Hírek szűrés - dátum
dátumtól
dátumig

Keresés
Jelentkezési lap rajzpályázathoz 2018 október
EFOP-1.3.7-17-2017-00205

EFOP-1.3.7-17-2017-00205

„ Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete és a rimóci Római Katolikus Egyházközség közösségfejlesztő tevékenységének bővítése a társadalmi kohézió erősítése érdekében ” 

Letöltés PDF formátumban

Európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztési informáci

Tájékoztató a közlekedőképesség-minősítési rendszer felülviz
M3-as metró: várhatóan megállapodás születik a MEOSZ és a Fő
Tájékoztatás a közlekedési kedvezményeket érinto változásokk
Sorstársi rehabilitációs mentor felhívás
Sortársi Rehabilitációs Mentor program Képzési felhívás mell
Pályázati adatlap sorstársi rehabilitációs mentor programra
Rajzpályázatra beérkezett alkotások
Elnyert pályázatok

Aktuális

Összesen: 236 [1-10]
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | ...24
Küldött Közgyűlés meghívó
Küldött Közgyűlés meghívó

Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati

Egyesülete

Balassagyarmat

Rákóczi út 13

Telefon: 06/209309403

              06/209309404

M E G H Í V Ó

 

Tisztelt Küldöttek!

 

         Az egyesület vezetőségének határozata, valamint az egyesület Alapszabályában meghatározottak alapján a Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesületének Küldöttközgyűlését összehívom.

 

A közgyűlés helye: Balassagyarmat Rákóczi út 13 (Projektek Háza Bírósággal szemben lévő irodaház)

A közgyűlés időpontja: 2019. május 23-án de. 11 óra.

Napirendi pontok:

 

1./Beszámoló az egyesület 2018 évi közhasznúsági beszámolójáról és tevékenységéről, az Ellenőrző Bizottság munkájáról.

Előadó: Juhászné Kovács Judit Elnök

Máté Józsefné EB. Elnök       

2./ Az elhangzott beszámolók  megvitatása, hozzászólások, a vita összefoglalása.

3./ a 2019 évi költségvetés előterjesztése, megvitatása

Előterjesztő: Juhászné Kovács Judit Elnök

4./ Tájékoztatás az egyesület pályázati eredményeiről

Előadó: Juhászné Kovács Judit Elnök

5. / Egyebek                                                                                             

A Küldöttközgyűlés fontosságára való tekintettel kérem pontos megjelenésüket.

.

 

Balassagyarmat, 2019.május  04.               Tisztelettel

 

                                                                Juhászné Kovács Judit s.k.     

                                                                            Elnök                 

Kovács Ágnes nyilatkozott a gyógyászati segédeszközrendszerről
Kovács Ágnes nyilatkozott a gyógyászati segédeszközrendszerről

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke nyilatkozott a HírTV Panaszkönyv című műsorában a gyógyászati segédeszközök terén észlelhető visszásságok kapcsán. Az interjúban egyebek mellett arról beszél, hogy a gyógyászati segédeszközök piacán mind a minőséggel, mind a garanciális igények kiszolgálásával komoly gondok vannak. Az összeállítás 01. 40 –től hallható.

https://hirtv.hu/ahirtvhirei/a-betegek-penztarcaja-mellett-az-allamkasszat-is-megcsapoltak-2476279?fbclid=IwAR2bpjvvbDiC_BThD2kfZVqAIuilaliN0o_0SoDHhJGllvS6K_alqBBJPNI

A MEOSZ a képviselőkhöz fordult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény f
A MEOSZ a képviselőkhöz fordult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény f

A MEOSZ az országgyűlési képviselőkhöz fordult, miután az Alkotmánybíróság – a megváltozott munkaképességű emberek védelmében fellépve – 2019. március 31-ig adott határidőt az Országgyűlésnek, hogy megalkossa azokat a szabályokat, melyek rendezik a mulasztás miatt kialakult helyzetet, és igazságot szolgáltatnak több tízezer, korábban rokkantsági nyugellátásban részesült embernek. A MEOSZ azt kéri, hogy a képviselők olyan módosítást támogassanak, melyek valódi kárpótlást jelentenek az érintettek számára. A MEOSZ fontosnak tartja, hogy az Alkotmánybíróság határozatán túlmutatva minden típusú ellátás esetén történjen korrekció, s valamennyi érintett ügyében kerüljön sor egyenkénti felülvizsgálatra.

A MEOSZ következetesen küzd a korábbi rokkantsági nyugdíjrendszer átfogó felülvizsgálatáért, s többször kezdeményezett kormányzati egyeztetést is. Rendszerszintű áttörést azonban az Alkotmánybíróság 21/2018. (XI. 14) számú határozata hozhat, mely nemzetközi egyezménybe ütköznek ítélte azokat a szabályozási hiányosságokat, amelyek folytán hátrányt szenvednek a 2012 előtt ellátásban részesültek, különösen a volt rokkantsági nyugdíjasok. Az Alkotmánybíróság azt rótta fel, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg azokat a szabályokat, amelyek az új rendelkezések hatályba lépése előtt ellátásban részesülők esetében rendeznék azt, hogy a komplex felülvizsgálat eredményeként megállapításra kerülő ellátásuk összege összefüggést mutasson a korábbi ellátásuk összegével, illetve élethelyzetüket érdemben meghatározó tényleges fizikai állapotuk javulásának mértékével.

2018 elején a MEOSZ a többi fogyatékos embereket tömörítő országos érdekvédelmi szervezettel együtt javaslatcsomagot készített a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítását követő szabályozás anomáliáiról, és az ahhoz kapcsolódó megoldási javaslatokról. Miközben az érdekvédelem konkrét javaslatokkal állt elő, az elmúlt időszak szakmapolitikai egyeztetései során nem sikerült megismerni a kormányzat álláspontját.

A MEOSZ a megoldást célzó javaslatait (a MEOSZ Mmtv. módosítására irányuló javaslatait itt olvashatják) most az országgyűlési képviselőknek is eljuttatta azoknak az embereknek a nevében, akikkel 2012-ben a saját zsebükből, tulajdonukból fizettették ki „az államháztartási egyensúly fenntartását”. Ők a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2012. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) által hozott változások legfőbb kárvallottjai, akik az egyik nap még nyugellátásként kapták a járandóságukat, majd a törvénymódosítás nyomán rokkantsági illetve rehabilitációs ellátásként – sok esetben – anélkül, hogy állapotukban tényleges változás történt volna, az addigi jövedelmüknek csak a töredékét vehették kézhez. Az ellátás összegének csökkentése általában „állapotjavulás”-ra hivatkozva következett be.

A MEOSZ következetes és kitartó érdekvédelmi munkája, valamint a közelmúltban született Alkotmánybírósági döntések nyomán a döntéshozóknak lépniük kell a helyzet rendezése érdekében. Szövetségünk arra kéri a képviselőket, hogy kezdeményezően lépjenek fel – az érdekeltek szempontjain alapuló javaslatainkat figyelembe véve – annak érdekében, hogy az Országgyűlés tegyen eleget az Ab-határozatban foglalt kötelezettségének, s úgy alkossa meg az Mmtv. szükséges módosításait, hogy az minden kárvallott számára – visszamenőlegesen is – rendezze a helyzetet. Az új ellátásnak valamilyen módon összefüggést kell mutatnia a korábbi, járulékfizetésen alapuló ellátás mértékével, illetve összegével. Az érintettek záros határidőn belül kapjanak kárpótlást, és új ellátást!

A MEOSZ szerint az Mmtv.-ben definiálni kell az állapotjavulás fogalmát, s csak az érdemi, valós állapotjavulás elfogadható. Azt pedig orvosszakértői vizsgálat keretében kell majd tisztázni, hogy történt-e az érintett esetében tényleges fizikai állapotjavulás, és az erről szóló határozatot fellebbezhetőnek kell lennie. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy a rehabilitációs ellátás összegének kiszámítására vonatkozó rendelkezések úgyszintén teljes mértékben figyelmen kívül hagyják az érintettet korábban, járulékfizetés alapján megillető rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának, átmeneti járadékának összegét, minek köszönhetően ők is komoly jövedelemcsökkenést szenvedhettek el. Ennek értelmében a MEOSZ szerint a szabályozás helyreállításának azon emberek is alanyai, akik ezt az ellátást kapják. Az AB döntés nyomán létrejövő módosítások után pedig az Mmtv. rendszerszintű felülvizsgálatához is haladéktalanul hozzá kell kezdeni!

A MEOSZ parlamenti képviselőknek írt levele itt olvasható..

Budapest, 2019. március 22.

Rokkantsági ellátás: az Alkotmánybíróság szerint szakértővel kell bizonyítani az állapotjavulást
Rokkantsági ellátás: az Alkotmánybíróság szerint szakértővel kell bizonyítani az állapotjavulást

Újabb Alkotmánybírósági döntés született arról, hogy a 2012. előtt ellátásban részesülő, az új rendszerben pedig rokkantsági ellátásra jogosultak esetében nem elég az állapotjavulás tényét a két minősítési rendszer összevetésével megállapítani, hanem arra vonatkozóan szakértői bizonyítást kell lefolytatni. Ezt az elvet a folyamatban lévő, illetve a jövőben induló eljárásokban is alkalmazni kell. A korábbi AB döntés egyébként arra szólította fel az Országgyűlést, hogy 2019. március 31-ig tegyen eleget jogalkotási kötelezettségének, mellyel rendezi ezt a helyzetet.

Az Alkotmánybíróság 2019. január 29-én hozott határozatában alaptörvénybe ütközőnek találta, ezért megsemmisítette a Kúria, illetve a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azon döntését, melyet egy korábbi rokkantsági nyugdíjas indított a sérelmezett új ellátás kapcsán.

A felperes 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjat kapott 101.455 forint összegben. A megváltozott szabályozás miatt ezt az ellátást 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósították tovább azzal a feltétellel, hogy részt kell vennie a komplex felülvizsgálaton. E felülvizsgálat eredményeképpen 2012. július 1-jétől a korábbinál jóval alacsonyabb összegű 28.420 forint rehabilitációs ellátásra vált jogosulttá b1 komplex minősítés alapján. A felperes az ellátás megállapításáról rendelkező határozat felülvizsgálata során a közigazgatási, majd a peres eljárásokban azt sérelmezte, hogy a nélkül állapították meg az egészségi állapotának javulását, hogy nem végeztek szakértői vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy a fizikai állapota ténylegesen – élethelyzetét pozitívan befolyásoló módon – kedvezőbben változott-e.

Az Alkotmánybíróság 2019. január 29-i határozatának indokolásában egyebek mellett azt is kifejtette, hogy a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog – melynek a Kúria eljárásában is érvényesülnie kell – az általa vizsgált döntések meghozatala során sérült, mivel a bíróság nem vizsgálta, és ezáltal nem is indokolta meg, hogy az állapotjavulás – melyre figyelemmel az érintett részére a korábbinál jóval alacsonyabb összegű ellátás megállapításra kerülhetett – valóban bekövetkezett-e. Az állapotjavulás tényét a bíróság nem az erre irányuló szakértői vizsgálat lefolytatásával, hanem csupán a korábbi rokkantsági nyugdíj besorolás, valamint az új, Mmtv. szerinti eltérő alapokon nyugvó minősítési rendszer egybevetésével állapította meg, holott nincs olyan előírás, amely értelmében az állapotjavulás tényét bizonyítaná önmagában a korábbi besorolás és az új minősítési rendszer százalékos összevetése. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság – összhangban a korábbi döntésével – azt állapította meg, hogy „.az Mmtv. 33/A. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő állapotjavulás, az ellátás csökkentésére kiható olyan tényezőnek tekintendő, amely az eljárás során önállóan, az érintett személy egyedi helyzetére tekintettel, orvosszakmai (és nem pusztán jogi) szakértői vizsgálatot és bizonyítást igényel, ugyanis az állapotjavulás bizonyításának hiányában az eljáró hatóságok nem tesznek eleget a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos követelményének.”

A rokkantsági ellátásra vonatkozó szabályozással már tavaly is foglalkozott az Alkotmánybíróság. A 21/2018. (XI. 14.) AB határozatában – a fent ismertetetthez hasonló tényállású ügyet vizsgálva – nemzetközi egyezménnyel ellentétesnek ítélte, hogy a 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) elfogadásakor elmaradt azon szabályok megalkotása, amelyek az új rendelkezések hatályba lépése előtt ellátásban részesülők esetében rendeznék azt, hogy a komplex felülvizsgálat eredményeként megállapításra kerülő ellátásuk összege összefüggést mutasson a korábbi ellátásuk összegével, illetve élethelyzetüket érdemben meghatározó tényleges fizikai állapotuk javulásának mértékével. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében alkotmányos követelmény, hogy a Mmtv. 33/A. § (1) bekezdés a) pontjának állapotjavulásra vonatkozó kitétele kizárólag azon ellátásra jogosultak esetén alkalmazható, akiknek nem csak jogi értelemben vett állapota, hanem az élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapota is kedvezően változott. A hiányosságok kiküszöbölése érdekében az Alkotmánybíróság arra hívta fel az Országgyűlést, hogy 2019. március 31-ig tegyen eleget jogalkotási kötelezettségének, mellyel rendezi ezt a helyzetet.

Jelenleg tehát már két AB határozat mondja ki, hogy a 2012. előtt ellátásban részesült, az új rendszerben pedig rokkantsági ellátásra jogosult érintettek esetén az állapotjavulás tényét nem elég a két minősítési rendszer összevetésével megállapítani, hanem arra vonatkozóan szakértői bizonyítást kell lefolytatni. Ezt a folyamatban lévő és a jövőben induló közigazgatási, illetve bíróság előtt folyó eljárásokban is alkalmazni kell.

Budapest, 2019. február 11.

Európai választások mindenki számára
Európai választások mindenki számára

Az Európai Fogyatékosügyi Fórum petíciót tett közzé annak érdekében, hogy az európai választások a fogyatékos emberek számára is elérhetőek legyenek. Felszólítják az Európai Unió tagállamainak kormányait és választási bizottságait, hogy biztosítsák 80 millió európainak, hogy leadhassa saját szavazatát.

 

A petíció az alábbi linken érhető el:  https://you.wemove.eu/campaigns/europai-valasztasok-mindenki-szamara?utm_campaign=UkIDEApyTj&utm_medium=fb-messenger&utm_source=share&fbclid=IwAR37jfIzwMRAn2bXBWcUjUvxHcsDJS4OJxwlOOq9Z4tRB4pHeN5JQ6uRdSY

A MEOSZ a fogyatékos emberek jogainak érvényesítéséért küzd a kitagolás folyamatában
A MEOSZ a fogyatékos emberek jogainak érvényesítéséért küzd a kitagolás folyamatában

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége következetesen kiáll a CRPD alapelvei szerinti kitagolás megvalósítása mellett. Érdekvédelmi feladatait ennek szellemében végzi, melyben a plusz szakértői díjjal járó tevékenységek nem élveznek elsőbbséget. A MEOSZ attól teszi függővé részvételét az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület (IFKKOT) munkájában, hogy a testületnek lesz-e érdemi beleszólása a kitagolás folyamatába. Álláspontunk továbbra is az, hogy a hazai kitagolási folyamatoknak meg kell felelniük a Fogyatékos Emberek Jogairól szóló ENSZ Egyezménynek – tudatta Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárral az azt firtató levelére, hogy Szövetségünk plusz díjazás nélkül is részt vesz-e az IFKKOT munkájában.

Szövetségünk annak fényében kötött Partnerségi Megállapodást 2018. november 21-én az EMMI-vel, hogy ezzel olyan együttműködés jön létre, mely a koncepció szakmai alapon történő, tényleges felülvizsgálatára irányul. Ehhez képest a javaslatainkból csupán egyetlen szót vettek át. A jelen koncepció tervezete így ellentétes a MEOSZ mindazon – a mozgáskorlátozott emberek és családjaik érdekét szem előtt tartó – törekvéseivel, amely a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes, önrendelkező életét garantálják, ezért annak elfogadását ebben a formájában nem tudjuk támogatni. Mindezt tudattuk Fülöp Attila államtitkárral.  Az EMMI szociális ügyekért felelős államtitkára a napokban levélben kereste meg a MEOSZ-t azzal, hogy plusz díjazás hiányában részt vesz-e  az IFKKOT munkájában, továbbá sérelmezte, hogy a MEOSZ nyilvánosságra hozta a kitagolással kapcsolatos álláspontját.

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke Fülöp Attilának írt levelében kifejtette, hogy a kitagolás folyamatának aggályos előzményei ellenére írt alá a MEOSZ együttműködési megállapodást a kormányzattal, és vállalta, hogy a CRPD szerint képviseli az érintett emberek érdekeit. A Szövetség ennek megfelelően több körben írta le, melyek azok a sarokpontok, melyek betartásával elindulhat egy minőségi kitagolási folyamat. A MEOSZ 2018 decembere óta több komplex anyagot készített, és felröppent a szóbeszéd, miszerint a MEOSZ külön forrást kapott arra, hogy ezt a munkát elvégezze. Szövetségünk semmiféle plusz összeget nem kapott, az alapos munkánkat a szakmai meggyőződés és elhivatottság motiválta. Célunk, hogy végre valódi intézménytelenítési folyamatokra fordítódjanak az erre szánt milliárdok. Induljon el egy olyan folyamat, ahol a fogyatékos emberek eldönthetik, hogy hol és kivel akarnak együtt élni. Egy olyan ütemezett folyamat, amelyben az intézményi érdekek uralma végre eltűnik, és fenntartható közösségi szolgáltatások jelennek meg, melyek egyszerre segítik az új TL-ben és a családban élő embereket.

Az új kitagolási koncepció MEOSZ által ismert verziója nem tartalmaz megfelelő garanciákat. A MEOSZ a közelmúltban ismételten megfogalmazta aggályait, melyre Fülöp Attila a most megküldött levelében azt válaszolta: „álláspontjuk sok vonatkozásában túlmutat a kiváltási folyamat általános irányait és garanciáit meghatározó koncepció adta kereteken így azok elfogadására jelenleg nincs mód.“ Kovács Ágnes ennek kapcsán a levélben rámutat: a kiváltási folyamat általános iránya csak a fogyatékos emberek életének jobbítása felé mutathat! E téren oly mértékű a magyar állam lemaradása, hogy ezt nem lehet túllépni! A MEOSZ ennek szellemében folytatja a munkát. Kovács Ágnes levelében arra is rámutatott, hogy az IFKKOT eddigi működése során -a résztvevők szakmai felkészültsége ellenére- nem tudta betölteni a feladatát. A testület vétójogának kiterjesztése mellett, hathatós civil döntési jogkör és részvétel kell ahhoz, hogy az intézményben élő emberek jogai érvényre jussanak.

Fülöp Attila arra kérte a MEOSZ-t, hogy legyen konstruktív. -Szövetségünk számára a konstruktivitás azt jelenti, hogy transzparensen részt veszünk a fogyatékosságpolitika legnagyobb paradigmaváltásában, mikor is az intézményi kultúrát felválthatja a közösségi befogadás. Egy ilyen volumenű változás elképzelhetetlen transzparencia, elköteleződés és a közösségi szolgáltatások erősítése nélkül, és anélkül, hogy valódi hatalommal ruházzuk fel az érintetteket. Mi úgy tudunk konstruktívak lenni, hogy a jelenleg 6 fős kortermekben élő fogyatékos emberek jogaira gondolunk, az ő érdekeiket tartjuk evidenciában. A szociális intézményben élő gyermekekre és vissza nem térő gyermekkorukra gondolunk. Az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező zsúfolt intézményekben élő fogyatékos emberekre gondolunk. A feleslegesen pszichotikumot szedő emberekre gondolunk (az intézményben élő 85%-a szed ilyen típusú gyógyszert). A kizáró gondnokságban élő emberekre gondolunk, akik nem házasodhatnak, nem szavazhatnak, és örökös függőségben élnek. Azokra a fokozott támogatási szükségletű személyekre gondolunk, akik nem alanyai a kitagolásnak. Gondolunk az idősotthonban élő mozgáskorlátozott emberekre, sőt azokra a családokra, akik szolgáltatások híján magukra vannak utalva felnőtt fogyatékos családtagjuk ellátásában – áll a MEOSZ elnökének levélben.

Fülöp Attila a MEOSZ-nak küldött levele végén sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „az egyeztetési folyamatban a MEOSZ a sajtónyilvánosságon keresztül kíván álláspontjának nyomatékot adni.” Kovács Ágnes ezzel kapcsolatban leszögezte: egyre visszatetszőbb számára, hogy a MEOSZ-t mint érdekvédelmi szervezetet most már többedik alkalommal számon kérik azért, hogy kötelezettségét teljesítve tájékoztatja a tagságát.

-A MEOSZ a mozgáskorlátozott emberek legnagyobb és meghatározó hazai érdekvédelmi szervezetként arra törekszik, hogy az összes lehetséges legitim módon képviselje és érvényt szerezzen a mozgáskorlátozott emberek és családjaik életét befolyásoló követeléseinek. A MEOSZ azért él a nyilvánosság eszközeivel, hogy minél szélesebb körben hívja fel a problémákra a közvélemény figyelmét, és egyúttal emlékeztesse a képviselőket, a politikusokat és a döntéshozókat a törvényi kötelezettségeikre. Az állampolgárok a választások során bizalmat szavaztak azoknak, akik most a fogyatékos emberek sorsát meghatározó döntéseket hozzák. A MEOSZ, amikor a nyilvánossághoz fordul, egyúttal őket is segíti abban, hogy a szakmai anyagok birtokában megalapozottabb döntéseket hozhassanak. Mindez a honlapunkon elérhető, visszakövethető. Azon túl, hogy a transzparencia belső morális igénye Szövetségünk elnökségének, a mozgáskorlátozott emberek napi szintű tájékoztatása is kötelességünk. A nyilvánossággal élünk, és nem visszaélünk. A fogyatékos emberek önrendelkező mindennapjaiért, a méltóságteljes életükért küzdünk. Ennek ad teret a nyilvánosság – fogalmazott Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke.

Budapest, 2019. március 25.

Megkezdődik az infokommunikációs akadálymentesítést szolgáló alapeszközök szétosztása
Megkezdődik az infokommunikációs akadálymentesítést szolgáló alapeszközök szétosztása

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége „Korlátok nélkül – mozgáskorlátozott emberek info-kommunikációs akadálymentesítése című, EFOP-1.1.5-17-2017-00004 jelű pályázatával 728 237 520 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Széchenyi 2020 program keretében.

Az eddig sikeresen pályázók körében megkezdődik az infokommunikációs akadálymentesítést szolgáló alapeszközök szétosztása. Az első állomása 2019. március 21-én Hatvanban és Egerben volt.

Az erről szóló közlemény itt olvasható.

A MEOSZ elérte, hogy az M3-as metró után az M1-es metró is teljes körűen akadálymentes lesz
A MEOSZ elérte, hogy az M3-as metró után az M1-es metró is teljes körűen akadálymentes lesz

A MEOSZ korábbi, M3-as metróvonal teljes körű akadálymentesítését kivívó fellépése nyomán a BKK Zrt.  ígéretet tett arra, hogy az M1 metróvonal felújítása és bővítése során valamennyi megálló teljes körűen akadálymentes legyen. A MEOSZ bevonásával előreláthatóan 2019 februárjában kezdődik meg a komplex tervezési folyamat, amelyben a Szövetség folyamatos aktív közreműködésére számítanak – tájékoztattak a BKK Zrt. képviselői a MEOSZ székházában tartott hétfői egyeztetésen. A MEOSZ képviselői hangsúlyozták: a Szövetség kizárólag a teljes körű akadálymentesítést tartja elfogadhatónak, ezért üdvözlik a BKK hozzáállását. Egyúttal felajánlották, hogy szakértelmükkel segítik a munkát, különös tekintettel arra is, hogy Budapest Főváros Önkormányzata és Magyarország Kormánya megtisztelő felkérésének eleget téve a MEOSZ – Kovács Ágnes elnök képviseletében – részt vesz a „Budapest Párbeszéd“ 2020 és 2030 közötti időszakot felölelő fejlesztési terv munkálataiban. A BKK képviselői jelezték azt is, hogy az akadálymentesítési munkálatok során számítanak a MEOSZ szakértelmére, s minden olyan döntést, amely a mozgássérült emberek utazását érinti, csak a Szövetség bevonásával hoznak meg.

Tarlós István, Budapest Főváros Főpolgármestere az M3-as metró teljes körű akadálymentesítése érdekében Kovács Ágnessel, a MEOSZ elnökével folytatott egyeztetések nyomán jelezte, hogy MEOSZ-t bevonják a Millenniumi Földalatti Vasút felújítási munkálataiba is. Ennek fényében jött létre a hétfői találkozó a BKK Zrt. és a MEOSZ munkatársai között.

Rácz Zoltán, a  BKK Zrt. projektmenedzsere röviden vázolta az M1-es metróvonal felújításának és bővítésének tervezett fázisait. Elmondta, hogy közbeszerzési eljárás keretében kiválasztották a tervezőt, és várhatóan december 19-én kerül sor a szerződéskötésre. A tényleges tervezési munkálatok a jövő év elején kezdődnek meg. A felújítás kétirányú; a metróvonal felújítása és az infrastruktúra fejlesztése mellett a járműveket is le kell cserélni, hiszen a 30-35 éves használatra tervezett szerelvények már 50 évesek. Olyan átjárható kocsikat állítanak majd forgalomba, amelyekbe a peronszintről biztosítva lesz a beszállás, s kijelölt helyek lesznek a mozgáskorlátozott utasok és a babakocsik számára.

Az új járműveken négy kerekesszékes hely és nyolc lehajtható ülés lesz járművenként. A BKK Zrt. részéről elmondták, hogy még csak elvi előzetes típusengedélyt kaptak az új járművekre, azonban ezek a paraméterek a tényleges járművek esetében is biztosan megvalósulnak.

A metró felújítása és kibővítése három szakaszban zajlik majd. A Hungária körútnál új megállót alakítanak ki, illetve a Vigadó térig, a másik irányba pedig a Kassai térig, majd a körvasútig meghosszabbítják a vonalat.

A MEOSZ munkatársainak a teljes körű akadálymentesség biztosítására irányuló kérdéseire Nyul Zoltán, a BKK Zrt. igazgatója elmondta: minden állomáson vizsgálni kell a teljes körű akadálymentesítési lehetőséget, s olyan megoldást kell találni, ami biztosítja azt. A tervek szerint ezt valamennyi állomáson liftekkel oldanák meg, s a BKK Zrt. elkötelezett ennek véghezvitelében. A tervezési, s majdan a kivitelezési munkálatoknál az egyik elsődleges szempont, hogy senkit nem lehet kizárni a közösségi közlekedésből.  Tájékoztatása szerint három olyan állomás van – Bajza utca, Vörösmarty utca, Opera – ahol a többi mellett a terület világörökség jellege engedélyeztetési eljárást kell majd folytatni az Örökségvédelmi Hivatallal. A BKK Zrt. ennek során is számít a MEOSZ szakértelmére és tapasztalataira, ugyanis arra törekszik, hogy a lehető legjobb akadálymentesítési megoldásokat találják meg.  Maga a tervezés gyakorlati folyamata előreláthatóan 2019 februárjában kezdődhet meg, melynek a MEOSZ mindvégig konstruktív, aktív szereplője lesz, s a tematikus egyeztetésekre majd a MEOSZ székházában kerül sor.

Fontosabb adózást érintő változások
Fontosabb adózást érintő változások

A megváltozott munkaképességű személyek esetén az adókedvezményekre jogosultak köre bővül. Valamint kedvezőbb feltételekkel vállalhatnak munkát a nyugdíjasok.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) tájékoztatóját az alábbiakban olvashatják!

1. A rehabilitációs kártya megszűnik, a kedvezmény bővül

2019. január 1-jétől – jogszabályváltozás miatt – nem kapnak rehabilitációs kártyát azok, akik erre korábban jogosultak voltak.
2012-től a rehabilitálhatónak minősülő, majd 2017. január 1-jétől már a b2 és c2 komplex minősítésű megváltozott munkaképességű személyek is igényelhették a rehabilitációs kártyát, ami az őket foglalkoztató munkaadók számára adókedvezményt biztosított.
A 2019. január 1-jén hatályba lépő szociális hozzájárulási adóról rendelkező 2018. évi LII. törvény megváltozott munkaképességű munkavállalókat is érintő egyik legfontosabb rendelkezése, hogy változott azoknak a jogosultaknak a köre, akik után igénybe lehet venni az adókedvezményt.
A megváltozott munkaképességű emberek 2019. január 1-jét követően ugyan már nem igényelhetnek rehabilitációs kártyát, azonban a velük összefüggésben eddig érvényesített, a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény továbbra is megmarad még pedig úgy, hogy az adókedvezményt a megváltozott munkaképességűnek minősülő személyek foglalkoztatásával összefüggésben lehet érvényesíteni.
Megváltozott munkaképességűnek minősülnek mindazok, akiknek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 %, vagy kisebb mértékű, illetve komplex minősítés nélkül azok, akik 2011. december 31-én I. II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak, 2012. január 1-je után pedig rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásban részesülnek.
Ez azt jelenti, hogy bővült azon személyek köre, akikkel kapcsolatban az adókedvezmény érvényesíthető. Mostantól ugyanis a d), valamint az e) kategóriába sorolt megváltozott munkaképességűek után, sőt – a komplex minősítéssel nem rendelkező – volt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok foglalkoztatása esetén is érvényesíthető lesz.
A kedvezményt továbbra is az alábbi foglalkoztatások esetén lehet érvényesíteni:
– a foglalkoztató, aki megváltozott munkaképességű személyt munkaviszonyban alkalmaz (a megbízási jogviszony tehát erre nem teremt alapot),
– bizonyos gazdasági társaságok megváltozott munkaképességű tagjával fennálló adókötelezettséget eredményező jogviszony (pl. betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, egyéni cég, stb.),
– egyéni vállalkozó, ha megváltozott munkaképességű.
Ha tehát valaki megváltozott munkaképességűként például egy betéti társaság tagja és ebben a minőségében munkát végez, akkor vele kapcsolatban jár az adókedvezmény. Ugyanígy az egyéni vállalkozó is érvényesítheti ezt, ha megváltozott munkaképességűként folytatja vállalkozói tevékenységét.
A fentiekből látható, hogy továbbra sem illeti meg az adókedvezmény a munkáltatót, ha olyan munkavállalót foglalkoztat, aki ugyan súlyosan fogyatékos személynek minősül, azonban nem a most említett ellátásokat kapja, hanem rokkantsági járadékban, vagy csak fogyatékossági támogatásban részesül.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége szerint érthetetlen a szabályozás ily módon történt kialakítása, hiszen a súlyosan fogyatékos, de más ellátásra jogosult munkavállalók ugyanolyan hátrányban vannak a munkaerőpiacon, mint azok, akik után a kedvezmény érvényesíthető. A MEOSZ aggályosnak tartja azt is, hogy a költségvetési szervek nem érvényesíthetik az adókedvezményt akkor sem, ha megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak. Álláspontunk szerint ez komoly hiányossága a szabályozásnak, ugyanis ezeket a szerveket nem ösztönzi arra, hogy – a munkaerőpiacon egyébként rendkívül hátrányos helyzetben lévő – megváltozott munkaképességű embereket alkalmazzanak.
A kedvezményt munkaviszony, illetve tagi jogviszony esetében a foglalkoztató, illetve a társaság, egyéni vállalkozó esetében pedig maga a vállalkozó érvényesítheti.
Tekintettel arra, hogy 2019. január 1-jétől nem lesz rehabilitációs kártya, a megváltozott munkaképesség tényét a munkavállalónak a komplex minősítésről szóló dokumentummal, aki pedig nem vett részt komplex felülvizsgálaton annak a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj megállapító határozattal, illetve azon irattal lehet igazolni, ami ezen ellátás megváltozott munkaképességű ellátásként történő folyósításáról tájékoztat.
Adókedvezményként ezután is az adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után megállapított adó (19,5 %) megfizetése alól mentesül az arra jogosult.

2. Nyugdíjasok járulék mentessége

2019. január 1-jétől nem kell járulékot fizetniük a sajátjogú nyugellátásban részesülőknek, amennyiben munkaviszonyban kereső tevékenységet folytatnak. Ebből két dolog következik:
– a nyugdíjas munkavállalók esetében ott is megszűnik a jövedelemkorlát, ahol eddig létezett. Mint ismeretes eddig, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt sajátjogú nyugdíjban részesülő személy (pl. a nők kedvezményes nyugdíja mellett) kereső tevékenységet folytatott, az abból származó járulékalapul szolgáló éves jövedelme nem haladhatta meg az adott évre irányadó minimálbér 18-szorosát, ellenkező esetben a nyugdíját a következő hónaptól szüneteltetni kellett. Mostantól – járulék fizetés hiányában – korlátozás nélkül kereshet az is, aki nyugdíjasként dolgozik.
– Ha valaki nyugdíjasként kereső tevékenységet folytat, azzal összefüggésben nem válik jogosulttá a 0,5 %-os mértékű nyugdíjnövelésre.
A nyugdíjas egyéni vállalkozókra, illetve társasvállalkozókra ugyanakkor a most elmondottak nem vonatkoznak, ők továbbra is kötelesek nyugdíjjárulékot fizetni, így természetesen a nyugdíjkiegészítésre a jövőben is igényt tarthatnak.

Ennek kapcsán ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a most említett rendelkezések kizárólag az öregségi nyugdíjasokra vonatkoznak. Azok, akik például a megváltozott munkaképességűek ellátásainak valamelyikében részesülnek ezután is fizetnek járulékot a kereső tevékenység esetén és a rájuk vonatkozó jövedelemkorlát sem szűnik meg.

A MEOSZ garanciát kér a fóti gyermekváros mozgáskorlátozott gyermekeinek megnyugtató elhelyezését il
A MEOSZ garanciát kér a fóti gyermekváros mozgáskorlátozott gyermekeinek megnyugtató elhelyezését il

A MEOSZ Fülöp Attila államtitkárhoz fordult a fóti Károlyi István Gyermekközpont bezárása kapcsán, hogy küldje meg a fóti Károlyi István Gyermekközpont bezárására vonatkozó terveket, megvalósíthatósági tanulmányokat és egyéb tervezeteket, különös tekintettel az ott élő fogyatékos gyermekek elhelyezésével kapcsolatos koncepciót.

A MEOSZ – tekintve, hogy csak a sajtóból értesült a központ bezárásáról – számára a megjelent hírek alapján ugyanis nem világos, hogy melyek a jelenlegi tervek, és ezeknek milyen hatása lesz az ott élő mozgássérült vagy más fogyatékos gyerekekre.  Szövetségünk elkötelezett a fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ Egyezmény hazai megvalósítása mellett, ezért aggodalommal figyeli a fóti gyermekváros bezárásával kapcsolatban megjelent sajtóhíreket a kormányzat terveiről. Bízunk benne, hogy a koncepció messzemenően tiszteletben tartja a Magyar Kormány által is deklarált emberi jogokat, s ezt alapul véve felajánljuk, hogy a MEOSZ szakértelmével akár személyes egyeztetés keretében is segíti a munkát.

A MEOSZ Fülöp Attila államtitkárnak írt levele itt olvasható.

Budapest, 2019. március 7.


Összesen: 236 [1-10]
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | ...24