Keresés
Jelentkezési lap rajzpályázathoz 2018 október
EFOP-1.3.7-17-2017-00205

EFOP-1.3.7-17-2017-00205

„ Mozgáskorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete és a rimóci Római Katolikus Egyházközség közösségfejlesztő tevékenységének bővítése a társadalmi kohézió erősítése érdekében ” 

Letöltés PDF formátumban

Európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztési informáci

Tájékoztató a közlekedőképesség-minősítési rendszer felülviz
M3-as metró: várhatóan megállapodás születik a MEOSZ és a Fő
Tájékoztatás a közlekedési kedvezményeket érinto változásokk
Sorstársi rehabilitációs mentor felhívás
Sortársi Rehabilitációs Mentor program Képzési felhívás mell
Pályázati adatlap sorstársi rehabilitációs mentor programra
Rajzpályázatra beérkezett alkotások
Elnyert pályázatok

Fontosabb adózást érintő változások

Hírek - 2019-03-31
Fontosabb adózást érintő változások

A megváltozott munkaképességű személyek esetén az adókedvezményekre jogosultak köre bővül. Valamint kedvezőbb feltételekkel vállalhatnak munkát a nyugdíjasok.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) tájékoztatóját az alábbiakban olvashatják!

1. A rehabilitációs kártya megszűnik, a kedvezmény bővül

2019. január 1-jétől – jogszabályváltozás miatt – nem kapnak rehabilitációs kártyát azok, akik erre korábban jogosultak voltak.
2012-től a rehabilitálhatónak minősülő, majd 2017. január 1-jétől már a b2 és c2 komplex minősítésű megváltozott munkaképességű személyek is igényelhették a rehabilitációs kártyát, ami az őket foglalkoztató munkaadók számára adókedvezményt biztosított.
A 2019. január 1-jén hatályba lépő szociális hozzájárulási adóról rendelkező 2018. évi LII. törvény megváltozott munkaképességű munkavállalókat is érintő egyik legfontosabb rendelkezése, hogy változott azoknak a jogosultaknak a köre, akik után igénybe lehet venni az adókedvezményt.
A megváltozott munkaképességű emberek 2019. január 1-jét követően ugyan már nem igényelhetnek rehabilitációs kártyát, azonban a velük összefüggésben eddig érvényesített, a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény továbbra is megmarad még pedig úgy, hogy az adókedvezményt a megváltozott munkaképességűnek minősülő személyek foglalkoztatásával összefüggésben lehet érvényesíteni.
Megváltozott munkaképességűnek minősülnek mindazok, akiknek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 %, vagy kisebb mértékű, illetve komplex minősítés nélkül azok, akik 2011. december 31-én I. II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak, 2012. január 1-je után pedig rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásban részesülnek.
Ez azt jelenti, hogy bővült azon személyek köre, akikkel kapcsolatban az adókedvezmény érvényesíthető. Mostantól ugyanis a d), valamint az e) kategóriába sorolt megváltozott munkaképességűek után, sőt – a komplex minősítéssel nem rendelkező – volt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok foglalkoztatása esetén is érvényesíthető lesz.
A kedvezményt továbbra is az alábbi foglalkoztatások esetén lehet érvényesíteni:
– a foglalkoztató, aki megváltozott munkaképességű személyt munkaviszonyban alkalmaz (a megbízási jogviszony tehát erre nem teremt alapot),
– bizonyos gazdasági társaságok megváltozott munkaképességű tagjával fennálló adókötelezettséget eredményező jogviszony (pl. betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, egyéni cég, stb.),
– egyéni vállalkozó, ha megváltozott munkaképességű.
Ha tehát valaki megváltozott munkaképességűként például egy betéti társaság tagja és ebben a minőségében munkát végez, akkor vele kapcsolatban jár az adókedvezmény. Ugyanígy az egyéni vállalkozó is érvényesítheti ezt, ha megváltozott munkaképességűként folytatja vállalkozói tevékenységét.
A fentiekből látható, hogy továbbra sem illeti meg az adókedvezmény a munkáltatót, ha olyan munkavállalót foglalkoztat, aki ugyan súlyosan fogyatékos személynek minősül, azonban nem a most említett ellátásokat kapja, hanem rokkantsági járadékban, vagy csak fogyatékossági támogatásban részesül.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége szerint érthetetlen a szabályozás ily módon történt kialakítása, hiszen a súlyosan fogyatékos, de más ellátásra jogosult munkavállalók ugyanolyan hátrányban vannak a munkaerőpiacon, mint azok, akik után a kedvezmény érvényesíthető. A MEOSZ aggályosnak tartja azt is, hogy a költségvetési szervek nem érvényesíthetik az adókedvezményt akkor sem, ha megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak. Álláspontunk szerint ez komoly hiányossága a szabályozásnak, ugyanis ezeket a szerveket nem ösztönzi arra, hogy – a munkaerőpiacon egyébként rendkívül hátrányos helyzetben lévő – megváltozott munkaképességű embereket alkalmazzanak.
A kedvezményt munkaviszony, illetve tagi jogviszony esetében a foglalkoztató, illetve a társaság, egyéni vállalkozó esetében pedig maga a vállalkozó érvényesítheti.
Tekintettel arra, hogy 2019. január 1-jétől nem lesz rehabilitációs kártya, a megváltozott munkaképesség tényét a munkavállalónak a komplex minősítésről szóló dokumentummal, aki pedig nem vett részt komplex felülvizsgálaton annak a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj megállapító határozattal, illetve azon irattal lehet igazolni, ami ezen ellátás megváltozott munkaképességű ellátásként történő folyósításáról tájékoztat.
Adókedvezményként ezután is az adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után megállapított adó (19,5 %) megfizetése alól mentesül az arra jogosult.

2. Nyugdíjasok járulék mentessége

2019. január 1-jétől nem kell járulékot fizetniük a sajátjogú nyugellátásban részesülőknek, amennyiben munkaviszonyban kereső tevékenységet folytatnak. Ebből két dolog következik:
– a nyugdíjas munkavállalók esetében ott is megszűnik a jövedelemkorlát, ahol eddig létezett. Mint ismeretes eddig, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt sajátjogú nyugdíjban részesülő személy (pl. a nők kedvezményes nyugdíja mellett) kereső tevékenységet folytatott, az abból származó járulékalapul szolgáló éves jövedelme nem haladhatta meg az adott évre irányadó minimálbér 18-szorosát, ellenkező esetben a nyugdíját a következő hónaptól szüneteltetni kellett. Mostantól – járulék fizetés hiányában – korlátozás nélkül kereshet az is, aki nyugdíjasként dolgozik.
– Ha valaki nyugdíjasként kereső tevékenységet folytat, azzal összefüggésben nem válik jogosulttá a 0,5 %-os mértékű nyugdíjnövelésre.
A nyugdíjas egyéni vállalkozókra, illetve társasvállalkozókra ugyanakkor a most elmondottak nem vonatkoznak, ők továbbra is kötelesek nyugdíjjárulékot fizetni, így természetesen a nyugdíjkiegészítésre a jövőben is igényt tarthatnak.

Ennek kapcsán ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a most említett rendelkezések kizárólag az öregségi nyugdíjasokra vonatkoznak. Azok, akik például a megváltozott munkaképességűek ellátásainak valamelyikében részesülnek ezután is fizetnek járulékot a kereső tevékenység esetén és a rájuk vonatkozó jövedelemkorlát sem szűnik meg.