Keresés
Tájékoztató a közlekedőképesség-minősítési rendszer felülviz
M3-as metró: várhatóan megállapodás születik a MEOSZ és a Fő
Tájékoztatás a közlekedési kedvezményeket érinto változásokk
Sorstársi rehabilitációs mentor felhívás
Sortársi Rehabilitációs Mentor program Képzési felhívás mell
Pályázati adatlap sorstársi rehabilitációs mentor programra
Rajzpályázatra beérkezett alkotások
Európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztési informáci

Aktuális

Összesen: 217 [1-10]
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | ...22
Elérhető a Libri hálózatában a MEOSZ kiadásában megjelent Árnyékban született csillagok. Paralimpiat
Elérhető a Libri hálózatában a MEOSZ kiadásában megjelent Árnyékban született csillagok. Paralimpiat

Már kapható a Libri hálózatában www.libri.hu/konyv/arnyekban-szuletett-csillagok-i-ii-kotet.html a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége (MEOSZ) kiadásában megjelent,  Nádas Pál által szerkesztett, Árnyékban született csillagok. Paralimpiatörténeti tanulmányok című tanulmánykötetet.

Az 1929-ben indult, 1945 és 1975 között betiltott, majd ezután újraindult sportmozgalomról készült kétkötetes, közel 1000 oldalas tanulmánykötet 375 dokumentum, fotó és táblázat segítségével mutatja be a hazai paralimpiai mozgalmat, annak társadalompolitikai hatásait, nemzetközi kapcsolatait, a szervezeti fejlődését, a sportolók sikereit és azok kudarcait is. A kötet e-könyves változata, további 146 dokumentumot – amelyből 88, több mint 5 óra időtartamban filmrészleteket tartalmaz – tesz hozzáférhetővé az érdeklődők számára. A Nádas Pál által szerkesztett és 39 társszerző által jegyzett tanulmánykötet részletesen feldolgozta  az újrakezdést, az 1970-es éveket követő időszakot, a napjainkban paralimpiai játékokként ismert mozgalom – hazai és nemzetközi fejlődéstörténetét.

Budapest, 2018. május 31.

A MEOSZ az alapvető jogok biztosához fordult a tartóst ápolást végzők időskori támogatásáról szóló j
A MEOSZ az alapvető jogok biztosához fordult a tartóst ápolást végzők időskori támogatásáról szóló j

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége az alapvető jogok biztosához fordult, hogy folytasson le vizsgálatot a tartós ápolást végzők időskori támogatásával kapcsolatos törvényi szabályozás kapcsán. A MEOSZ szerint ugyanis diszkriminatívak a törvény jogosultsági feltételeket megszabó rendelkezései. A Szövetség kéri: amennyiben az alapvető jogok biztosa jogsértést állapít meg, úgy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a jogszabály alaptörvénybe ütközésének megállapítását. A MEOSZ hosszú évek eredménytelen lobbija után jelentős előrelépésnek tartja, hogy január 1-jétől  nyugdíjuk mellett havi 50 ezer forintos kiegészítő támogatásban részesül az ápolást végzők meghatározott köre. A MEOSZ azonban azért küzd, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatását megkülönböztetés nélkül minden érintettre terjesszék ki.

A MEOSZ rendkívül diszkriminatívnak tartja, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatásával kapcsolatos törvényi szabályozás indokolatlanul tesz különbséget a tartós ápolást végzők között a szerint, hogy gyermeküket, vagy más családtagjukat gondozták-e. Indokolatlan a különbségtétel, mert azok, akik hosszú távon gondozzák családtagjukat, ugyanúgy elszenvedték, illetve szenvedik annak hátrányait (például a munkából való kiesés következtében alacsonyabb összegű nyugdíj, stb.) függetlenül attól, hogy a gondozásra szoruló családtag a gyermekük, esetleg házastársuk, vagy állandó felügyeletet, ápolást igénylő szülőjük. Mindegyikükre elmondható, hogy ezen felül az intézmények tehermentesítéséből is azonos módon veszik ki részüket azáltal, hogy maguk ápolják családtagjukat.

A törvény hatályba lépését követően a MEOSZ-hoz számos jelzés érkezett arra vonatkozóan is, hogy a rendelkezések a fentieken túl azok között is számos igazságtalanságot okoznak, akik tartósan ápolták vagy ápolják gyermeküket. Volt, akinek azért utasították el támogatásra irányuló igényét, mert – bár több, mint 20 éve ápolja gyermekét -, azonban az ápolási díj mellett nem gyermekgondozási díjban, hanem magasabb összegű családi pótlékban részesült. Más esetben az volt az elutasítás indoka, hogy a szülő – bár saját háztartásában gondozta gyermekét -, azonban ápolási díjat ezért nem vett igénybe, más módon próbálta a család anyagi gondjait megoldani. A kizárólag a gyermekek tartós ápolását preferáló szabályozás olyan jogosulti kört szűkítő feltételeket rögzít, melyek a gyermeket ápoló hozzátartozók csoportján belül is további egyenlőtlenséget, igazságtalanságot okoznak.

A MEOSZ szerint a jogszabály hátrányos megkülönböztetést tesz a gyermeküket ápoló szülők és más hozzátartozók közt, mivel a szülők megkapják a tartós ápolást végzők időskori támogatását, míg a rokonukat tartósan ápoló más hozzátartozók nem. Ezen túlmenően diszkriminál a szabályozás a gyermeküket tartósan ápoló szülők csoportján belül is, mivel az ápolás tényének és időtartamának igazolására kizárólag az ápolási díj (illetve maximum tíz év időtartamra gyermekgondozási segély vagy gyermekgondozást segítő ellátás) folyósítását veszi figyelembe, más családtámogatási ellátás folyósítását nem.

A fentiekre tekintettel a MEOSZ arra kéri az alapvető jogok biztosát: vizsgálja meg, hogy a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó személyek között fennáll-e megkülönböztetés, és amennyiben igen, az önkényes-e, illetve van-e tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka.

Budapest, 2018. május 11.

A MEOSZ az  alapvető jogok biztosához írt levele itt olvasható!

Százmillió forint az Autóplusz 2018 programban
Százmillió forint az Autóplusz 2018 programban

Százmillió forint – az elmúlt évi összeg kétszerese – áll rendelkezésre idén a súlyosan mozgáskorlátozott személyeknek gépkocsivásárlásra az Autóplusz 2018 pályázat keretében – közölte Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége székházában tartott hétfői sajtótájékoztatóján. A tájékoztató helyszínéül azért választotta a MEOSZ székházát, mert a konstrukciót a MEOSZ-al közösen dolgozták ki, s ez az a szervezet, mely hitelesen képviseli a mozgáskorlátozott emberek érdekeit.

Czibere Károly elmondta: az Autóplusz elnevezésű pályázatot – mely a lehetőségautó program kiegészítése – először tavaly írta ki a minisztérium, melyre akkor több száz igény érkezett. Ezért a 2018-as költségvetésben megduplázták a keretet, így idén százmillió forint áll rendelkezésre két körben. Az első körben már 17 nyertest hirdettek, a másodikra pedig május 31-ig lehet beadni a pályázatot. Az államtitkár hangsúlyozta, a pályázatban a másik lehetőséggel szemben nincs kötelező hitelfelvétel, nincs márka sem modellkötöttség, és a támogatási összeg is lényegesen magasabb. Az államtitkár kiemelte: a kormány fontosnak tartja, hogy a fogyatékos emberek társadalmi integrációja során megszűnjenek azok az akadályok, melyek elszigetelik őket a társadalomtól, a közszolgáltatások igénybevételétől. Mindez a kormány fogyatékosságügyi programjának is kulcseleme.

– „Nem hagyhatjuk a fogyatékos embereket magukra, nem hagyhatjuk azt, hogy a fogyatékosság egyenlő legyen az elszigetelődéssel, a magára hagyottsággal, a négy fal közé szorulással” – fogalmazott az államtitkár. Ezt a célt szolgálják a fogyatékos emberek számára biztosított autóbeszerzési támogatások – fűzte hozzá. Kitért arra, hogy a 2012-ben indult Lehetőségautó programban hitelfelvétel mellett Suzuki modellek közül választhattak a pályázók, és hat év alatt több mint 4600 autót vásároltak mintegy 3,5 milliárd forint kormányzati támogatással. 2018 januárjától a MEOSZ és az érintettek jelzései alapján ezt a rendszert is rugalmasabbá tették azzal, hogy jogszabályilag megszüntették a támogatás feltételeként szabott kötelező hitelfelvételt.  Mint mondta, szükség van a Lehetőségautó és az Autóplusz pályázatokra egyaránt, illetve azok továbbfejlesztésére is, hogy egyre jobban igazodjanak a fogyatékos emberek szükségleteihez, társadalmi integrációjuk erősítéséhez.
Szekeres Pál, az EMMI fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa kiemelte: az Autóplusz pályázatban két kategóriában indulhatnak a súlyosan mozgáskorlátozottak. Külön pályázhatnak magasabb összegre az elektromos kerekesszéket használók – akik közül sokan nem is tudnak átszállni a gépkocsik ülésébe – és külön az önhajtós kerekesszéket vagy elektromos mopedet használók. Szekeres Pál úgy fogalmazott: ilyen típusú gépkocsipályázat a rendszerváltás óta nem volt.
Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke hangsúlyozta: a Szövetség közel négy évtizedes érdekvédelmi munkája során mindig a mozgássérült emberek társadalmi hátrányainak felszámolása érdekében fejtette ki tevékenységét. A MEOSZ érdekvédelmi munkája során az egyik nagyobb mérföldkőnek tartja, hogy évtizedekkel ezelőtt a Szövetség munkája nyomán létrejöhetett a súlyosan mozgássérült emberek társadalmi hátrányát kompenzáló közlekedési kedvezmények rendszere. – Tekintve, hogy egy részben magunkénak is érezzük ezt, a mozgáskorlátozott emberek számára fontos rendszert, kötelességünknek tartjuk, hogy a tagság érdekében folyamatosan monitorozzuk. A Szövetség érdekvédelmi munkája során minden esetben a mozgássérült emberek által megfogalmazott problémákat összegzi és arra alapozott módosítási javaslatokat nyújtja be a felelős tárca felé annak érdekében, hogy jelezze: a rendszer milyen változtatásra szorul. Mivel egyetlen rendszer sincs kőbe vésve és annak alkalmazkodnia kell az érintettek igényére, ezért egy jól gondolkodó állam hajlandó annak felülbírálatára és finomítására – fogalmazott Kovács Ágnes.

Ennek sorába illeszkedik, hogy a MEOSZ két évvel ezelőtt a közlekedési kedvezmények felülvizsgálata során egy szakmai anyagban nyújtotta be javaslatát, hogy az akkori rendszer milyen felülvizsgálatokra szorulna. 2018 januárjáig számtalan előrelépés történt, így például a Lehetőségautó programban megszűnt a kötelező hitelfelvétel, a kötelező modellválasztás (csak Suzuki lehet az új autó) azonban nem oldódott meg. Miután a MEOSZ valamennyi érdekvédelmi munkája során az egyéni szükségleten alapuló támogatási rendszert tartja kizárólag elfogadhatónak, jelentős előrelépésnek ítélte meg, hogy az államtitkárság elfogadta a MEOSZ javaslatát, hogy a Lehetőségautó program mellett legyen lehetőség arra, hogy a súlyosan mozgássérült emberek az egyéni szükségleteiknek, életkörülményeiknek megfelelő autótípust maguk választhassák ki. Abban is meg tudtunk egyezni, hogy az Autóplusz programban lényegesen magasabb legyen a támogatási összeg, mert ez a pályázati rendszer azt a célcsoportot célozza meg, amelyik mozgássérültségéből eredően a legnagyobb közlekedési hátrányban van – mondta Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke, aki úgy vélte, a MEOSZ-nak e munka során sikerült konszenzusra jutnia a minisztériummal a súlyosan mozgássérült emberek érdekében.

MEOSZ/MTI

Budapest, 2018. május 7.

A MEOSZ a közlekedőképesség-minősítési rendszer átalakítását sürgeti
A MEOSZ a közlekedőképesség-minősítési rendszer átalakítását sürgeti

A MEOSZ ismételten az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult a közlekedőképesség-minősítési rendszer átalakítása érdekében.  A MEOSZ szerint a jelenlegi komplex minősítési rendszer alkalmatlan betölteni a feladatát, így a ténylegesen érintettek nagy része nem kaphatja meg a „közlekedésében súlyosan akadályozott” minősítést, ennek folytán pedig az őket megillető kedvezményeket. A MEOSZ jelezte: a tárca korábbi ígérete nyomán tagja akar lenni a minősítési rendszer felülvizsgálatára létrehozott munkacsoportnak. Továbbá, részt kíván venni a minősítési rendszer esetleges felülvizsgálatát megalapozó kutatásban is, ugyanis gyakorlati tapasztalataival hatékonyan tudná segíteni a munkát.

 

 

A MEOSZ évek óta jelzi az érintettek felé, hogy a közlekedőképesség-minősítési rendszer jelenlegi formájában alkalmatlan a közlekedőképességgel kapcsolatos hátrányok minősítésére. A szabályozás alapján az minősül „közlekedésében súlyosan akadályozottnak,” akinek az egészségkárosodása összességében eléri a 40 százalékot. Ennek megállapításánál a jelenlegi szempontrendszer az egészségkárosodási tényezőkre (BNO szabályai) helyezi a hangsúlyt, s kevésbé fordít figyelmet arra, hogy ez az egészségkárosodás milyen gondot okoz az érintetteknek a mindennapi életvitelükben, így a közlekedésükben is (FNO szabályai). A MEOSZ szerint ez rendkívül igazságtalan helyzetet teremt, ugyanis nagyon sokan vannak, akik állapotuknál fogva ténylegesen súlyosan akadályoztatva vannak a közlekedésükben, miközben a szempontrendszer alapján nem minősülnek annak. Így pedig számos kedvezménytől – parkolási igazolvány, lakásátalakítási támogatás – elesnek.

A közlekedőképesség-minősítési rendszerének felülvizsgálata érdekében a MEOSZ már 2016-ban egyeztetést kezdeményezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárságával. A 2016. február 23-i megbeszélésen Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár úgy nyilatkozott, hogy az EMMI támogatja a kezdeményezést, a feladatra munkacsoportot hoznak létre, melynek munkájába a MEOSZ-t is bevonják. Azóta nem történt előrelépés az ügyben.

Miután Lázár János Miniszterelnökséget Vezető Miniszter 2017. szeptember 21-én bejelentette, hogy a kormány a jelenlegi közlekedési kedvezmények rendszerének felülvizsgálatát tervezi, a MEOSZ részletes előterjesztést készített a kormányzat részére a támogatási rendszer átalakítása, illetve az ezzel összefüggő közlekedőképesség-minősítési rendszer felülvizsgálata érdekében. A szövetség ebben felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi komplex minősítési rendszer a mostani formájában alkalmatlan a közlekedőképességgel kapcsolatos hátrányok minősítésére. A MEOSZ szerint a minősítési rendszert oly módon kell megváltoztatni, hogy a minősítési eljárás során a közlekedőképesség akadályozottságának mértékét elsősorban arra alapozva állapítsák meg, hogy az egészségkárosodás milyen nehézséget, problémát okoz az érintett mindennapi életvitelében (FNO), az egészségkárosodási tényezők, azaz a BNO szabályai pedig csak másodlagosan játszanak szerepet.

A korábban a felülvizsgálattal még egyetértő minisztérium ezúttal azt közölte, hogy a jelenlegi vegyes rendszer képes biztosítani azt az objektív szempontrendszert, aminek révén egy országosan egységes minősítési rendszer működtethető úgy, hogy az egészségügyi hátrányok mellett a közlekedőképességgel kapcsolatos társadalmi hátrányokat is értékelni lehessen.

A MEOSZ 2017. december 14-i válaszában ismételten hangsúlyozta, hogy a jelenlegi minősítési rendszer sok esetben azzal a következménnyel jár, hogy akik korábban megkapták például a parkolási igazolványt, attól most elestek, mivel az új rendszer alapján nem minősülnek közlekedésükben súlyosan akadályozottnak, annak ellenére, hogy közlekedésük egyébként komolyan nehezített. A MEOSZ egyúttal emlékeztetett arra, hogy korábban a minisztériumban is felmerült a minősítési rendszer felülvizsgálatának szándéka, illetve e kérdéssel kapcsolatban munkacsoportot kívánt létrehozni. A MEOSZ beadványában felhívta a tárca figyelmét az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2015-2018. évekre vonatkozó Intézkedési Tervére is, mely tartalmazza, hogy a minősítési folyamatok racionalizálása, fejlesztése, hatékonyságának növelése érdekében, munkacsoport keretében kell áttekinteni a komplex minősítés folyamatát, továbbá munkacsoportot kell létrehozni a Funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) gyakorlati alkalmazása feltételeinek vizsgálata céljából. A MEOSZ egyúttal tájékoztatást kért az e téren megtett intézkedésekről.

Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár 2018. január 25-i levelében arról tájékoztatott: a Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság által létrehozott munkacsoport megállapítása szerint a BNO alapú vizsgálati módszer alkalmazása során előfordul, hogy bizonyos képességek esetében a BNO és az FNO alapú minősítés nem egyezik meg maradéktalanul az akadályozottság mértékének mérése tekintetében. Az elsődlegesen BNO alapú minősítési rendszerben végzett vizsgálat akár azzal a következménnyel is járhat, hogy az a FNO minősítéstől eltérő végkövetkeztetést eredményez. A helyettes államtitkár leveléből kitűnik, hogy a minősítési rendszer felülvizsgálatát maga a tárca is szükségesnek és fontosnak tartja. A helyettes államtitkár arról is tájékoztatott: az intézkedési terv végrehajtása érdekében a minisztériumban folyamatban van a munkacsoport megalakítása, melynek feladata a FNO gyakorlati alkalmazása feltételeinek vizsgálata lesz. A munkacsoport azokra a kutatási eredményekre kíván támaszkodni, amelyet a Gyógypedagógia Fejlesztéséért Alapítvány, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálata együttesen végez az FNO gyakorlati alkalmazásának tapasztalati megismerésére.

A MEOSZ 2018. február 1-jén fordult ismételten Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkárhoz. Jelezte, hogy a MEOSZ is részt akar venni a munkacsoport munkájában, figyelemmel arra is, hogy a 2016. február 23-i egyeztetésen erre ígéretet kapott. Továbbá, a MEOSZ részt kíván venni a minősítési rendszer esetleges felülvizsgálatát megalapozó kutatásban is, ugyanis a MEOSZ gyakorlati tapasztalataival hatékonyan tudná ezt a munkát segíteni.

Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár 2018. január 25-i levelét itt, valamint a MEOSZ 2018. február 1-jén kelt válaszlevelét itt olvashatják.

Budapest, 2018. március 10.

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke nyilatkozott az Inforádiónak az M3-as metró akadálymentesítése kapcsán
Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke nyilatkozott az Inforádiónak az M3-as metró akadálymentesítése kapcsán

Elfogadhatónak tartja a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége a félpályás liftekkel megvalósuló akadálymentesítést a 3-as metróban. Ha ezeket felépítik, a népszavazásra sem lesz szükség.

A cikk folytatása az Infostart.hu-n olvasható!

Könnyebbé válhat a vasúti menetjegyvásárlás a mozgássérültek számára – anonim kérdőív kitöltésével s
Könnyebbé válhat a vasúti menetjegyvásárlás a mozgássérültek számára – anonim kérdőív kitöltésével s

A mozgáskorlátozottak számára segítséget nyújthat a vasúti menetjegyvásárlásban az a technológia, amellyel kapcsolatban tudományos kísérletet végez az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskolája. Azt vizsgálják, hogy megvalósítható-e ma Magyarországon a vasúti jegyértékesítő automaták gondolati úton, agyszámítógép interfésszel (angolul Brain-Computer Interface – BCI) történő kezelése, készen állnak-e a lakosok egy ilyen mértékű technikai előrelépésre. Mivel ez a megoldás segítséget nyújthat a mozgássérülteknek a vasúti menetjegy megvásárlásakor, a kutatás külön figyelmet fordít a véleményükre. Arra kérik a mozgáskorlátozott embereket, hogy minél többen töltsék ki a mellékelt kérdőívet, hogy valósabb képet alkothassanak a véleményükről.

A kérdőív kitöltése anonim. Az adatok kizárólag összesítve mutatják be, egyéni információk sehol nem lesznek azonosíthatók.

A kérdőív alábbi https://goo.gl/forms/8RlpEbFE3a9axT4D2 érhető el.

Egyedülálló info-kommunikációs akadálymentesítésbe kezd a MEOSZ
Egyedülálló info-kommunikációs akadálymentesítésbe kezd a MEOSZ

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége „Korlátok nélkül – mozgáskorlátozott emberek info-kommunikációs akadálymentesítése című, EFOP-1.1.5-17-2017-00004 jelű pályázatával 728 237 520 forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Széchenyi 2020 program keretében.

 

 

A pályázat részletei itt olvashatóak!

M3 felújítás: a MEOSZ nem támogatja a korlátlifteket
M3 felújítás: a MEOSZ nem támogatja a korlátlifteket

A MEOSZ 2017 nyarán adta ki a korlátliftek alkalmazására vonatkozó állásfoglalását. A Szövetség nem támogatja, mivel több szempontból is alkalmatlannak tartja és nem felel meg az önálló használat kritériumának sem.

 

 

Nem segíti a babakocsival közlekedők , idősebb korosztály számára sem a metró akadálymentes használatát.

A MEOSZ teljes állásfoglalása itt olvasható!

Kivételes rokkantsági ellátás
Kivételes rokkantsági ellátás

2018. január 1-jétől meghatározott feltételek mellett kivételes rokkantsági ellátást igényelhetnek azok a megváltozott munkaképességű emberek, akika rokkantsági ellátáshoz nem rendelkeznek elegendő biztosítottiidővel. A MEOSZ üdvözli az intézkedést, azonban az erőfeszítései ellenére - a jogszabályi rendelkezések folytán –még mindig akadnak olyanok, akik továbbra sem lesznek jogosultak a juttatásra, mert a kevesebb biztosítotti idővel sem rendelkeznek a törvény által meghatározott időszakban. Mindemellett azösszeg is igen csekély. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a kivételes rokkantsági ellátás - valamennyi feltétel meglétekor is - csak különös méltánylást érdemlő körülmények esetén mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján jár. Ráadásul csak az éves költségvetési törvényben meghatározott keret erejéig ítélhető meg.

A kivételes rokkantsági ellátás folyósításának időtartama, nem számít bele az előzetes biztosítotti időbe.  Így ha az érintett az ellátás ideje alatt nem tud dolgozni, illetve további biztosítási időt szerezni, úgy nem válik jogosulttá a rokkantsági ellátásra.

 

 

A jogalkotó 2018. január 1-jétől vezette be a kivételes rokkantsági ellátást azzal a céllal, hogy azok a megváltozott munkaképességű emberek is élhessenek a rokkantsági ellátás lehetőségével, akik - a jogszabály által megkívánt előzetes biztosítási idő (5 éven belül legalább 1095, 10 éven belül legalább 2555, 15 éven belül legalább 3650 nap) hiányában–korábban arra nem voltak jogosultak.

 

Ki lehet kivételes rokkantsági ellátásra jogosult?

 

A Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvény értelmében a kivételes rokkantsági ellátást az a megváltozott munkaképességű személy veheti igénybe, akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

  1. akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
  2. akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét az előzetes biztosítási idő hiánya miatt elutasították és e döntés - melyben foglaltak szerint az érintett rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével - véglegessé vált,
  3. aki keresőtevékenységet nem végez és
  4. aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

 

Miután a jogalkotó feltételül szabta, hogy az ellátást csak azok igényelhetik, akiknek legfeljebb 50 %-os egészségkárosodásuk van, így biztosan nem lehetnek jogosultak erre a juttatásra a B1 komplex minősítéssel rendelkezők, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő B2 kategóriába sorolt megváltozott munkaképességű emberek sem.

 

Fontos tudni, hogy a kivételes rokkantsági ellátás – valamennyi feltétel meglétekor is - csupán különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján jár. A mérlegelés során előnyben kell részesíteni azt az igénylőt, aki rendelkezik a szükséges biztosítási idő 90 %-ával. Továbbá, figyelembe kell venni az érintett egészségkárosodásának a komplex minősítésben rögzített mértékét, előzetes biztosítási idejének tartamát, jövedelmi helyzetét, illetve az általa hivatkozott különös méltánylást érdemlő körülményeket. Mindez összességében szerepet játszik abban, hogy az igénylő megkapja-e a kivételes rokkantsági ellátást, vagy sem. Ráadásul az ellátás csak az éves költségvetési törvényben meghatározott keret erejéig ítélhető meg.

 

A költségvetési törvény által a kivételes rokkantsági ellátás megállapítására meghatározott keretösszeg megosztásáról a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter dönt, aki erről a tárgyévet megelőző év november 30-áig értesíti a rehabilitációs hatóság vezetőjét.

 

Az ellátás mértéke

 

A kivételes rokkantsági ellátás mértéke a rokkantsági ellátás minimum összegének 65 %-a, amijóval kevesebb, mint az az összeg, ami az érintettet a feltételek teljesülése esetén a besorolása szerinti rokkantsági ellátásként megilletné.

Például, 2018-ban az a megváltozott munkaképességű személy, aki öt éven belül eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és a komplex minősítés szerint rehabilitálható,(C1 kategória), illetve az, aki egészségi állapota miatt tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel (C2 kategória) havonta minimum 44.500,- Ft rokkantsági ellátásra lenne jogosult. A kivételes rokkantsági ellátásuk ugyanakkor a jogszabálynak megfelelően csak 28.925,- Ft, lehet. Azok a megváltozott munkaképességű emberek, akik orvos-szakmai szempontból önellátásra képesek, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztathatók (D kategória) rokkantsági ellátásként havi minimum 49.445,- Ft kaphatnak, míg a kivételes rokkantsági ellátás összege ennek megfelelően 32.140,- Ft lenne. Az önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes megváltozott munkaképességű  személyek (E kategória) esetében a rokkantsági ellátás összege minimum 54.390,- Ft, míg a kivételes rokkantsági ellátás összege 35.355,- Ft.

                            

Az igénylés menete, határidők, az eljárás lefolytatása

 

A kivételes rokkantsági ellátást – a rokkantsági ellátáshoz hasonlóan - írásban, az erre rendszeresített nyomtatványon lehet igényelni, amit az érintett személy lakó, illetve tartózkodási helye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Megyeszékhely szerinti Járási Hivatalánál (a fővárosban és Pest megyében élők esetében Budapest Főváros Kormányhivatal III. kerületi Járási Hivatalánál) kell benyújtani.

 

Az igény benyújtására a törvény szigorú határidőt szab meg. Nagyon fontos, hogy a kivételes rokkantsági ellátást csak az előzetes biztosítási idő hiánya miatti elutasító döntés véglegessé (korábbi szóhasználat szerinti jogerőssé) válását követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.

Más a helyzet ugyanakkor, ha a rokkantsági ellátás iránti igényt a biztosítotti idő hiánya miatt még 2018. január 1-je előtt jogerőre emelkedett határozattal utasították el. Ez esetben a kivételes rokkantsági ellátást 2018. december 31-ig lehet igényelni.

 

Az igénybejelentés során nyilatkozni kell azokról a különös méltánylást igénylő körülményekről is, amelyek alapján az érintett a kivételes rokkantsági ellátás megállapítását kéri. Amennyiben lehetséges, úgy ezek meglétét iratokkal is igazolni kell.

 

A kivételes rokkantsági ellátást a - fent felsorolt - jogosultsági feltételek bekövetkezésétől, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától lehet megállapítani. Ezért is célszerű a kivételes rokkantsági ellátás iránti igényt rögtön, a biztosítási idő hiánya miatti elutasító döntés véglegessé válása után előterjeszteni.

 

A kivételes rokkantsági ellátás ügyében hozott határozat ellen közigazgatási úton nem lehet jogorvoslattal élni, sőt a döntés bírósági felülvizsgálata is csak semmisségi ok esetén kezdeményezhető. Semmisségi ok lehet például, ha az ellátásról döntő hatóság mellőzte a szakhatóság kötelező közreműködését, vagy döntését úgy hozta meg, hogy figyelmen kívül hagyta a szakhatóság állásfoglalását. Semmisségi ok lehet az is, ha a döntés tartalma ellentétes a közigazgatási bíróság adott ügyben hozott határozatával.

A semmisségi okok kivételével más esetben tehát nem lehet kérni a határozat bírósági felülvizsgálatát. Így például a bíróság nem vizsgálhatja felül azt, hogy a hatóság megfelelően alkalmazta-e a mérlegelési szempontokat az adott ügy elbírálása során.

Ugyanakkor, ha az igényt kizárólag azért utasították el, mert a kivételes rokkantsági ellátásra szánt költségvetési keret az adott évben kimerült, a kérelmet a következő évben újból elő lehet terjeszteni.

 A kivételes rokkantsági ellátás folyósításának időtartama, nem számít bele az előzetes biztosítotti időbe.  Így ha az érintett az ellátás ideje alatt nem tud dolgozni, illetve további biztosítási időt szerezni, úgy nem válik jogosulttá a rokkantsági ellátásra.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

 

 

 

JELENTKEZÉSI LAP RAJZPÁLYÁZATHOZ
JELENTKEZÉSI LAP RAJZPÁLYÁZATHOZ

JELENTKEZÉSI LAP RAJZPÁLYÁZATHOZ

(kérjük nyomtatott betűvel, olvashatóan kitölteni!)

 

JELENTKEZÉSI LAP BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 2018. január 15.

Beküldési cím:

  • E-mailben: lidyco.b@gmail.com Babcsán T. Andrásné névre, VAGY
  • Személyesen v. postán: Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete 2660 Balassagyarmat, Rákóczi u. 13.

Pályázó neve:

 

Pályázó lakhelye:

 

E-mail címe:

 

Pályázó életkora, osztálya

 

Pályázó iskolájának neve, címe

 

Felkészítő pedagógus neve:

 

A pályamű(vek) címe:

1.

2.

3.

Pályázó törvényes képviselőjének neve:

 

 

 

A pályázat benyújtásával a pályázó/törvényes képviselője hozzájárulását adja ahhoz, hogy a 2017. évi „HELYI ÖRÖKSÉGEINK: téli ünnepkör, adventi készülődés, élő és kihalófélben lévő szokások, hagyományok” elnevezésű rajzpályázatra beadott pályaművet a Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete közzétegye, EFOP-1.3.5-16-2016-00126 sz. „Együtt a közösségekért” c. pályázatával kapcsolatban felhasználja. A pályázaton történő részvétellel a pályázó/törvényes képviselője hozzájárulását adja ahhoz is, hogy a Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete - a pályázaton történő részvétel, illetve a pályamű felhasználása céljából a személyes adatait a célhoz szükséges mértékben kezelje.

Kelt: 20……………………………..

………………………………………..

            pályázó aláírása

 

………………………………………..

      törvényes képviselő aláírása

 

  • 14. életévét betöltött, de 18. életévét még be nem töltött pályázó esetén a pályázó és annak törvényes képviselőjétől származó aláírás is szükséges.

Összesen: 217 [1-10]
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | ...22