Meosz hírek: Járni nem tudok, a meleget nem bírom

Hírek - 2013-04-06
Meosz hírek: Járni nem tudok, a meleget nem bírom

"Járni nem tudok, a meleget nem bírom, azt mondták, súlyt emelhetek"

A Széll Kálmán-tervben elképzeltekkel ellentétben a megváltozott munkaképességűek egyharmadát sikerült felülvizsgálni. A procedúrán átesettek egy része megalázó vizsgálatról beszél, mások viszont arról, hogy jelentősen csökkent az új rendszerben a járadékuk. A szociális államtitkár szerint nem igaz, hogy tömegesen vonnák meg a rokkantak ellátását, és a felülvizsgálatok is rendben zajlanak.

Egy egy hete terjedő facebookos bejegyzés miatt újra a figyelem középpontjába került a rokkantak felülvizsgálata és annak módja. A kormány az első Széll Kálmán-tervben írta elő a rokkantsági rendszer felülvizsgálatát, amelyből 2013 végére 190 milliárd forintos megtakarítást akart elérni. A tervek szerint az év végére mind a 200 ezer rokkantat felül kellett volna vizsgálni, de eddig 81 ezer érintett esett ezen át.

A 38 éves Varga István tizenöt éve szenved szklerózis multiplexben. A felülvizsgálatra a felesége kísérte el a területileg illetékes Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalba (NRSZH), ám őt nem engedték be a vizsgálatokra. „Megalázó volt, amikor a vizsgálaton a foglalkoztatási szakértő megkérdezte, miért nem dolgozom. Elmondtam, hogy betegségem miatt csak otthon végezhető munkát vállalhatok. Ez hidegen hagyta, és a részmunkaidős állást erőltette, olyan megjegyzések közepette: nem gondolja, hogy otthon a négy fal között fogja lógatni a lábát ennyi idősen, mivel van még önnek aktív 20 éve” – mesélte. Azt is sérelmezte, hogy neurológus helyett egy belgyógyász vizsgálta meg. Mint mondta, "sok panaszomat fel sem írták, például járni nem tudok, és a meleget sem bírom jól". A határoztában mégis azt írták, dolgozhat olyan munkahelyen, ahol párás-meleg levegő van, savval és lúggal dolgozhat, és súlyokat is emelhet, pedig ezekre állítása szerint képtelen. A férfi korábban sok évig a büntetés-végrehajtásban dolgozott, középvezetőként, jó fizetéssel. Miután az állapota rosszabbodott, 2008-ban lett rokkantnyugdíjas, a nyugdíja 111 ezer forint volt, az új szabályok szerint ellátását 28 ezer forintra csökkentették. A 2012 májusi felülvizsgálaton a korábbi 64 százalékos egészségkárosodás helyett 45 százalékot állapítottak meg, rehabilitálhatónak minősítették, munkát kell keresnie, miközben járni csak nagyon nehezen tud, vizelettartási problémái vannak, és tisztálkodni is csak segítséggel képes. A döntés ellen tavaly augusztusban fellebbezett, azóta erre még semmilyen válasz nem érkezett.

Az 51 éves Müller Gyulát ugyanakkor nem érték ilyen incidensek a felülvizsgálatakor. Sőt, állapotát az előző vizsgálathoz képest – akkor rehabilitálhatónak tartották – súlyosabbnak minősítették. 55 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg azzal, hogy ha nem várható javulás, rehabilitációja nem javasolt. Most rokkantsági ellátást kap, melynek összege 55.800 forint, szemben a korábbi közel 150 ezer forintos nyugdíjával. „Korábban gépi forgácsolóként 30 évet dolgoztam a Videotonban, az utolsó 15 évben esztergályosként, ezzel nagyon jól kerestem. Igazságtalannak tartom, hogy ennyi év munkaviszony, 35 év szolgálati idő után ilyen alacsony összegű ellátást kapok, miközben korábban magas fizetésem volt” – mesélte Müller. A döntés sokáig húzódott, három hónapot kellett várnia a határozatra, addig nem kapott ellátást sem.

Szerettük volna többek között megkérdezni az NRSZH és az Emberi Erőforrások Minisztérium véleményét arról, hogy érkeztek-e panaszok a felülvizsgálatokkal kapcsolatban, de a két intézmény csak az általunk megkérdezett panaszosok adatainak kiadása után válaszolt volna.

Erőltetett felülvizsgálatok

Az időszakos rokkantsági felülvizsgálatok már a Gyurcsány-kormány alatt, 2008-ban elkezdődtek, azonban az Orbán-kormány a Széll Kálmán-tervvel rágyorsított, és 2012-től elrendelték az összes rokkantsági és rehabilitációs ellátott rendkívüli felülvizsgálatát. Emellett átalakították a rendszert úgy, hogy a rokkantsági nyugdíj helyett bevezették az annál jóval alacsonyabb összeggel járó rokkantsági és rehabilitációs ellátást. Míg ugyanis korábban a ledolgozott évek átlagkeresete számított, addig a 2012-ben életbe lépett törvény szerint már csak a leszázalékolást megelőző egy év keresetét veszik figyelembe, de azt is korlátozottan. Míg a rokkantsági nyugdíj átlagos összege 2011 decemberében 70 ezer forint, addig a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) adatai szerint 2012 első félévében az új rokkantsági ellátások átlagos összege 55.518 forint volt.

A cél azonban az, hogy a megváltozott munkaképességű embereket is visszatereljék a munkaerőpiacra, többek között emiatt is rendelték el a felülvizsgálatokat. Az NRSZH honlapján elérhető statisztikákból úgy tűnik, tavaly a kötelező felülvizsgálatokon megjelent betegek negyedénél javulást állapították meg, és mindössze 11 százalékuknál tapasztaltak állapotromlást. Sokan pedig egyszerűen kikerültek az ellátórendszerből, ugyanis az ellátást igénybe vevő 38 ezer személy bő ötöde nem kap tovább juttatást, mivel egészségkárosodásuk mértéke elmaradt a 40 százalékos határtól. Valamint mintegy 15 százalékukat rehabilitálhatónak nyilvánították, nekik egy-három évig jár az ellátás, utána ők is kiesnek a rendszerből. Rokkantellátást pedig a felülvizsgáltak valamivel több mint fele kapott.

Rohamosan javul az emberek állapota

Úgy tűnik azonban, hogy a kormány nem elégszik meg az eredménnyel, a hírek szerint rákapcsolna az EMMI. A Népszabadság értesülései szerint a kormány újabb száz közreműködő alkalmazásával, és a feladatot végzők bérének emelésével gyorsítaná a rokkant-felülvizsgálatokat. Számításuk szerint az erre fordítandó félmilliárd forinttal a mostaninál nagyobb ütemben csökkenthetnék a rokkantnyugdíj-kiadásokat. Ezzel kapcsolatban Soltész Miklós szociális államtitkár a hvg.hu-nak hétfőn a Parlamentben azt mondta, a felülvizsgálatok rendben folynak, így nem tervezik azok ütemének gyorsítását. Szerinte nem igaz, hogy a kormány tömegesen vonná meg az emberektől a rokkantnyugdíjat.

Mint mondta, tavaly összesen 81 ezer rehabilitációs vizsgálatot végeztek, ebből 37 600-an voltak, akik újonnan kérelmezték rokkantnyugdíjazásukat, 44 ezer felülvizsgálat történt, ezen kívül 11 800 korábbi elutasítást követő fellebbezés utáni kivizsgálás volt. Soltész Miklós szerint az új jelentkezők kérelmének 22 százalékát utasították el tavaly, szemben a választásokat megelőző évek 55-56 százalékos arányával, ez azt jelzi az államtitkár szerint, hogy egyre inkább olyanok jelentkeznek csak rokkantnyugdíjra, akik valóban rászorultak. Az államtitkár szerint arra egyébként külön figyelnek, hogy az ország munkanélküliségtől leginkább sújtott térségeiben, Borsodban, Szabolcs-, vagy Békés-megyében rehabilitációs járulékot kapjon az, aki a felülvizsgálat után kikerül ez ellátásból.

Az NRSZH statisztikájából az derül ki, hogy korábban a kérelmezők 55-56 százalékát elutasították, ám mintegy 38 százalékuk jogosult volt más ellátásra, például rendszeres szociális járadékra. Az adatok szerint 2012-ig a kérelmezők 18 százaléka nem kapott semmilyen ellátást, tavaly ez 22 százalék volt. 
 

2013 április 5.
 
Iványos Judit
HVG.hu