalva továbbítottuk az Európai Fogyatékosügyi Fórum megfigyelőközpontjának.

A válaszok jól tükrözik, milyen félelmei voltak a fogyatékos embereknek a megszorító intézkedések előkészítése során, milyen bizonytalanságot éreztek jövőjükre nézve. A válaszok kitérek a fogyatékos emberek mindennapos nehézségeire, hátrányos helyzetükre a munkaerőpiacon, valamint azokra a tevékenységekre, amelyeket a szervezetek végeznek az érintettek helyzetének javítása érdekében.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége fontosnak tartja, hogy a kérdőívet - további kérdésekkel kiegészítve - 2012-ben is kiküldje tagszervezeteinek és maguknak a fogyatékos embereknek. A szövetség szeretne minél reálisabb képet kapni a hazai fogyatékos emberek, valamint az őket képviselő megyei és országos szervezetek helyzetéről. Az információkat a MEOSZ felhasználja érdekképviseleti munkájában, de annak eredményeiről az Európai Fogyatékosügyi Fórumot is tájékoztatja majd.

 

---

 

Köszönet

Ezúton szeretnék köszönetet mondani a fogyatékos emberek egyesületeinek és mindazoknak, akik magánemberként válaszaikkal támogatták, hogy mind hazánkban, mind az Európai Unióban pontos kép alakuljon ki arról, milyen problémákkal küzdenek a fogyatékos emberek a társadalmi kirekesztettség következményeként.

Földesi Erzsébet
Budapest, 2011. december 30.

 

Szövetségünk a 2012. január 1. napjától hatályba lépett, a rokkantási nyugdíj ellátást megszüntető törvény közvetlen és közvetett hátrányaira tekintettel, minden lehetséges törvényes jogi eszközt igénybe kíván venni az érintett emberek érdekeinek védelméhez.

FELHÍVÁS

Közvetlenül kiküldendő:

Valamennyi Tagegyesület vezetője, csoportvezetői, Elnökségi Tagok, Ellenőrző Bizottsági tagok, munkatársak, aktivisták, levelező listák tagjai, FESZT tagszervezetei számára.

Honlapra feltéve nyilvánosságra hozni

 

Szövetségünk a 2012. január 1. napjától hatályba lépett, a rokkantási nyugdíj ellátást megszüntető törvény közvetlen és közvetett hátrányaira tekintettel, minden lehetséges törvényes jogi eszközt igénybe kíván venni az érintett emberek érdekeinek védelméhez.

Ennek keretei közt a következő jogi lépések megtételét tervezzük:

-         Eljárás kezdeményezése az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosánál annak érdekében, hogy az Országgyűlési Biztos indítson eljárást az Alkotmánybíróságnál annak megállapítására, hogy a törvény absztrakt normasértést valósít meg.

-         Csoportos közvetlen eljárás kezdeményezése, konkrét természetes személyek részvételével az Alkotmánybíróságnál a törvény alkotmánysértő voltának megállapítása érdekében,

-         Csoportos, közvetlen eljárás kezdeményezése, konkrét természetes személyek részvételével az Európai Emberi Jogi Bíróságnál (Strassburg) annak megállapítása érdekében, hogy a törvény sérti a vagyoni biztonsághoz való emberi jogot,

-         Csoportos, közvetlen eljárás kezdeményezése a Magyar Helsinki Bizottság támogatásával és közreműködésével az ENSZ Konvenciónak a szociális biztonságra vonatkozó követelménye megsértésére tekintettel, az ENSZ Monitoring Bizottságánál  

-         A törvény hatálybalépésével kapcsolatosan keletkezett járulékos hátrányok megszüntetése érdekében jogszabály módosítások kezdeményezése a Magyar Kormánynál.

 

A nemzetközi jogi lépések megtételéhez, a nemzetközi jogban megfelelő jártassággal rendelkező szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság, illetve jártassággal és tapasztalattal rendelkező alkotmányjogász segítségét kívánjuk igénybe venni.

 

2012. január 30.-án 10.00órai kezdettel találkozunk a MEOSZ Központban dr. Karsai Dániel ügyvéddel, aki korábban az Európai Emberi Jogi Bíróságnál dolgozott és megfelelő jártassággal rendelkezik nemzetközi jogi eljárások vitelében. A szakembert a MEOSZ Heine Medin Szekciójának új vezetői ajánlották és folytattak vele első megbeszéléseket, majd a Magyar Helsinki Bizottság társelnökének dr. Kádár András Kristófnak az ajánlása alapján kerül sor a hétfői részletes megbeszélésre.

 

 

 

 

 

Elkészítettem és a jelen levél mellékleteként vitára bocsátok, közzé teszek egy olyan hátrány listát, amely alapja lehet az eljárások kezdeményezéséhez szükséges indokláshoz.

 

A fentiekkel kapcsolatban a következő segítséget kérem valamennyi érintett embertől, vezetőtől, szimpatizánstól:

 

1.) Amennyiben a listán felsoroltakon kívül, az új törvény közvetlen és közvetett hatásaival kapcsolatban olyan új tényezőket, közvetlen, vagy közvetett hátrányokat találnak tapasztalataik alapján, amelyek érvként felhasználhatók akár vagyoni hátrány, akár emberi jogi jogsértés, akár a szociális biztonságot veszélyeztető elemként, azt szíveskedjenek számomra sürgősen megküldeni.  

2.) Az Elnökség tagjai közül azok, akik a hétfői megbeszélésen részt tudnak venni, kérem, hogy jöjjenek el és vegyenek részt a jogi szakértővel folytatandó konzultációban.

3.) A tagegyesületek, illetve valamennyi érintett személy gyűjtse össze azoknak a személyeknek a nevét, lakcímét, email és telefon elérhetőségét, továbbá a számára a törvény által okozott hátrány jellemzőit, akik hajlandók nevükkel, pertársként részt venni a MEOSZ által indítandó csoportos jogi eljárásokban.

Tekintettel arra, hogy a jogi eljárások egyik része csak természetes személyek közreműködésével indítható meg, így minél magasabb számú érintett ember személyes közreműködés vállalása feltétlen szükséges.

A személyes közreműködést vállaló emberek szíveskedjenek adataikat a hegedus@meosz.hu emailre, vagy levélben a MEOSZ 1032. San Marco u. 76. postacímére dr. Hegedüs Lajosnak címezve mihamarabb, lehetőség szerint legkésőbb 2012. február 15. napjáig elküldeni, mert ezt követően szeretnénk a jogi eljárásokat megkezdeni és ennek érdekében az iratokat benyújtani.

A személyes közreműködés vállalása az érintett emberek számára nem jár költséggel, nem jár megjelenési kötelezettséggel, azonban adataik és az általuk felsorolt hátrányok nélkülözhetetlen elemei a csoportos jogi eljárás kezdeményezésének.

Csak tájékoztatásként írom, hogy a rendvédelmi dolgozók hasonló problémákkal érintett csoportjából több mint 8 ezer ember vállalta nevét és adatait az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt indított eljárásban.

 

Kérem, hogy valamennyi érintett ember értse meg és érezze át, hogy a sorsunk változtatásához szükség van személyes felelősség vállalásra és közreműködésre, mert e nélkül a Szövetség érdekvédelmi munkája nem lehet sikeres.

 

Kérem és várom valamennyi érintett ember segítségét és közreműködését.

 

                                                                      Tisztelettel:

 

                                                                                              Dr.Hegedüs Lajos

                                                                                                       Elnök

 

 

 

 

 

                                                        Melléklet:

                  Rokkantsági nyugdíj rendszer megszüntetésének következményei

Lehetséges érvanyag az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa, az Alkotmánybíróság, az ENSZ Monitoring Bizottság és a Strassburgi Emberi Jogi Bírósághoz benyújtani szándékozott eljárásokhoz.

  

I. Rokkantsági nyugdíjra vonatkozó főbb szabályok 2011. december 31.-ig

Megállapítás feltételei:

 

1.) Tartós egészségkárosodás megállapítása:

- 2008. január 1. előtt: 67 %-os, vagy ennél magasabb szakmai munkaképesség csökkenés.

- 2008. január 1.-től: legalább 50 %-os, vagy e feletti maradandó össz - szervezeti egészségkárosodás

2.) Életkor alapján meghatározott minimális szolgálati idő,

3.) Nem állt munkaviszonyban, vagy jövedelme lényegesen alacsonyabb volt a megrokkanás előtti jövedelménél.

 

Összege függött:

1.) Ledogozott, járulékkal fedezett szolgálati idő hosszától,

2.) A megrokkanást megelőző 5 év átlagjövedelmétől

3.) A rokkantság súlyossági fokától

 

Kategóriák:

1. 2008. január 1. előtt:

- I. kategória: Normál munkakörülmények és munkafeltételek mellett teljesen munkaképtelen és önmaga ellátásához is rendszeres segítségre van szüksége

 

- II. kategória: Normál munkakörülmények és munkafeltételek mellett teljesen munkaképtelen, de önmaga ellátására képes

 

- III. kategória: Korlátozottan munkaképes, önmaga ellátására képes

 

2. 2008. január 1-től

 

I. –II. kategória: össsz- szervezeti egészségkárosodása a 80 %-ot eléri, vagy meghaladja

 

III. kategória: Össz- szervezeti egészségkárosodása az 50 %-ot eléri, vagy meghaladja

 

Az egyéb feltételek: szolgálati idő, korábbi jövedelem változatlanok maradtak.

 

Új ellátási kategória lépett be azok számára, akiknek komplex rehabilitációját a szakértői bizottság (Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet – ORSZI, majd 2011.-től Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal – NRSZH) javasolta.

Ez az ellátás a rehabilitációs járadék, amelyet a javasolt rehabilitációs időszakra, de legfeljebb 36 hónapra állapítottak meg. Nettó összege megegyezik az egyén számára megállapítható rokkantsági nyugdíj összegével.

 

 

 

 

Rokkantsági nyugdíjhoz kapcsolódó járulékos kedvezmények:

 

 1.) Utazási kedvezmények:

-         nyugdíjas bérlet I. –II.- III. kategória számára

-         nyugdíjas utazási utalvány évi 6 ingyenes utazásra I. II. III. kategória számára

 

2.) Közgyógy ellátás

-         I. –II. kategória számára alanyi jogon – gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ingyenes

-         III. kategória számára méltányossági eljárásban

3.) Vállalkozói tevékenység

-         I-II.-III. kategória: kiegészítő vállalkozási tevékenység folytatására jogosult volt, csökkentett járulékfizetési kötelezettség mellett.

4.) Ellátás mellett folytatható jövedelemszerző tevékenység:

-         I. –II. kategória: jövedelem korlát nélkül

-         III. kategória: a saját rokkantsági nyugdíj kétszeres összegéig, illetve a mindenkori minimálbér összegéig.

-         Rehabilitációs járadékos: a mindenkori minimálbér összegéig

5.) Egyéb kedvezmények:

-         nyugdíjas fürdőbelépő,

-         nyugdíjas múzeumi belépő

-         egyéb eseti kedvezmények

-         önkormányzati szociális támogatásokra való jogosultságok helyi önkormányzati rendeletek feltételei szerint

Egyéb járulékos kedvezmények és garanciák:

-         a 2011. december 31.-ig hatályos Alkotmány az ellátást az egységes, kötelező

      társadalombiztosítási rendszer részeként kezelte.

-         2011. december 31.-ig a munkáltatók és a munkavállalók által fizetendő

      társadalombiztosítási járuléknak része volt a rokkantsági nyugdíj ellátást biztosító 

      járulék rész, a korábbi évtizedek során erre a célra befizetett járulék részekkel arányos

      ellátás 2012. január 1.-től megszűnt.

-         gyermektartásdíj és egyéb rendszeres levonások levonhatók voltak az ellátásból,

-         az éves emelés mértékét törvény garantálta az öregségi nyugdíjakkal azonosan,

-         SZJA kedvezmények igénybevételéhez felhasználható volt az I-II. kategóriájú rokkantsági nyugdíjat megállapító határozat.

 

Budapest, 2012. 01. 25.

 

                                               Összeállította:         Dr.Hegedüs Lajos

                                                                                         elnök

 

 

 

Az Erasmus programban részt vevő felsőoktatási intézmények és a Tempus Közalapítvány közösen támogatást nyújthatnak azon felsőoktatásban dolgozó vagy tanuló fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg hallgatók vagy oktatók számára, akik a 2011/2012-es tanév során Erasmus mobilitásban kívánnak részt venni.

A támogatás célja:
Egyenlő esélyt nyújtani a felsőoktatás területén is a speciális igényekkel rendelkező kiutazók számára az Erasmus programban való részvételre.

Kik pályázhatnak?
Látássérült, mozgássérült, hallássérült, cukorbeteg, tej- vagy lisztérzékeny, illetve egyéb fogyatékossággal élő vagy a betegség miatt folyamatos orvosi felügyeletre szoruló személyek, ha a betegségük jelentős többletköltségeket okoz a külföldi tartózkodás során.

A pályázatnak tartalmaznia kell:
- A hiánytalanul kitöltött pályázati űrlapot;
- Igazolást az elnyert Erasmus támogatásról;
- A kezelőorvos (háziorvos vagy az illetékes szakorvos) három hónapnál nem régebben kiállított igazolása a fogyatékosságról vagy az adott krónikus betegség fennállásáról. Egy kórházi zárójelentés vagy rendelőintézeti lelet, mely tartalmazza az adott betegség diagnózisát. Erre a leletre vonatkozóan időbeni megkötöttség nincs.

Pályázatok bírálata, döntéshozatal
A pályázatok formai bírálatát a küldő felsőoktatási intézmény végzi, míg orvosi szakvéleményt a Tempus Közalapítvány által felkért független orvosszakértők adnak. Javaslatuk alapján a Kuratórium hoz döntést a pályázatról. A Kuratórium döntése ellen fellebbezések helye nincs.

A támogatás mértéke
- A támogatás összege lehet átalányösszegként a mobilitás megélhetési költségének [az LLP 2012-es Pályázati útmutató 1b (hallgatók) illetve 1a (oktatók, IP-k esetén) táblázatában meghatározott] maximális összegéig kiegészítő jellegű támogatás.
- Illetve speciális esetben ezen felüli fix összegű támogatás, mely nem fedezhető más, például helyi, regionális vagy nemzeti szintű alapok forrásaiból, illetve a maximális megélhetési költségből.

A maximális megélhetési költség feletti fix összegű támogatás tényleges költségek alapján oktatók esetében legfeljebb 2000 euró lehet, hallgatók esetében nem haladhatja meg az 5000 eurót. A támogatás kizárólag a pályázatban igényelt költségekre használható fel.

Elszámolás
A támogatásról pénzügyileg az Erasmus beszámoló 7. pontjában számolnak el a felhasználók, míg tartalmi beszámolójukat szabadon fogalmazzák meg rövid esszé formájában.
A pályázat benyújtásának nyári határideje: 2012. július 27.
A pályázat benyújtásának őszi határideje: 2012. november 16.

A pályázatokat magyar nyelven, kizárólag a megadott pályázati űrlapon kérjük benyújtani két példányban a küldő intézmény koordinátorának részére, valamint egy elektronikus verziót az intézményi koordinártor e-mailcímére.
További felvilágosítás kapható az intézményi Erasmus koordinátortól, illetve a Tempus Közalapítványtól (1/237-1300, info(kukac)tpf(pont)hu)
http://www.tpf.hu

Jelentkezési határidő: 2012 július 27.