Keresés
Tájékoztató a közlekedőképesség-minősítési rendszer felülviz
Európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztési informáci

MEOSZ Hírek

Hírek - 2017-05-09
MEOSZ Hírek

SAJTÓFIGYELÉS

 

A Magyar médiában a mozgáskorlátozottakról közölt információk tallózása

 

 MÉDIA HÍREK

 

Emmi: elfogadhatatlanok a gödi intézetben történtek

 

 

Rendkívüli vizsgálatot indított a kormány a gödi Topház Speciális Otthonban, mert egy nemzetközi civil szervezet jelentése szerint a fogyatékossággal élőket ellátó intézményben rendkívül rossz körülmények uralkodnak – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága csütörtökön az MTI-vel.

 

A Magyarországon és az Egyesült Királyságban működő Mental Disability Advocacy Center (MDAC) szerdán közzétett jelentése szerint a 220 fogyatékossággal élő embert ellátó bentlakásos intézményben tett áprilisi látogatásukkor rossz higiéniai körülményeket, indokolatlan fizikai korlátozást, továbbá alultáplált és ellátatlan sebektől szenvedő gondozottakat találtak.

 

Az államtitkárság közleményében azt írták: a kormány elfogadhatatlannak tartja az intézményben történteket, a minisztérium rendkívüli vizsgálatot indított. Fenntartóként a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság azonnal felfüggesztette az intézmény igazgatóját, és elrendelte új vezető ideiglenes kinevezését.

 

Emlékeztettek: a kormány célja, hogy megszüntesse a nagy intézményeket, és az ott lakó fogyatékos és pszichiátriai betegeket családiasabb környezetben, kisebb létszámú otthonokban helyezze el. A kiváltási program keretében a gödi Topház Speciális Otthont is bezárják a közeljövőben – hangsúlyozták.

 

Hozzátették: a kormány az év elején döntött arról, hogy öt évvel lerövidíti, azaz felgyorsítja a kiváltási folyamatot, nagyobb hangsúlyt kap a helybeli közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint a foglalkoztathatóság biztosítása. A kiváltási program első körében mintegy 2500 fogyatékos ember költözhet ki a jövő év végéig a nagy létszámú szociális ellátó intézményekből, a célra a kormány 21,8 milliárd forintot fordít.

 

forrás: http://magyaridok.hu/belfold/emmi-elfogadhatatlanok-godi-intezetben-tortentek-1657075/

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Újít az Auchan - ilyen még nem volt a magyar boltokban

 

Országszerte, mind a 19 Auchan áruházban speciális, kerekesszékhez csatolható, valamint egyszerre két kisgyermek szállítását is biztosító bevásárlókocsikkal segítik mostantól a mozgáskorlátozott, illetve családos vásárlókat - értesült a Pénzcentrum.hu. Minden egységében elektromos mopedet is biztosít a lánc, a mozgássérült, idős, vagy túlsúlyos emberek és várandós kismamák számára.

 

Három éve, az országban elsőként, az üzletlánc budaörsi áruházában elindult egy olyan speciális, elektromos bevásárló moped tesztelése, amellyel a mozgási nehézségekkel küzdő vásárlók, akár idősek, akár kismamák könnyedén intézhetik a napi bevásárlást. A pozitív visszajelzések alapján a vállalat úgy döntött, 2017. májusától mind a 19 magyarországi áruházában bevezeti az innovatív járművet - tudta meg a portál.

 

Idén májustól a mozgáskorlátozott vásárlók segítésére az Auchan egy könnyen használható, aktív kerekesszékhez közvetlenül csatolható bevásárlókocsit is bevezet minden áruházában. Gondoltak a több kisgyermekkel érkező családokra is, hiszen idén májustól a többi újításon felül olyan bevásárlókocsi is igénybe vehető, amelybe egyszerre két, három év alatti gyermek is ültethető.

A három új eszköz, az elektromos moped és a két új bevásárlókocsi bevezetése összesen 20 millió forintos beruházást jelent a vállalatnak.

A lánc 2010 óta tudatosan foglalkoztat megváltozott munkaképességű dolgozókat.

forrás: http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ujit_az_auchan_ilyen_meg_nem_volt_a_magyar_boltokban.636647.html

 

 

 

 

Sokak életben maradása egy százalékon múlik

 

Elszántan járja változatos életútját a 2016-ban 20 éves „SZJA 1%”, vagyis a Magyarországon kifejlesztett, s azóta több ország által átvett találmány, a saját személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról való rendelkezési jog, mely a civilek érdekeit szolgálja a kezdetek óta. A szervezetek számára így felajánlott összegek nagyon sok esetben azok fennmaradását, puszta létezésüket teszik lehetővé - hívja fel a figyelmet az 1 százalékról való rendelkezés fontosságára a Magyar Civilszervezetek kommunikációs kampánya.

 

Az 1%-ról való rendelkezés gyakorlati megvalósítását tekintve ebben az évben is vannak változások az adóbevallás ügymenetére vonatkozóan. De a lényeg: bárki is készíti az adóbevallást, az adóalanynak joga van rendelkeznie az 1+1 százalékáról. A rendelkezés könnyű és gyors lehetőségei, illetve a hozzájuk tartozó határidők röviden:

– munkáltatói adómegállapítás esetében május 10-éig a 16EGYSZA lapot kitöltve, lezárt, adóazonosítóval, névvel és címmel ellátott, a ragasztáson keresztbe aláírt borítékban munkáltatónak átadva;

– egyéb esetben május 22-éig, szintén az előbb említett formátumú borítékban a) postai úton a NAV bármelyik kirendeltségének címezve, vagy b) bármelyik NAV fiókba személyesen beadva; továbbá

– elektronikusan, boríték nélkül, Ügyfélkapu regisztrációval az ESZJA (eszja.nav.gov.hu) oldalán keresztül rendelkezve.

A KSH utolsó, 2013-as adata szerint mintegy 57 000 civilszervezet működik. Ezek együttesen körülbelül 525 milliárd Ft bevételből gazdálkodtak, és több mint 41 000 foglalkoztatottnak adtak munkát, közülük 26 000 embernek főállásban. Az önkéntesek becsült száma 457 000 volt, munkájuk értéke pedig 51 milliárd forintra tehető. A civilszervezetek emellett jelentős számban foglalkoztatnak fogyatékkal élőket, megváltozott munkaképességűeket és nyugdíjasokat, az SZJA 1%-a pedig ma már nélkülözhetetlen bevételi forrás számukra.

forrás: http://www.piacesprofit.hu/tarsadalom/sokak-eletben-maradasa-egy-szazalekon-mulik/

 

 

 

Balog Zoltán továbbra sem szólalt meg a gödi otthon ügyében

 

Hiába kérdezte a parlamentben a Szél Bernadett a minisztert, Balog helyett megint egy államtitkár válaszolt a Topházat érintő kérdésekre.

 

Szél Bernadett (LMP) azt firtatta hétfői parlamenti felszólalásában, hogyan lehetséges, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem tudott arról, mi zajlik gödi fogyatékos otthonban.

 

Mint ismert, a Mental Disability Advocacy Centre (MDAC) nevű nemzetközi civil szervezet múlt héten hozta nyilvánosságra jelentését, miszerint a gödi Topház Speciális Otthon több lakóját – gyerekeket, felnőtteket egyaránt – bántalmazták, sokukat lekötözték vagy vasrácsos ágyakban tartották, illetve a szervezet beszámolója szerint többen szemmel láthatóan alultápláltak voltak.

 

Hiába kérdezik a minisztert

Miért egy civil szervezettől kell megtudni, hogy mi folyik az intézetben, voltak-e ellenőrzések, és ha igen, mikor kaphatják meg azok eredményét? – sorolta kérdéseit felszólalásában az LMP társelnöke, aki többször próbált bejuttatni civil szervezeteket az intézetbe és tavaly maga is ellátogatott az otthonba, de akkor mindent rendben talált. Már akkor is gyanakodott, hogy az idilli környezet megrendezett volt.

 

Szél arra is kitért, hogy  Balog Zoltán megint csak nem válaszolt a Topházzal kapcsolatos kérdésekre. A parlamentben Balog helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt; megismételte Szélnek, hogy az eset miatt felfüggesztették a gödi otthon vezetőjét és vizsgálatot indítottak, ahogy minden más hasonló esetben így tettek. Ugyanolyan szigorúsággal fognak eljárni a gödi otthon ügyében, mint korábban, ígérte Rétvári.

 

 

 

 

 

Az LMP politikusához hasonlóan az MDAC sem kapott válaszokat a minisztertől; a szervezet a jelentés nyilvánosságra hozatala után személyes találkozót kért Balogtól, de a miniszter maga helyett Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt küldte egyeztetni. Vagyis a területért felelős miniszter továbbra sem szólalt meg a gödi intézet ügyében.

 

forrás: http://hvg.hu/itthon/20170508_godi_tophaz_mdac_balog_zoltan_emmi_szel_bernadett_lmp

 

 

 

 

Sérült gyermekek fejlesztését támogatták a hegyvidékiek

 

Kétmillió forint összegű támogatással „tankolták fel” a Hegyhát úti Gennaro Verolino iskolát azok a hegyvidéki polgárok, akik a MOL két töltőállomásán aktívan használták Hegyvidék Kártyáikat, illetve szavaztak arról, hogy az ily módon összegyűlt adományforintokat a sérült gyermekek fejlesztésére fordítsák. Az adományokat Pokorni Zoltán polgármester és Szollár Domokos, a MOL-csoport kommunikációs igazgatója adta át a speciális intézményben tanuló diákoknak.   

A Hegyvidéki Önkormányzat és a MOL három évvel ezelőtt hirdette meg „Többet tehet, mint gondolná” címmel közös jótékonysági programját. Ennek lényege, hogy a MOL Istenhegyi úti és Mészáros utcai töltőállomásain történő tankolások során, amennyiben a MOL Multipont törzsvásárlói programhoz csatlakozott, ingyenesen igényelhető Hegyvidék Kártyát is használjuk, literenként öt forintot jóváírnak egy, a XII. kerületben megvalósítandó nemes célra. 
  
„Az adományforintok folyamatosan gyűlnek, felhasználásukról évről évre közösen dönthetünk” – ismertette a program részleteit Pokorni Zoltán polgármester. Felidézte, hogy az internetes szavazások eredményei alapján 2015-ben a Hegyvidéki Mesevár Óvoda udvarán alakítottak ki egy sáros időben is használható, gumiborítású játszóhelyet, egy évvel korábban pedig a Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola sajátos nevelési igényű tanulóinak zenei fejlesztéséhez vásároltak ritmushangszereket. A múlt év végén tartott szavazáson ismét a sérült gyerekek támogatása mellett tették le voksukat a legtöbben, így most a hegyvidékiek, az önkormányzat és a MOL együttműködésében összegyűjtött kétmillió forintot a Hegyhát úti Gennaro Verolino Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium kapta meg, az intézmény alapítványának közreműködésével. 
  
„A MOL az egyik legnagyobb cég Magyarországon, fontosnak tartjuk, hogy visszaadjunk a közösségeknek mindabból, amit megtermeltünk” – mondta el az adományok átadása alkalmából Szollár Domokos kommunikációs igazgató. Hozzátette, hogy a Hegyvidéki Önkormányzattal közösen indított jótékonysági kezdeményezés jól illeszkedik a MOL Gyermekgyógyító Programjába, amelynek keretében az elmúlt tíz évben félmilliárd forinttal támogatták a krónikusan beteg, fogyatékkal élő vagy a lelki egészség szempontjából veszélyeztetett gyermekek gyógyulását, rehabilitációját. 
  
Ammerné Nagymihály Emília, a Gennaro Verolino iskola igazgatója arról számolt be, hogy az adományforintokról szóló szavazás alkalmából három kisfilmet tettek közzé, hogy a hegyvidékiek számára bemutathassák, kik járnak hozzájuk, milyen tevékenységet végez intézményük. A kollégája, Nesztinger Szilárd által készített alkotások hamar elérték célközönségüket: a Facebookra felkerült Samu című videót például – amelyben az egyik, beszélni nem tudó, de megfelelő eszközökkel kommunikálni képes tanulójukat ismerhették meg az érdeklődők – rövid idő alatt 16 ezren tekintették meg. 
  
A Multipont funkcióval is rendelkező Hegyvidék Kártyák tulajdonosainak jóvoltából, az összegyűlt támogatási összegből a gyerekek képességfejlesztéshez szükséges eszközöket vásárolhatott az iskola. Többek között tableteket, azaz könnyen kézbe fogható, érintőképernyős számítógépeket, továbbá képkártyák előállításához szükséges papírokat, nyomtatópatront, lamináló gépet és fóliát, amelyekkel a beszédproblémával küzdő gyermekek kommunikációját fejleszteni tudják. 
  
A Gennaro Verolino Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium olyan gyógypedagógiai nevelési, oktatási intézmény, amelyben autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók általános iskolai nevelése, oktatása, fejlesztése mellett enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos, valamint halmozottan sérült fiatalok speciális és készségfejlesztő szakiskolai képzése zajlik. A szakiskolában jelenleg háztartástant, szövést, valamint kertgondozást tanulhatnak a diákok.

 

forrás: http://onkormanyzat.mti.hu/hir/43720/serult_gyermekek_fejleszteset_tamogattak_a_hegyvidekiek

 

 

 

Több helyen is tiltakoznak a helyiek a fogyatékossággal élő emberek beköltöztetése ellen

 

Hogy valami nagyon el van rontva a fogyatékos emberek számára fenntartott hazai bentlakásos intézményrendszerben, az a gödi speciális otthon ügyéből elég világosan kiderült. Az egyetlen reális alternatívát a nagy intézmények felszámolása, a kitagolás, az itt élők kiköltöztetése jelenti. Csakhogy az előkészítetlenül, erőltetett tempóban történő megvalósítással bajok lesznek – van, ahol még csak lakossági fórumokon tiltakoznak, de van, ahol már aláírást gyűjtenek a fogyatékos emberek tervezett beköltöztetése ellen.

 

Senki nem vádolhatja tétlenkedéssel a minisztériumot: csütörtök délben, egy nappal azután, hogy országos botrány robbant ki a gödi Topházban uralkodó állapotok miatt, az EMMI máris közleményben reagált az ügyre. Nemcsak megdöbbentek és felháborodtak, de azonnali intézkedés is történt, a csúcsszerv, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SzGyF) azonnal felfüggesztette az intézmény igazgatóját.

Nyilván helyesen, de tény, hogy az illetőt néhány hónappal korábban nevezték ki, dacára annak, hogy az alkalmatlansága már korábban is bebizonyosodott. Azt nem tudni, változtak-e az állapotok a gödi Topházban az MDAC februári látogatása óta, de akár javultak, akár nem, a most kirúgott intézményvezető felelőssége mellet nem kerülhető meg a korábbi vezetők, de leginkább az intézmény felügyeletét ellátók felelőssége.

A közlemény szerencsére nem ragad le az önmarcangolásnál, egy szó sincs benne a fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vagy a minisztérium felelősségéről, így aztán senkinek nem is kellett lemondania a gikszer miatt. Jóhírek viszont vannak: „A kiváltási program keretében a gödi TOPhÁZ Speciális Otthon is bezárásra kerül a közeljövőben.”

Az MDAC-jelentése alapján talán az sem lenne túlzás, ha nem a közeljövőben, hanem azonnal zárnák be az intézményt, de a közlemény sajnos mélyen hallgat az ott lakók ért szenvedés kapcsán a civilek által emlegetett jóvátételről, vagy a teljes intézményrendszer átvilágításáról is. Marad tehát a kitagolás:

„A kiváltási program első körében mintegy 2500 fogyatékos ember költözhet ki a jövő év végéig a nagy létszámú szociális ellátó intézményekből, a célra a kormány 21,8 milliárd forintot fordít.” – írja a minisztérium közleménye.

Egy korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy milyen kockázatokat rejt a kiváltási hullám központból elrendelt, forszírozott megvalósítása – de ha máshonnét nem, az első kör tanulságaiból tudhatták volna ezt a kormányzat illetékesei. 2013-ban a rosszul előkészített kitagolás kudarcot vallott több településen is a helyi lakosok ellenállás miatt – valami nagyon hasonló kezd kibontakozni a mostani kitagolási hullámban is.

 

Április végén két lakossági fórumot is tartottak a Veszprém megyei nyírlkai pszichiátriai bentlakásos intézmény megszüntetése kapcsán. Az intézmény 115 lakója költözhetne ki a környező településekre támogatott lakhatásba, illetve lakóotthonba.

A fórumokon azonban olyan heves ellenállásba ütköztek a program illetékesei, hogy momentán elég kétségesnek látszik, lesz-e a dologból valami. A sikeres integrációhoz befogadó, támogató közeg kell – ezt viszont nehéz lesz megteremteni úgy, hogy az érintett települések lakói az önkormányzattól szivárgó pletykákból értesülnek, hogy „jöttek ingatlant venni a pszichiátriai intézetből kiköltözőknek.”

Merthogy nagyjából ez történt azon a négy településen, ahol az SzGyF illetékesei körülnéztek, eladó ingatlant keresve a lakóknak. Jellemző az egyik fórumról beszámoló veol.hu cikkének címe: „Pszichiátriai betegek Csabrendeken? – Lakossági fórumokon dől el a betelepítés.”

Ha ez igaz, akkor a dolog el is dőlt: mind Csabrendeken, mind Sümegprágán nagyon határozottan kikeltek a helyiek az otthon lakóinak „betelepítése” ellen. Rig Lajos, a körzet jobbikos képviselője is megjelent a fórumokon, és szót emelt a kitagolás ellen.

Rignek azonban vannak a berögzült félelmeken, elutasításon túli érvei is. Állítása szerint jelenleg is előfordul, hogy éjszakára egyetlen gondozó marad a nyírlaki intézményben a 115 bentlakóra, mert egyszerűen ennyi jön ki a létszámból, az intézményben tudniillik évek óta munkaerőhiány van. Ez a jelenlegi intézeti ellátási formában is súlyos probléma, de miképp fogja ellátni a feladatát ez az egy, vagy akár két gondozó, ha a mostani lakók tíz-tizenöt különböző, adott esetben egymástól sok kilométerre fekvő ingatlanokban fognak élni?

Tegyük hozzá, alapkövetelmény lenne, hogy a kitagolást, a közösségi ellátásra való áttérést a személyzet is támogassa – ehhez képest Rig szerint a fórumon éppen az derült ki, hogy sem a pszichiáter főorvos, sem a személyzet többi tagja nem támogatja a lakók kiköltöztetését.

 

Még rosszabbul áll a program a Zala megyei Felsőrajkon, ahová 36 pszichiátriai ellátottnak és más fogyatékkal élő embernek tervez lakhatást az SzGyF. Itt ugyan a polgármester az ügy mellé állt, és a képviselőtestület is jóváhagyta, hogy három ingatlant a falu a célra eladjon az SzGyf-nek, de a helyieknek nagyon nem tetszik a dolog.

A település 700 lakójából 210-en már aláírták a helyi népszavazásról szóló kezdeményezést, amellyel megpróbálják megakadályozni a projektet.

A kezdeményezést ezúttal is a Jobbik karolta fel, és ha valami nem történik, akkor az valószínűleg sikeres is lesz. Április elején ugyan tájékoztatták a helyieket, hogy mi lesz, csakhogy ekkorra az SzGyF már be is adta a pályázatot.

Szakértők régóta mondják, hogy a kitagolás csak akkor lehet sikeres, ha türelmes és alapos előkészítő munka előzi meg: a legkevesebb, hogy a fogadó település lakóit is felkészítik az együttélésre, hiszen e nélkül ugyan mitől is működne a befogadás, közösségi ellátás. Ehhez képest

jövő év végéig el kell költeni azt a 22 milliárd forintot, amit a kormány a területet célzó uniós fejlesztési programból (EFOP) erre a célra rendelt. És az SzGyF láthatólag nagyon komolyan igyekszik is, hogy az a pénz valóban el legyen költve.

Nehéz elvonatkoztatni attól, hogy ebben a kapkodásban komoly része van annak a nyomásnak is, ami a miniszterelnökség felől érkezik: Lázár János havi rendszerességgel számol be arról, hogy jó tempóban halad az uniós források erőltetett ütemű felhasználása, 2018-ra az összes forrást legalább szerződéssel le kell kötni.

Nem nehéz belátni, hogy ennek a voluntarista fejlesztéspolitikának a megvalósítására épp az olyan nagy volumenű projektek a legalkalmasabbak, mint a kitagolás. Márpedig ha ez így megy tovább, annak valószínűleg kudarc lesz a vége.

 

Csütörtök esti hír szerint az EMMI hozzájárult, hogy a gödi botrányt kirobbantó szervezet, az MDAC monitorozhassa az összes zárt intézetet. Ez óriási előrelépés – ha a minisztérium és az SyGyF ezek után a kitagolás szakmai minimumkövetelményeit is komolyan venné, akkor a fejlesztési források eltékozlása helyett ugrásszerű fejlődés következhetne be a magyar fogyatékosügyi ellátórendszerben.

Becker András

 

forrás: https://szocio.atlatszo.hu/2017/05/08/tobb-helyen-is-tiltakoznak-a-helyiek-a-fogyatekossaggal-elo-emberek-bekoltoztetese-ellen/

 

 

 

A fogyatékosok szakszervezetével egyeztetett a kormány 

 

Május 5-én, az esélyegyenlőség napján egyeztetett egymással Magyarország Kormánya és a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT). Az esemény házigazdája Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya volt, aki hangsúlyozta a fogyatékossággal élő emberek elfogadásának fontosságát.

 

Az egyeztetésen részt vett Nyitrai Zsolt, stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott, aki köszöntőjében elmondta, hogy Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít a fogyatékossággal élő emberekre.

 

Nyitrai Zsolt az ülésen bejelentette, hogy megnyílt az út egy új, stratégiai együttműködés kialakítására a FESZT és a kormányzat között, ami elősegítheti az egyetemes tervezés és az akadálymentesítés ügyét is.

 

Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára előadásában ismertette a kormányzat fogyatékos emberekért tett intézkedéseit, valamint tájékoztatást adott az intézmény-kiváltási folyamathoz kapcsolódó aktuális feladatokról is. Az államtitkár fontosnak és eredményesnek tartja a kormány és a civil szervezetek közötti párbeszédet.

 

 Köszöntőjében a hamarosan elinduló, 1500 megváltozott munkaképességű ember munkába állását támogató, 4,2 milliárd forintos uniós forrású, a rehabilitációt elősegítő foglalkoztatási programról is tájékoztatta az ülés résztvevőit.

 

Földesi Erzsébet, a FESZT elnöke prezentációjában kitért az eddig elért eredményekre. A szervezet elnöke beszámolt a fogyatékossággal élő nők helyzetével kapcsolatos modellkutatásukról, a nemrég lezajlott sikeres tudatosságnövelő programjukról, valamint a nemzetközi szerepvállalásukról is. Távlati célként a kormánnyal történő szoros együttműködést és a már létező jó gyakorlatok minél szélesebb körben történő bemutatását határozta meg.

 

Az egyeztetés további részében a felek megvitatták az intézménykiváltáshoz és a korai intervencióhoz kapcsolódó teendőket is.

Az ülésen részt vett Nyitrai Imre, az Emmi szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos, valamint dr. Tapolczai Gergely, az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága Fogyatékossággal élők ügyeinek albizottsági elnöke is.

 

forrás: http://www.orientpress.hu/cikk/2017-05-05_a-fogyatekosok-szakszervezetevel-egyeztetett-a-kormany

 

 

 

Sikeres az érzékenyítő program az I. kerületi iskolákban - Esélyegyenlőség Napja

 

 

Másfél éve indult útjára az érzékenyítő program a kerületi iskolákban. Azóta már minden diák részt vett a Mozgássérült Emberek Önálló Élet Egyesülete rendhagyó osztályfőnöki óráján.

 

 Az egyesület tagjai - akik fogyatékkal élő emberek - beszélgetnek a diákokkal és különböző szituációs játékokon keresztül mutatják be mindennapjaikat. Ezzel párhuzamosan pedig jelnyelvi tolmács ismerteti meg a gyerekekkel a jelelés alapjait. 


A Budavári Önkormányzat programjának célja, hogy az iskolások a foglalkozások után megértőbben viszonyuljanak a fogyatékkal élő emberekhez és ne féljenek segíteni nekik. 
Az egyesület tagjai a foglalkozásokon egyebek között beszélnek arról is, hogy nehezített körülményeik ellenére minőségi és teljes értékű életet élnek, mindezt könnyedén, humoros és játékos formában mutatják be.

 

 A diákok az ép és sérült emberek közötti kapcsolatteremtés gondjairól is többet megtudhatnak, a segítségnyújtás fontosságáról, formáiról, a megbámulásukról és az irántuk érzett sajnálat feldolgozásáról. Az órák végén a gyermekek a kerekesszéket is kipróbálhatják, de azt is bemutatják nekik, hogyan lehet segíteni a mozgássérülteknek a küszöbön vagy egy-egy lépcsőfokon. 


A jelnyelvi tolmácsok pedig olyan alap kifejezéseket tanítanak meg a diákoknak, amivel könnyedén megérthetnek pl. egy bajbajutott siket embert. 


A Budavári Önkormányzat tovább folytatja az érzékenyítő programot és segíti az I. kerületi iskolák akadálymentesítését.  Minden önkormányzati tulajdonban lévő oktatási intézménynek egy úgynevezett lépcsőjáró kerekesszék emelőt ajándékoz, amivel megkönnyíthető az intézménybe kerekesszékkel érkezők közlekedése. Összesen hat intézménybe vásárolt az önkormányzat ilyen berendezést, 4.800.000 forintért.

 

forrás: http://onkormanyzat.mti.hu/hir/43716/sikeres_az_erzekenyito_program_az_i_keruleti_iskolakban-eselyegyenloseg_napja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) közleménye (2. rész)

 
 


    Az érintettek napi tapasztalatai azt mutatják, hogy e vállalások teljesítésében Magyarország jelentősen le van maradva. Sem a megfelelő lakhatási lehetőségek, sem a támogató szolgáltatások, sem a fizikai környezethez, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés nem biztosított ahhoz, hogy egy mozgássérült ugyanúgy élhessen, mint bárki más.

 

 Megválaszthassa, hogy otthonban vagy albérletben élne, egyedül vagy segítséggel, hogy melyik busszal szeretne utazni, melyik iskolába szeretne járni, melyik színházba menjen, hogy egyáltalán el tudjon menni orvoshoz. Minderről a MEOSZ egy érintettekből álló munkacsoport bevonásával egy tanulmányt is készít, amelyet a közeljövőben nyilvánosságra hoz. Az önálló élet európai napjának üzenete mindenkihez szól: mi mindannyian egyenlő tagjai vagyunk a magyar társadalomnak, attól függetlenül, hogy valaki fogyatékossággal él-e vagy sem. A világ így, velünk együtt sokszínű. További információ: Gábor Imola sajtófőnök (06 30 466 1559)

     Kiadó: Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ)

 

forrás: http://os.mti.hu/hirek/126519/a_mozgaskorlatozottak_egyesuleteinek_orszagos_szovetsege-meosz_kozlemenye-2_resz

 

 

 

Géppuskák, katonák, rendőrkutyák: ilyen volt a rendőrségi nyílt nap

 

Gyerekzsivajtól volt hangos csütörtökön a Szolnoki Rendőrkapitányság udvara, melybe néha egy tűzoltóautó szirénahangja is belevegyült. De mit keres egy tűzoltó­autó a rendőrség udvarán? És hogy kerülnek oda a katonai terepjárók és motoros polgárőrök?

 

Óriási érdeklődés övezte a rendőrkapitányság nyílt napját, melyen a fiatalok megismerkedhettek a rendőrség és társszervei munkájával. A katasztrófavédelem, a Magyar Honvédség, a büntetés-­végrehajtási intézet, a polgárőrség, a humán szolgáltató központ drogkonzultációs és információs központ, az Index Kft., a vakok és gyengénlátók megyei egyesülete, az Én is vagyok! Mozgássérült Generációk Érdekvédelmi Egyesülete, az Életjel Mentőcsoport és a Gördögök Kerékpáros és Szabadidő Sportegyesület is színes programokkal várta a gyerekeket.

 FOTÓ: Csabai IstvánFOTÓ: Csabai István

 

A Magyar Honvédség különböző fegyverekkel és járművekkel érkezett a nyílt napra, aki pedig a levegőbe vágyott, egy szimulátor segítségével kipróbálhatta, milyen is pilótának lenni. A lelkes fiatalok beülhettek a katonai terepjáróba és kézbe vehették a mesterlövész- és géppuskákat, de az automata gránátvető mögött is nagy volt a nyüzsgés. 
– Ezt kell nyomni – világosítja fel a többieket az egyik gyerek. 
– Ne nyomd meg! – szól rá a másik.
– Nincs betöltve – nyugtatja meg társait a harmadik, majd lövés hangjait imitálva indított támadást egy képzeletbeli ellenség ellen.

Még nagyobb sikert aratott a gyerekek körében Negro, a rendőrkutya, aki jól tűrte a sok simogató kezet, és még egy közös fotóra is rá lehetett venni az egyébként engedelmes állatot. Negro ugyanis parancsszóra leül, sőt még ugatásba is kezd. A rendőrkutya eltűnt személyek vagy elkövetők megtalálásában óriási segítség.

– Legutóbb például annak a gyanúsítottnak kellett a nyomára bukkannia, aki a szolnoki autóbusz-állomás felrobbantásával fenyegetőzött. A hívás egy telefonfülkéből érkezett. Innen gyűjtötte be Negro a szagmintákat, majd egészen az elkövető lakásáig vezette a rendőröket, megoldva ezzel az ügyet.

Az Életjel Mentőcsoport szintén kutyával érkezett a rendőrség udvarára. 
– Tanár néni, ez egy rott­weiler! – szaladt oda az egyik kisiskolás, hogy megsimogassa az állatot.

Senki sem cáfolta az elhangzottakat, bár a négylábú nem egészen rottweiler, ugyanis Smile egy tacskó. Nem éppen egy vérmes fenevad, viszont eltűnt emberek felkutatásában profi. Le sem tagadhatná „szakmáját”, hiszen folyton járt a csöppnyi orra és mindenki cipőjét megszaglászta, aki odament, hogy megsimogassa. Smile azért különleges, mert a nyomkövető kutyák között nagyon ritka a tacskó, pedig nagy előnye, hogy kis helyekre is befér. Ennek nagy hasznát vette egy évvel ezelőtt Ecuadorban, amikor földrengés rázta meg az országot.

 

 

 

 

Akkor a magyar mentőcsoportokat is felkérték, hogy segítsenek az eltűntek utáni kutatásban. Az országból három mentőkutya töltött kint egy hetet a romok között és az egyik közülük Smile volt, az egyetlen a megyéből. Két társával együtt összesen tizenkét áldozatra bukkant rá a romok alatt.

 

Mindent kipróbálhattak

A szép számban érkező iskolás és óvodás csoportok felülhettek a vízi rendőrök jetskijére, de egy rendőr- és egy tűzoltóautó is nyitott ajtókkal várta: hadd jöjjön a gyereksereg. A fiatalok a tűzoltók védősisakjában pattanhattak be a járműbe, majd a fecskendőt is a kezükbe vehették, hogy megtudják, milyen is tüzet oltani. 
Ezen a napon mindenbe belekóstolhattak a gyerekek. Megismerkedhettek például a Braille-­ábécével, majd kísérletet tehettek arra, hogy a számukra szokatlan írásjelekkel vessék a papírra a szavakat. Volt, aki bekötött szemmel, fehér bottal botorkált vagy kerekesszékkel próbált közlekedni, hogy megtudja, milyen a vakok és a mozgássérültek élete, mások mankóval mentek végig az ugróiskolán. 
A vállalkozó szelleműeknek pedig nem kis nehézséget okozott az, amikor részegszemüvegben kellett kerülgetniük a bólyákat.

 

forrás: http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/geppuskak-katonak-rendorkutyak-ilyen-volt-a-rendorsegi-nyilt-nap-724208/

 

 

 

Tillát és Sopsitsot díjazták Belgiumban

 

A szakmai zsűri, a diákok zsűrije és a közönség is magyar filmet díjazott a Liège-ben megrendezett nemzetközi filmfesztiválon - olvasható a Magyar Nemzeti Filmalap az OrientPress Hírügynökségnek küldött közleményében.

 

 

 

 

 

 

 

Mint írják, három magyar díjjal zárult a vasárnap este a bűnügyi filmek nemzetközi fesztiválja a belgiumi Liège-ben. A május 4-7. között megrendezett seregszemle, amelynek Alain Delon színészlegenda volt a díszvendége, 11. alkalommal vonultatta fel a legújabb és legizgalmasabb krimiket a belga nagyvárosban.

 

A versenyprogramban Till Attila Tiszta szívvel és Sopsits Árpád A martfűi rém című alkotásai is bemutatkozhattak, és mindkettő a díjazottak közé került.

 

A kerekesszékes bérgyilkos bandáról szóló Tiszta szívvel-t a legjobb forgatókönyv díjával jutalmazta a szakmai zsűri, a forgatókönyvet Till Attila jegyzi. A szakmai elismerésen túl a magyar akcióvígjáték a diákzsűri díját is elnyerte Liège-ben. Thuróczy Szabolcs főszereplő személyes részvételével vetítették a Tiszta szívvel-t, amely a belga fesztivál nyitófilmje volt egyben. Tilla filmje világszerte nagy siker, nemzetközi premierje óta tíz országban díjazták rangos nemzetközi seregszemlék. Legutóbb a közönségdíjat és a szakmai zsűri „New Voices/New Visions” díját is elnyerte a louisianai nemzetközi filmfesztiválon az Egyesült Államokban.

 

A liège-i fesztivál közönségdíját Sopsits Árpád A martfűi rém című, a hazai mozikban nagy sikerrel szerepelt alkotása nyerte. A díjat Sopsits Árpád személyesen vette át a vasárnap esti díjátadón - áll a tájékoztatásban.

 

forrás: http://www.orientpress.hu/cikk/2017-05-08_tillat-es-sopsitsot-dijaztak-belgiumban-

 

 

 

Kivételes rokkantsági ellátás jön azoknak, akiknek nincs elég biztosítási idejük

 

Kivételes rokkantsági ellátásban részesülhetnének a jövőben azok a súlyosan egészségkárosodott személyek, akik hosszú ideje tartó betegségük miatt, vagy más méltányolható okból nem tudták megszerezni az ellátáshoz szükséges előzetes biztosítási időt, de rendelkeznek az előírt biztosítási idő legalább felével – derül ki a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvénymódosítási javaslatcsomagból, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes terjesztett a parlament elé.

 

Lehetővé tenné a kormány, hogy a rehabilitációs ellátás ismételten is megállapítható legyen – a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci integrációjának elősegítése érdekében –, ha a komplex minősítés keretében a rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálata során a szakértő bizottság azt állapítja meg, hogy a rehabilitációs szolgáltatások további nyújtása szükséges az érintett személy tartós munkaerő-piaci integrációjához.

 

A törvénycsomag 75-79. paragrafusaiban szereplő módosítás ezen túlmenően egységes alapokon nyugvó kivételes rokkantságiellátás-megállapítási rendszert teremt meg, amely olyan súlyosan egészségkárosodott emberek részére biztosít ellátást hosszú ideje tartó betegségük miatt, vagy más méltányolható okból nem tudták megszerezni az ellátáshoz szükséges előzetes biztosítási időt, de rendelkeznek az előírt biztosítási idő legalább felével.  

Kivételes rokkantsági ellátásra jogosult lehet az, aki a legfeljebb 50 százalékos egészségi állapota mellett rendelkezik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény 2. paragrafusának (1) bekezdése szerinti biztosítási idő legalább felével, keresőtevékenységet nem folytat, rendszeres pénzellátásban nem részesül, akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,

 

Az ellátás havi összege a jogosultra irányadó minősítési kategória minimumösszegének 65 százaléka.

A kivételes rokkantsági ellátás bevezetésével kapcsolatos átmeneti szabály a kérelem benyújtására biztosít lehetőséget azok számára is, akiknek 2018. január 1-jét megelőzően utasították el a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét.

A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki a meghatározott biztosítási idő legalább 90 százalékával rendelkezik.

 

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a (1) bekezdés c) pontja szerinti döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be. Ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerült, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.

A kivételes rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.

 

Kivételes rokkantsági ellátás esetén a felülvizsgálat során megállapított ellátási összeg állapotjavulást követően sem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Állapotrosszabbodás esetén a kivételes rokkantsági ellátás összegét a 13/A paragrafus (5) bekezdése alapján, az új minősítési kategóriának megfelelő összegben kell megállapítani.

 

Forrás: adozona.hu

 

 

 

Feléled az özvegyi nyugdíj korkedvezményes nyugdíjba vonulás után?

 

Szeretnék választ kapni kérdésemre. 1955-ös születésű vagyok. Textil Ipari éveim után 4-év korkedvezménnyel, akkor még saját jogú nyugdíjba mentem 2008-ba. Sajnos férjem 2005-be meghalt 1-évig kaptam az 50%-át a rokkant nyugdíjának. Szeretném megtudni jár-e a feléledés a nyugdíja után?

 

2005-ben a nők nyugdíjkorhatára 62 év volt, az özvegyi nyugdíja feléledéséhez Önnek ezt az életkort kellett volna betöltenie a férje elhunytának 10. évfordulójáig (2015-ben). Miután a 62 éves életkorát csak idén töltötte be, ezen a jogcímen sajnos nem éled föl az özvegyi nyugdíja. A korengedményes nyugdíj (a mai korhatár előtti ellátás) e tekintetben nem számít.

 

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/feleled-az-ozvegyi-nyugdij-korkedvezmenyes-nyugdijba-vonulas-utan-20170508.html

 

 

 

 

 

 

 

 

Több támogatást kaphatnak a fogyatékosságügyi szervezetek jövőre

 

Több támogatás juthat a fogyatékosságügyi szervezeteknek jövőre - mondta Nyitrai Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára az Országos Fogyatékosságügyi Tanács májusi ülésén.

 

Az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságának az MTI-hez kedden eljuttatott közleménye szerint a tanács tagjai megbeszélést folytattak az operatív programok kommunikációjáról, a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásáról, továbbá a fogyatékossággal élőket ellátó intézmények kiváltásának folyamatáról.

 

Utóbbival kapcsolatban emlékeztettek: a kormány még az év elején döntött arról, hogy öt évvel lerövidíti, azaz felgyorsítja a kiváltási folyamatot, amelynek során na