Keresés
Tájékoztató a közlekedőképesség-minősítési rendszer felülviz
M3-as metró: várhatóan megállapodás születik a MEOSZ és a Fő
Tájékoztatás a közlekedési kedvezményeket érinto változásokk
Sorstársi rehabilitációs mentor felhívás
Sortársi Rehabilitációs Mentor program Képzési felhívás mell
Pályázati adatlap sorstársi rehabilitációs mentor programra
Rajzpályázatra beérkezett alkotások
Európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztési informáci

Meosz hírek: Intézkedési Terv

Hírek - 2015-10-24
Meosz hírek: Intézkedési Terv

Intézkedési Terv: hiányzik a komplex szemlélet és a hosszú távú tervezés

Szeptemberben a kormány elfogadta az Országos Fogyatékosságügyi Program első, 2015-2018-ra szóló Intézkedési Tervét. Ez a dokumentum fogja meghatározni az elkövetkező évek kormányzati lépéseit fogyatékosügyben. A Tervhez a MEOSZ és a Bice-Bóca Alapítvány is számos javaslatot tett az egyeztetés idején. Kovács Ágnes elnököt arról kérdeztük, milyen lett a végeredmény, hogyan értékeli a várható intézkedéseket.

Az elnök úgy véli, a Terv eléggé tágan fogalmaz, ami előny és hátrány is lehet: nehezen számon kérhető, ugyanakkor sok mindent beleérthetünk a tág megfogalmazásba, ezáltal több mindent várhatunk el.
Szomorú, hogy 17 évvel a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény elfogadása után még mindig az alapoknál tartunk – mondja. A programban hangsúlyos elem a szemléletformálás, ezen belül is a fogyatékos emberekkel foglalkozó szakemberek szemléletének formálása, amin véleménye szerint már rég túl kéne lennünk, és a forrásainkat nem erre kellene költenünk.
Mivel az ország saját költségvetéséből már hosszú évek óta nem jut fejlesztésre, az uniós pénzeket kellene céltudatosan, körültekintően felhasználni, úgy, hogy azok a fogyatékos embereknek is hasznára váljanak – hangsúlyozza sokadszorra. Többször javasolta a szaktárcának, hogy vegyék számba az operatív programokban rendelkezésre álló forrásokat, fejlesztési lehetőségeket, de a mostani Terv sem számol velük sajnos. Az uniós pályázatok kiírásánál, elbírálásánál és felhasználásának ellenőrzésénél horizontális elv a mindenki számára biztosítandó hozzáférhetőség, akadálymentesség. Hatalmas források állnak majd rendelkezésünkre, az Intézkedési Terv ennek ellenére nem foglalkozik egy ilyen sarkalatos lehetősséggel – fejezi ki elégedetlenségét az elnök. Egy szerencsénk van: az Unió visszafizettetheti azokat a támogatásokat, amelyek nem felelnek meg a hozzáférhetőség követelményének, ezért bízhatunk abban, és el is várjuk, hogy jobban odafigyeljenek majd a fogyatékos emberek szempontjaira.
Az Intézkedési Terv egy korábbi verziójában szerepelt, hogy a felmérések készülnek a fogyatékos emberek társadalmi helyzetére vonatkozóan, de végül kimaradt belőle. Pedig felmérések, kutatások nélkül az intézkedések sem lehetnek hatékonyak –mondja Kovács Ágnes.
Nem látni a tárcák közti együttműködést sem, hiányzik a komplex szemlélet és a hosszú távú tervezés. Mint mondja: az Emberi Erőforrások Minisztériuma létrejöttekor, amikor közös irányítás alá került a közoktatás, az egészségügy és a szociális ügyek, bízott abban, hogy ez komplex szemléletet eredményez a fogyatékosügyre nézve, de nem így történt.
Miközben a kormány elvárja a fogyatékos emberektől, hogy dolgozzanak a nyílt munkaerő-piacon, aközben nem teremti meg az ehhez szükséges feltételeket. Ahhoz, hogy a fogyatékos emberek meg tudjanak felelni az elvárásnak, egy hosszú távú, komplex szemlélettel kialakított ellátó-rendszerre lenne szükség, ami ma nem adott – mondja. A gyógyászati segédeszközök jelenlegi támogatási rendszere sem ezt a célt szolgálja, ahogy a kölcsönzésük sincs megoldva. Az intézkedések közt szerepel a gyógyászati segédeszközök támogatásának felülvizsgálata és a kölcsönzési rendszer kialakítása, reméli, hogy ez meg fog valósulni.
A korai intervenció területén sok előrelépést tapasztalt, örvendetesnek tartja, hogy a fejlesztések folytatódnak, ahogy annak is örül, hogy végre a fogyatékos gyermeket nevelő szülőkkel is foglalkozik a program. A gyermekjóléti szolgáltatásokat, a gyermekút nyomon követését illetően több olyan elem is van a programban, amelyet a Bice-Bóca Alapítvány már a 2000-es évek elején javasolt.
Örül annak is, hogy meg kívánják teremteni az inkluzív oktatás kereteit, erre azonban már 1993 óta van törvényünk, nem itt kellene tartanunk – teszi hozzá. Üdvözlendő a támogató szolgálatok járműparkjának fejlesztése is, de ennél többre van szükség: a szolgálatoknak szánt állami támogatás mértékét kell úgy megemelni, hogy abból el tudják látni az elvárt feladatokat, és ki tudják gazdálkodni a gépjárműcseréket.
Pozitívum, hogy a Terv garantálja a fogyatékossági támogatás évenkénti emelését. Az ápolási díjat is épp ideje felülvizsgálni. Évek óta kezdeményezzük, hogy emeljék meg az összegét legalább a minimálbérre, és az ápolás ideje minősüljön munkaviszonynak – mondja, majd hozzáteszi: – Meg kell becsülni azokat a szülőket, akik otthon gondozzák a fogyatékos gyermeküket, nem szenvedhetnek hátrányt!
Annak is ideje, hogy a komplex minősítést végző szakemberek rendelkezzenek fogyatékosság-specifikus ismeretekkel, ahogy most ez a programban szerepel, a felülvizsgálatokat e nélkül nem is végezhették volna el. Az egész komplex rehabilitációt eleve csak akkor lett volna szabad elindítani, amikor már létezik az a támogató ellátórendszer, amelyik ténylegesen segíti a nyílt munkaerő-piacra visszatérni azokat, akik erre valóban alkalmasak lehetnek – zárja értékelését Kovács Ágnes.

Gábor Imola

2015 október 2.
 
MEOSZ
www.meosz.hu